Kelet-Magyarország, 2014. november (74. évfolyam, 255-278. szám)

2014-11-17 / 267. szám

2014. NOVEMBER 17., HÉTFŐ KELET Postaládánkból Aki keres, az talál... egy ideális helyet a reflektornak fotó: polgárőrség Nem csak a tenni akarás lángolt... A Jánkmajtison szolgáló polgárőrök az idén is éberen ügyeltek mindenszentek alkalmával a temetők rend­jére: 22 tagunk összesen 175 órát szolgált. Az ünnep előtt 10 nappal már fokozottabban ügyeltünk a helyi sírkertek őrzésére. Egyik nap, járőrözés során azt tapasztaltuk, hogy a temető előtti parkoló megvi­lágítása nem elégséges, s ezt könnyen kihasználhatják a bű­nözők. Egy helyi vállalkozótól kölcsön kértünk egy fény­vető reflektort, adott hozzá állványt és hosszabbítót is, így a parkolót használó látogatók már teljes figyelmükkel az illő megemlékezésre kon­centrálhattak mindenszentek éjszakáján. Ezt megelőzően természetesen a polgárőrök eligazításon vettek részt, ahol tájékoztatták őket a szolgálati feladatokról: legyenek látha­tóak, segítőkészek, ugyan­akkor figyeljék a gyanúsan viselkedő vagy nagy táskával érkező-távozó személyeket. Ügyeljenek a sírokon égve hagyott gyertyákra, amelyek közel vannak a gyúlékony kegytárgyakhoz. Különösen az éjszakai órákban adott sok tennivalót a forgalomszabá­lyozás, egy-egy üres parkoló felderítése, de ezt is megol­dottuk. Mindezeknek köszön­hetően rendbontás, bűncse­lekmény, közlekedési baleset nem történt, igaz, néhány lángoló sírcsokrot eloltottunk. A lakosság elismerően szólt a szolgálatunkról. Egy-egy nem jánkmajtisi lakos megjegyez­te, hogy ők is szívesen látná­nak a településükön hozzánk hasonló civil „rend-őröket”. BOTOS GÁBOR, A JÁNKMAJTISI POLGÁRŐRSÉG ELNÖKE Fejükre nőttek az antennák A Kelet-Magyarország november 14-ei számának 5. oldalán megjelent „Fejükre nőttek az antennák" című cikkünkben beszámoltunk a nyíregyházi Kossuth utca 55. lakóközösségi határozatáról, amelyben a lakók a lakóépület tetején lévő távközlési antennák mihamarabbi leszerelését követelték a Nyíregyházi Lakás­szövetkezettől. Ez azóta teljesült is. A félreértések tisztázása érdekében ugyanakkor szükséges hangsúlyozni, hogy az antennák azonnali eltávolítása érdekében aláírásokat gyűjtő, és a lakóközösség többsége nevében megszólaló Palkovics Elemérné természetesen nem azonos a lakóközösség közös képviselőjével, aki korábban a bérleti díj irreális emelését kezdeményezte! Ez a nap a tartalmas kikapcsolódásról és a finom ételekről szólt fotó: egyesület Gágogás és kulináris élvezetek Olvasóink írják Nyugodtan élni Azt tapasztalom, hogy a jogaikat sokkal többen isme­rik, mint a kötelességeiket. Legalábbis, ez előbbit sokkal többen hangoztatják, mint az utóbbit. Számos olyan udvart, kertet találunk úgy a megyé­ben, mint a megyeszékhe­lyen, amelyeket felver a gaz, a dudva, a tulajdonosa pedig segélyért „esedezik”. Tart­hatna állatokat, termelhetne zöldséget, de nem, könnyebb, egyszerűbb a semmittevés! Azt is gyakran hallom, hogy „minek dolgozzak, majd fillé­rekért megveszem, különben sem viszek magammal a túl­világra semmit”. Probléma az is, hogy manapság már semmi és senki nincs igazán bizton­ságban a külterületeken. Hal­lottak már az „öregezésről”? Ez az idősek meglopását, megzsarolását jelenti. Én a közelmúltban kénytelen vol­tam riasztót vásárolni, hiszen jobb félni, mint megijedni. Szeretnénk végre nyugodtan élni, a ledolgozott évtizedek után méltón pihenni! NÉV, CÍM A SZERKESZTŐSÉGBEN Nem pénz kérdése Nyíregyháza sétálóutcájának néhány kapubejárata igen szemetes. Igaz, azok, akik ezt a szemetet odapottyantották, nem vonhatóak felelősségre, mert nincs rá tanú, na de azok sem, akik ezt eltűrik a környezetükben? Télen, ha nem sepri el valaki a havat, akkor megbüntetik. Ezt a fajta szabálytalanságot miért nem? A takarítás egyébként nem pénz, hanem jó ízlés, igényesség kérdése! EGY JÁRÓKELŐ Gyönyörű időt, csodás él­ményeket hozott számunkra november második szombat­ja a Sóstói Múzeumfaluban! A múzeum dolgozói és a rendezvény közreműkö­dői kiváló házigazdának bizonyultak: újborral és libatepertős zsíros kenyérrel kínálták a belépő vendége­ket. Számos szórakoztató programmal készültek szinte minden korosztály számára. A kézműves foglalkozá­sokba is bekukkantottunk, de számunkra érdekesebb volt az Árpád-kori falu, a libaszépségverseny, a séta a múzeum területén, és persze Nélkülük nem készült volna el Végre elkészült Nyíregyhá­zán a Főzde utca kimaradt, hátsó szakaszának leaszfal- tozása! A sok utánajárásnak meg lett a gyümölcse, a a gyönyörű népművészeti tárgyak a kirakodó vásáron. Na és a csodálatos illatok! Ki­ki ízlése szerint kóstolgatta a libás finomságokat. Szavaz­tunk a „legszebb” libára, ők persze hangos gágogással próbálták befolyásolni az eredményt. Élményeinket fotókon örökítettük meg. Figyeltük a kisgyerekeket, ahogyan bátran táncoltak a „hivatásos” néptánco­sok mellett, és érdeklődve nézték a bábjátékot. Erdei sétánkon alapanyagokat gyűjtöttünk az adventi díszekhez. Műhelyeinkben a dolgozóink már készítik megvalósulásban nagyon sokan segítettek. Köszönet jár a polgármesteri hivatal városfejlesztési osztályán dolgozó Pató István osztály- vezetőnek, Veczáné Joliká­nak és Márkus Eleonórának. Emellett hálával tartozunk a az első adventi koszorúkat, asztali és ajtó díszeket. A termékeinkről készült képek folyamatosan láthatók a közösségi oldalunkon, személyesen az ajándékbol­tunkban (Sóstói úti kórház), illetve péntekenként a Búza téri piacon találkozhatnak kézműves tárgyainkkal. Megváltozott munkaképes­ségű dolgozóink számára fontos visszajelzés, hogy minél többen megismerjék és vásárolják-használják az általuk készített ajándék- és használati tárgyakat. GACSÁLYI SZILVIA TITKÁR, PSZI- CHOTIKUSOK EGYESÜLETE mérnökszervezetnél dolgozó Erdészné Juhász Juditnak, valamint a Kelet-Magyar­ország szerkesztőségének. Nélkülük nem készült volna el a munka! PÁSZTORNÉ BÁN ILDIKÓ, FŐZDE UTCAI LAKOS ® Az alapítás óta hűséges és tevékeny Emléklapot adományozott a 30 éves jubileumát ünneplő Alvé- gesi Nyugdíjas Klub egyik alapítójának, Járó Antalnénak a kö­zelmúltban Mészáros Szilárd, a Váci Mihály Kulturális Központ igazgatója és Jámbor István klubvezető. fotó: palicz István Vendégsorok Angyal Sándor A piros lámpás nő Bőséges az aktuális témakínálat az internetadótól a drágu­ló reklámon át a gimnáziumi oktatás tervezett lefokozásá­ig, no meg a szociális ellátás összegének várható meg­nyirbálásáig, amikkel csordulásig tele a nyilvánosság, bár lehet, hogy a kevesebb ütősebb lenne. Ezért aztán hagyom is ezeket, akár az Amerikából kitiltottak - szerintem is homályos - ügyét, mert jön a feltűnően csinos lány... Ne vegyük félvállról a testnevelést! A mai fiatalok rend­szeres testmozgást jóformán csak a hétvégi bulikon gyakorolnak. nyíregyháza. Amióta a kor­mány elhatározta, hogy a fiatalság jelenlegi, rossz kon­dícióján megemelt tornaóra számokkal akar javítani, sok érv és ellenérv, vélemény hangzott el a sajtóban, fóru­mokon. Az egészben az a furcsa, hogy valamennyien látják a hiba okát, mégis más-más módon keresik a megoldást. A hiba a fiatalság irreálisan ke­vés fizikai tevékenységében keresendő. Naphosszakat ül­nek az iskolában (sok éven át), a szabadidejükben a számító­gép rabjai. Rendszeres moz­gást csak a hétvégi bulikon gyakorolnak, odahaza min­den nemű fizikai tevékenység alól „fel vannak mentve”. Miért tilos számukra vala­mennyi fizikai teendő a ház­ban és annak környékén? Mi­ért tilos a bevásárlás, a séta, a kosárcipelés, a porszívózás, a porta rendbe tétele, a kony­hákért gondozása? (Tisztelet a kivételnek.) A 400-500 mé­terre lévő oviba, iskolába is autóval viszik csemetéiket a szülők, majd a sportfoglalko­zásra maguk viszik a felszere­lést, nehogy a szegény gyerek megerőltesse magát. Ha sportol a gyerek 6-10 éves korától (nem ritka), nem sajnálja a kedves szülő a cse­metéjét, hogy az edzők ke­gyetlen edzésrendjének van­nak kiszolgáltatva? „Az más!” - mondja a szülő. Minket az élet edzett... Én olyaft 10 gyermekes csa­ládból származom, ahol a sport ismeretlen fogalom volt. A fizikai munka viszont korántsem! Ugyancsak meg­dolgoztunk az életben mara­dásért! 5-6 évesen állatot gon­doztunk, kertet műveltünk (gyomlálás, locsolás stb.), a család nagyobb része mégis megélte a 80-90 évet, a fiúk öreg korukban sem lettek gör­be, hajlott hátú emberek. Ap­ropó, testtartás: szóba került, hogy a nehéz hátitáska befo­lyásolja a helyes testtartást. A túlsúlyos táska valóban nem szerencsés dolog, de a kedves szülők olyankor is felemelik a szavukat, amikor a divatnak megfelelően, a nehéz táskát félvállra akasztva, a függőle­gestől erősen elhajolva, szinte nyomorék testtartásban cipe- kedik a gyerek? Ne az intézményes testne­veléstől várják a megoldást, hanem igyekezzenek gyer­mekeiket az egészséges élet­módra nevelni! Puskás Öcsi és Papp László sem sportfoglal­kozáson, iskolában szerezték a kondíciójukat. HUCZIK LAJOS, NYÍREGYHÁZA Mindennapi testnevelés jobb kondíciót ígér illusztráció: ékn Ott állunk a közlekedési piros lámpánál, várunk a zöldre, s ő, a jó időt kihasználva, a felül kihívóan ledér huszonéves hölgy, mint a szöcske, ugrál autótól autóig. Odaér hozzám, és szélsebesen mondja az ablaknyíláson át, hogy kellene neki vagy ötven forint a buszra, de ha az úrnak csak húsza­sa van, azzal is elégedett lenne, mi az egy ilyen szép autó tulajdonosának! Mondom az életerős, kissé molett társal­gómnak, hogy sajnos, nincs apróm, visszaadásra meg nincs idő, s hogy a helyében én koldulás helyett inkább elmennék dolgozni köz­hasznúként. Erre ő gyorsan rávágja: neki ez a munkája, amikor pirosra vált a lámpa, igyekeznie kell... Gyorsan rávágta: neki ez a munkája és a munkahelye, amikor pedig pirosra vált a lámpa, igye­keznie kell. Sok mindent hallottam már hasonló szituációban, példá­ul azt is, hogy a kikosarazott életerős kéregető a jó édesanyámat felemlegetve melegebb égtájra elküldött, de hogy egy legszebb korában lévő, életerős lány vagy fiatalasszony ezt a piros lámpát tekinti a munkahelyének, a tarhálást meg komoly munkának, ez azért meglepett. Zavarba hozott, induláskor a gázadás is nagyra sikere­dett, lefulladt a motor, majdnem belém jött az utánam következő autó. Szerencsére ezt most megúsztam. De jön majd a következő átkelés, meg az újabb „munkás”, és ki tudja, mi történik majd ott. Mert szinte minden pirosnál ott találjuk a dolgozókat, akik javítják a foglalkoztatási statisztikát. Ez a mai világunk rendje... sandor.angyal@kelet.hu Fórum 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents