Kelet-Magyarország, 2015. január (72. évfolyam, 1-25. szám)
2015-01-13 / 10. szám
2015. JANUÁR 13., KEDD KELET Napelemado: nem oszt, nem szoroz A Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziumban napkollektorok melegítik a vizet, és mintegy 200 napelem termeli az energiát fotó: racskó tibor A magas beruházási költségek és a hosszú megtérülési idő mellett az új adóteher csak „hab a tortán”. NYÍREGYHÁZA. - A kivetett környezetvédelmi termékdíj ellentmondásosnak tűnik a számomra, hiszen olyan terméket (napelem, napkollektor) érint, amely maga is a fenntarthatóságot, a környezetvédelmet segíti elő - közölte lapunkkal Vámosi Gábor, az ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. A szakember a legnagyobb gondot a mértékében (114 forint/kilogramm, azaz napelempanelenként körülbelül 2165 forint) látja, hiszen több európai országban - például Németországban, Csehországban - is jelen van ez a termékdíj, azonban annak mértéke a magyar teher hetede: panelenként nem éri el az egy eurót!- Egy átlagos háztartás esetében a bekerülési költséget körülbelül 30-40 ezer forinttal növeli meg az új termék- Az E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület a napelemekre bevezetett termékdíjat szakmailag átgondolatlan lépésnek tekinti. Magyarországon a napcellák szélesebb körű lakossági elterjedését részben a magas bekerülési költség és a közvetlen állami támogatás hiádíj, ám nem gondolom, hogy ez elrettentő a beruházási szándéktól a tulajdonosokat - vélekedett Vámosi Gábor, aki szerint a bevezetett termékdíj jelentősen nem fogja befolyásolni a jellemzően 8-12 éves megtérülési idővel rendelnya korlátozza. A szélesebb körű elterjedés növelné az ország energiabiztonságát és a lakosság tudatosságát.- Az a lépés, hogy környezetvédelmi termékdíjat vetnek ki a napelemekre, gátolja a jövőbeli lakossági beruházások növekedését, és rontja a napelemek megítélését. Ezkező napelemek telepítését. Persze, a tendencia alakulása függ majd az elérhető pályázati lehetőségektől is - tette hozzá az ügyvezető.- Manapság nem kelendőek a napelemes rendszerek. Olykor egy-egy társasháztól, önzel a lépéssel éppen ellenkező, a napenergia, szélenergia, hőszivattyús technológiákat alkalmazó háztartási méretű kiserőműi rendszerek beszerzésének és kiépítésének kedvezményes áfakörbe kerülésére lenne szükség - mondta el kérdésünkre Bozóki Viktória környezeti tanácsadó. kormányzattól és tehetősebb magánszemélyektől érkezik megrendelés, de sajnos nem számottevő. Az átlag magyar családok egyáltalán nem gondolkodnak ilyesfajta energia- takarékos megoldásokban, hiszen hosszú idő, míg megtérül a beruházás. A pénztelenség mellett az újabb adóztatás még inkább csökkenteni fogja a keresletet - válaszolta érdeklődésünkre az egyik nyíregyházi épületgépészeti centrum ügyvezetője. Egy másik forgalmazó szerint Magyarországon ma vagy olyanok érdeklődnek a napelemes rendszerek iránt, akiknek pályázati forrásból nyilik lehetőségük ilyen volumenű beruházásokra, vagy olyan vállalkozóról van szó, aki rá van kényszerülve, hogy az energiaellátásának egy részét megújuló energia segítségével termelje meg. Nem lesz tömegcikk...- Az átlagos család aligha szereltet fel a háza tetejére napelemeket, hiszen 2-5 millió forintba kerül egy ilyen rendszer kiépítése. Úgy vélem, valójában nem a pár tízezer forintos adóteher gátolja meg a megújuló energia további elterjedését Magyarországon, sokkal inkább az, hogy sokba kerül, és több mint tíz év alatt térül meg egy-egy beruházás. Erre nagyon kevesen tudnak berendezkedni a mai gazdasági viszonyok mellett. km E-misszió: „szakmailag átgondolatlan” Határon átnyúló katasztrófavédelem A gyorsreagálású egység közös vonulási gyakorlaton vett részt Ukrajnában FOTÓ: USZKA ÖNKORMÁNYZAT Tűz-és balesetek a hét első napján máriapócs. Több gépkocsi is árokba hajtott hétfőn - adta hírül Dóka Imre, a megyei katasztrófavédelem szóvivője. Személygépkocsi hajtott árokba és állt fejtetőre Máriapócs és Kisléta között. A jármű vezetője könnyű sérüléseket szenvedett. A nyírbátori hivatásos tűzoltók az autót áramtalanították. Árokba csúszott és forgalmi akadályt képezett egy személygépkocsi Ibrány és Ib- rány-Kertváros között is, személyi sérülés nem történt. Az ibrányi önkormányzati tűzoltók a járművet áramtalanították, és az árokból kivontatták. A közúti balesetek mellett tűzesetekhez is riasztották a segítőket: Nyíregyházán, az Álmos vezér utcában egy családi ház vegyes tüzelésű kazánjának kéményében a korom kapott lángra. KM Katasztrófahelyzet esetén Uszkán bevethető többek között egy 100 méteres mobilgát is. USZKA, péterfalva. Zárókon- ferencián tettek pontot annak a határon átnyúló együttműködési kísérleti projektnek a végére, mely magyar oldalról Uszka, míg ukrajnai részről Péterfalva között szövődött. Ennek eredményeként a két ország határának természeti katasztrófák által leginkább veszélyeztetett szakaszán Az elméleti tudást a gyakorlatba is átültették. DR. SÉRTŐ-RADICS ISTVÁN komplex védelmi rendszer jött létre.- A szakmai munka első lépéseként felülvizsgálták és összehangolták az érintett területek (hazánkban Uszka, Marosliget, Kispalád, Botpalád, Ukrajnában Péterfalva, Tiszabökény, Forgolány) katasztrófavédelmi terveit. Ennek alapján akciótervet állítottak össze a szakértők, s megalakult egy, a megfelelő eszközökkel felszerelt gyors- reagálású civil mentőegység. A projekt csúcspontjaként a csoport tavaly novemberben egy közös vonulási gyakorlaton vett részt ukrán oldalon, ahol a Felső-Tiszavidéki Búvár és Mentő Közhasznú Egyesület szakemberei segítségével elsajátított elméleti tudást a gyakorlatba átültetve szimuláltak egy, a térségben bekövetkező katasztrófahelyzetet és annak kezelését - mondta el érdeklődésünkre dr. Sértő-Radics István, Uszka polgármestere. A projekt mindkét oldalon európai uniós pályázati forrásból, 90 százalékos támogatási intenzitással valósult meg, melyhez a magyar állam további 5 százalékkal járult hozzá. A program összköltsége 150 ezer euró. km-csa Nyáron a szánt Nyáron készítsd a szánt! - szól a közmondás. Az árvíz- védelemre - ha lehet - még fokozottabban érvényes ez a népi bölcsesség, hiszen ha a Tisza hegyvidéki vízgyűjtőjén olvad a hó, és/vagy esik, akkor már késő. Azt nem lehet állítani, hogy az utóbbi években ne történne semmi vidékünkön az árvízi biztonság ügyében. Három éve készült el Vásárosnamény és Lónya között a gáterősítés több mint hatmilliárdért, tavaly átadták a 17 milliárdos Sza- mos-Kraszna-közi árapasztó tározót, gőzerővel folyik a rekorder (33 milliárd) beregi árcsapoló komplex rendszer építése, mely még az idén ősszel elkészül. A hatalmas beruházások mellett „kicsik” is megvalósulnak, melyek jobbára egy-egy település- rész biztonságát szolgálják. Ilyen például Kisvarsányban a tavaly ősszel elkezdett töltésépítés két kilométeren. A település Ófalu részét eddig csak egy úgynevezett „nyári gát” védte. A közel 900 ezer forintos beruházás a tervek szerint még az idén májusban megvalósul. Ezek a kisebb védművek is rendkívül fontosak. Bizonyára még sokan emlékeznek rá, mennyi gondot jelentett korábban minden komolyabb áradás alkalmával megvédeni Tiszadob vagy Vásárosnamény egy-egy szeletét. Bár nem közvetlenül gátépítés, de a felkészülés része az is, hogy Uszkán határon átnyúló nemzetközi (magyar-ukrán) gyorsreagálású civil mentőcsoportot hoztak létre a térség árvízi biztonsága érdekében. Megnyugodni azonban nincs okunk, hiszen az új mértékadó árvízszint követelményeinek csupán a töltések öt százaléka felel meg megyénkben. laszlo.gyorke@kelet.hu Kelet kvíz Itt született Páczelt István akadémikus, Széchenyi-díjas gépészmérnök, a) Tiszakóród b) Tisztaberek c) Tiszacsécse d) Nyírparasznya A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Megkérdeztük Ön szerint csökkenhet a beruházási kedv a napelemado miatt? SZABÓ LÁSZLÓNÉ: MOLNÁR JÓZSEF: Sze- KATONA ZSOLT: Én se Egyre népszerűbb, erre rintem a beruházási így, se úgy nem tudom megadóztatják... kedv nem csökken. megfizetni. DULEBA DÁVID: Pár ezerforintmárnem változtat semmin. SZÉP GÁBOR: A népszerűsége töretlen marad. MOHÁCSI NOÉMI: A forgalmazó át fogja hárítani a díjat. Szabó Lászlóné szerint ott vagyunk, ahol a part szakad. - Manapság már egyre népszerűbb a napelem, erre most kitalálják, hogy ezt is megadóztatják. Érthetetlen számomra - mondta az asz- szony. Molnár József ért a napelemek „nyelvén”, hiszen a beszerelésükkel (is) foglalkozik. - Szerintem első körben a forgalmazó igyekszik kigazdálkodni a termékdíjat, aztán ha ez már nem megy zökkenőmentesen, átháríthatja a vásárlóra. A beruházási hajlandóság ettől' függetlenül szerintem nem fog csökkenni az országban - tette hozzá. Katona Zsolt nem tudott egyértelműen állást foglalni.- Azt tudom, hogy nagyon költséges a beszerelésük. Én biztosan nem tudnám megfizetni, cserépkályhával fűtök, örülök, ha tüzelőre futja - közölte a férfi. Duleba Dávid úgy érzi, hogy akinek van több százezer forintja az üzembe helyezésre, azt egy pár ezer már nem tartja vissza attól, hogy napelemeket használjon. Szép Gábor meglepetten vette tudomásul, hogy környezetvédelmi termékdíjas lett a napelem. - Szerintem a népszerűsége töretlen marad, bár nem értek egyet a döntéssel. Mohácsi Noémi szerint egy biztos: a forgalmazók áthárítják majd az adóterhet a vásárlókra. KM-TG ■ Lebontják, amit felépítettek A héten - várhatóan csütörtökig - befejeződik a karácsonyi forgatag ünnepi díszeinek eltávolítása és az árushelyek lebontása a megyeszékhely szívében. fotó: sipeki Péter
