Kelet Magyarország, 2014. december (71. évfolyam, 279-303. szám)

2014-12-03 / 281. szám

2014. DECEMBER 3., SZERDA KELET Az első lépések a sötét weben tapogatózva Az IP-címünk alapján utólag megtalálhatnak - no, de erre is kitalál­tak valamit... MULTIMÉDIA. Elég SOk sötét alak mozog a sima weben is, miközben létezik maga a „sö­tét web”. Némiképp úgy lehet elkép­zelni, mint a Világegyetem­ben a sötét anyagot (kérdés persze, azt is mennyire tud­juk elképzelni...): valamifajta tömeg, amely közvetlenül nem szolgáltat magáról infor­mációt. Lápten-nyomon Mielőtt belebonyolódnánk, érdemes talán egy-két szót fordítani arra: sokan nem iga­zán vagyunk annak tudatá­ban, hogy miközben gyanút­lanul bogarászunk a neten, minden lépésünknek nyoma marad, amelyek alapján, ha kell, azonosíthatókká válunk. Az IP-címünk alapján utó­lag megtalálhatnak - példá­ul valamifajta nemkívána­tos tartalom vagy komment elhelyezése miatt, már ha egyáltalán közzé akarnánk tenni ilyesmit. És akkor majd­hogynem ott vagyunk, mint József Attila a Levegőt!-ben. „Számon tarthatják, mit te­lefonoztam s mikor, miért, kinek.” Tor, de nem az istenség Akit valami miatt ez zavar, an­nak találták ki az úgynevezett sötét webet (angol eredetiben deep web), ezek között az ol­dalak között anonim módon böngészhet az illető. Ahogy arról több helyen is lehet olvasni az internetes szak­írások között, a megvalósítás hátteréül néhány ilyesmire szakosodott projekt szolgál­hat, az egyik legismertebb a Tor. Neve nem a mennydör­gő germán istenségre, még csak nem is egy jóízű falusi disznóvágásra utal, hanem - ahogyan a Wikipédián olvas­hatjuk - a The Onion Router- re, azaz A Hagyma Elosztóra. A hagyma úgy kerül a kép­Ajánlott olvasmányok A Tor projekt oldala (angol): https://www.torproject.org/ A Torról a Wikipédián: http://hu.wikipedia.org/wiki/ ToL%28szoftver%29 be, hogy - durva és nem túl szakszerű egyszerűsítéssel fogalmazva - a Torral megva­lósuló internetböngészéskor az adatcsomagok több lép­csőben (hagymahéjszerűen) egymásra épülő titkosításon mennek keresztül, közve­títőszerverek láncolatán át, és mire az információ végig­halad az útján, az avatatlan szemlélő számára homályba vész, kinek az IP-címéről in­dult eredetileg a kérés. (Érde­mes utánaolvasni a működési elvének, tanulságos.) Minél sűrűbb a bozót... Az ismertetőkből az is kide­rül, a Tort az Egyesült Álla­mok haditengerészetének használatára fejlesztették ki, majd később publikussá tet­ték - így több felhasználóhoz juthat el a rendszer, márpedig a jellegéből fakadóan minél többen használják, annál ha­tásosabb. Minél sűrűbb a bo­zót, annál könnyebb benne elrejtőzni. S mindehhez nem kell sem­mi más, csak a projekt hon­lapjáról letölteni a szoftvert, amely a felhasználó számára - kipróbáltuk - egy megbüty­költ Firefox böngésző formá­jában áll elő, amellyel már indulhat is a szörfözés. Egy IP-cím-leolvasó oldal­ról az derült ki számunkra, hogy az internet felől nézve mi az Egyesült Államokból, Ohio államból, ilyen meg üyen IP-címről netezünk, he­lyi idő szerint ekkor meg ek­kor - miközben valójában ki sem mozdultunk debreceni, egyetemvárosi dolgozószo­bánkból. Hoppá, ugye?! Ha elindulnánk az úton Ez a hálózat azonban nem csak arról szól, hogy rajta ke­resztül a saját eredeti hollé­tünket elfedő IP-címről bön­gészhetjük a hagyományos, nyilvános netes helyeket. Érdekes vívmánya az is - és ezzel visszakanyarodtunk magához a sötét webhez -, hogy e rendszer mögé bújva a felhasználók létre tudtak hoz­ni olyan oldalakat, amelyek (.onion domainnéwel) csak a Torból nézve láthatók. Ez utóbbiakat elsőre nem is annyira egyszerű megta­lálni. A Toron belül külön keresőmotorok működnek a .onionos lapok megtalálá­sára, s hasznos lehet a kuta­kodásban néhány fontosabb .onionos címet felsorakoztató linkgyűjtemény, mint például a Hidden (rejtett) Wiki. Innen már el lehet indulni a Toron. Van itt ez-az... Bevallhatjuk, első ránézésre az a benyomásunk támadt, hogy takargatnivalóval nem rendelkező magánszemélyek számára nehezen tárul fel, mire való is ez a rendszer. Azoknak azonban, akik vala­milyen szempontból tilosban járnak, például ellenőrzött nyilvánosságú országok lovag­jai, vagy épp hackerek, azok­nak - talán nem is kell magya­rázni - fölöttébb hasznos lehet ez a módozat. De továbbmen- ve, az is hamar nyilvánvalóvá válik, hogy nem csak jótékony céllal létrejött tartalmak tár­házában őgyelgünk: különféle illegális ügyekbe botolhatunk már a kezdő lépések után nem sokkal is, mint például a tiltott szerek kereskedelme, hogy mást ne mondjunk. Itt - átlag webfelhasználó- ként - visszavonulót fújtunk, hiszen úgy tűnik, elsősorban nem a magunkfajta számára alakult ki terep ezen a plat­formon. Az elv, a módszer, a lehetőség azonban, meg kell hagyni, briliáns. ÉKN-FÁBIÁN GYÖRGY Néhány fontos dolog, amit a sötét webröl tudni érdemes Mikor nyerő a számodra a sötét web? Mik a hátrányai?- ha cenzúrázott helyekről, diktatúrákból akarsz internetez- - ha átlag netező vagy, nem biztos, hogy ez a te tereped ni, olyan országokból, ahol korlátozzák a net szabadságát, - a névtelenségnek ára van: az alapneted hiába hasít, és nem lelkesednél annak gondolatáért, hogy elkapjanak Toron keresztül azért lassabb; nem véletlenül, hiszen az- ha bűnöző vagy adatcsomagok, mire célba érnek, ungot-berket bejárnak,- ha az átlagnál jóval paranoiásabb vagy. (És zárójelben számos titkosítási, visszafejtési folyamaton keresztül idekívánkozik az ismert mondás: attól, hogy nem vagy para- - névtelenség ide vagy oda, azért itt sem érdemes szem elől noiás, még nem biztos, hogy nem fognak elkapni...) téveszteni az X-akták-elvet: ne bízz senkiben! Szánjon rá időt, megéri! Magyar app a tüdőnk „őre” Döntsön még időben adatai felhasználásá­ról, s később neméri kellemetlen meglepe­tés. multimédia. A Facebook az évek során a folyamatos fej­lesztésekkel szinte minden adatunkhoz hozzájutott. Tudja, hogy mi a telefonszá­munk, sőt, a mobilalkalmazá­sa miatt akár azt is, épp merre járunk. Ismeri az összes esz­közünk (okostelefon, tablet, asztali számítógép, laptop stb.) IP-címét, amivel egyszer is használtuk az oldalt. Tud­ják, hogy épp kapcsolatban állunk vagy szakítottunk, hol élünk, hol tanultunk, hol is­merkedünk és hol bulizunk. Mi adjuk a kezükbe a kul­csot ahhoz, hogy tökéletes fogyasztókként „adjanak minket tovább” a hirdetőik­nek. Ezért is különösen fon­tos, hogy rendelkez- ___ zünk arról, ki és mennyit láthat az általunk adott in­ti Rajtunk múlik! • FOTÓ:FACEBOOK formációkból, s mire használ­hatja a Zuckerberg-birodalom ezeket az adatokat. Sokan azonban nem tud­ják, hogyan is tegyék ezt, emiatt pedig sok kritika érte az elmúlt időszakban a legna­gyobb közösségi oldalt. Fontos oldal! Talán ez is az oka annak, hogy létrehoztak egy adatvédelmi alapismeretek oldalt, ahol bárki, bármikor tájékozódhat arról, hogyan tudja beállítani, kik láthassák a bejegyzéseit, hogy kell valakit letiltani, s nem utolsó sorban, hogy mi­lyen hirdetéseket jelenítse­nek meg neki az általa hasz­nált eszközökön. „Többektől hallottuk, hogy több készülék és bön­gésző használata esetén ne­héz beállítani, milyen típusú hirdetések jelenjenek meg. Régebben, ha a laptopodon beállítottad, hogy bizonyos _____ típusú Ti É 3:30 Evtfí Wsiker m nem szeret­nél lát­ni, ez a döntés nem minden esetben működött a telefonodon megjelenő hir­detéseknél is. Tudjuk, hogy sokan használnak a Face­book elérésére egynél több telefont, táblagépet vagy böngészőt, ezért meg kell könnyíteni, hogy egységesen tudj megadni egy olyan beál­lítást, amely aztán az összes készülékedre érvényes lesz” - írták ismertetőjükben. Ez­zel természetesen a felhasz­nálókon túl a hirdetőknek is segítenek, hiszen pontosab­ban tudják elérni reménybeli ügyfeleiket. Elutasíthatjuk Ha azonban valaki nem sze­retné, hogy mind több rek­lámmal bombázzák, úgy a Digital Advertising Alliance („Digitális Hirdetési Szövet­ség”) webhelyén keresztül elutasíthatja az általa hasz­nált alkalmazásokon és web- helyeken alapuló hirdetések megjelenítését a Faceboo- kon. Az iOS és Android rend­szerek beállítási lehetőségein keresztül szintén lehetősége van elutasítani az ilyen hir­detéseket - tájékoztat a Facebook egy hosszú szö­vegfolyam részeként, amit valószínűleg kevesek olvas­tak el, pedig első soraiban egy igen fontos változásra hívja fel a figyelmet. A dátum: januári. A szolgáltatás használatával (azaz ha belépünk a profi­lunkra) január l-jétől automa­tikusan elfogadjuk a módosí­tott felhasználási feltételeket, a megváltozott adatfelhasz­nálási szabályzatot, és a coo- kie-k használatára vonatkozó új szabályzatot is! ékn-szfá A tüdődaganat koc­kázatát méri fel pécsi orvosok mobilos alkal­mazása. multimédia. A tüdődaganat ki­alakulásának kockázatát fel­mérő, okostelefonokra letölt­hető alkalmazást fejlesztettek ki a Pécsi Tudományegyetem (PTE) orvosai a közelmúlt­ban. Az intézmény klinikai köz­pontjának mellkassebészeti osztályán, valamint bioana­litikai intézetében dolgozó szakemberek egyedülálló applikációja segíthet abban, hogy a daganatot már korai stádiumban felismerjék - írta a PTE az MTI-hez eljuttatott tájékoztató anyagában. Felmérik a kockázatokat Kiemelték: az E-szűrő nevű, Androidra és iOS operációs rendszerre létrehozott ingye­nes alkalmazásnak köszön­hetően egy rövid kérdőív kitöltésével bárki felmérheti, mennyire veszélyeztetett a betegség szempontjából. Sőt, az alkalmazás képes tíz Amerikában már műkö­dik a SnapCash, amivel könnyedén küldhet pénzt az ismerőseinek. multimédia. A Square Cash pénzküldő szolgáltatás tavaly jelent meg az online piacon, és lényege, hogy e-mail cím és bankkártyaadatok alapján bárki küldhet pénzt bárkinek. Nem régiben velük állt össze Az applikáció fotó: gp és húsz évre előre megjósolni a várható állapotot, például azt, hogy egy ma húszéves nő melyik rizikócsoportba tartozhat harminc, negyven éves korában - közölték. Hozzátették, hogy a program a cellainformáci­ók alapján rögzíti a kitöltés helyszínét, és a teszt végén megmutatja a legközelebbi szűrőközpont címét. A PTE megjegyezte, a no­a Snapchat, és együtt hozták létre a SnapCash-t, ami Ame­rikában már jelenleg is műkö­dik, és várhatóan nem sokára a többi piacon is elérhető lesz. Piacelsők lehetnek A Peer-to-Peer fizetések az utóbbi időben igencsak elsza­porodtak, már a Twitteren is vannak hasonló próbálkozá­sok, valamint a Facebook is vember eleje óta elérhető al­kalmazást már mintegy két­ezer ember használta, azaz csaknem annyi, amennyi Magyarországon korábban - a munkaalkalmassági vizsgála­tokat leszámítva - egy év alatt részt vett tüdőszűrésen. Hangsúlyozták: a mobil szűrőprogramnak azért van nagy jelentősége, mert Ma­gyarországon a tüdőrák a ve­zető daganatos halálok, száz­ezer lakosra évente több mint száz eset jut. Az előrehaladott tüdőrák ötéves túlélés esélye öt százalék, de korai stádium­ban akár kilencven százalé­kos is lehet. „A tüdőrákos betegeknek mindössze tíz-tizenöt szá­zalékát tudjuk megoperálni, a többiek túl későn, akkor jelentkeznek, amikor a kór már előrehaladott állapotban van” - idézte a PTE Szántó Za­lán orvost, egyetemi adjunk­tust. Az alkalmazás a https:// play.google.com/store/apps/ details?id=hu.markcon.lung- tumourfilter címen érhető el. MTI teszteli a pénzküldés funkci­ót, azonban úgy tűnik, a Snap­chat többeket is megelőzött. A pénzküldés nagyon egy­szerűen működik: Az ember beír egy dollárjelet, mellé az összeget, majd pedig megje­lenik egy zöld „pénzküldő” ikon, amire rányomva már ment is az összeg az általunk kiválasztott partnernek. socialdaily.hu Pénzküldés a Snapchaten?

Next

/
Thumbnails
Contents