Kelet-Magyarország, 2014. november (74. évfolyam, 255-278. szám)

2014-11-12 / 263. szám

2014. NOVEMBER 12., SZERDA Végeztek a „papírmunkával” Úton-útfélen találkozhatunk még választási plakátokkal fotó: sipeki Péter Megyei jegyzőktől és jelöltektől érdeklőd­tünk arról, eltűntek-e a kampányplakátok a közterületekről. NYÍREGYHÁZA. - Aktivistáink még kedden éjszaka is a közte­rületen található plakátok el­távolításán dolgoztak, bízunk benne, hogy a megyeszékhely egész területén sikerült alapos munkát végezni. Amennyi­ben itt-ott fennmarad esetleg plakát és arról jelzést kapunk, természetesen gondoskodunk az eltávolításról - válaszolta kérdésünkre Jászai Menyhért, a Fidesz városi elnöke.- A jelöltek nagy részének meg kellett küzdenie a helyi fideszes médiabirodalommal, az önkormányzati - közszol­gálati - média kiegyensú­lyozatlan tájékoztatásaival, ezért sokan a plakátok ki­helyezésével próbálták ezt kompenzálni. Ahogyan Nyír­egyházán, úgy a megyében is a jelölt felelőssége, hogy a plakátokat eltávolítsa vagy eltávolíttassa. A választások óta valamennyi jelölt azon dolgozik, hogy minden plaká­tot leszedjenek - tudtuk meg Nagy Lászlótól, az MSZP vá­rosi elnökétől. Csak foszlányok maradtak A Jobbik aktivistái éppolyan aktívak voltak a „plakáthábo­rú” kezdetén, mint a végén. Bakó József, a párt megyei kampányfőnöke érdeklődé­sünkre elmondta: már alig találkozni jobbikos kampány­arcokkal és -üzenetekkel a megyében. A legtöbb válasz­tási plakátot Nyíregyháza közterületein helyezték ki, így most is a megyeszékhe­lyen akadt a legtöbb tenniva­lója az aktivistáknak. - Pozití­vum, hogy a kampány végén csak elvétve találkoztunk olyan plakáttal, amit a válasz­tók saját ízlésük szerint átraj­zoltak, jelekkel láttak el vagy „kiegészítettek”... - tette hoz­zá a kampányfőnök.- Az önkormányzati válasz­tás óta egy kis csapattal fo­lyamatosan azon dolgozunk, hogy határidőre leszedjük a plakátjainkat - mondta el kér­désünkre Máthé Csaba.- Valamivel könnyebb dol­gunk van, mint a többieknek, mert az óriásplakátjaink már korábban lekerültek, hir­detményeink nem is voltak, csak a villanyoszlopokról kell levakarnunk az esetleg fenn­maradt foszlányokat - tette hozzá a független polgármes­terjelölt. Ügyeltek a határidőre- Ami kikerült, az le is került- fogalmazott Bakosi Benjá­min független polgármester­jelölt. - Megbízásos szerző­dések alapján helyezték el a plakátokat a belvárosban és a külső városrészeken egya­ránt - tulajdonképpen mind a 15 választókerületben amelyeket ugyanezen szerző­dések értelmében kellett eltá- volítaniuk a határidő végéig a megbízottaknak. Mintegy ezer plakát volt a szabad ég alatt, ennyit ^kellett leszedni. A választást követően egy héttel megküldték az eltávo­lításukat a villanyoszlopokról és a táblákról, úgyhogy bizto­san nem maradt híja a „papír­munkának”.- Nekem és a segítőimnek nem kellett sok időt és ener­giát fordítanunk a „liberális” választási plakátok eltávolítá­sára Nyíregyházán, a legtöbb ugyanis ki sem került a közte­rületekre... - panaszolta a szin­tén polgármesterjelöltként indult Marsó Tamásné Judit. - Több ezer választási kiad­vány indult útnak Budapestről a kampány kezdetén, de a szál­lítmány sosem érkezett meg a szabolcsi megyeszékhelyre. Mindössze néhány óriáspla­kátra futotta a költségvetés­ből, a két molinómat magam szedtem le a választások után a családtagjaimmal. km A plakátok leszedésének költségét áthárítjuk a mulasztókra. SZABÓ EDINA Kiszámlázzák a felmerült költségeket- A NyírVV Nonprofit Kft. ta­pasztalatai szerint Nyíregyhá­zán a plakátok 80 százalékát már a határidő lejárta előtt eltávolították a pártok, illetve jelölőszervezetek, és bízunk abban, hogy a többi hirdetést is leszedik - tájékoztatta la­punkat Szabó Edina, a társa­ság szóvivője. Hozzátette: a mégis kint maradó választási plakátokat a közterület kezelője, vagyis a NyírW Kft. leszedetheti, és a takarítás költségét áthárít­hatja a pártokra. A díjtétel a plakátok leszedésére fordított idővel arányos. A lapunk által megkeresett települések jegyzői hasonló metódusról számoltak be: a város üzemeltetését végző cégek, illetve közterület-fel­ügyelők szedik le azokat a plakátokat, amelyeket a pár­tok, jelölőszervezetek vagy egyéni jelöltek nem távolí­tottak el a törvényben rögzí­tett határidőre, és a felmerült költségeket kiszámlázzák. A jegyzők elmondták: a hir­detmények nagy részét már leszedték a jelöltek, illetve elég egy telefonhívás az érin­tetteknek, és órákon belül le­szedik az ottfelejtett plakátot. Megkérdeztük Zavarják a választási plakátok? Kelet kvíz A két tűz (a Vörös Hadsereg és a román hadsereg) közé került Székely Hadosztály egy része 1919. április 26-án itt tette le a fegyvert a megszálló román hadsereg előtt. a) Demecser b) Újfehártő c) Nagykálló d) Tiszavasvári A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Nézőpont Nyéki Zsolt Akitől lehet, s amiért érdemes Mi a fontosabb: az elmélet vagy a gyakorlat? - kaptuk egyik filozófiaóránkon a fogós kérdést, amely beugratósnak bizonyult. Ifjonti hévvel rögtön két pártra szakadtunk, az egyik tábor azt bizonygatta: az új elméletek viszik előre a gyakorlatot; a másik viszont azzal érvelt, hogy a gyakorlat visszaigazolása nélkül az elmélet nem más, mint öncélú bölcselkedés. Kevesen maradtak az arany középúton, mondván: mindkettőre szükség van a maga módján és helyén, nincsenek meg egymás nélkül. E kettősségre ma leginkább az alkalmazott tudomány kifejezés utal, vagyis az, hogy egy-egy kutatás csak akkor teljesedhet ki, ha eredményeiből közösségek, egyszerű hétköznapi emberek is profi­tálnak. Temérdek jó példát láthatunk e törekvésre: van­nak például kutatóállomása­ink, ahol gyümölcsök, szán­tóföldi növények új fajtáit nemesítik, termesztésükhöz technológiákat dolgoznak ki, és a kísérletekkel szerzett tapasztalatokat megoszt­ják a gazdálkodókkal. Egy agráriumára támaszkodó megyében kevés fontosabb cél, feladat van ennél, ezért is szomorú e kutatócentrumok rendszerváltás utáni hányatott sorsa. Itt aztán végképp nem igazolta vissza a gyakorlat a privatizációs elméletet... Ugyancsak a vidéki lét pillérének szánták a biomassza­programot, amelynél a megújuló energia hasznosítása mellett a gyengébb termőföldek nagyobb jövedelmezősége az elvárás. Másik példa a funkcionális élelmiszerek kuta­tása, ami többek között igazolta azt is, hogy az itt termett gyümölcsök ténylegesen gazdagabbak vitaminokban, antioxidánsokban és sok egyéb, az egészséges táplálkozás­hoz szükséges anyagokban. Mi másra építhetne piacot egy kertész, ha nem erre? Az elmélet és a gyakorlat kapcsolódása azonban más szempontból is jelentős. „A tudomány annak nem kell, akinek nem magyaráztuk el, hogy mi a tudomány” - mondta ezt Schiller Róbert, s itt kezdődik az egész: a ka­puk megnyitásánál. A mi középiskolánkban például Simon tanár úr nem csak érthetően és következetes számonké­réssel tanította a fizikát, hanem elvitt minket a Debre­ceni Atommagkutató Intézetbe, majd az akkori Kossuth egyetem gyönyörű aulájában erősítette meg a tiszteletet és a vágyat a tudás iránt. No és ott volt később Pais István, a kémia fantasztikus tudora... Míg más tanár trükkös kataló­gusok tartásával igyekezett beterelni a hallgatókat, ő első előadásán közölte: nem fog névsort olvasni, a vizsgán úgy­is eldől minden. Mégis tele volt a nagyelőadó, amikor ő állt a katedrán, amelyet törékeny alakjával betöltve, guggolás­ból felágaskodva magyarázta: „és Kedves Kollégák, ezek a pici ligandumok így kapcsolódnak a molekula központi atomjához...” És ha meg nem is szerettük, de megértettük ezt a nehéz feladványt... zsolt.nyeki@kelet.hu Első előadásán közölte: nem fog névsort olvasni, a vizsgán úgyis eldől minden. Mégis tele volt a nagyelőadó. FILEP ANNA: Engem egyáltalán nem zavarnak. HOSZNYÁK JÁNOS: A plakátháború a versengés része. KOÓS DÁVID: Eleget bámultuk őket a kam­pányidőszakban. SOÓS LÁSZLÓNÉ: Irri­HALASTYÁK JÁNOS: tálnak, mert rengete- Nem hiszem, hogy el- get költöttek rájuk. távolitják határidőre. UTRY KÁLMÁN: A plakátok rontják a városképet.- Egyáltalán nem politizálok, ezért egy kicsit sem zavarnak a pártok és politikusok pla­kátjai - válaszolta kérdésünk­re a csarodai Filep Anna. Ba­rátja, Hosznyák János szerint a plakátháború is a versengés része, így természetes, hogy felbukkannak a köztereken.- Engem a választások ide­jén sem befolyásoltak, mert határozott céllal mentem - életemben először - szavaz­ni - tette hozzá az apagyi fiú.- Elég volt ezeket az arcokat a kampányidőszakban bámul­ni, mostanra már egy kicsit idegesítőek a plakátok - vél­te a nyíregyházi Koós Dávid.- Határozottan irritálnak, mert rengeteget költöttek ezekre a hirdetésekre. Ezek felesleges kiadások, amiket a választók fizetnek meg - mondta a nyíribronyi Soós Lászlóné. - Van olyan, amelyik zavar - mosolygott a nyíregy­házi Halastyák János -, és nem hiszem, hogy el tudják távo­lítani mindenhonnan. Utry Kálmán szintjén ezt a nézetet osztja. - Jobb lenne, ha már nem lennének kint a válasz­tási plakátok, mert amellett, hogy kicsúsznak a pártok az eltávolításukra kiszabott ha­táridőből, erősen rontják a városképet is - mutatott rá a megyeszékhelyen élő férfi. KM-CSA A tudósok azt vallják, amit Bohr: „Jósolni nehéz, különösen, ha a jövőről van szó” Meg tudják jósolni a jövő folyamatait a tudo­mányok? Előre lehetett volna jelezni a gazdasá­gi világválságot? NYÍREGYHÁZA. Prof. dr. Mura- közy László egyetemi tanár arról beszélt, mit ér a tudomá­nyos előrelátás a saját szakte­rületén, a közgazdaságban.- Amit ma a közgazdaság­gal foglalkozók a főiskolákon, egyetemeken tanulnak, az több évtizedes, de még inkább több évszázados kutatásokon nyugszik. Ez is azt bizonyítja, hogy a kutató soha nem a pil­Mint a válsá­gok általában, ez sem volt előzmények nélküli. MURAKÖZYLÁSZLÓ lanatnak dolgozik. A mostani tudásunk a múlt eredménye, amit ma kutatunk, azt pedig a jövő nemzedéke hasznosítja majd. Olyan rendszert vizsgá­lunk, amit több milliárd em­ber döntése határoz meg. És miközben pontosan tudjuk, hogy a tudomány mércéje az előrelátás képessége, nehéz válaszolni arra a kérdésre, hogy miért nem látták előre a közgazdászok a 2007-2009-es világgazdasági válságot. Közbenső válság- Ezt Erzsébet királynő is megkérdezte brit tudósok­tól egy könyvtárátadáson, a felvetésről ezt követően komoly szakmai vita kezdő­dött. „Jósolni nagyon nehéz, különösen, ha a jövőről van szó” - mondta a Nobel-díjas Niels Bohr, és ebben is igaza volt. A részkockázatokat so­kan látták: azt, hogy az ingat­lanpiacon komoly gondokat okozhatnak a rossz hitelek, vagy hogy egyes bankok nagy bajba kerülhetnek, de az ezekből következő rend­szerszintű robbanást senki sem jósolta meg. És mint a válságok általában, ez sem volt előzmények nélküli, akárcsak az 1873-74-es, vagy az 1929-33-as. A ciklikusság jegyében fellendülés előzte meg, amit kellett kordában volna tar­tani, de ez nem történt meg. Vannak országok, amelyek már túl vannak rajta, mások­nál ez hamarosan bekövetke­zik, de én attól tartok, ez csak egy közbenső válság, ami egy nagyobbat előz meg - mond­ta a professzor. A konferencián átadták a „Tudományért - Művésze­tért” elismeréseket, és előa­dások hang- zottak el. M KM'S" A kitüntetettek: dr. János István PhD főiskolai adjunktus, dr. Jankáné prof. dr. Puskás Bernadett PhD egyetemi tanár és dr. habil Nagy Károly PhD főiskolai tanár fotó: sipeki Péter Háttér 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents