Kelet Magyarország, 2014. december (71. évfolyam, 279-303. szám)
2014-12-13 / 290. szám
2014. DECEMBER 13., SZOMBAT KELET Volt eredménye a stratégiai partnerségnek Budapest. Csaknem 14 ezer munkahelyet hozott létre idén Magyarországon az az 52 vállalat, amellyel a magyar kormány stratégiai partnerségi megállapodást kötött - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten. A tárcavezető a hagyományteremtő céllal első alkalommal megrendezett stratégiai partneri fórumon beszélt erről az Szijjártó Péter fotó: mti összefüggésről. mti Maguk helyett vállalataikat vitték adósságba az önkormányzatok BUDAPEST. Az önkormányzati vállalatok adóssága több mint 1000 milliárd forint, miközben a teljes önkormányzati rendszer működtetésére 781 milliárd forint jut - mondta Pintér Sándor belügyminiszter az önkormányzatok ellenőrzésének tapasztalatairól, a jó gyakorlatokról szervezett pénteki, budapesti szemináriumon. Pintér Sándor az önkormányzati rendszerről szóló nyitóelőadásában emlékeztetett: 2078 önkormányzat adósságát vállalta át az állam a közelmúltban 1368 milliárd forint értékben, és akkor abban bíztak, hogy sikerült megállítani az önkormányzatok eladósodását. Ebben tévedtek - mondta -, az önkormányzatok ugyanis, ha magukat nem tudják, akkor j eladósítják vállalataikat. A ÍOO százalékban önkormányzati tulajdonban lévő vállalatoknál 620 milliárd forint, a 10-50 százalék közötti önkormányzati tulajdonú vállalatoknál pedig 382 milliárd forint adósság halmozódott fel. mti „Tisztázni kell, ki hol áll” Orbán Viktor miniszterelnök fotó: mti, koszticsák szilárd Miért köteleznék a politikusokat és az újságírókat drogtesztre? Orbán Viktor elmondta. Budapest. Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában beszélt arról is, hogy ki kell szorítani a drogmaffiát Magyarországról. A drogteszt bevezetéséről szóló felvetéssel kapcsolatban aggodalmát fejezte ki az új szintetikus drogok megjelenése miatt. A kormány eldöntötte, hogy ebben a ciklusban megtisztítja a drogmaffiától Magyarországot - jelentette ki. „Sompolygós időszak” Orbán Viktor azzal magyarázta a politikusokra, újságírókra, közbizalmi állást betöltőkre kiterjesztendő drogtesztet, hogy aki drogot fogyaszt, arra nem lehet számítani a drogmaffia elleni küzdelemben. „Tisztázni kell, ki hol áll” - mondta. Mindeközben a szülőknek segítséget kell adni, hogy gyermekeik ne váljanak áldozattá - fogalmazott a miniszterelnök, megjegyezve: lehetővé kell tenni, hogy szülői kérésre minden iskolában elvégezhető legyen a teszt. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökének amerikai beutazási tilalmával összefüggő feljelentésről Orbán Viktor azt mondta: megkezdődik egy jogi eljárás, aminek meg kell várni a végét. Minden lehetőség adott, hogy az ország teljes nyilvánossága előtt, fair bírói eljárásban az amerikaiak bemutathassák a bizonyítékaikat, és a NAV elnöke megadja a maga válaszát - hangoztatta Orbán Viktor, hozzátéve: „ebből a ravaszko- dós, sompolygós időszakból végre átlépünk a tiszta, világos, egyenes beszéd korszakába. Aki állít, bizonyít, akit vádolnak, védekezik”. A kormányzat és a Fidesz népszerűségvesztését mutató felmérésekre reagálva a pártelnök-miniszterelnök azt mondta: a kormány minden fontos dologgal törődik, egy dologgal nem, a saját népszerűségével, és ezt a minisztereknek is világossá tette. Azt kérte tőlük: végezzék el a munkát, legyenek eredményesek, a népszerűséget pedig bízzák rá, a három év múlva esedékes következő választási kampányban ugyanis az el- j végzett munka alapján adnak bizalmat a választók - közölte. | Orbán Viktor természetesnek nevezte, hogy az ellenzék még „kampányüzemmódban” van, azonban - mutatott rá - a kormánynak meg kell kezdenie a gazdasági érdekeket is érintő kormányzást. A tüntetésekre utalva azt mondta: ezt akarta a Fidesz és a KDNP az 1980-as években, hogy lehessen szabadon beszélni, társulni, gyülekezni. A gyermekétkeztetés ingyenességének jelentős ki- terjesztéséről szólva alapvető erkölcsi kötelességnek nevezte, hogy a gyerekek ne éhezzenek. A szándék egybeesik azzal a kormányzati filozófiával, hogy anyagi biztonságot teremtsenek a családoknak - tette hozzá, jelezve: a közérzület változásához, a biztonságérzethez el kell jutni oda, hogy az embereknek van munkájuk, jövedelmük, lakásuk és megtakarításuk. Felhívta a figyelmet arra: a hároméves kortól kötelező [ óvodáztatás garantálja, hogy a gyerekek általános iskolás koruk végéig vagy tovább napi 3-5-ször enni kapnak. MTI Devizaárfolyam (2014.12.12.