Kelet Magyarország, 2014. szeptember (71. évfolyam, 203-228. szám)

2014-09-17 / 217. szám

2014. SZEPTEMBER 17., SZERDA KELET MAGVAROftSZAG Még az euró sem segíthet Mérföldkőnek tekintik nagyon sokan a 2014-2020-as idősza­kot hazánk fejlődésében. Opti­mizmusuk érthető, hiszen rengeteg uniós támogatás érkezik majd az országba. Ismerve gazdasági-társadalmi helyzetünket, akár kétszer annyit is el tudnánk költeni, hiszen számos területen óriási a lemaradásunk úgy az egyes megyék, mint hazánk és az Európai Unió nyugati tagálla­mai között. Mint a szakemberek re­mélik, az uniós beruházások hozzájárulnak majd a mun­kanélküliség csökkentésé­hez, a versenyképesség és a gazdasági növekedés előmoz­dításához. Lendületet adnak a vállalkozásoknak, segítik továbbá a leszakadt területek felzárkózását. Legyen azonban bármennyi is a hozzánk érkező összeg, nemigen lesz hatással a ma­gyar állampolgárok szemléle­tére, mint ahogy az elmúlt tíz évben sem volt. A közömbös­ség, a kicsinyesség, a nemtörő­dömség uralkodik még mindig a felelősség, a környezettu­datos gondolkodás helyett. Sokan csak a jogaikat hangoz­tatják, míg a kötelességükről tudomást sem vesznek, de a kiskapukat mindig meglelik. Egyesek meg azzal hivalkod­nak, hogy mennyi adóval rövidítették meg az országot, s nem arra büszkék, hogy milyen sok adót is fizettek be az államkasszába... laszlo.magyar@kelet.hu Nemzetközi lapszemle i Hospodárské Noviny: A cseh gazdasági és politikai napilap Magyarországgal foglalkozik. Ha már a kormánypárti Magyar Hírlap is azt írja, hogy a magyar gazdaság az utóbbi két évben „pozitív függőségbe” került az Európai Uniótól, akkor biztosra vehető, hogy „valaminek történnie kell abban az országban, amelyben a mércét egyértelműen az egy párt és egy ember kormánya határozza meg" - jegyzi meg a Minek Orbánnak Európa című írásában Martin Ehl, a lap külpolitikai rovatvezető­je. A szeiző a magyar kormányfő pénteki rádióinterjújában az uniós alapokkal kapcsolatban elhangzott kijelentésekre (a pénzek kárpótolják a magyarokat a kommunista rendszer szenvedéseiért és a multik Magyarországról kivitt nyereségé­ért) reagálva megjegyzi: Orbán úgy be­szél, ahogy azt a magyarok többsége érzi, vállán a múlt terhével, ám ezt a beszédet külföldön alig érti valaki. Orbán utóbbi időben elhangzott kijelentéseiből az tűnik ki, hogy „inkább kelet felé tekintene”. Ezt jelzi a Paksi atomerőmű bővítésére felvett orosz hitel, valamint a független média és a civil szervezetek elleni fellépés. Devizaárfolyam (2014.09/16.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 314,43-0,50 USA dollár 242,86-0,84 Svájci frank 260,05-0,17 Angol font 392,78-3,48 Román tej 71,20 0,00 Ukrán hrivnya 18,75-0,06 Horvát kuna 41,27-0,07 Lengyel zloty 74,91-0,01 <t> http://www.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Ezzel tennék vonzóbbáa lakásépítést BUDAPEST, A kormány által őszre tervezett lakásépítést ösztön­ző intézkedéseket megelőzen­dő javaslatcsomagot készített a Magyar Építőanyagipari és Építési Termék Szövetség: a lakásépítésre 2,5 százalékos jelzáloghiteit lehessen felven­ni, a 27 százalékos áfából 20 százalékot lehessen visszaigé­nyelni, négyzetméterenként 30 ezer forint támogatás járjon a legalább A+ energetikai beso­rolású lakásokra. mti Két hét múlva tovább csökken­nek a családok terhei, a kor­mány - ahogy vállalta - folytat­ja a rezsicsökkentést: a tavalyi 20 százalékos csökkentések után szeptember elsejével az áram ára további 5,7 száza­lékkal lett olcsóbb, októbertől pedig a távhő ára csökken to­vábbi 3,3 százalékkal - nyilat­kozta Kurucz Éva kormány- szóvivő kedden az MTI-nek. A kormány elkötelezett a rezsi­csökkentés mellett - húzta alá. Trócsányi László fotó: mti, soós l. Banki elszámoltatás: egy „új időszámításnak kell kezdődnie” Budapest. A fogyasztókkal szembeni elszámolások befejezése után új időszámításnak kell kezdődnie a magyar bankrend­szerben - hangsúlyozta Trócsányi László igazságügyi minisz­ter kedden az elszámolási törvényjavaslat általános vitáját megnyitó parlamenti expozéjában. A Ház előtt fekvő előter­jesztés az érvénytelen hitelszerződéses kikötések miatt a fo­gyasztók javára mutatkozó túlfizetések elszámolásáról rendel­kezik - magyarázta a tárcavezető. A javaslat fontos céljának nevezte, hogy lezáruljon az az időszak, amely alatt a magyar bankszektorban széles körben történhettek tisztességtelen eljárások a fogyasztókkal szemben. „A fogyasztói kölcsön­szerződések adósainak védelme és jogi helyzetük rendezése jelenleg hazánk egyik legsürgetőbb problémája” - mondta Trócsányi László, egyedülállónak nevezve a kormány mostani vállalkozását. mti Interjú: dr. Hoppál Péter államtitkárral Alapellátást akar a kultúrában Dr. Hoppá! Péter fotó: bujdos tibor Ezt szeretné az állam­titkár: évente legalább egyszer minden iskolás jusson el színházba. MISKOLC. Dr. Hoppál Péter kul­turális államtitkár vidékjáró ember. Számára fontos, hogy az ország minden szegletében kellő szintű legyen a polgárok közművelődési lehetősége. Lapcsoportunknak nyilatko­zott terveiről. Vállalt célja, hogy a színházak, a könyvtárak mindenki számára elérhető közelségben legyenek. Az elhatározás dicséretes, vajon jut-e erre elegendő támo­gatás? DR. hoppál PÉTER: Kell, hogy legyen. A tárca, a Művészeti Akadémia és Kulturális Alap több forrósból és a koráb­binál nagyobb arányban támogatja a kulturális életet, s az intézményeket. Mint karnagy, a művészeti világ­ból jöttem, ismerem a gon­dokat. Pécs volt az országban először Európa Kulturális Fővárosa, magam is részt vehettem ebben a sikeres projektben, így a beiktatá­som után három hónappal már átlátom a hozzám tar­tozó intézmények országos rendszerét. Célul tűztem ki, hogy az egészségügyi terület mintájára határozzuk meg a „kulturális alapellátást”. A magasabb életminőség eléré­séhez valódi értéket közve­títő kulturális szolgáltatást kell nyújtani, s egyre több embernek. Szükséges, hogy már gyermekkorban kialakít­suk az igényt, a fogékonysá­got a kultúra, közművelődés iránt. Olyan egyszerű célokat próbálunk megfogalmazni, mint hogy minden évben legalább egyszer szervezet­ten ellátogassanak a tanu­lók egy színházi előadásra, múzeumba. Szeretnénk, ha a családok programjában sze­repelne a könyvtár-, a szín­ház- és múzeumlátogatás. Az utóbbi évek egyik sikeres vállalkozása volt, amikor Miskolcról is különvonat indult a fővárosi Nemzeti Színház egy-egy előadására. A szerelvények közvetlenül az épület előtt álltak meg. De az újonnan megnyílt Erkel Színház MÁV-támo- gatott gyermekelőadásait is említhetem. Ilyen és ehhez hasonló projektek feléleszté­sén dolgozunk. A kultúrát nem szabad pénzben mérni. Ez a közelmúlt egyik hangzatos jelszava. Viszont tudjuk, hogy állami támogatás nélkül nem maradnának fenn az idetartozó intézmények. Milyen paraméterek, kritériu­mok szerint mérlegelik az állami hozzájárulást? dr. HOPPÁL PÉTER: Vannak bizo­nyos mérőszámok, amelyek alapján megítéljük egy-egy intézmény kiemelt támoga­tását, vagy hogy megkaphat­ja-e a legmagasabb, nemzeti minősítést. Ilyen a látoga­tottság, a bemutatók száma, vagy hogy hány tagozattal bír egy intézmény. E szerint kapják a normatív állami és az önkormányzati támoga­tást. Emellett az intézmé­nyek pályázhatnak további állami forrásokra. A miskolci, az ország első kőszínháza, és a debreceni Csokonai Színház nemzeti besorolású teátrum. A nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színház, a miskolci és debreceni bábszínházak pe­dig kiemelt minősítésű intéz­mények. Büszkék vagyunk ezekre a minőségi kultúrát közvetítő intézményekre, amelyeknek nagy szerepük van a kulturális közösségfej­lesztésben. Fontos szegmense a tárcának a könyvtár. Milyen az igény erre az internet világában? ŰR. HOPPÁL PÉTER: Számomra nem meglepő, hogy a leg­újabb kori reneszánszukat élik. Nemcsak a kölcsönzés a feladatuk, hanem egyben a kultúra fáklyahordozói: képesek olyan rendezvé­nyeket szervezni, amik­kel magukhoz vonzzák a lakosság minden rétegét. Az önkormányzati fenntartású könyvtárakat és levéltára­kat az állam is támogatja, a miskolci II. Rákóczi Ferenc könyvtárat az idén 116 mil­lió forinttal. Az intézmény aktív a kulturális közösség- építésben: a megye 299 tele­pülésén működtet fiókokat és ehhez színes programo­kat, író-olvasó találkozókat, ünnepi megemlékezéséket szervez. Idén több tábort is szervezett hátrányos hely­zetű gyerekeknek, ennek a programnak a folytatása közös ügyünk. Mennyire ügyelnek a fogyaték­kal élőkre, hogy ők is eljussanak a színházakba, a könyvtárakba s a múzeumokba? DR. hoppál Péter: Alapve­tő célunk az intézmények akadálymentesítése, amit remélhetőleg hamarosan sike­rül mindenütt megvalósítani. Olyan programok támogatá­sában is részt veszünk, mint a színházi előadások jeltolmá­csolása, vagy a feliratos filmek körének szélesítése a mozi­ban a nagyothallókra gon­dolva. Nem gesztus, hanem kötelesség a kistelepülések, a családok, a szegény gyerme­kek vagy a fogyatékkal élők sorsának a könnyítése, valódi kultúrához juttatása. SZÁNTÓ ISTVÁN istvan.szanto@eszak.hu <§> Vájárnak tanulnak Dezső Zsolt oktató segít a vájárképzésben részt vevő egyik tanulónak a Kökönyösi Szakközépiskola faipari műhelyé­ben, Komlón. Két évtized után Baranyában, Nógrádban és Borsodban indult be újra a hároméves vájárképzés, Komlón tizennégy fiatal tanulja ezt a szakmát. A diákok egyéves gépészeti, ács és kőműves alapképzés után sajátíthatják el a bányaismereteket, majd képessé válnak bányagépek kezelé- sére. szerelésére, geológiai, geodéziai, hírközlési berendezé­sek használatára is. fotó: mti, sóki tamás Döntés a büntetésekről Strasbourgban a meg­bírságolt ellenzéki képviselőknek adtak igazat. BRÜSSZEL. Magyarország megsértette Karácsony Ger­gely, Szilágyi Péter, Dorosz Dávid és Szabó Rebeka, a Párbeszéd Magyarországért négy képviselője, valamint Szél Bernadett, Osztolykán Ágnes és Lengyel Szilvia, az LMP három képviselője szabad véleménynyilvání­táshoz fűződő jogát azzal, hogy tavaly az Országgyűlés különböző ügyekben meg­bírságolta az érintetteket - mondta ki kedden közzétett elsőfokú ítéletében a stras- bourgi székhelyű Emberi Jo­gok Európai Bírósága. A Kövér László házelnök javaslatára kiszabott bünteté­seket a parlament vita nélkül szavazta meg. Itthon jogorvoslat nélkül A panaszosok állítása szerint a büntetés kiszabása sértette a véleménynyilvánítás sza­badságához fűződő jogukat, amelyet az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. cikke mond ki. Ehhez kapcsolódóan hi­vatkoztak arra is, hogy a magyar jog nem ismer sem­milyen jogorvoslati lehe­tőséget ilyen esetekben, holott az említett európai emberi jogi egyezmény 13. cikke szól a hatékony jog­orvoslat szükségességéről. A négy PM-es képviselőnek 170, 600, valamint 240-240 eurónak megfelelő, a három LMP-s képviselőnek pedig 510, illetve 430-430 eurónak megfelelő, forintban kifize­tendő vagyoni kártérítést ítéltek meg. Ezen felül a bíróság min­den egyes panaszosnak 3 ezer euró nem vagyoni kártérítést ítélt meg. Ezt is megítélték Az üggyel kapcsolatban fel­merült költségek megtérí­tésére a „Karácsony és tár­sai” ügy négy érintettjének összesen 6 ezer eurót, míg a „Szél és társai” ügy há­rom érintettjének összesen 4500 eurót is megítélt az Emberi Jogok Európai Bíró­sága. MTI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents