Kelet-Magyarország, 2014. augusztus (74. évfolyam, 178-202. szám)
2014-08-07 / 183. szám
2014. AUGUSZTUS CSÜTÖRTÖK KILÉT Záhony körzetében a vasúti határhfd a Tisza felett FOTÓ: H. SZABÓ SÁNDOR Interjú Seszták Oszkárral, a megye! közgyűlés elnökével a területfejlesztésről Újra saját kezébe veheti sorsát a megye Beszélgetőpartner Tudatos fejlesztéssel és kemény munkával olyannak képzeljük el, ahol érdemes dolgozni, élni, vendégeskedni. nyíregyháza. Számos iparágra építhet az idén elfogadott megyei területfejlesztési koncepció - a 230 oldalas dokumentumról a Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Közgyűlés elnökét, Seszták Oszkárt kérdeztük. Milyen alapokról indult a koncepció tervezése? seszták OSZKÁR: A megye gazdasági és társadalmi helyzete nem túl rózsás, de a gondjaink és bajaink évszázados múltra, történésekre vezethetőek vissza. Legfőképpen a trianoni országvesztésre, melynek következtében határszéli megyévé váltunk - lassan tehát száz éve próbál kikecmeregni a megye a periférikus helyzet csapdájából. Voltak ebben felzárkózó, és voltak leszakadó periódusok; meggyőződésem, hogy jelenleg felzárkózó pályán haladunk. A nemzetközi és hazai környezet miként szolgálja a megye törekvéseit? SESZTÁK OSZKÁR: Meghatározó szerepe van az uniós forrásoknak, mivel az uniós politikában a területfejlesztés, ezen belül a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása kitüntetett szereppel bír. E célokra az EU komoly pénzügyi forrásokat biztosít, amelyhez a magyar költségvetés is rendel nemzeti forrásokat. A megyei önkormányzat szerepe gyökeresen megváltozott ebben a folyamatban: meghatározóan olyan fejlesztéspolitikai feladatokkal ruházták fel, amelyek jobban megfelelnek a társadalmi elvárásoknak. Az itt élők leginkább ebben vártak kezdeményező, koordináló, irányító munkát a megyei önkormányzattól. Ehhez igazodva lettek újra gazdái az uniós és a hazai fejlesztési forrásoknak, s határozzák meg azok felhasználási területeit. S milyen megyét körvonalaz a koncepció? seszták Oszkár: A Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés ez év elején fogadta el a megye területfejlesztési koncepcióját, mely 20-30 éves távlatra fogalmaz meg markáns elképzeléseket a megye gazdasági-társadalmi helyzetének egészére nézve. A 230 oldalas dokumentum legfontosabb üzenete, célja az, hogy 2030- ig megyénk legyen képes lakosságának megtartására, az elvándorlás megállítására, a megyén kívüliek számára legyen vonzó hely. Olyan, ahol érdemes élni, dolgozni, vagy épp csak ide ellátogatni, pihenni, felfedezni a szépségeit, értékeit. Ez egy világos irány- és értékválasztás. Ez elég távoli célnak tűnik... seszták Oszkár: Bizonyos szempontból leszámoltunk azzal az illúzióval, hogy a területfejlesztés vagy területkiegyenlítő politika révén gyorsan (egy-két éven belül) és maradéktalanul sikerül felszámolni a gazdasági fejlettségbeli különbségeket az ország keleti és nyugati részei között. Egyébiránt a j legfejlettebb gazdasággal rendelkező országokban is látható különbség az egyes országrészek között, vagyis tekinthetjük ezt egy természetes jelenségnek, ám honi viszonylatban mindent megteszünk ennek mérséklésére. Reális célnak tartjuk, hogy jó életminőséget teremtsünk az itt élőknek illetve az ide látogatóknak, s ilyen módon vonzóvá tegyük a megyét. A koncepciónak ez a legfontosabb üzenete. Az általános cél mellett milyen konkrét területekre koncentrál a koncepció? SESZTÁK OSZKÁR: A terület- fejlesztési program felépí- I tésekor fejlett centrumként I definiáltuk Nyíregyházát, J dinamizáló decentrumként Mátészalkát, Nyírbátort, Kis- várdát, szolgáltató járásként pedig a járási központokat. A figyelem középpontjába állítottuk a külső periférikus pontokat, határ menti térségeket is. A koncepció rögzíti a hagyományokra épített, erős iparágakat, ilyen a műanyag- és gumiipar, az optomechatronika (Mátészalka autóipari beszállító tevékenysége). Nagyon fontos az agrárgazdaság, ezen belül is az élelmiszer- gazdaság versenyképességének a visszanyerése, erősítése. A munkahelyteremtés szempontjából ez egy kiemelt terület. A turizmusban ugyancsak vannak még lehetőségek, eddig feltáratlan potenciálok. A dokumentum külön foglalkozik a zöldgazdasággal, s ez ( alatt nem csak környezetvédelmi ipart értünk, hanem a fenntarthatóság szempontjainak érvényesítését a gazdaság egészében. Önálló fejezet a mélyszegénységben élők, benne a cigányság problémáinak a kezelése, hiszen ha ebben nem sikerül áttörést elérni, akkor az a jövőben még komolyabb társadalmi és szociális feszültségekhez vezethet. Ennek megelőzésére komplex foglalkoztatási, lakhatási, oktatási, szociális és integrációs feladatokat határoztunk meg. A sikerben döntő tényező: lesz-e mindehhez elég pénz, s honnan? seszták Oszkár: A koncepció megvalósításának lényeges feltétele, hogy milyen pénzügyi alapokra építhetünk. Ebben uniós és nemzeti forrásokkal tervezhetünk. Megyénk asztalára három „borítékot” tettek: az egyikben 46 milliárd forint szolgálja a megyei gazdaságfejlesztési program (TOP) megvalósítását az elkövetkező hét évben. A másikban a járásfejlesztési program huszonnégy milliárd forintja található, a harmadikban pedig a megye egészébe illeszkedve, megyei jogú városként Nyíregyháza, mint megyeszékhely huszonöt milliárdos gazdaságfejlesztési kerete. Ezen túlmenően a határ menti együttműködési programokra 10 milliárd forint áll rendelkezésre, ez megyénk számára szintén számos lehetőséget kínál. Ha ezeket összeadjuk, akkor Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében 100 milliárd forintból hajthatjuk végre az elkövetkező hét évben a különböző fejlesztési feladatokat. Hozzáteszem: ennek a pénznek a többszöröse érkezhet a megyébe, a tapasztalatok alapján legalább a négyszeresére számítunk a többi operatív program keretéből, úgymint autópálya-építés, szennyvízprogram, infrastrukturális fejlesztések, humán infrastruktúra fejlesztése, egészségügyi, oktatási, turisztikai és más ágazati beruházások, befektetések. A koncepcióban hét vezérprojektet fogalmaztak meg. seszták osekár: A TOP-hoz rendelve hármat, ezek: munkahelyteremtés infrastrukturális feltételeinek biztosítása, megyei turizmusfejlesztési program, kis- és középvállalkozások támogatása. Az ágazati operatív programokon belül négy vezérprojektet tervezünk: szociális foglalkoztatási program a leszakadó társadalmi csoportok felzárkóztatására, versenyképes élelmiszergazdaság, fenntartható vízgazdálkodás, valamint megyei környezet- és hulladékgazdálkodási program. Milyen aktivitással vett mindebben részt a megye társadalmi közössége? SESZTÁK OSZKÁR: Sikerült megszólítani a vállalkozókat, a civil társadalmat, az önkormányzati szférát, igazi alkotó energiák szabadultak fel. Számos fórumot tartottunk a megyeházán és több vidéki helyszínen, s ahogy egyre világosabbá váltak a célok, úgy nőtt az érdeklődés. Amikor megjelentek a forráskeretek, s elmondtuk, hogy valódi esélyek megteremtése illetve megragadása a tét, mind többen mondták el véleményüket, s éltek javaslatokkal. Bízom benne, hogy a megvalósítás szakaszában is sikerül egy széles összefogást elérni, hiszen bármennyi pénzt is címkézhetnek megyénknek, ha nem jut el a címzettekhez, ha nem ott és úgy költjük el, ahol és ahogy az a leghatékonyabban szolgálja a megye fejlődését, akkor a források többszöröse is csak egy feneketlen kútba ömlene, látszat és eredmény nélkül. Ez a területfejlesztési koncepció ezt zárja ki. NyTkI ZSOLT Zsolt.Nyeki@kelet.hu Seszták Oszkár fotó: k m
