Kelet Magyarország, 2014. szeptember (71. évfolyam, 203-228. szám)
2014-09-06 / 208. szám
2014. SZEPTEMBER 6., SZOMBAT KELET ftp. __ ^ j§fg i&PfilVll I WäHSIIi2wMl »iaw Nagy érdeklődés kíséri a vándorgyűlést Dr. Kovács Árpád elnök, Hegedűs Éva főtitkár és Mádi Zoltán megyei elnök A szekcióülések már műhelymun- Dr. Nyíri Iván a nyitónapon kapott kára adtak lehetőséget elismerést munkájáért Szabó Dénes és kórusa adta meg az alaphangot a vándorgyűléshez A járműipar fűti az exportot, de egyre inkább felzárkózik ehhez a mezőgazdaság is. NYÍREGYHÁZA. Az adózói kör bővítése és a feketegazdaság visszaszorítása az általános adószint csökkentéséhez vezető út - nyilatkozta lapunknak Varga Mihály nemzet- gazdasági miniszter a Magyar Közgazdasági Társaság 52. Közgazdász-vándorgyűlésén. A magyar gazdaság 3,9 százalékos bővülése nyolcéves rekordot jelent - de mennyire biztosak a növekedés motorjai? varga MIHÁLY: A növekedést generáló ágazatok a magyar gazdaság erősségei közé tartoznak, nem véletlen, hogy az elmúlt években is jól teljesítettek. Alapvetően a járműipar fűti az exportunkat, de egyre inkább felzárkózik ehhez a mezőgazdaság is. A mostani számokban az a meglepő, hogy egy rendkívül jó évet egy újabb jó esztendő követett az agráriumban, és hogy a megelőző eredményeket is tudta fokozni ez az ágazat. Okkal bízhatunk benne, hogy a foglalkoztatásban is markánsabban jelennek meg a kedvező hatások. Az építőipar öt év zuhanás után kezd talpra állni, a lakásépítési engedélyek és a lakáscélú hitelfelvételek száma egyaránt növekszik. Mindez mondatja velem azt, hogy az előttünk álló időszakban - hacsak nem következik be az ukrán-orosz konfliktusban valamilyen előre nem látható negatív fejlemény - a magyar gazdaság tartós növekedési pályán haladhat tovább. Mennyiben árnyalja ezt a képet az, hogy a GDP-hez viszonyított államadósság év közben növekedett? Varga Mihály (középen) dr. Kovács Árpád, az MKT elnöke (j) és dr. Jánosi Zoltán, a házigazda Nyíregyházi Főiskola rektora (b) között fotók: racskó tibor varga MIHÁLY: Aki az állam- adósságot folyamatában vizsgálja, láthatja, hogy 2002 és 2010 között drasztikusan megemelkedett: 53-ról a bruttó hazai termék 83 százalékára. Az előző ciklusban sikerült megfékezni ezt az adósságnövekedést, az elmúlt három esztendőben pedig az egymással összevethető év végi eredményeket alapul véve mindig csökkent az adósság mértéke. Az idei év adósságlefutása ugyanaz, s ha az árfolyamban nem következik be valamilyen drasztikus változás, akkor év végére az adósságszintünk alacsonyabb lesz, mint a múlt esztendő végén. Magyarország egyértelmű vesztese az Oroszországgal szemben hozott uniós szankcióknak: számíthatunk-e kompenzációra? VARGA MIHÁLY: Az Európai Bizottság egyelőre 125 millió eurós keretet biztosított a veszteségek pótlására. Tény, hogy a szankciók eltérően érintik az EU tagországait, hazánkat sokkal inkább sújtja, mint mondjuk Spanyolországot vagy Írországot. A magyar gazdasági és politikai diplomácia azért küzd, hogy a veszteségeket minimalizáljuk és új piacok szerzésével teremtsük meg a lehetőséget ahhoz, hogy a magyar vállalkozások, cégek értékesíthessék termékeiket illetve szolgáltatásaikat. Kormányzati programjuk egyik kiemelt pontja volt az adózói kör szélesítése, vállalva az ezzel járó társadalmi konfliktust is. VARGA MIHÁLY; A közcélt kell látni, ez pedig az, hogy akár magánszemélyről, akár vállalkozásról van szó, mindenki tisztességesen űzessen adót a jövedelme illetve bevételei után. A mi törekvéseink hátterében az áll, hogy ha több adózót tudunk bevonni az adózásba és visszaszorítjuk a feketegazdaságot, akkor csökkenthető az átlagos adószint is. Már elértük azt, hogy a jövedelemadók szintje jelentősen csökkent az egykulcsos adónak köszönhetően, és a vállalkozói kör számára elérhető 10 és 19 százalékos társasági adószint európai összevetésben is kedvezőnek mondható. Ezzel párhuzamosan a fogyasztási típusú adók mértéke növekedett. Mi azt mondjuk erről: aki dolgozik és jövedelmet szerez, az kevesebb adót, aki pedig elkölti és fogyaszt, több adót fizessen. Kiszámítható adózási elvet és gyakorlatot követünk, ezt szeretnénk folytatni a jövőben is. Egy frissen felröppent téma a nemzeti italbolt - ez valóban napirenden van? VARGA MIHÁLY: Semmilyen kormányelőterjesztés vagy tárgyalás ebben a kérdésben nem volt, ezt most egy újabb hírlapi kacsa kategória. NYÉKÍZSOLT zsolt.nyeki@kelet.hu Jó év után még egy jött Moszkvában lobbizik a régióért „Bízunk benne, hogy a Magnit felülbírálja a döntését.” nyíregyháza. Szijjártó Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese a közgazdász-vándorgyűlés első napján tartott előadást, a parlamenti államtitkárt a tavaly decemberben bejelentett, azóta azonban (az ukrán-orosz konfliktus és az uniós szankciók miatt) akadozó Magnit-beruházásról is kérdeztük. Ha van ország, amelyik érdekelt a konfliktus megoldásában, az Magyarország. SZIJJÁRTÓ PÉTER- A Magnit döntése is azt mutatja, hogy Magyarországnak napi szinten gondot jelent az, ami Ukrajnában zajlik. Ha van ország, amely érdekelt abban, hogy ez a konfliktus minél hamarabb, politikai és diplomáciai úton megoldódjon, akkor az Magyarország - tekintettel arra, hogy Ukrajna egy szomszédos ország, Oroszország pedig a harmadik legfontosabb kereskedelmi partnerünk. Kérni fogja, hogy bírálják felül- A Magnittal tavaly aláírtunk egy együttműködési megállapodást arról, hogy Ke- let-Magyarországra jelentős munkahelyteremtő beruházás érkezik az orosz vállalat révén.- Ez a hazai élelmiszer-ipari piacnak egy óriási lökést ad, pontosabban adna. Ugyanis az ukrajnai helyzet, az unió és Oroszország gazdaságpolitikai intézkedései azt eredményezték, hogy a Magnit a beruházást és az ahhoz kapcsolódó döntéseket felfüggesztette.- Szeptember 23-án Moszkvába utazom, ahol találkozom a magyar-orosz gazdasági vegyesbizottság társelnökével, aki egyben az oroszországi föderáció nemzetgazdasági minisztere is. Fjodorov miniszter urat arra fogom kérni, hogy tegyen valamit annak érdekében, hogy a Magnit, dacára a jelenlegi geopolitikai eseményeknek, a döntését vizsgálja felül - bizakodott Szijjártó Péter, aki lapunk munkatársának arról is beszélt, hogy a Nyírbátorban gyáregységet működtető Coloplasttal hamarosan Szijjártó Péter stratégiai együttműködési megállapodást köthet a kormány. A Coloplast az utóbbi időben komoly munkahelyteremtő beruházássorozatba kezdett. km-tg Sokat költünk fejlesztésekre, de mi lesz a működtetéssel? A partnerségi megállapodás 6900 milliárd forint beruházás előtt nyitja meg az utat 2014 és 2020 között. nyíregyháza. - A kereskedelmi szálláshelyek és a well- ness-létesítmények kizárólag csak visszatérítendő beruházási támogatást kaphatnak a jövőben - közölte a közgazdász-vándorgyűlés fejlesztéspolitikai tanácskozásán pénteken Dányi Gábor helyettes államtitkár. Duplázódik a támogatási keret Cséfalvay Zoltán kijelölt nagykövet, a 2014-2020-as magyar-EU partnerségi megállapodás főtárgyalója bejelentette: a következő uniós költségvetési ciklusban 2,1 milliárd eurót fordíthat Magyarország a kutatás-fejlesztési (K+F) területre, ami duplája az előző időszakban kapott kohéziós támogatási keretnek. - A magyar pályázó és az egész államigazgatás a vissza nem térítendő pénzeszközökre volt „szocializálódva”.- A partnerségi megállapodás révén sikerült elérni, hogy a kohéziós alapból bejövő 2,3 milliárd eurót visszatérítendő támogatásként osszák ki. Ebből a pénzből mintegy 2 milliárd eurót (a visszafizetések révén) „elrakunk a jövőre”, később többszörösen visszaforgatva ismét fel lehet használni - tette hozzá. Cséfalvay Zoltán emlékeztetett: az Európai Bizottság és Magyarország közötti létrejövő partnerségi megállapodás 6900 milliárd forint beruházás előtt nyitja meg az utat 2014 és 2020 között. Fejlesztés és működtetés A magyar fejlesztéspolitika eredményeit és kihívásait megvitató kerekasztal-be- szélgetésen (Heil Péter, Essősy Zsombor, Kovács István Vilmos, Tóth István János, Pogátsa Zoltán) többek között elhangzott: rengeteg uniós pénzt fordítunk Magyarországon fejlesztésekbe, ám a működtetési ráfordításokról „elfeledkezünk”, pedig mindkettő fontos az ország fejlődéséhez. Ezek a beruházások hosz- szú távon nem hatásosak, mert nincs koherenciában a kormány gazdaságfilozófiája és fejlesztéspolitikája (lásd: fejlesztettük az oktatási rendszert, ezzel párhuzamosan pénzt vontunk ki a működtetéséből; kiterjedt autópálya-hálózatunk van, de csapnivaló a hazai közösségi közlekedés). Fontos lenne tehát, hogy az elköltött fejlesztési pénzek hozzájáruljanak egy koherens fejlesztéspolitikához. MTI/KM
