Kelet-Magyarország, 2014. november (74. évfolyam, 255-278. szám)

2014-11-06 / 258. szám

2014. NOVEMBER 6., CSÜTÖRTÖK KELET Múlt századi mákszezon Büdszentmihályban illusztráció: kabayjanos.eu Új kiállítás nyílik Kabay János életművéből tiszavasvári. Kabay János életművét 1963 óta a Tiszavas- vári Vasvári Pál Múzeum őrzi. Korábban a „Szabolcs-Szat- már-Bereg Megye Orvos- és Gyógyszerészet-története” című állandó kiállításban ka­pott helyett a világhírű felta­láló munkássága. A múzeum vezetése 2012- ben döntött úgy, hogy a város legnagyobb alakjának külön tárlattal kíván emléket állíta­ni. A kulisszák mögött zajló tudományos munka és gyűj­teménygyarapítás, -feldolgo­zás már ekkor elkezdődött. A múzeum 2014-ben pályá­zati úton másfél millió forint támogatást nyert a kiállítás elkészítéséhez. Az új tárlat enteriőrjeiben megismerhet­jük Kabay János feltaláló élet­művét, munkásságát. Látható interaktív elemekkel kiegészí­tett korabeli üzem, gubótáro­ló siló és az 1990-es évekből származó kutatólabor is. Az új, „Alkalodia” című, szakmai konferenciával egybekötött kiállítás megnyitására novem­ber 20-án, csütörtökön kerül sor - tájékoztatta lapunkat Ba­logh Tamás, a múzeum köz- művelődési és sajtóreferense. Az Alkaloida Vegyészeti Gyárat 1927-ben Kabay János gyógyszerész alapította. A ko­rabeli lapok tudósításaiból ki­derül, hogy a két világháború között Európa, majd az egész világ Büdszentmihály piciny gyógyszerüzemére figyelt, mi több, egymás kezébe ad­ták a gyár ajtajának kilincsét a különböző országok üzlet­emberei, tudományos képvi­selői, akik nagy érdeklődést mutattak a büdszentmihályi vegyész-feltaláló forradalmi szabadalma (morfin előállítá­sa mákszalmából) iránt. KM @ Szigetelik a panelt Az Ószőlő utca egyik tízemeletesének lakói számára eny­hébb tesz a tél, hiszen még a hideg beállta előtt befejeződik az épület energetikai rekonstrukciója. fotó: racskó tibor méhtelek. Ahogy arról már né­hány héttel ezelőtt beszámol­tunk, a méhteleki református templom helyreállítása során a munkálatokat végző ácsok a süveg gombjának levétele­kor palackba rejtett levelet találtak, melyet az 1929-es felújításkor írtak az elődök az utókor számára. A csúcsdísz kedden visszakerült a helyé­re négy, viaszos pecséttel el­látott, díszes üveggel együtt, bennük a most élők üzenete­ivel és lapunk november 4-ei számával. Kálmán Dávid lelkipásztor rövid Igei köszöntőt mondott, mielőtt a gombba helyezték az üzenetet tartalmazó palackokat fotók: a szerző Útmutató csillag- „Mert láttuk az ő csillagát, amikor feltűnt, és eljöttünk, hogy imádjuk őt” - a nap­keleti bölcsek mondták ezt, amikor elindultak az Úrjézust megkeresni, és a betlehemi csillag vezette őket egészen A gyülekezet tagjai lentről, az ácsok fentről húzták a kötelet, így a gomb biztonságban árt el a süvegig a jászolig. Ezt az útmutatást szimbolizálja minden refor­mátus templom tetején a csil­lag, ami most ismét a helyére került.- Az októberben megtalált üzenet másolatán túl az új gombba beletettük a gyüleke­zet tagjainak névsorát, vala­mint mi is megfogalmaztunk egy rövid levelet „Emlékeze­tül az utódoknak” címmel - osztotta meg az eseményen részt vevő gyermekekkel és felnőttekkel Kálmán Dávid lelkipásztor. A rövid igei köszöntő után Méhtelek polgármestere fel­olvasta időkapszulába rejtett sorait a református templom hívei előtt is.- Generációnk megélhette, hogy az elődeink által ha­gyott üzenet épségben került elő, így megismerhettük az általuk ránk hagyott, a szá­mukra fontosnak vélt gondo­latokat. A most zajló felújítás alkalmával mi is papírra ve­tettük, hogy jelenleg milyen a település és kik lakják azt - avatott be minket is Czuprák László. Pallókon egyensúlyozva A rövid igei köszöntő után Gyimesi István, a felújítást végző cég vezetője, vala­mint a gyülekezet, a falu polgármestere elhelyezték a gombban a viaszpecséttel el­látott palackokat. A gyerekek szájtátva figyelték, ahogy az elképesztő magasságokhoz szokott ácsok a fa pallókon egyensúlyozva és egy kötél segítségével felhúzzák a gom­bot, majd a süveg csúcsára illesztik annak ékével, a csil­laggal együtt. KM-CSA Nyolcezer éves régészeti leletek Méhteleken- Csodálatos élmény, hogy a mi életünkben sor kerülhetett az időkapszula felnyi­tására, remélem, ugyanilyen örömmel olvassák majd a mi üzeneteinket a távoli jövőben - mondta Czuprákné Belényesi Terézia, a helyi művelődési ház igazga­tója. - Méhtelek csupa izgalom, a legkorábbi írásos emlékünk 1332-es, már akkor jegyezték a falut, igaz, Csúcstelek néven. A hetvenes években, a nagy árvíz után egy kora neolitikumból származó régészeti leletre bukkantak a töltésrendszer építői. A 8000 évvel ezelőtti Körös-kultúra jelenlétére utaló használati eszközök maradványait találták meg az agyaggödrökben. Ezeket egy napra Méhteleken is kiállították, azóta pedig a Jósa András Múzeumban őrzik a leleteket. Lehet, hogy a mai település alatt lakóházakat és temetkezési helyeket is találnának a régészek, hiszen ezeket az agyaggödröket azokhoz a területekhez közel helyezték el, ahol a lakosság építkezett. Válasz az elődök üzenetére Visszakerült a méhtele­ki református templom csúcsára a gomb. Kromatográfia, laborkaland A fővárosi interaktív laboratórium első meg­látogatását a magyar tudomány ünnepén újabb követte. ZÁHONY. A hagyományterem­tő kezdeményezés célja a kémia és a természettudomá­nyok népszerűsítése a pálya- választás előtt álló diákok kö­rében, akik bepillanthatnak a titkok és csodák világába, azaz egy igazi vizsgálólabora­tórium életébe. A budapesti Wessling Köz­hasznú Nonprofit Kft. veze­tői egy esszépályázattal dön­tötték el, hogy a jelentkezők közül kik bújhatnak majd köpenybe, hogy nekiláthas­sanak kísérletezni, és hogy kiderítsék, mi is az a kroma­tográfia. A Laborkaland szer­vezői (kémikusok, vegyészek, kémiatanárok, kommuniká­ciós szakemberek) modern, interaktív, a csoportmunkára építő pedagógiai programot, szemléltető munkafüzetet alkottak annak érdekében, hogy a tanulóknak valóban tartalmas és akár egy életre szóló élményt nyújtson az or­szágban egyedülálló program. A záhonyi Dr. Béres József Kollégiumból Katona Dávid, Lakatos Ábrahám és Tancsik Róbert pályázott sikerrel a no­vember 5-ei programra. TANCSIK RÓBERT Sírrongálás Besenyődön besenyőd. Rongálás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytat nyomo­zást a rendőrség B. Bence 19 éves és D. László 23 éves be- senyődi lakosok ellen. A két fiatal november 3-án a helyi köztemetőben több sírra rá­lépett, a virágokat és mécse­seket lerúgta és összetörte, megrongálta a síremlékeket. A rendőrök a két fiút rövid időn belül elfogták, és gyanúsított­ként kihallgatták őket. km Tiszta apja a sátánmajom kölyök! munka eredményeként Már hat hónapos a Nyír­egyházi Állatparkban született kis sátánma­jom. NYÍREGYHÁZA. - Bárki könnye­dén megállapíthatja a Nyír­egyházi Állatpark féléves sá­tánmajom kölykének ivarát, hiszen egyetlen újvilági ma­jom esetében sem tapasztal­ható ekkora eltérés a két nem között: míg a hím fekete, csak az arca fehér, a nőstény bar­násszürke bundájú - mutatott rá Révészné Petró Zsuzsanna osztályvezető. Már teljesen önálló- A fél éve született kölyök eleinte csupasz, rózsaszín arcú volt, s pár hét elteltével derült fény a nemére. Míg a főemlősök legtöbbje esetében hosszú hónapok kellenek, mire meg tudják lesni a gon­dozók az anyjától el-elszaka- dó utód ivarát, ennél a fajnál már két hónaposán tudták, hogy egy kis hímről van szó, hiszen megjelentek az arcán az első fehér szőrszálak.- A pici bár még családjával él, már teljesen önálló, csak ritkán kapaszkodik szülei há­tára, s tápláléka sem csupán az anyatej, vígan lakmározik a lédús gyümölcsökből - tette hozzá a park osztályvezetője. Szépen fejlődik a kis sátánmajom hím A fehér arcú sátánmajom a dél-amerikai esőerdők al­sóbb lombkoronaszintjeinek lakója, főleg gyümölcsökkel, diókkal, magokkal és rova­rokkal táplálkozik. A Nyíregyházi Állatparkban élő tenyészpár a nemzetközi fajmegmentési program kere­FOTÓ: AZ ÁLLATPARK A sátánma­jom félelmet keltő nevét a külseje alap­ján kapta. RÉVÉSZNÉ PETRÓ ZSUZSANNA tében él együtt 2013 óta, s idén 170 napnyi vemhesség után, áprilisban született meg a Sós- tóZoo első sátánmajom bébije. Félelmet keltő nevét kül­seje alapján kapta - hiszen a hím koromfekete bundájából szinte kivilágít a fehér arc­maszk -, pedig valójában egy rendkívül békés természetű állatról van szó. Repülőma­jomnak is nevezik, mert akár tízméteres ugrásokra is képes két ág között. Hangja madár­csicsergésre emlékeztet, s a parkban élő tenyészpár is gyakran énekel duettet, ami a közöttük lévő kapcsolat és a területhatárok fenntartására szolgál. * KM nyíregyháza. Széles körű ösz- szefogással újulhatott meg a Viola utca 5. szám alatti társasházi épület, amelynek folyosóját közösen festették ki az ott lakók, a Türr Ist­ván Képző és Kutató Intézet (TKKI) munkatársai és a DE Egészségügyi Karának hall­gatói. A „Bizalom és Munka” mo­dellprogram keretében az egykori Huszár-laktanya épü­letében található lakásokat közel két éve újították fel. A modellprogram eredménye­ként 18 roma családnak vál­toztak meg az életkörülmé­nyei azáltal, hogy új lakáshoz jutottak a Viola utcában lévő épületben - tudatta Csekk Já­nos, a TKKI nyíregyházi igaz­gatóságának kommunikációs referense. A frissítőfestés ötlete a la­kóktól indult, akik együttmű­ködésüket felajánlva kértek segítséget a TKKI-tól, s mivel a lakókban kialakult a belső igény lakóhelyük folyamatos rendben tartására, tevéke­nyen részt vesznek a közösen létrehozott érték megőrzésé­ben.- Nagyon fontosnak tar­tom, hogy vigyázzunk arra, amit korábban közösen épí­tettünk. Ha már munkánk eredményeként új lakásba költözhettünk, arra kell tö­rekednünk, hogy minél to­vább szépek maradjanak a terek. Szerencsére az itt lakók mindannyian fontosnak tart­ják, hogy óvjuk az épületet - mondta a társasház egyik lakója, Béri Zsolt. A festéssel eltöltött nap ismét megerősítette, hogy a megfelelő szakmai közre­működés jelentős közösség­teremtő és fejlesztő hatású. A nap végén pedig fáradt, de boldog tekintetek vizsgálták elégedetten munkájuk ered­ményét: a frissen festett, fe­héren ragyogó, tiszta falakat. KM Megyei tükör 5

Next

/
Thumbnails
Contents