Kelet Magyarország, 2014. szeptember (71. évfolyam, 203-228. szám)
2014-09-03 / 205. szám
2014, SZEPTEMBER 3., SZERDA KELET Putyin: „ne a háborúra készüljenek, a télre” Merkel: újabb szankciókat! BERLIN. Az ukrán válságban követett orosz politika fényében helyes lépés, hogy az Európai Unió újabb szankciókat dolgoz ki Moszkva ellen - jelentette ki a német kancellár Berlinben. Angela Merkel sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az Oroszország elleni büntetőintézkedések a német gazdaságot is sújtják, de „az ideiglenesen jelentkező hátrányoknál” sokkal nagyobb veszélyt okozna válasz nélkül hagyni az orosz politikát. MTI Oroszország barátja Szerbia belgrAd. A szerb miniszter- elnök ismét szükségét érezte annak, hogy megismételje korábbi kijelentését, miszerint Szerbia nem vezet be szankciókat Oroszországgal szemben, ami szerinte jól bizonyítja azt is, hogy Európában Belgrád a legjobb barátja Moszkvának. Aleksandar Vucic az ukrajnai helyzettel kapcsolatban kifejtette: a válságból csak egyféle módon lehet kijutni, „a békés megoldásnak nincs alternatívája”, aki pedig másként gondolja, „az nagyon téved”, mti Állítólag ötven, Ilovajszknál elesett ukrán katona és önkéntes holttestét szállították vasárnap éjjel a szomszédos megyében lévő Zaporizzsja hullaházába. Az ukrán túsztárgyalók vezetője pedig hétfői sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők csaknem hétszáz tagja esett fogságba az utóbbi napok harcaiban Donyeck megyében, java részük Dovajszk városánál, mti Nem katonai megoldás kell! Róma. Ukrajna, Európa és Oroszország érdeke, hogy a válságra politikai és ne katonai megoldás szülessen - hangoztatta Federica Mogherini olasz külügyminiszter - akit szombaton az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének választottak meg. Az olasz diplomácia vezetője szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök megszegi ígéreteit. Mogherini kijelentette, „nem létezik” katonai megoldás az ukrán válságra. MTI MOSZKVA. Miközben Moszkva fokozza a nyílt nyomás- gyakorlást Kijevre az ukrán válság politikai rendezése érdekében, a gazdasági kérdésekben sokkal inkább hajlandó a megegyezésre - olvasható a Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilap hétfői számában. A kommentár szerint az orosz elnök azt javasolta a kijevi vezetésnek, hogy inkább a télre készítsék fel az országot, mint a háborúra. A független orosz lap cikkírója arra is felhívta a figyelmet, hogy Vlagyimir Putyin partnernek nevezte Petro Poro- senko ukrán államfőt, akivel lehetségesnek tartotta a párbeszédet, valamint szembeállította Porosenko álláspontját az ukrán fegyveres erők harciasságával. Az újságíró úgy vélte, hogy Putyin vasárnapi nyilatkozata a múlt pénteki szeligeri ifjúsági táborban mondottak pontosítását és magyarázatát szolgálták. mti Életre hívja Novorosszijat? Az orosz hadsereg a XVIII. században egyszer már elfoglalta a területet az Oszmán Birodalomtól. Moszkva. Szakértők úgy vélik, Moszkva régóta saját terveit szövögeti a délkelet-ukrajnai térség számára, Vlagyimir Putyin orosz elnök stratégiája, miszerint a térség jövőjét a történelmi Novorosszija, vagyis Új-Oroszország keretein belül kell újraértelmezni, azonban az orosz állami tévének adott pénteki interjújában vált egyértelművé - olvasható az AFP francia és az APA osztrák hírügynökségek elemzésében. Már megegyeztek? Habár Putyin már áprilisban használta a Novorosszija kifejezést a délkelet-ukrajnai területek megnevezésére, a Kreml először egy pénteki közleményében nevezte az oroszbarát ukrán szakadáro- kat „Novorosszija védelmezőinek”, és az elnök az orosz Pervij Kanal állami tévének adott interjújában tette egyértelművé, hogy saját elképzeléssel rendelkezik a térség sorsát illetően. Orosz és külföldi hírügynökségek már a televíziós beszélgetés vasárnapra tervezett sugárzása előtt közöltek részleteket a pénteki interjúból, amelyben Putyin tárgyalásokat sürgetett a szakadárok Donyeck külvárosában élő helyiek a pincében kerestek menedéket a harcok elől fotó: reuters/maxim shemetov és a kijevi kormány között a délkelet-ukrajnai társadalom politikai szerveződéséről és államiságáról. Az orosz államfő kijelentette: „törekedni kell annak a tervnek a megvalósítására, amelyről megegyeztünk. Haladéktalanul lényegre törő tárgyalásokat kell kezdeni és nem technikai kérdésekről, hanem a társadalom politikai szerveződéséről, az államiság kérdéséről Ukrajna délkeleti részén, hogy meg lehessen védeni az ott élő emberek törvényes érdekeit”. Habár röviddel Putyin szavainak napvilágra kerülése után Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő korrigálta az államfő televíziós nyilatkozatáról megjelent vasárnapi sajtóértelmezéseket, vagyis leszögezte, Putyin nem a terület önálló államiságáról, hanem az Ukrajnán belüli állami berendezkedésről szóló tárgyalásokról beszélt, szakértők úgy vélik, valójában csupán a Kreml valódi tervei bukkantak a felszínre. „Kijavítani” egy hibát... Alekszandr Morozov, a Kreml tevékenységét gyakran bíráló orosz politológus úgy vélte, Putyin végérvényesen eldöntötte, életre kell hívni Novorossziját. Szerinte a moszkvai stratégák az elkövetkező hónapokban a terület pontos határait is meg fogják rajzolni. Novorosszija történelmi gyökerei a XVIII. században keresendőek, amikor az orosz hadsereg elfoglalta a mai „donyecki” és „luhanszki népköztársaságot” is magába foglaló délkelet-ukrajnai területet az oszmán birodalomtól, és Új-Oroszország néven bekebelezte. Vlagyimir Putyin már áprilisban úgy nyilatkozott az orosz televíziónak, „csak Isten tudja”, hogy az 1917-ben lezajlott bolsevik forradalom után a szovjet vezetők miért adták át Ukrajnának a Nagy Katalin cárnő által elfoglalt terület feletti ellenőrzés jogát. Amikor márciusban a Krím-félszigetet Oroszországhoz csatolták, az 1954-ig a Szovjetunióhoz tartozó Fekete-tengeri félsziget birtoklását Putyin ugyancsak azzal indokolta, hogy a Kreml csupán egy, a múltban elkövetett hibát tesz jóvá. mti az elégedetlenség felszámolását. ©GRAPHIC NEWS GRAFIKA: ÉKN. FORRÁS: SIPRI ADATBÁZIS, IHS JANE'S Az értékeket 1997-2013-között a 2013-as dollárárfolyamhoz igazítva adtuk meg. Szárnyalnak az orosz katonai kiadások 1999 augusztus: Borisz Jelcin elnök Vlagyimir Putyint nevezte meg miniszerelnökeként, s szívesen látott utódjaként. Szeptember: Putyin elrendelte a csapatok behatolását Csecsenföldre- December: Jelcin visszavonult Putyin útjából. 2000 augusztus: A Kurszk atomtengeralattjáró elsüllyedt a Barents-tengeren. 2004 március: Putyint elnökké választották. 2008 augusztus: Grúz háború. Az ötnapos konfliktusban Oroszország négy repülőt vesztett, Moszkvában az elavult eszközöket kritizálták. 2012 január: A katonáik kiadásokat 300 százalékkal növelték meg. Május: Putyin felesküdött harmadik ciklusára. Megkezdte 2014 március: Oroszország elcsatolta a Krím-félszigetet Ukrajnától. 2016: Oroszország katonai kiadásai várhatóan elérik a 95,6 milliárd dollárt. milliárd Í dollár 100 újra 270 százalékkal nőtt Putyin hatalomra jutása óta 2010 2015 1997 2000 i——i—r 2005 Láthatóbb keleti NATO-jelenlét Brüsszel. Az Ukrajna elleni agresszív orosz fellépés nyomán a jövőben az eddiginél láthatóbb lesz a NATO jelenléte a keleti tagországokban - mondta hétfői brüsszeli sajtóértekezletén Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár. Az észak-atlanti szervezet első számú civil tisztség- viselője elmondta: a csütörtök-pénteki walesi NA- TO-csúcstalálkozón döntést hoznak majd arról, hogy jelentősen megnövelik a NATO ma is létező reagáló erőinek a védelmi képességeit, radikálisan lerövidítik riasztási idejét. Rasmussen a NATO „lándzsahegyének” nevezte a kifejlesztendő, több ezer fős erőt, amelynek különböző tagországokhoz tartozó katonái egymást rendszeresen váltva tartózkodnak majd a keleti tagállamokban. A NATO készültségi akciótervének megvalósításához - tette hozzá a főtitkár - valamilyen módon az összes szövetséges tagállam hozzájárul majd, de nem feltétlenül mindegyikük küld csapatokat a megerősítendő gyors reagálású erőbe. MTI Gáz: szeptember 6-án újra tárgyal(hat)nak Moszkva. Oroszország és Ukrajna kész újraindítani a gáztárgyalásokat szeptember 6-án - jelentette be Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter. A jakutföldi Usz Hatin településen tartott sajtótájékoztatón Novak elmondta: Moszkva és Kijev már csak az Európai Bizottság válaszát várja, hogy megfe- lel-e az időpont. A helyszínről egyelőre még nem állapodtak meg. Usz Hatin településen hétfőn kezdték meg az Oroszországot és Kínát összekötő, Szibéria Ereje nevet viselő gázvezeték építését. A jakutföldi és irkutszki gázt a hazai, illetve a kínai piacra szállító, 4000 kilométer hosszú vezeték éves kapacitása 38 milliárd köbméter lesz, de később 64 milliárd köbméterre bővíthető. Orosz sajtóbeszámolók szerint Alekszandr Novak elmondta: 80 százalékos esélyt lát arra, hogy szeptember 6-án folytatják a gázválság rendezését célzó háromoldalú tárgyalást. Hozzátette: első számú feladatnak tekinti, hogy dűlőre jussanak az orosz gázszállításokért felhalmozott ukrán adósság törlesztésének kérdésében, s csak utána jöhet a gázár problematikája. MTI Hatvanhárom katonáért adtak tíz deszantost Az orosz katonai konvoj hétfőn reggel hatolt be Ukrajnába. Moszkva. Ukrajna visszaadta a területén elfogott orosz de- szantosokat, cserében Moszkva a dél-oroszországi Rosz- tovi területre menekült 63 ukrán katonát átadta az ukrán hatóságoknak - jelentette az orosz sajtó. Alekszej Ragozin vezérőrnagy, az orosz hadsereg légideszantos csapatainak parancsnok-helyettese az éjszaka közölte, hogy minden Ukrajna területén feltartóztatott orosz deszantos visszatért Oroszországba. Feltartóztatták A harckocsikból, páncélozott járművekből és katonai teherautókból álló konvoj hétfőn reggel hatolt be Oroszországból Ukrajnába, de az ukrán „terrorellenes” hadműveletben részt vevő erők feltartóztatták a menetoszlopot, és elfogtak tíz orosz deszantost. A vezérőrnagy később, a kora reggeli órákban arról is beszámolt, hogy a délnyugat-oroszországi Nyehotye- jevka határátkelőnél átadták az ukrán hatóságoknak azokat az ukrán katonákat, akik szerdán a szakadárokkal vívott harc során átmenekültek a határon és menedéket kértek. Őket a dél-oroszországi Rosztovi területen helyezték el egy ideiglenes táborban és minden szükséges segítséget megadtak nekik - mondta. Ragozin elmondta, hogy az orosz deszantosok visszatérését célzó tárgyalások nagyon nehezek voltak, „ugyanakkor győzött a józan ész”. Kihallgatták őket Az orosz védelmi minisztérium kedden azt közölte, hogy a légi szállítású csapatok 98- as hadosztálya 331. ezredének katonái a múlt hétfőn véletlenül lépték át az orosz-ukrán határ kijelöletlen szakaszát. Az orosz deszantosok ukrajnai kihallgatásáról kedden közzétett videofelvételek szerint ugyanakkor az egység tagjai úgy tudták, hogy gyakorlatra vezényelték őket az ukrán határ menti térségbe, és sejtelmük sem volt arról, hogy eközben századuk átlépte az orosz-ukrán határt. Egyikük viszont kizártnak tartotta, hogy egy egész század „eltévedt” volna. mti Eközben A Ria Novosztyi orosz hírügynökség közölte, hogy az önhatalmúlag kikiáltott, úgynevezett donyecki népköztársaság vezetésének tájékoztatása szerint a délkelet-ukrajnai felkelők szombatról vasárnapra virradó éjszaka 223 ukrán katonát és nemzeti gárdistát adtak át az ukrán kormányerőknek. A délkelet-ukrajnai Sztaronobesevo település környékén 198 ukrán katonát fegyvereztek le. Vigyázz rám Isi Baranyi Attila Márk Vigyázzunk a gyerekekre!
