Kelet-Magyarország, 2014. november (74. évfolyam, 255-278. szám)

2014-11-15 / 266. szám

KELET VAGVARORSZ4G 2014. NOVEMBER 15., SZOMBAT Simon-ügy: tovább nyomoz az ügyészség BUDAPEST. Tovább nyomoz az ügyészség Simon Gábor volt szocialista képviselő ügyében - közölte Nagy Andrea, a Köz­ponti Nyomozó Főügyészség szóvivője. Az ügyészség külö­nösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselek­mények miatt indított nyo­mozását most 2015. március 14-éig hosszabbították meg. Az ügyben két gyanúsított Simon Gábor fotó:mti van - közölte a szóvivő, mti Az amerikai nagykövetség folytatni kívánja a párbeszédet BUDAPEST. Az Egyesült Államok számára a demokrácia a leg­főbb szempont, budapesti nagykövetsége pedig folytatni kí­vánja „az építőjellegű párbeszédet” a magyar külügyi tárcával - olvasható a diplomáciai misszió állásfoglalásában, amelyet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Magyar Nem­zetben megjelent interjúja után adott ki. Szijjártó Péter így fo­galmazott: „azzal vádolni minket, hogy nem illeszkedünk az európai jogrendszerbe, s ne lennénk Európa-pártiak, orbitális hazugság. Magyarország transzatlanti és európai elkötelezett­ségét a tények alapján nem lehet kétségbe vonni”. A nagykö­vetségi szóvivő válaszában emlékeztet: „az Egyesült Államok következetesen tájékoztatta a magyar kormányt a demokrati­kus intézményeket, a civil társadalmat és a média szabadságát károsító magyarországi fejlemények miatti aggodalmunkról, beleértve a korrupció miatti aggodalmakat is”. MTI Orbán Viktor: „ez egy fecni” Orbán Viktor (jobbra) a Magyar Rádió stúdiójában fotó: mti A miniszterelnök sze­rint egyre inkább elve­szíti komolyságát az ügy. Budapest. Orbán Viktor mi­niszterelnök szerint az ame­rikai beutazási tilalmi ügy egyre inkább elveszíti ko­molyságát, „egyre zavaro­sabb az egész dolog”. Ömlesztett összegyűjtés A kormányfő pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában utalt arra a do­kumentumra, amelyet az amerikai nagykövetség egy munkatársa adott át a magyar félnek a beutazási tilalmakkal kapcsolatban; a papír jórészt a külképviselet korrupciós aggodalmaival kapcsolatos korábbi egyeztetéseket sorol­ja fel. Se aláírás, se fejléc, se pe­csét, „ez egy fecni”, „ömlesz­tett összegyűjtése azoknak a vádaknak, amelyeket az el­múlt négy évben az ellenzéki pártoktól már hallhattunk” - jellemezte Orbán Viktor a do­kumentumot, hozzátéve: ha nem angolul lenne, azt hinné, egy ellenzéki párt írta. A mi­niszterelnök ezért úgy tekint e dokumentumra, „mintha vissza akarna valaki rángatni bennünket a választások előt­ti politikai helyzetbe”. „Az ember a barátaitól ér­kező kritikákat komolyan veszi, különösen, ha ez egy ilyen nagy barát (...), de most már arra a szintre jutottunk, ahol ez egyre nehezebb” - mondta, úgy fogalmazva, hogy minden perc, amelyet „azzal töltünk, hogy ezzel az üggyel foglalkozunk, az kido­bott idő”. Megjegyezte egyúttal, ha bármelyik magyar nagykövet odaadna egy ilyen papírt egy kormánynak, másnap haza kellene őt rendelnie. Orbán Viktor ugyanakkor kijelentette: korrupcióügy­ben tartani kell a zéró toleran­cia elvét. Azt is mondta, hogy ha a beutazási tilalommal sújtott Vida Ildikó adóhatósági elnök be is nyújtaná lemondását, erősen elgondolkozna azon, hogy elfogadja-e, mert nem szeretne precedenst teremte­ni arra, hogy egy külső állam megvádol egy köztisztviselőt, de nem ad át bizonyítékokat, mégis eléri a leváltását. Stabilizálni kell Orbán Viktor hangsúlyozta: stabilizálni kell a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) működését a NAV mostani vezetésével, „ez a felada­tom”. „Aki a NAV működésé­ben zavart okoz - akár azzal, hogy lemond, akár azzal, hogy indokolatlanul támadja a NAV-ot -, az azt kockáztat­ja, hogy az ország pénzügyei megbillennek” - mondta. Arra a felvetésre, hogy nem az Oroszország versus Nyugat kérdése alapján kell-e értel­mezni ezt a konfliktust, Or­bán Viktor úgy reagált: ez egy logikusnak hangzó, de veszé­lyes feltételezés. Ugyanis „ez nem kevesebbet jelentene, mint hogy egy külpolitikai vitában (...) egy nagy állam egy kisebbel szemben egyes állampolgárokkal szembeni, meg nem alapozott rágalma- zási hadjáratot folytat, hogy befolyásolja egy ország politi­káját. Ez egy olyan súlyos vád lenne az Egyesült Államokkal szemben, aminek a megfon­tolását is szeretném elutasíta­ni” - fejtette ki. Kiemelte: „mi az Egyesült Államoknak szövetségesei és barátai vagyunk, én nem merem vádolni az Egyesült Államokat azzal, hogy nyers gazdasági érdekek miatt rá- galmazási hadjáratot folytat egy ország ártatlan állampol­gáraival szemben”. mti <§> Junior díjak Átadták tegnap a Budapest Music Centerben a Junior Prima Díjakat színház- és filmművészet kategóriában. FOTÓ: MTI/BRUZÁK NOÉMI Devizaárfolyam (2014.11.14.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 305,95 +0,00 USA dollár 245,49 +0,00 Svájci frank 254,53 +0,03 Angol font 384,83 -2,04 Román lej 69,14 +0,08 Ukrán hrivnya 15,81 +0,32 Horvátkuna 39,88 -0,02 Lengyelzloty 72,35 -0,15 Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Közzétették a dokumentumot A kormány közzétette csütörtökön azt a dokumentumot, amelyet az amerikai nagykövetség egy munkatársa adott át a beutazási tilalmakkal kapcso­latban. A dokumentumot a kormany.hu oldalon tették közzé, kiegészítve a Külgazdasági és Külügyminisztérium megjegyzéseivel, amelyek szerint dátum, aláírás és pecsét nélkül adta át a dokumentumot az amerikai nagy- követség egy beosztott diplomatája november 6-án. A papíron foglaltak nem tartalmaznak érdemi információt a beutazási tilalmak hátteréről, annak ellenére, hogy a kormány már számta­lan alkalommal kérte a bizonyítékok átadását „az állítólagos korrupciós ügyekben" a vizsgálatok lefolytatására - közölték. A kiegészítésben azt is írták: egyes, a magyar hatóságok tudomására jutott bűncselekmények kapcsán ugyanak­kor vizsgálat, illetve nyomozás van folyamatban. A kormány csütörtökön megtárgyalta az elmúlt években az amerikai nagykövetség és a kormány munkatársai közötti találkozókról szóló jelentést - tették hozzá. Az amerikai nagykövetség a minisz­tériumban átadott angol nyelvű dokumentumban emlékeztetett, hogy 2012 februárja óta a nagykövet­ség rendszeresen konzultál a magyar kormánnyal a korrupciós aggodalma­ikról. A dokumentumban ezt követő­en 2013 októberétől 2014 októberéig időrendben felsorolnak több találko­zót, amelyeken a korrupció kérdéséről egyeztettek. A NAV-val folytatott konzultációk témái között szerepel­tek a mezőgazdasági áfacsalásokkal és a trafikrendszer átalakításával kapcsolatos aggályok, továbbá az is, hogy két amerikai agrárvállalat azt állította: évente több tízmillió dollárt veszítenek az áfacsalások miatt. A dokumentum szerint a NAV képvi­selői nem adtak kielégítő választ a nagykövetség kérdéseire, amelyek arra is vonatkoztak, hogy Fidesz-közeli em­berek és cégek jutottak-e trafikokhoz. Idén januárban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium képviselőivel tárgyalva a nagykövetség felvetet­te a mezőgazdasági áfacsalás, az intézményesült korrupció, a közérdekű bejelentők védelme és a külföldön folytatott korrupt üzelmekről szóló törvény (FCPA) be nem tartása miatti aggodalmait, de a tárcánál a doku­mentum alapján úgy reagáltak, hogy forduljanak a NAV-hoz, a Belügymi­nisztériumhoz, illetve a rendőrséghez. A külképviselet emlékeztetett: június­ban a nagykövetség a Külgazdasági és Külügyminisztériumban is beszámolt az áfacsalással kapcsolatos aggá­lyairól, és szerintük a minisztérium megosztotta az intézményen belül az információt, de más visszajelzést nem kaptak. NAV: hiteltelen a dokumentum Budapest. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerint az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetsége a beutazási tiltás indoklásaként „nem tényekre, hanem hí­resztelésekre és vélelmekre alapozott” dokumentumot juttatott el a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz, az abban foglaltakat a NAV hitel­telennek tartja. A NAV közleménye szerint: „az állítólagos korrupció alá­támasztására hiányosak, téve­sek az információk”. MTI <§> Látogatás a táborban Hende Csaba honvédelmi miniszter pénteken meglátogatta a KFOR-ban szolgáló magyar katonák pristinai Síim Lines táborát. FOTÓ: mti/koszticsák szilárd Vendégkommentár Fazekas Róbert A fal Németország ebben az évben emlékezik és ünnepel. A második világháború idején a szövetségesek úgy döntöt­tek, hogy a háborút addig folytatják, míg legjelentősebb ellenfelük, Németország területét teljesen megszállják. Elhatározásukat megvalósították, és a megszállás után négy részre darabolták mind az országot, mind a fővárost. A nyugati szövetségesek által megszállt zónákból alakult ki az NSZK, a szovjet területeken pedig az NDK. A négy részre tagolt egykori birodalmi főváros az NDK-ban terült el. A háború után kialakuló szovjet rendszerű NDK terüle­tén született meg a szövetségesek Berlinéből Nyugat-Ber- lin, ahol megmaradt a tőkés berendezkedés. Gyorsan fejlődő gazdasága nagy vonzerőt jelentett a város keleti felében élőknek. A tradicionális kapcsolatok is megma­radtak, a rokoni, baráti szálak inkább csak erősödtek a két városrészben élők között. Az NDK államvezetése tehetetlennek érezte magát, képtelen volt megállítani a kelet-németek nyugatra költö­zését. Az adminisztratív lépések kudarca eredményezte a kontinens legjobban megerősített államhatárát, a falat. A fal szimbólum lett. A hidegháború idő­szakának politikai szembenállását, két világ határát jelen­tette. az elválasztott városrészek fizikai kapcsolatát akadályozta, Kelet-Berlin városfejlődését teljesen eltorzította, ugyanak­kor Nyugat-Berlint még jobban összekapcsolta az NSZK- val, és a hidegháború amerikai tömbjével. Százak halálá­nak árán épült a fal, százak haltak meg, hogy a fal eredeti funkcióját képes legyen megőrizni, és százak haltak meg azért, mert át akartak jutni rajta. Nyugat vonzotta magá­hoz a keletieket. Aki a fal mindkét oldalát láthatta, a keleti betonszürkeségből indult, és a nyugati vidám színekkel festett Nyugatra érkezett. A fal határzárból szimbólum lett. A hidegháború idősza­kának szélsőséges politikai szembenállását, két világ hatá­rát jelentette. A vasbeton száz év alatt elporlad, a második világháború után kiépült szovjet „(t)rendszer” 1989-ben összeroppant. Nyugat és kelet világa ismét összeért a fal lerombolásával. A korabeli filmhíradó megörökítette a gyűlölt építmény rombolásának örömét. A kalapácsot tartó kezeket nem a vandalizmus, hanem a kapunyitás öröme erősítette meg. A németek a falbontás pillanatainak felidé­zésekor mindig elmondják a magyarok akkori szerepválla­lását a német-német kapcsolatok ápolásának támogatásá­ról, és az államegyesítésért tett bátor lépéseket. Németország ebben az évben emlékezik és ünnepel. Együtt, velünk. Szerzőnk a Földes Ferenc Gimnázium történelemtanára, igazgatóhelyettese A falépítés célja Nyu- gat-Berlin teljes izolációja volt. Egy fal sohasem egy- célú. Vastag falai világokat választanak el. És filozófiai az a kérdés, hogy kit választ el kitől? A Berlinben húzódó beton- és szögesdrótsáv emberi kapcsolatokat szakított szét, egzisztenciákat rombolt mindkét oldalán. A kordon Goodf riendet szeretné a Fidesz meghallgatni BUDAPEST. A Fidesz parlamen­ti frakciója továbbra is szor­galmazza André Goodfriend amerikai ügyvivő meghall­gatását a nemzetbiztonsági bizottság ülésén a beutazási tilalom ügyében, és várja a valódi bizonyítékokat. A kormánypárti képviselő- csoport az MTI-hez pénte­ken eljuttatott közleményé­ben azt írta: a magyar állami tisztségviselők kitiltásának témája nem a vállalkozásfej­lesztési bizottság hatásköré­be tartozik, ezért nem vettek részt a testület fidesz-KDNP-s tagjai a pénteki ülésen, amiről tájékoztatták a jobbikos elnö­köt, Volner Jánost is. A Fidesz-frakció ugyanak­kor továbbra is szorgalmazza André Goodfriend meghall­gatását a nemzetbiztonsá­gi bizottság ülésén, mivel a csütörtökön nyilvánosságra hozott dokumentum „alá­írás, fejléc és pecsét nélkül komolytalan, nem tekinthe­tő bizonyítéknak”. A hivat­kozott dokumentumot az amerikai nagykövetség egy munkatársa adta át a magyar félnek a beutazási tilalmakkal kapcsolatban; a papír jórészt a külképviselet korrupciós ag­godalmaival kapcsolatos ko­rábbi egyeztetéseket sorolja fel. A kormánypárt közlemé­nyében azt is megjegyezte, hogy a beutazási tilalommal sújtott Vida Ildikó, a Nemze­ti Adó- és Vámhivatal elnöke hiába próbált utánajárni az ellene felhozott konkrét vá­daknak, érdemi bizonyítékot a mai napig nem kapott. „Vád még mindig nincs, csak vádaskodás. Magyaror­szág jogállam, ezért minden­kit megillet az ártatlanság vélelme, bizonyítékok nélkül senkit nem lehet megvádol­ni” - írja a Fidesz-frakció. MTI

Next

/
Thumbnails
Contents