Kelet-Magyarország, 2014. november (74. évfolyam, 255-278. szám)

2014-11-13 / 264. szám

2014. NOVEMBER 13,, CSÜTÖRTÖK 6 Fórum KELET Üzenet Gráf Jánosné vásárosnaményi olvasónktól: n Azokért élünk, akiket szere­tünk, azokért, akik igaznak tartanak. A jövőnek élünk, a szé­pért, a jóért, amit tehetünk! SZÉCHENYI ISTVÁN Események képekben A hagyományokhoz híven ebben az évben is összegyűltek a családta­gok, hogy megünnepeljék a Mátészalkán élő Danku Ferenc 89., és húga, Kerékgyártó Sándorné 86. születésnapját fotó: henzsel pálné Évfordulójuk alkalmából köszön­tötte Korbács Jánost és feleségét, Évát a napokban a nyírcsaholyl polgárőrség fotó: egyesület A közlekedés alapvető szabályaival ismerkedtek meg rendőri segítség­gel a nyírmadal Napsugár Óvoda gyerekei fotó: tóthné Éva Szatmári kiránduláson jártak nemrégiben a nyíregyházi Belvárosi, és az Evangélikus Luther Rózsa Nyugdíjas Egyesület tagjai. A vidám utazók megfordultak Csengerben, Mátészalkán és a vajai várban is FOTÓ: OLVASÓNKTÓL A Honvéd utcai születésnapi mulatságon számos társklub és klubtag képviseltette magát FOTÓ: KM Harminc éve szorgoskodnak Mintegy 150-en vettek részt szombaton a nyíregyházi Alvégesi Nyugdíjas Klub 30. születésnapi partiján. A zenés-táncos rendezvény fénypontja (a tortavágás és pezsgőbontás mellett) a fiatal kora ellenére - a kiváló szakmai irányításnak és a ta­gok lelkesedésének, szorgal­mának köszönhetően - igen szép sikereket elkönyvelő helyi népdalkor és tánccso­port fellépése volt. A három évtizede alakult, Honvéd ut­cán működő nyugdíjasklub rövid idő alatt Nyíregyháza legnagyobb, legnépszerűbb közösségévé nőtte ki magát a Lakóközösségi Művelődé­si Házak Igazgatóságának szárnyai alatt. Az ő mintáju­kat, gyakorlatukat követve jöttek létre nyugdíjasklubok később Borbányán, Butykán, Kistelekiszőlőben stb. A 100-120 fős tagsággal büsz­kélkedő Alvégesi Nyugdíjas Klubban több ezren megfor­dultak az évtizedek alatt. A változatos, rendszeres prog­ramjainknak köszönhetően ma is pezseg nálunk az élet, a jó hírnél nincs jobb reklám! JÁMBOR ISTVÁN KLUBVEZETŐ, NY. IGAZGATÓ Olvasóink írják Ön képes lenne életet menteni? Szeretnék az olvasók figyel­mébe ajánlani egy egészség- ügyi felvilágosító műsort, ami az egyik televíziós csatornán fut. Fő témája, hogy milyen betegségek fenyegethetnek minket, miről ismerjük fel őket, mit kell tenni, ha baj van (baleset, agyvérzés stb. esetében). Bemutatják, ho­gyan végezzünk újraélesztést, hogyan fektessük a beteget, illetve milyen feladataink vannak a mentők megérke­zéséig. Úgy vélem, minden állampolgárnak fontos lenne tisztában lennie ezekkel a tudnivalókkal, hiszen lehet, hogy valakinek éppen ezen múlik majd az élete! PAPP LÁSZLÓ Egy kézfogás volt a segítség ára A minap Nyíregyházáról autóztam Mátészalka felé, ám a kocsim Vaján lefulladt, nem indult. A postahivatalnál álló piros kabrió vezetője felaján­lotta, hogy elvisz a városban található autószerelőhöz, Kiss Csabához. Megállt a műhely előtt, majd kezet fogtunk, és távozott. Miután a szerelőnek elmondtam, mi a gond, bezárta a műhelyt, az autójába ültetett, és visszavitt a helyszínre. Az út szélén ideiglenesen megjavította az kocsimat, majd elindultunk a műhelyéhez, ahol teljesen ki­javította a hibát, és jó utat kí­vánt. Amikor megkérdeztem, mivel tartozom, azt mondta, egy kézfogással. Lám, ilyen emberek is vannak! Hálásan köszönöm a segítségüket! KISS GYULA Levelesládánkból Töklámpásokat díjaztak Dadán Ismét nagy érdeklődés kísérte Tiszadadán az V. Tökös-Ku­koricás Hagyományőrző és Gasztronómiai Estet a hagyo­mányőrző tájházban. Elsőként Kovácsné Botrágyi Mónika etnográfus-tanár tartott isme­retterjesztő előadást, majd a jelenlévők kipróbálhatták a két haszonnövény feldolgo­zásához szükséges korabeli eszközöket. Megkóstolhatták a sparheltben sütött mézédes Pedagógusok arcképcsarnoka Zsúfolásig megtelt Debrecen­ben a megyeháza Árpád-ter­me a Karácsony Sándor Pedagógiai Egyesület tagjai­val, a 2014-es „Pedagógusok arcképcsarnoka” című könyv szerzőivel és az érdeklődők­kel. Ekkor mutatták be a neves könyvsorozat XIII. kö­tetét, amely 149 emlékezetes tanáregyéniség arcképváz­latát, életútját tartalmazza. Az eddigi kötetekhez képest tököt és a rostában pattog­tatott kukoricát. A tökfaragó versenyen félszáznál is több töklámpás készült, 30 díjat is kapott. Külön értékelték azokat, akik a rendezvény stí­lusához illő jelmezben jeletek meg. A nagyobbak a töklám- páskészítésben jeleskedtek, a kisebbek a kukorica részeiből készítettek dísztárgyakat Harsányi Tiborné népi ipar­művész és Bukovics Józsefné óvónő segítségével. IFJ. KOVÁCS GÉZA KÖZMŰVELŐDÉS VEZETŐ egyre több Hajdú-Bihar me­gyén kívüli, sőt határon túli pedagógusról olvashatunk benne. Megyénkből most 35 személyről írt visszaem­lékezést 21 szerző. Nagy megbecsülés övezi a kiváló tanárok, tanítók emlékét. Az egyes portrékat tanártársak, családtagok, tanítványok írták, arcképpel, életképpel, csoportképpel, tablóval színesítve. Jó szívvel ajánljuk mindenki figyelmébe! RAFFAYNÉ KATALIN ÉS ERDÉLYI TAMÁS Megyebeli pedagógusok Nyíregyházáról: Almássy László, Ambró Ilona, dr. Bágyl Péter, Banner László, Borka Sándor, dr. Éva Erzsébet, dr. Figula György, dr. Filep László, Gilányi János, Haraszti József, Héczei József, Horváth Sándor, Kádár Tihamér, Kovács Józsefné, dr. Margócsy József, dr. Margócsy Józsefné, Mátis Béla, Molnár Pál, Ötvös László, Pálóczy András, Pálóczy Andrásné, Riedt Lászlóné, dr. Szilágyi Béla, dr. Szilágyi Béláné, Tar János, dr. Tóth Antal; Fehérgyarmatról: Sza- niszló Ferenc; Kállósemjénből: Fesztóry Sándorné; Kisvárdáról: Werner Gyula; Mátészalkáról: Konczili Sándor; Kótajból: Lupsa Józsefné; Nyírbátorból: Baracsl Gyula, Nagylucskay Józsefné, dr. Szalontai Barnabás; Porcsalmáró Petraskó Sándor. A jubileumi eseményen a 30 legkülönlegesebb töklámpást díjazták Tiszadadán fotó: szántainé pucsok Katalin Az emberséges katona, Reviczky Imre emlékének ápolásáról A posztumusz vezérőrnagy emléktáblája Nyíregyházán, a volt Hadkiegészítő Parancsnokság épületénél FOTÓ: KM-ARCHÍV „Nem tettem semmi olyat, amiért hála és ünneplés járna.” NYÍREGYHÁZA. Életemnek két példaképe van: orvosként Jósa András és emberként Reviczky Imre (1896-1957). Mindkettőjükkel sokat fog­lalkoztam, tevékenységükről számos írásom megjelent. A közelmúltban meghívót kap­tam a Honvédelmi Miniszté­riumtól Reviczky Imre posz­tumusz vezérőrnagy emléke előtti tisztelgésre a budapesti Farkasréti temető 30. par­cellájához. Ez indított arra, hogy röviden áttekintsem „A népek jámbora” hagyomány- ápolásának eddigi eredmé­nyeit. Szentként tekintettek rá Reviczky emberszeretete mintegy 20 ezer zsidó, román, ruszin, szerb életét mentette meg, íg, a zsidók kezdettől fogva „kohanitának”, vagyis igaz, szent embernek tekin­tették. A holokauszt és Re­viczky elválaszthatatlanok. Izrael már 1965/február 16- án odaítélte számára a Yad Vashem („A népek jámborai”, vagy „Az igazak”) kitüntető címet, amelyet a család 1966. december 8-án vett át. A fia, Reviczky Ádám a Yad Vashem ligetében 1977-ben Szentjá­noskenyérfát ültetett el apja tiszteletére. Izraelben há­rom Reviczky Imre utca van: Cfaat ( 1979), Beet Shemes, va­lamint Haifa városában. Posztumusz vezérőrnagy lett Magyarországon az első em­léktábláját utolsó lakhelyén (Budapest, II. kér., Mandula utca 25. szám alatt) avatták fel 1981. november 5-én (Herczeg Mintegy húsz­ezer zsidó, román, ruszin, szerb életét mentette meg. DB. FAZEKAS ÁRPÁD Klára szobrászművész alkotá­sa), s az engedélyezését Izra­elbe vándorolt egykori erdé­lyi zsidók kérték. Már 1987 óta „Reviczky ezredes utca” is van III. kerületben. Szabolcs-Szatmár megyé­ben 1988. február 17-én, a Juhász Mihály ellenálló, fafa­ragó művész (Máriapócs) által 8-féle fából készített szép em­léktáblát a Magyar Honvédel­mi Szövetség megyei székhá­zában, majd a Hadkiegészítő Parancsnokság épületében helyeztük el. Köztéri márvány emlék­táblát 1991. szeptember 27-én avattunk a Bessenyei tér 15. szám alatti Hadkiegészítő Pa­rancsnokság bejáratánál. A nyíregyházi hagyományápo­lók javaslatára léptették elő Reviczky'Imre ezredest 1991. december 15-én posztumusz vezérőrnaggyá. (Tudomá­som szerint emléktáblája van még Reviczky Imrének Los Angelesben és Sydneyben.) A Reviczky-irodalomból most csupán két művet emelek ki, melyek nagyban elősegítették a hagyományápolást: Revicz­ky Ádámtól a „Vesztes hábo­rúk - megnyert csaták” címűt, és a nyíregyházi Tóth Sándor­tól „A lelkiismeret parancsára” címűt. Példamutatóan cselekedett A megmentett munkaszolgá­latosok Reviczky Imrének és családjának négy pompásan megszervezett erdélyi dia- dalutat rendeztek. Ezeken a magyar törzstiszt osztatlan el­ismerést és támogatást kapott még a román pártvezetőktől és katonai elöljáróktól is! Reviczky szerénységét és emberségét hűen tükrözik az első erdélyi diadalútján el­mondott szavai: „Nem tettem semmi olyat, amiért hála és ünneplés járna. Nekem azért nem jár semmi, hogy ember igyekeztem lenni!” Ez igazi példamutatás! DR. FAZEKAS ÁRPÁD ORVOSTÖRTÉNÉSZ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents