Kelet Magyarország, 2014. december (71. évfolyam, 279-303. szám)

2014-12-29 / 301. szám

20)4. DECEMBER 29., HÉTFŐ KELET KM-hrterJú 7 Dr. Enyedy Éva Anna előadás közben - elvarázsolta az egykori gimnáziumának biológia-kémia tagozatos diákjait FOTÓ: RACSKÓ TIBOR Interjú Dr. Enyedy Éva Anna kémikussal, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusával, kutatójával Harcol a kemoterápia mellékhatásai ellen A világhálón naponta felfedezik a rák elleni csodaszert, csak sajnos nem adnak valós meg­oldást. MÁTÉSZALKA. A többek között Bolyai Plakettel, Bolyai János Kutatási Ösztöndíjjal és Ma- gyary Zoltán Ösztöndíjjal is elismert kémikus, dr. Enyedy Éva Anna Vásárosnamény- ban született, Tiszakere- csenyben nőtt fel. Tizenkét éves volt amikor a családjuk Mátészalkára költözött, és az egyetemi évek alatt is ide járt haza. December 8-án már a L’Oréal-UNESCO Magyar Ösztöndíj a Nőkért és a Tudományért pályázat egyik nyerteseként egykori közép­iskolájában, az Esze Tamás Gimnáziumban tartott rend­hagyó osztályfőnöki órát. A Szegedi Tudományegyetem adjunktusával, oktatójával és kutatójával, a kétgyermekes családanyával ezután beszél­gettünk. A pici beregi faluban mi inspirált egy kislányt arra, hogy a kémia kerüljön az érdeklődésének középpontjába? DR. ENYEDY ÉVA ANNA: Az általá­nos iskolában anyukám volt a kémiatanárom, ez volt az első indíttatásom. Tőle erős alapokat kaptam, nagyon jól elindított a pályán. Már álta­lános iskolában versenyekre jártam, hiszen ez egy gyer­meket ösztönöz, a siker pedig segít a döntésben. Talán nem véletlen, de pont akkor indult az Esze Tamás Gimnázium­ban a biológia-kémia tagozat, ami még inkább megerősített abban a 14 éves koromban hozott elhatározásomban, hogy a kémiával szeretnék foglalkozni. A középiskolában is nagyon jó kémiatanárom volt, Galgóczy Zsuzsanna még tovább fenntartotta az érdeklődésemet, így meg sem fordult a fejemben, hogy mást válasszak. Akkor már az is biztos volt, hogy vegyész lesz? DR. ENYEDY ÉVA ANNA: Sokáig dilemmáztam: tanár vagy vegyész legyek? A szüleim pedagógusok, ez ott volt az életemben. Mivel a kémiát szerettem leginkább, nem akartam más tantárgyat vá­lasztani mellé, így jött, hogy vegyész leszek. Szerencsés vagyok, hogy végül az egyete­men maradtam, ahol tanít­hatok is. Megvan a kettősség, amit élvezek és örülök neki. Az előadásában is említette, hogy az egyetemen évfolyamon­ként 1-2 kémiatanárt képeznek. Mi lesz így a jövő vegyész gene­rációjával? Lesz egyáltalán, és lesz, akik tanítják őket? DR. ENYEDY ÉVA ANNA: Ez komoly probléma. Mindene­kelőtt kell egy olyan kör­nyezet, mint ami az egykori középiskolámban, az Esze Tamás Gimnáziumban is megvan, ahol tudnak kísérle­tezni a diákok. Ezen keresztül kedvelik meg a kémiát, mert enélkül könnyen szárazzá válik, félnek tőle, morogva tanulják. Pedig nagyon szép tantárgy, kiváló ötvözete a megértésnek és a lexikális tudás elsajátításának. Nem elég megtanulni az isme­reteket, hanem meg is kell érteni az összefüggéseket, a kémiában logikusan épülnek egymásra a dolgok. Ha én is ilyen körülmények között tanulhattam volna, talán még nagyobb kedvvel választom a kémiát. A példám is mutatja, egy vidéki gimnáziumból elindulva is lehet sikereket elérni. A mátészalkai erős gimnázium, tökéletes ahhoz, hogy az ember elinduljon. Amikor eldöntötte, hogy vegyész lesz, célként megfogalmazódott a kutatás is? DR. ENYEDY ÉVA ANNA: Nem, az majd az egyetemen, má­sodéves koromban jött. Akkor kezdtem el tudományos diákköri munkát végezni, ez vitt a kutatás felé. Csak a spe­ciális szakterület változott, de mindig fémkomplexekkel foglalkoztam. A rákkutatás a jelenlegi legna­gyobb kutatási terület, hatal­mas feladattal. Egy kutatótól azt hallani, hogy nincs, nem lesz rák elleni csodaszer, meglepő. DR. ENYEDY ÉVA ANNA: Nincs, mert a rák sajnos nagyon sok­féle lefolyású betegségcsalád. A sejtburjánzás mindegyikre jellemző, de hogy mindezt mi váltja ki, hogyan történik, lesz-e belőle áttét vagy sem, az a betegségtípustól függ, ami miatt egyetlen gyógyszer sem lesz hatásos az összes típus esetén. Ezért van kiemelt jelentősége például annak a kutatásnak, amelyben ön is részt vesz? A kemoterápia mellékhatásainak megszüntetését vizsgálják, keresik a kiváltó okokat. A da­ganatos betegek pedig gyakran jobban félnek a mellékhatástól, mint magától a betegségtől. DR. ENYEDY ÉVA ANNA: Nem véletlenül, mert ezek mér­gező fémionok, citotoxikus anyagok, sejtmérgek. Ez mé­reg a rákos, de az egészséges szövetnek is, és minden azon múlik, hogy mennyire szelek- tiv, mennyire kevésbé bántja az egészségest, mennyire tud a rákos szövetre hatni. Ezért kell speciálisan módosítani a fémkomplexet, hogy a rákos sejtekben jóval nagyobb mér­tékben akkumulálódjanak. A molekulát lehet úgy módosí­tani, hogy tipikusan csak ah­hoz a receptorhoz kötődjön, ami a rákos sejteken van. így a szelektívvé tételen nagyon sok múlik, ugyanakkor meg kell ismernünk a mellékhatá­sokért felelős kölcsönhatáso­kat, ezzel segítve a gyógyszer­fejlesztést. Mennyire csapatmunka a kuta­tásuk? DR. ENYEDY ÉVA ANNA: Na­gyon. Egyrészt jelenti a saját hallgatóimból álló csapatot, másrészt ez egy nemzetközi együttműködés. Van egy bécsi kutatócsoport az ottani egyetemen, a legtöbb komp­lex, amit vizsgálok, onnan van, ők szintetizálják és a biológiai hatást is ők mérik, mi végezzük a vizes oldatbeli viselkedésük vizsgálatát, hogy a fehérjékkel, DNS-sel miként lépnek kölcsönhatásba. Ku­tatócsoportunk azt vizsgál­ja, hogy a kemoterápiában használható fémvegyületek hogyan viselkednek az emberi szervezetben. Feltárjuk a mel­lékhatásokat kiváltó okokat, azért, hogy a rákos betegek­hez már olyan gyógyszerek jussanak el, amelyek nem okoznak súlyos rosszullétet. A daganatos megbetegedések kezelésére alkalmazott kemo­terápia eredményessége tény, azonban súlyos mellékhatá­sok lépnek fel a betegeknél. A cél egyértelműen az, hogy az új vegyületek hatásosak legyenek a rákos sejtek ellen, de ezzel párhuzamosan ne okozzanak kárt az egészséges szövetekben. Említene egy példát? DR. ENYEDY ÉVA ANNA: Két általunk is vizsgált klinikai kipróbálás alatt álló ruténi- um-komplex esetén a betegek nem egyformán reagáltak a kezelésre, akiknél magas volt a vér bilirubinszintje, azoknál sokkal kevésbé volt hatá­sos. Nem értették az okot, a vizsgálatainkkal viszont rá tudtunk mutatni: valószínű azért nem hat, mert a biliru­bin olyan helyre tud bekö­tődni, mint ez a komplex, és elfoglalja a helyét. Ezek apró, de fontos sikerélmények. Hosszú folyamatról van szó? DR. ENYEDY ÉVA ANNA: Igen. Maga a kutatás is hosz- szú-hosszú éveket jelent, s míg valamiből gyógyszer lesz, az tíz év, még akkor is, ha nagyon jó, és a hatása megfe­lelően bizonyított. Alternatív gyógymódként sok mindent el lehet adni, a világhálón naponta felfedezik a rák elleni csodaszert, csak sajnos nem adnak valós megoldást. A Portugáliában töltött két év mennyiben adott más világlá­tást, szemléletet? DR. ENYEDY ÉVA ANNA: Akkor is rákellenes szereket próbál­tunk előállítani. Jó volt abba a világba betekinteni, ott kezdtem el önállósodni, ami­kor hazajöttem, már tudtam önállóbban dolgozni, ebben jelentett nagyon sokat az a két év. Női kutatóként nehéz érvénye­sülni? DR. ENYEDY ÉVA ANNA: Igen. Aki a kutatói életpálya mellett dönt, annak sok nehézséggel kell számolnia, de hatalmas lehetőségek nyílnak meg előtte. A tudomány világában nőként mindig nehezebb előre jutni, mint férfiként. Örülök, hogy annak idején volt bátorságom meghozni ezt a döntést, és hogy a szüle­im és a tanáraim segítettek, a szintén szakmabeli férjem is a mai napig támogat ebben. A napi 24 órába hogyan fér bele a kutatás, az oktatás, s mind­emellett az, hogy két gyermek édesanyja? dr. ENYEDY Éva ANNA: Rengeteg szervezéssel, de a nőknek ez jobban megy. Nem dolgozom laborban, annyi feladatom van, hogy erre nem is lenne időm. Jelenleg gyesen vagyok, de van nagyon sok BsC-s, MsC-s hallgatóm, doktoran­duszom, az ő munkájukat kell irányítanom, és otthon tudok dolgozni. Meg kell oldani, hogy jusson idő mindenre. Aktívan kell élni, aktívan kell mindent megélni, és arról még nem is beszéltünk, hogy én is szeretek sportolni, mert fontos. Szerencsére a férjem megérti, hogy ez mivel jár, so­kat segít, ahogy az édesanyja is. Nem akarok és nem is lehet ebből kiszállni. Most végez az első saját doktoranduszom, neki sem mondhatom, hogy végezzen egy év múlva, akkor több időm lesz. Ha az egy­éves gyermekem engedélyez fél óra szabadidőt, akkor azt maximálisan kihasználom a munkára. Az ön munkáját korábban is számos díjjal elismerték, az idén a L’Oréal-UNESCO Magyar Ösztöndíj a Nőkért és a Tudomá­nyért pályázaton lett a korcso­portjában a kitüntetett. DR. ENYEDY ÉVA ANNA: Nagy öröm ez a díj, akadémiku­sokból álló zsűri hozta meg a döntést, ez egy abszolút szak­mai kitüntetés, kimondottan nőknek adják. BEDNÁRIK MÓNIKA Dr. Enyedy Éva Anna Születési Idő, hely: 1975. szeptember 7., Vásárosnamény Gyerekek: Hanna (2009) és Ádám (2014) Végzettség: Debreceni Egyetem (DE), PhDfokozat (2002); Kossuth Lajos Tudományegyetem (KLTE) Debrecen, angol-magyar szakfordí­tó szak (1999); KLTE .vegyész szak (1998); Esze Tamás Gimnázium, Mátészalka, kémia-biológia tagozat (1993). Munkahelyek: Egyetemi adjunktus. Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék (2010); Tudományos munkatárs, SZTE (2008); OTKA posztdoktor, SZTE Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék (2005); Posztdoktor, Institute Superior Tecnico (1ST) Lisszabon, Portugália (2004); Tudományos segédmunkatárs, DE Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék (2004); Posztdoktor, 1ST, Lisszabon, Portugália (2003); Tudományos segédmunkatárs, DE Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék (2002); Predoktor, DE, Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék (2001). Dijak, kitüntetések: L’Oréal - UNESCO A nőkért és a tudományért ösztöndíj, Boiyal-Plakett 2014; Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíj, 2013.; Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, 2008 (3 év); Ifjúsági Tudományos és Innovációs Verseny: kiemelt dicséret, 2007 (témavezetőként); Bognár-Schindler-Defllit-Atkaloida Alapítvány Ösztöndíja, 2001,1998,1997; Pro Régióné Ösztöndíj, 1999,1997; KLTE-TTK Emlékérem kitüntetés, 1998; KLTE-TTK Külűndlja a XXXIII. OTDK-n elért eredményért, 1997; Köztársasági Ösztöndíj, 1997; Kiemelt első díj a XXXIII. 0TDK-n,1997. Közéleti tevékenység: MTA Köztestület (tagság); MTA, Koordinációs Kémiai Munkabizottság titkára; Magyar Kémikusok Egyesülete (tagság); XXXI. OTDK 2013, zsűritag (Koordinációs Kémiai szekció). Beszélgető­partner Mónika

Next

/
Thumbnails
Contents