Kelet Magyarország, 2014. szeptember (71. évfolyam, 203-228. szám)
2014-09-09 / 210. szám
A város több pontján szórakoztatták együttesek az arra járókat FOTÓ: PUSZTAI SÁNDOR mrnjm fesztivál KELET 2014. SZEPTEMBER 9„ KEDD Zene, báb és színház az utcákon, tereken Egy vidám bohóc. Vagy tündér? fotó: racskó tibor Csáki Alexandra fesztiválnaplója, 8. és 9. nap Cseperegazeső, de a gyerekek nem tágítanak a Papok padja mellett felállított paravánféle elől, táI végre valami igazán nekik való, elmerülnek a magyar népmesék egyik gyöngyszemében, majd tapsolnak, ahogy illik. A péntek délután megbeszéléssel folytatódik, pontozunk, számolgatunk, latolgatunk - és reménykedünk, hogy a kedvenceink előkelő helyen végeznek. Halványan már látjuk az eredményeket, de nem hozhatunk elhamarkodott döntést, még hátra van három előadás. De milyenek! Nagy nevek lépnek színpadra, a közönség először bekukkanthat a kulisszák mögé, az idegenvezetőnk Pokorni Lia, de a társulat többi tagja sem szégyenkezhet, a telt ház és a második felvonás végére állandósuló nevetés mindannyiuknak szól és magáért beszél. Figyelem a körülöttünk ülőket, ahogy jókedvűen, csillogó szemmel nézik azokat a színészeket, akiket máskor csak a televízióban vagy színes magazinok oldalain látnak, és arra gondolok, mekkora öröm és megelégedés lehet ez a feltétel nélküli szeretet és bizalom Thália papjainak is. Eljönnek, mert adni akarnak, szórakozni, mi pedig teljesítjük a kívánságukat, miközben hazavisszük magukkal a tőlük kapottakat. Rohanunk a kamarába, tizenöt perccel a tervezett kezdés után vagyunk már, a kellőképpen északi darab azonban értő nézőkre talál, bolondok a színpadon, kedélyes közönség a székeken. Szeretni való vesszőfutást látunk egy normális élet reményében, de hát ki és mi a normális, és főként: ki meri teljes bizonyossággal kijelenteni magáról, hogy minden kereke a helyén van? Keserédes happy end. Rosszul alszom, rosszkedvűen ébredek, enerváltan öltözködöm, röviden: el vagyok szontyolodva. Szombat délelőtt az első Vidor félmaratonon a leggyorsabb futók mellett a legeredetibb figurákat keressük, jelentem, sikerrel. Ahogy telik az idő, egyre feszültebb vagyok, tudom, ma zöld ágra kelt vergődnünk a díjakat illetően. Bár sok mindenben egyetértünk, számtalan kérdőjel maradt még, amiken addig keli rágódnunk, míg ponttá nem redukálódnak. Karcsi bácsi is mellőzi ma a humort, majd' két órán keresztül alkudozunk, kombinálunk, mire mindannyiunk számára elfogadható eredményt tudunk felmutatni - de még hátra van az utolsó előadás. Nyílt színi taps fogadja a színpadra lépő Hernádi Juditot és Kern Andrást, akik több évtizedes rutinnal, kisujjból szórakoztatnak, de nem változtatnak az elképzeléseinken. Utoljára ülünk le így együtt a tárgyalóban, véleményezzük a látottakat, pontozunk. A fehér füst felszáll, Tasnádi Csaba ajándékkal kedveskedik, ezzel köszönve meg a „munkánkat”. Koccintunk, természetesen pezsgővel, Karcsi bácsi elmesél néhány történetet, végül elbúcsúzunk. „Csak így tovább, kislány, ne hagyd magad!’’, súgja a fülembe Makk Hanna, Karcsi bácsi pedig elkéri a telefonszámunkat, és megígéri, ha a közelben jár, jelentkezik. Itt a vége. Kamera leáll. Kalapemelés a Vidorért büszkék maszin- ház és a MÉTA Klub ösz- szejöve- tele is. ennyire unt kális és színvo- j Nemcsak a koncerteken voltak többen, mint tavaly, de a kísérőrendezvényeken is. nyíregyháza. Tasnádi Csaba azt mondja, sok elismerést kaptak a kiállítások: az Antal-Lusz- tig gyűjtemény dobozkiállítása valódi unikum | volt, de a Tibet-tárlatot sem győzték dicsérni a látogatók, áokan voltak az irodalmi kávéház ese- m menyein, de nép- szerű volt a du- Számunkra nagy öröm, hogy civil szervezetek is szeretnének csatlakozni a fesztiválhoz, hiszen amellett, hogy a társadalom jelentős rétegeit képviselik, tovább színesítik a palettát. Mi, nyíregyháziak lehetünk v & arra, hogy egy ^ & Aki velük találkozott, biztosan jobb kedvre derült FOTÓ: PUSZTAI SÁNDOR nalas rendezvényt sikerül nemcsak I hogy felszí- n e n tartani, de évről évre túl is szárnyalni önmagunkat. Ez mindannyiunk közös öröme, az itt élők nyitottsága pedig minden hozzánk érkezőnek feltűnik. Az egyik p színidirektor példá- U1 azt kérdezte az előadásuk után, hogy neki miért nincs otthon Hü§ ilyen közönsége?! A társulatok szeretnek idejárni, nem győzik megköszönni a feléjük áradó szere- tetet és tiszteletet, de minden fellépő lelkesen beszél a fesztiválozókról, akik előtt mi, szervezők is kalapot emelünk - mondta Tasnádi Csaba, aki hozzátette: sokan és sokat dolgoztak azért, hogy a Vidor jól sikerüljön, és a rengeteg mosolygós embert látva örömmel elmondhatják: megérte a befektetett energia. km-sza Az itt élők w nyitottsága minden ide- jflit érkezőnek feltűnik. DR. TASNÁDI CSABA Tiken Jah Fakoly, a reggea királya FOTÓK: RACSKÓ TIBOR Mamani Keita is nagy sikert aratott A gyerekek is imádták a Vidort! FOTÓ: SIPEKI PÉTER A programajánló kézenfekvő helyen: a lábunk alatt fotó: pusztai Sándor Szombaton lépett színpadra a Mystical Plants