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 309,05 + 1,35 USA dollár 248,69 +0,98 Svájci frank 257,34 + 1,26 Angol font 390,64 +2,60 Román lej 69,22-0,02 Ukrán hrivnya 15,82 +0,04 Horvát kuna 40,27 +0,15 Lengyel zloty 73,91 +0,23 http://www.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB MSZP: Nem a márkanév a baj BUDAPEST. Az MSZP az idei három választás értékelése mellett jövőképet is felvázol szombati pártértekezletén mondta az ellenzéki párt elnökhelyettese az MTI-nek. Gőgös Zoltán bízik abban, hogy az MSZP „ütőképes ajánlatot” tud összeállítani a társadalomnak. Beszélt arról, hogy nem az MSZP-már- kanévvel van a probléma, hanem a mögötte lévő tartalommal. Az elnökhelyettes azt várja, hogy a tanácskozás résztvevői megerősítik az új pártvezetés által meghirdetett irányt. mti Jogszabályt sért a tízórás munka BUDAPEST. A Párbeszéd Magyarországért (PM) közérdekű bejelentéssel az alapvető jogok biztosához fordul a Miniszterelnökségen bevezetett tízórás munkanap miatt, mert szerintük az törvénytelen, és az összes munkavállalóra fenyegetően hat. Ezt Tordai Bence, az ellenzéki párt gazdasági kabinetjének vezetője jelentette be újságíróknak pénteken, Budapesten. A politikus szerint a Miniszterelnökséget vezető Lázár János négy jogszabályt sértett meg a tízórás munkanap bevezetésével. mti Mire költsön és mire ne az MNB? Az LMP azt javasolja, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csak az alapfeladataival összefüggő dolgokra költhessen, a nemrég létrehozott alapítványait pedig szüntessék meg. Schmuck Erzsébet, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője pénteki sajtótájékoztatóján bírálta azt, hogy - mint mondta - a jegybank az egyik oldalon „szórja a pénzt”, a devizahitelek forintosításából nyert 100 milliárd forintját azonban nem fordítja arra, hogy segítsen a bajba jutott embereken. mti Az új járműpark fotó: magánarchIvum Kamionflottával bővül a Bige Holding Csoport -jelentették be. Budapest. A Bige Holding Csoport 114 kamionnal és hozzátartozó pótkocsival bővült. A 4 milliárd forintos beruházás eredményeként a hazai agrá- rium legnagyobb kamionflottája jött létre, amely a gazdák és agrárgazdaságok gyors műtrágyaellátását szolgálja, valamint biztosítja a terménykereskedelmi üzletág számára a folyamatos szállítmányozást. „Az idén új, terménykeres- kedelmi üzletággal is bővült a Bige Holding Csoportba tartozó Nitrogénművek Zrt. profilja, amely a magyarországi és a környező országok feldolgozóival és kereskedőivel napi szinten tart kapcsolatot. Ezzel a cég a növény- termesztés teljes folyamatát lefedi, így a termelési lánc lecsökkentésével a gazdák jelentős költségeket takaríthatnak meg, és az uniós nyomon követhetőségi előírásoknak is könnyebb eleget tenni. Ugyanakkor a folyamatos és hatékony ellátáshoz elengedhetetlennek láttuk a saját kamionflotta üzemeltetését”- tájékoztatott Bige László, a Nitrogénművek Zrt. elnök-vezérigazgatója. „Emellett a hazai agrárium bővülő műtrágyaigénye és a külföldi, elsősorban ukrán piacban rejlő lehetőségek kiaknázása miatt is szükségesnek láttuk a jelenlegi beruházást” - mondta el Bige László. ékn Vendégkommentár Dr. Hajnál Béla Százezrek vendégmunkásként Kevesen vitatják, hogy az ország gondjai közül az egyik legnagyobb a népesség 1980 óta tartó folyamatos csökkenése. Azóta a természetes fogyás és a vándormozgalom egyenlege 800 ezer főt meghaladó népességszám-mérséklődést eredményezett. Az élve születések száma az utóbbi tíz évben évente mintegy 50 ezer fővel marad el attól a szinttől, amivel biztosítani lehetne a változatlan számú népességnagyságot. A jelenlegi 90 ezer körüli élve születés kb. 30 ezerrel kevesebb, mint amennyi a rendszerváltozás első éveiben volt. Ennek újbóli elérése jelenleg teljességgel lehetetlen, az évi 100 ezer körüli újszülött világra segítése is óriási eredményt jelentene. Ennek egyik oka, hogy most futnak ki a termékenyebb korból azok a nagy létszámú korosztályok, akik 1974- 1976 között születtek. A következő években munkaképes korba lépők száma viszont még soha nem volt olyan kevés, mint amennyi most lesz. Ráadásul az 1953-1955 között született „Ratkó-gyerekek” a következő években mennek nyugdíjba, ami jelentősen rontja majd a nyugdíjkassza egyenlegét. Mindezek mellett a vándormozgalom tendenciájának erősödése okoz sokaknál riadalmat. A ’80-as évek végétől 2004-ig, eu-s csatlakozásunk évéig a vándormozgalmaknak pozitív hozadéka volt, mert nagyon sokan, főleg a környező országok magyarlakta területeiről (Erdély, Délvidék, Kárpátalja) hazánkba költöztek. Számuk meghaladta a tőlünk külföldre távozókét. 2004 májusa óta viszont kinyílt a világ (bár 2011-ig Ausztria és Németország korlátozta a bevándorlást). Azóta többen költöznek külföldre, mint ahányan hazánkban letelepednek. 2008 óta, a gazdasági és pénzügyi válság kezdetétől az elvándorlók száma jelentősen megnövekedett, az utóbbi években pedig (erre adatok a fogadó országok tükörstatisztikáiban vannak) egy felerősödött kivándorlási hullám tanúi vagyunk. A kivándorló népesség számáról, összetételéről nincsenek pontos információk, csak becslésekre támaszkodhatunk. • A KSH 2012 végére, 2013 elejére vonatkozó becslése 335 ezer 18-49 év közötti külföldön élő, hazánkból kivándorolt személyről szól. Azok tartoznak ebbe a körbe, akik legalább egy éve külföldön tartózkodtak. Az Eurostat becslése szerint ez a korosztály az összes kint élő 70-80 százalékát jelenti, így 420 ezer fő élhet határainkon túl. A felvétel nem sorolta külföldön élőknek azokat, akik naponta, hetente, kéthetente ingáznak (elsősorban Ausztriába és Németországba), de elsődleges háztartásukat itthon tartják fenn. Ők egyértelműen nem szereplői a magyar munkaerőpiacnak, mert külföldön dolgoznak és ott is adóznak. Számuk különböző becslések szerint 60-80 ezer fő lehet. Ha mindehhez hozzáadjuk még a 2013-ban külföldre távozottakat (akik egy évnél rövidebb ideje dolgoznak kint, ők hazai foglalkoztatottnak számítanak), akkor félmillió főt meghaladó létszámról beszélhetünk. A nyár eleji nagyköveti becslések összegzése is hasonló eredményt mutatott. A rendszerváltozás óta elköltözöttek száma közel háromszorosa az 1956-ban disszidáltaknak. Ez a kicsit ijesztőnek ható statisztikai adat nemzetközi összehasonlításban nem tekinthető magas aránynak. Nagy kérdés az, hogy a munka, a tapasztalatszerzés, a nyelvtanulás után hazatérnek-e honfitársaink. Megkockáztatható, hogy sokan közülük kétlaki életet élnek majd. Évekig kint dolgoznak, évekre hazajönnek, visszamennek, esetleg újra hazai lakosokká válnak. A visszaköltözés nem esetleges, erre utal a 2011. évi népszámlálási adat, mely szerint akkor 190 ezer olyan személy írtak össze, akik korábban legalább egy évig külföldön éltek, és visszatelepedtek hazánkba. Ha a külföldön élő félmillió ember (80 százalékuk foglalkoztatott - kb. 400 ezer fő) itthon élne és dolgozna, 'a skandináv országok foglalkoztatottsági szintjétől csak kevéssé maradnánk el. Ha ugyanők itthon munkanélküliek lennének, a dél-európai országok (Görögország, Spanyolország) munkanélküliségi rátája közelében lennénk. A kivándorlók között a legtöbb embernél a kint elérhető magas keresetek jelentik a legnagyobb vonzerőt. Nem számolnak viszont azzal, hogy a 4-6-8-szoros névleges kereseteket az ottani árakon lehet csak elkölteni (a legjobb, ha hazahozzák és itthon költik el). Vásárlóerő-paritáson számolva a legtöbb országban csak 1,5-2,5-szer, kivételesen 3-szor több árut és szolgáltatást lehet vásárolni a hazai viszonyokhoz képest. A lakhatásra ott a keresetek 40 százalékát fordítják (hazánkban 25 százalékát), ami szintén csökkenti a szabad felhasználású jövedelmeket. Mindenki érdeke, hogy a kivándorlás mértéke csillapodjon, az ország pozitív jövőképe erősödjék, a külföldön élők minél nagyobb része térjen haza, és vegyen részt az értéktermelésben. , Nagy kérdés az, hogy a munka, a tapasztalatszerzés, a nyelvtanulás után hazatérnek-e honfitársaink. A szerző a Debreceni Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora
