Kelet-Magyarország, 2014. október (74. évfolyam, 229-254. szám)
2014-10-03 / 231. szám
2014. OKTÓBER 3.. PÉNTEK KELET @ Boldog születésnapot! A Sóstói Múzeumfalu 35 éve fogadja látogatóit, az egész esztendő a jubileum jegyében telik. A rendezvények csúcspontjaként pénteken emlékülést tartanak, új időszaki kiállítás nyílik és átadják az Árpád-kori falut. fotók: racskó tibor Amit a Sóstói Múzeumfalu jelent... Bódls Gábor, a Mandala Dalszínház vezetője Ez volt a harmadik alkalom, hogy a Mandala Nyár esemény- sorozatának a Sóstói Múzeumfalu adott otthont, és nagyon kellemes emlékeink vannak az ott töltött estékről. A színpad a faluközpontban, gyönyörű környezetben áll, az előadások rendkívül hangulatosak. A múzeumfalu és a Mandala Nyár erősítik egymást: biztos vagyok abban, hogy a nézőink nagy része korábban érkezik az előadásra és körbenéz a skanzenben is. Elek Emil, a Kelet-Magyarország korábbi fotóriportere, aki évtizedeken át fotózta a múzeumfalu eseményeit Nagyon a szívemhez nőtt a múzeumfalu! A munkám miatt szinte nem volt olyan hét, hogy ne kerestem volna fel, és teszem ezt a mai napig, bár már nem fotóriporterként, hanem egyszerű látogatóként veszek részt a rendkívül színes programokon. Örülök annak, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye múltbeli értékei a múzeumfalu munkatársainak köszönhetően megmaradtak, és annak is, hogy az intézmény több, mint egy múzeum: élettel teli és izgalmas, ahol jól érzi magát a látogató. Elek Emil Mártonná Horváth Krisztina, a nyíregyházi Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskola vezetőtanára A Sóstói Múzeumfalu három az egyben: kiváló néprajzi programokat és nagyszerű kézműves foglalkozásokat rendeznek a gyermekeknek csodálatos környezetben. Mindig szívesen viszem a diákokat a múzeumfaluba, mert sokat tanulhatnak a régi korok szokásairól, a nagyszülők-dédszülők mindennapjairól, és olyan mesterségek fortélyait leshetik el, amelyek ma már nem léteznek. Dr. Németh Péter, a Jósa András Múzeum egykori igazgatója Az első igazgatót, dr. Erdész Sándort én neveztem ki, és bár az ő szakterülete a folklór volt, nagy lendülettel vetette bele magát a munkába, aminek meglett az eredménye. A múzeumfalu épületei az eredeti környezetükben nem maradtak volna fenn, abban, hogy az értékeink megmaradhattak, az intézménynek elévülhetetlen érdemei vannak - az itt folyó munkát többször elismerte a szakma. Sok élményem van, de az egyik legnagyobb, hogy az ott dolgozó építőbrigád elismerte: én is tudok vert falat építeni... Dr. Németh Péter Mártonná Horváth Krisztina <§> A főzéshez népviselet dukál A lépi betyárok is otthon érzik itt magukat. Minden tégla és gerenda az eredeti helyére került FOTÓ: MÚZEUMFALU-ARCHÍV A múzeumfalu egy valóságos, ám igazából soha nem létezett falu másaként mutatja be a vidék sajátosságait. nyíregyháza. Éppen csak az ’6o-as évek legelején jártunk, amikor egyértelművé vált, hogy az Alföldön, így a megyében is az egykor földből és sárból épült házak lassan megsemmisülnek, s egyre kevesebb marad meg belőlük. Az ország ezen részén kevés volt a helyszínen fenntartott, múzeumnak berendezett népi épület és a tájházak is hiányoztak. Öt portával nyitottak Pontosan fél évszázaddal ezelőtt úgy döntött az akkori megyei tanács vezetése: épüljön Sóstón múzeumfalu, ahol megőrizhetik az utókornak a XIX. és XX. századi nép építészet egy-egy darabját, s bemutathatják a hagyományos paraszti életmódot. A tervezés abban az évben megkezdődött, azonban a munka csak 1970-ben indulhatott.- Vagyis egy évvel később, hiszen a ’70-es nagy árvíz pusztítása miatt szükség volt minden építőmunkásra, így 1971-ben láthattak hozzá az épületek újraépítéséhez - kalauzol vissza a múltba dr. Páll István, a Sóstói Múzeumfalu igazgatója, aki 38 éve munkatársa, 25 éve pedig vezetője hazánk legnagyobb regionális szabadtéri néprajzi múzeumának.- Eleinte különböző vállalatok végezték az épületek áttelepítését, majd 1975-től egy önálló építőbrigád munkába állásával indult meg a szakszerű és megfelelő tempójú építkezés - kalandozunk visz- sza a kezdetekhez.- Az épületek túlnyomó többsége eredeti, ami azt jelenti, hogy egykori helyszínükről pontos felmérések alapján történt meg az áttelepítésük. A beszámozott tégláknak és gerendáknak az „eredeti” helyükre kellett kerülni, ehhez pedig precizitás, pontosság és az a fajta szakmai elhivatottság kellett, amit a múzeumi brigád tudhatott a magáénak. A múzeumfalu első része 1979 szeptember 28-án öt berendezett parasztportával nyílt meg A hét és fél hektáros területen fekvő skanzen a mai Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye földrajzi és néprajzi tájegységeinek megfelelő csoportosításban egy valóságos, ám igazából soha nem létezett falu másaként mutatja be a vidék néprajzi sajátosságait. Szat(gy épült a falu a látogatók előtt. Önmagukban csak a házak nem idézték vissza a régi faluképet, így jött az ötlet, hogy közösségi épületek is gyarapítsák a páratlan gyűjteményt: az iskola, a református templom, a harangtorony, a papiak, a tűzoltószertár, a szatócsbolt és kocsma, majd a hajdani kismesterségeket bemutató műhelysor, a kovácsműhely és a borbélyüzmár, Bereg, Rétköz, Nyírség és a nyíri Mezőség 19. század végi szegény- és középparaszti, valamint kisnemesi lakóházai, gazdasági épületei, jellegzetes lakberendezési hagyományai, használati és dísztárgyai hiteles képet nyújtanak a parasztság egykori életformájáról. let, a faluvégi cigánykunyhók épületegyüttese, vagy a Nyíregyháza környékére a XVIII. században betelepült szlovák népesség jellegzetes bokortanyai életmódját reprezentáló „tirpák tanya”, a nyírségi kisnemesi porta, a szárazmalom és a fejfás temető tette teljessé a képet. A Sóstói Múzeumfalu Magyarország második legnagyobb skanzenjeként ma már több mint 80 építménnyel képviseli hazánk északkeleti régiójának sokszínű népi építészetét. KM Önmagukban csak a házak nem idézték vissza a régi faluképet. DR. PÁLL ISTVÁN Hiteles képet nyújtanak Élő, pezsgő mindennapok és ünnepek A már álló, de üres épületeket és a skanzent élettel kellett megtölteni, így jött az „élő múzeum” gondolata. NYÍREGYHÁZA. A fentiek jegyében egy-egy lakóházban bizoA látnivalókat szervesen egészítik ki a rendezvények. NAGYNÉ BŐSZE KATALIN nyos házimunkák, például a kenyérsütés vagy a kenderfeldolgozás jellegzetes eszközei és munkafolyamatai láthatók, alkalmanként valamelyik jeles naphoz kapcsolódóan az ünnepi készülődés tárgyait is bemutatjuk a közönségnek - mondta Nagyné Bősze Katalin művelődésmenedzser, köz- művelődési csoportvezető, aki 22 éve dolgozik a múzeumfaluban.- A múzeum élővé tételét szolgálják a különböző mesterség- és kézműves bemutatók is, amelyek a fazekasság, fafaragás, gyertyamártás, kovácsolás, bőrözés, gyöngyfűzés, vajköpülés, mézeskalácssütés és szövés munkafolyamataival ismertetik meg a látogatókat. A szatócsbolt, a kocsma és a templom eredeti funkciójában működik. A látnivalók körét szervesen egészítik ki az intézmény profiljához illeszkedő rendezvények. Minden évben sok látogatót vonz a május elsejei májusfaállítás és majális, a pünkösdikirály-választás és a Szent István-napi kenyérünnep. Népszerűek az őszi paraszti munkákat (aszalást, lekvárfőzést, paprikafűzést, káposztasavanyitást, dohány- fűzést- és simítást, paszulycséplést, mustkészítést stb.) felelevenítő bemutatók. A népi gasztronómiai bemutatók (ahol az ételeket meg is lehet kóstolni) sokaknak rendszeres programot jelentenek.- A gyerekek számára szervezett nyári hagyományőrző táborok, a múzeumfalu szabadtéri színpadán megrendezett folklórfesztiválok és -műsorok mind azt a célt szolgálják, hogy az utókor számára megőrzött épületek és tárgyak mellett a népi kultúra másik arcát, a hagyományos paraszti élet ünnepi és hétköznapi oldalát is megismertessük a látogatókkal. km A pénteki nap programja 10 óra: Jubileumi emlékülésen tekintenek vissza az eltelt évekre, majd a „Coult-Tour” című projekt Magyar- ország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Húsvétkor a lányok nem menekülhetnek! FOTÓ: PUSZTAI SÁNDOR keretében megvalósult Árpád-kori falut adják át a látogatóknak 11.30 óra: Dr. Erdész Sándor emléktáblájának toszorúzása 12 óra: Vezetett túrán mutatják be a jubileumi időszaki kiállítást a Jármi kiállítóházban. A tárlat egyedülálló módon adja közkézre azt a 35 esztendő alatt felhalmozott tudásanyagot, amely többek között bepillantást enged az intézmény dolgozóinak munkájába, kapcsolatainak hálójába és a szüntelen építkezés mérföldköveibe Is ____ 14 óra: Indul a „Coult-Tour” projekt sóstói beruházásának megnyitása 16 óra: Dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere átadja a hét régészeti rekonstrukciós egységből álló „Nylres" nevezetű falut _ ____ 16 és 18 óra között az Árpád-korba utazunk: a kofák földről kínálják portékáikat, a parasztok harsogása közepette asszonyok főznek és kóstoltatnak, míg a katonák merészen viaskodnak majd A jubileum alkalmából pénteken a belépés ingyenes
