Kelet Magyarország, 2014. szeptember (71. évfolyam, 203-228. szám)

2014-09-11 / 212. szám

2014. SZEPTEMBER 11., CSÜTÖRTÖK KELETI iája: 9/11 7 i iiiiiitiiiwniMiiwiHiii')i'illír A második gép tart az ikertornyok felé. A kép beleégett a világ emlékezetébe FOTÓ: GETTY IMAGES Az USA már nem igazán a szabadság országa A merényletsorozat után számos szabadságjogot felfüggesztettek, „kre­atívan” értelmeznek Amerikában. 3/n, Az élet minden területére kiterjedő biztonsági intézkedé­sek egyértelműen csökkentet­ték a polgári szabadságjogokat Amerika-szerte - írta egyik ta­valyi számában a Washington Post, azt állítva, hogy Amerika többé már nem a szabadság hazája, mert hasonlatossá vált az általuk elítélendő „lator” or­szágokhoz, Kínához, Kubához, Iránhoz vagy Szaúd-Arábiá- hoz. Egy tízes listán sorolják a hasonlóságokat. Az elnök jogai A lap első helyen említi az ame­rikai állampolgárok ellen elkö­vetett politikai gyilkosságokat, ugyanis az elnöknek jogában áll merényletet elrendelni akár amerikai állampolgárral szem­ben is, ha az kapcsolatba hoz­ható terroristákkal, vagy ha egyértelműen terrorista. Ezt azóta már Bush mellett Obama elnök is kihasználta. A lista második helyén sze­repel, hogy a terrorizmussal vádolt állampolgárok korlát­lan ideig tarthatók fogva. Az elnök mellett erről a katona­ság dönthet, és nincs szükség szövetségi bírósági felülvizs­gálatra. Harmadik pontként az önkényes igazságszolgáltatást említi a lap, amit még 2001- ben Bush vezetett be elnöki jogkörként. A szabad világ első embere dönthet arról, hogy egy vádlott katonai vagy szö­vetségi bíróság elé kerül-e. A tenorellenes törvény - Pat­riot Act - értelmében az elnök elrendelheti országa állampol­gárainak felhatalmazás nél­küli megfigyelését is, aminek kiegészítéseként cégektől is lekérhetőek adatok az illető­ről, de akár ismerősi köréről is. Obama arra is felhatalmazást kapott, hogy üzleti dokumen­tumokat és könyvtári kölcsön­zéseket is megvizsgáltathat állampolgári engedély nélkül. A kormány működésének átláthatóságát akadályozza az a rendelkezés, melynek értel­mében az amerikai kormány - hogy egy terrorizmussal vádolt személyt minél hosszabb ideig fogságban tudjon tartani - szö­vetségi és katonai bíróságon titkos bizonyítékokat használ­hat fel, és csak neki van joga ezeket a bizalmas információ­kat nyilvánosságra hozni. Bár az Egyesült Államok a háborús bűnök kivizsgálásának „él­harcosa” volt, nem engedett a nemzetközi nyomásnak, és nem indított büntetőeljárást azok ellen, akik részt vettek a Bush-éra alatt a terrorizmussal vádolt személyek kínvallatásá­ban. Az elmúlt években titkos bíróság döntött az Egyesült Ál­lamokkal ellenséges viszony­ban álló kormányoknak segítő amerikai állampolgárok lehall­gatásáról. Iszonyú költségekkel Az Obama-adminisztrádó si­kerrel védte meg azon igényét is, hogy a GPS-készülékeket is a gyanús állampolgárok meg­figyelésére használja, szin­tén bírói engedély nélkül. Az amerikai kormány élhet még a rendkívüli kiadatás lehető­ségével is, vagyis a kormány dönthet úgy, hogy kiadhatja saját, és a területén elfogott más ország állampolgárait harmadik országoknak, még akkor is, ha ott bizonyítottan kínzás veszélyének vannak kitéve. Iszonyú költségeket jelentettek ezek a törvények, mert ki kellett bővíteni a biz­tonsági rendszereket, nyil­vános megfigyelőkamerák hálózatát építették ki, és ezek kezelőszemélyzete mellett ter­rorelhárító egységeket állítot­tak fel. ÉKN-SZP Terrortámadások az Egyesült Államokban - a pusztítás útja, 2001. szeptember 11. United Airlines 175-Ö«. járat Boeing 767,65 fő SJart: 8 óra 14 perc Los Angeles felé ■*' San Francisco felé óra 59 perc V ESŐSE Boeing 767.92 fő Pittsburgh Los Ar®efes felé CampDavkl Washington/ fj Megp: Az időpontok helyi Idő szerint értendők, az időeltolódás 6 óra. GRAF IKaTÉKNFORRÁS: DPA/MTI AWTt északi tornya összeomlott. összeomlott a WTC déli tornya. Altír Merre tart az emberiség a 9/ll-es terror után? 9/11. A 2001. szeptember íl-ei terrortámadás az al-Káida ösz- szehangolt öngyilkos merény­letsorozata volt az Egyesült Államok ellen. Többek között a New York-i Világkereske­delmi Központ ikertornyai­ba két repülőgép csapódott be. A terrorakció folyamán a géprablókkal együtt összesen 2995 ember vesztette életét. Összeállításunkban arra ke­ressük a választ, hogy merre tart a világ 13 évvel a tenor­támadás után? Változott-e az emberek biztonságérzete? El- fogadtuk-e a bevezetett intéz­kedéseket? ÉKN Szigorúbb a világ, de nem biztonságosabb „Nem az okra, az oko­zatra próbáltunk meg­oldást találni.” 9/!i. „Minden folyamat ellen- őrzöttebb, a nagy testvér min­dent figyel” - mondta Tarjányi Péter biztonságpolitikai szak­értő, amikor arról kérdeztük, mi változott a nagyvilágban szeptember ll-e után. Ha meg­tehetnénk, hogy átugrunk az időben 2000-be, majd vissza 2014-be, sokkal élesebben ki­rajzolódnának a különbségek - vélekedett. „Gondoljunk csak a banki ügyintézésre, az uta­zásra, a vállalkozások indításá­ra, letelepedésre... Ezek szabá­lyai mind-mind szigorodtak. Összességében: szigorúbb lett a világ, de nem biztonságo­sabb” - fogalmazott. Átrajzolódó térkép Tarjányi Péter szerint azon­ban nemcsak a mindennapi életünk változott, de a térkép is átrajzolódott. „Rengeteg ka­tonai akció indult szeptember n-e után. Ezek nagyon sok pénzbe kerültek, kerülnek. Amerika 50 milliárd dollárt költött csak az iraki akció­ra. Ennek ellenére nem lett biztonságosabb a világ” - vé­lekedett. Voltak persze rész- eredmények, hiszen egyes diktatúrák megszűntek, de sajnos új terrorszervezetek jöttek létre. „A vallási toleran­cia csökkent, keresztényüldö­zés kezdődött, nem beszélve arról, hogy furcsa szövetségek alakultak, például Irán és az USA között” - sorolta. Tarjányi Péter fotó: magán Kérdésünkre, hogy ennyi óvintézkedés mellett miért csak részeredményeket lehe­tett elérni, Tarjányi Péter azt válaszolta: „Mert nem az okra, hanem az okozatra próbáltak megoldást találni. Az ok pe­dig az, hogy a bolygónk egyre kisebb, a folyamatok egyre könnyebben eljutnak, terjed­nek” - magyarázta. Hazánkra kitérve elmondta, a szigorúbb intézkedések nálunk is jel­lemzőek, a mindennapjainkat áthatja ez, ennek ellenére mi magyarok nem vagyunk a ter­rorizmus elsődleges célpont­jai. Az internetről is kérdeztük a szakértőt, egészen pontosan arról, hogy a világhálón ke­resztül mennyire vagyunk kitéve veszélynek. „Az évek alatt azonban tudatosabbá vál­tunk, ártatlanságunkat egyre jobban veszítjük el ezen a terü­leten is, de ennek nem a szep­tember íl-ei terrortámadáshoz van köze, hanem ahhoz, hogy a világ változik” - fogalmazott. ÉKN-NSZR Kvízmegfejtés Ki a névadója a nyíregyházi megyei és városi könyvtárnak? b) Móricz Zsigmond Terrortámadás Amerika ellen # Leomló tornyok a napilap címlapján A terrortámadás másnapján a Kelet-Magyarország hét olda­lon foglalkozott az amerikai eseményekkel. A sejtektől lesz hatékony a rendszer A politológus szerint csaknem lehetetlen a terrorizmus ellen har­colni. 9/n. A terrorizmus és az ellene folytatott küzdelem legfon­tosabb következménye, hogy átalakult a biztonság fogal­ma. Míg az korábban nemzeti hatáskör volt, mára világossá vált, hogy globálisan kell a fo­galomról gondolkodni, hiszen a fenyegetés is nemzetközi - mutatott rá Balogh László Levente, a Debreceni Egye­tem docense. - Nem kérdés, az ennek érdekében hozott in­tézkedések miatt sérülnek az állampolgári szabadságjogok, amelyeket a magasabb rendű­nek ítélt célnak, nevezetesen a biztonságnak rendelnek alá.- A nyilvánosság számára a hétköznapi embert érintő intézkedéseken túl nehezen követhető, miként zajlik a ter­rorizmus elleni küzdelem, hi­szen az főként titkosszolgálati eszközökkel történik. - Ezek a szervek akkor végzik jól a dolgukat, amikor nem törté­nik semmi. Ezért érthető ne­hezen, miért indokoltak a szi­gorú előírások - fogalmazott a politológus, aki a nemzetközi lehallgatási botrány kapcsán azt jegyezte meg, hogy min­denki számára világossá vált, a szövetségesek egymásban sem bíznak. Nincs politikai követelés Balogh László Levente hang­súlyozta: a terrorizmus át­alakulása nem a 2001. szep­tember ll-én a World Trade Center ikertornyaiba csapódó repülőgépekkel kezdődött. Vallási formája viszont azóta Balogh László Levente azt mondta, a mediatizált világ­ban a terror nem egyszerűen cselekvés, hanem egyben előadás is, ezért nézőkre van szüksége, anélkül hatástalan és értelmetlen. kétségkívül erősödött, ennek a felfutásának vagyunk tanúi napjainkban is.- Csaknem teljesen remény­telen a terrorizmus ellen har­colni. Ma ugyanis a szerveze­tek nem meghatározott számú tagsággal rendelkeznek, ha­nem kiépített sejtek organiz­musáról beszélhetünk, amely­ben mindenki csak két-három embert ismer; ettől lesz haté­kony a rendszer - jelentette ki. A szakember szerint azonban az is fontos, hogy ma gyakran az Egyesült Államokban, Eu­rópában szocializálódott sze­mélyek közül kerülnek ki az elkövetők. így volt ez a 2005. A terrorizmus kezdetben nemzeti törekvésekhez kap­csolódott (például az ír IRA, a baszk ETA), majd megje­lentek a szociális, társadalmi egyenlőtlenségek ellen küzdő szervezetek (az olasz Vörös július 7-ei metrórendszerben elkövetett támadás során is. Új gócpontok jöhetnek A politológus szerint a ter­rorizmus ott jelenik meg, ahol az állami hatalom és erőszak-monopólium megy- gyengül. Erre látunk példát Áífrikában. Itt az országok a térképen egységeknek tűn­nek, a valóságban ez azonban nincs így, hiszen több állam­ban is konfliktusok feszítik azt. A szakértő számára így nem volna meglepetés, ha a terrorizmus a közeljövőben megjelenne Észak-Afrikában és erősödne Irakban, ékn-szzs Brigádok, német RAF). Mára Európában elvesztették táp­talajukat, Dél-Amerikában azonban - átalakulva - tovább élnek. Ezeket azonban nehéz elválasztani a szervezett bű­nözéstől - mutatott rá. A „hagyományos” terrorizmus

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents