Kelet-Magyarország, 2014. augusztus (74. évfolyam, 178-202. szám)
2014-08-27 / 199. szám
2014. AUGUSZTUS 27., SZERDA KELET FOTÓ: H. SZABÓ SÁNDOR Interjú: Róka Lászlóval, a Megakom Stratégiai Tanácsadó Iroda Kft. ügyvezetőjével Végre el kell indulni a fejlődés útján! Beszélgetőpartner Bednárik Mónika A megyei területfejlesztési tervet bemutató sorozatunkban a koncepciót kidolgozó cég ügyvezetőjével, területfejlesztési szakértővel beszélgetünk. A koncepció elkészítésekor szakmai szempontból kihívás volt az, hogy Szabolcs évszázadok óta az elmaradott megyék közé tartozik? róka László: A kihívás az, hogy el lehet-e mozdulni valaha is ebből az állapotból. Ha csak a rendszerváltás óta eltelt időszakot nézzük, azt látjuk, hogy hiába voltak kormányzati szándékok, most is . a legelmaradottabb megyék közé tartozunk. Az itt élők jogos igénye, hogy tartozzon ez a megye is a fejlettebb régiókhoz. Nem rögtön az a cél, hogy a legfejlettebb legyen, de induljon el a fejlődés. Ez a vágy hajtja a szakembereket is. Mi is ezzel indultunk el, és hiszünk abban: igen, most végre sikerülhet. A múlt feltárása nélkül nehéz egy fejlődést hozó jövőképet felvázolni. sóka László: A múltat és a tényeket nézve le kell szögezni: sok mindenben nem tartozunk az elmaradott megyék közé. Ha a kötelező önkormányzati szolgáltatásokat vesszük, ami minden lakost érint - oktatás, egészségügy, szociális ellátás, kommunális infrastruktúra és közigazgatás -, akkor azt látjuk, hogy ez a megye a fejlettebb régiók között van, mert az elmúlt évtizedek alatt kiépültek azok az infrastruktúrák, amelyek szükségesek voltak ahhoz, hogy egy kulturált XXI. századi szolgáltatás jöjjön létre. A lényeg azonban az egzisztenciális biztonság... RÓKA LÁSZLÓ: Valóban. Az, hogy az egyén, a családtagjai, a gyermekei hogyan tudnak biztonságos, kiszámítható és tervezhető családi életet élni. Ehhez nagyon fontos a munkahely. Nem csak egy munkahely, hanem a munkahelyek színessége. Akinek van münkája, az tudja biztonságban érezni magát, az gondolja úgy, hogy itt megvan a jövője, itt akar élni, és a gyermekei is. Ezért megpróbál a koncepció különbséget tenni fejlett és fejletlenebb régiók között? RÓKA LÁSZLÓ: A világ már nem írható le fehéren és feketén, árnyaltabb. Azért, mert a megye egésze elmaradott, ez nem igaz minden városára, térségére. A megyében is vannak olyan területek, amelyek fejlettebbek, és a munkához való lehetőség is adott. A koncepcióban is azt mondjuk: van, ahol érdemes sok pénzzel üzleti infrastruktúrákat létrehozni. Van egy centrum, Nyíregyháza, és vannak decentrumok, Mátészalka, Nyírbátor és Kisvárda. Itt érdemes erőltetni az üzleti, profitalapú és piacgazdaság által vezérelt munkahelyteremtést. Itt kell megpróbálni piaci eszközökkel segíteni a befektetésösztönzést. Viszont a megye minden lakója szeretne stabil, kiszámítható életet élni, ezért ahol üzleti alapon nem lehet, ott a szociális gazdaság és foglalkoztatás erősítésén keresztül legyen biztosítható a munkához jutás. Ez nem olyan értékű, mint amikor valaki egy jól prosperáló cégnél jól fizető álláshoz jut, de jobb, mint a munkanélküliség. És remény van arra, hogy egy szociális vállalkozásból idővel kinőhet egy profitalapú vállalkozás. A koncepció a fejlettebb területeket egyfajta tengelyekhez is köti. RÓKA LÁSZLÓ: Ilyen tengely a Záhony, Kisvárda, Nyíregyháza, Újfehértó vonal egészen Debrecenig, és a Nyíregyháza, Nagykálló, Nyírbátor, Mátészalka, Csenger tengely. Ezeken a településen és a vonzáskörzetükben, vala-; mint a járásközpontokban élők jó eséllyel munkához tudnak jutni, de az ezen kívül Róka László területfejlesztési szakértő a szerkesztőségünkben FOTÓ: RACSKÓ TIBOR lévő települések lakóinak nehezebb a munkához jutás, a bejárás. Ezért kell kitörési pontokat találni, ami a megyében az élelmiszer-gazdaság lehet. Erre mindenki mondhatná azt, hogy eddig is ez volt: mezőgazdaság és élelmiszer-feldolgozás. róka László: Itt is árnyaltabb a kép. Olyan élelmiszer-gazdaságnak kell létrejönnie, amely többlet hozzáadott értéket ad, amelyhez kutatás-fejlesztés is kapcsolódhat. Tehát jelentős profittal értékesíthető és képes magával húzni a mezőgazdasági termesztést is. Másik jelentős probléma, hogy még az a kevés pénz, ami itt termelődik, és az a kevés képzett humánerőforrás is kimegy a megyéből. Hogyan lehet ezt megállítani? RÓKA LÁSZLÓ: Az a probléma, hogy ezt csak az uniós forrásokkal nem igazán lehet megállítani, ám lehet segíteni kisebb intézkedésekkel. Csak egy példa: az emberek itt megtermelik a pénzt, majd a kívülről hozott élelmiszerekre költik. Megpróbál a koncepció arra választ adni, hogyan lehet legalább mintaként néhány helyen a helyi piacarajutást segíteni, a helyben megtermelteket a közellátásba bevinni. Erre van már példa. RÓKA LÁSZLÓ: Valóban van jó példa, de ez nem elég. Rendszerszinten kell, hogy működjön. Most sincs annak akadálya, hogy ezt egy település megszervezze. Uniós támogatással pedig a folyamatot lehet támogatni. Óvatosnak kell azonban lenni, hiszen nem lehet cél, hogy a piaci alapon működő helyi kisvállalkozókat tönkretegyük. Van egy másik jelenség, amikor a szolgáltatások mennek ki a megyéből. RÓKA LÁSZLÓ: Van számtalan jelenség, ami az utóbbi évtizedekben segítette a negatív folyamatot: hanyagság, nemtörődömség, vagy nem fektetnek energiát a közbeszerzési kiírás előkészítésére, időnként úgy tűnhet, személyes, privát anyagi érdekek is lehetnek a háttérben... Nem törvényt sértünk, amikor kihasználjuk a lehetőségeket például a közbeszerzési kiírásoknál. Száz egységnyi uniós támogatás jelentős része kimegy a megyéből, ha a szolgáltatók (tervezők, mérnökök, kivitelezők, szállítók) megyén kívüliek. A kérdést mindig így kellene feltenni: itt nincs ugyan- ilyenxninőségű szolgáltató? Ha vári akkór miért nem az~ ' ittenit vesszük igénybe? Az unió több országában már így teszik fel a kérdést. Nálunk még nem mindig. Korábban úgy fogalmazott: a kiképzett emberekkel is pazarló módon bánunk. róka László: Nem lehet azt mondani, hogy gyere ide, ha nincs megfelelő alternatíva. Hogyan lehet anyagilag és szakmailag is vonzó munkahelyeket létrehozni? Nehéz a válasz, de az biztos, hogy kell egy nagyon jó felsőoktatás, ami a fiatalok egy részét itt tartja. A Nyíregyházi Főiskola kínáljon piacképes, jó minőségű képzéseket! Legyen olyan kutatás-fejlesztési tevékenység, ami a főiskolai képzésbe is átsugárzik, és maradjon itt az erre fordítható pénz. A XXI. században egy város nem mondhat le az egyetemi, főiskola oktatásról, mert az egy intellektuális többletet ad. Nem önmagában a főiskoláról van szó, hanem a megye és Nyíregyháza jövőjéről. Ha azoknak sem vagyunk képesek ilyen munkát ajánlani, akik itthon vannak, milyen üzenetet tudunk küldeni? róka László: Meg kell próbálni olyan ösztöndíjrendszert bevezetni, ami segíti a fiatalt abban, hogy visszajöjjön a megyébe. Szükség van a sikersztorikra, történjenek innovatív dolgok, amelyek csalogatóak. Élhető, vonzó települések jöjjenek létre, mert ezáltal lesznek szeret- hetőek és élhetőek. Három nagy szereplő jut EU-s forrásokhoz: az önkormányzatok, a vállalkozók és a civil szféra. A legnagyobb szelet az önkormányzatoké, s valószínű, ez a jövőben is így lesz. róka László: Az önkormányzatoknál a szolgáltatások infrastruktúrája a legtöbb helyen már kiépült. A látványos időszak lezárult, váltani kell, és olyan közösen szervezett programokat, tevékenységeket kell létrehozni, amelyek javítják az ott élők életminőségét. Nem egy falunapról beszélünk, ez ettől sokkal többMfözwtett, önkent - vállalt közösségi eszközökkel kell segíteni az életminőség javulását és az ott élő vállalkozók helyzetét. Az uniós források másik nagy kedvezményezettje a vállalkozói szféra. róka László: Arra tesz kísérletet a megyei program, hogy ne tömegtermékek gyártásához adjunk pénzt, hanem a piacra jutáshoz. Mi legyünk azok, akik olyan terméket állítanak elő az élelmiszer- iparban, amit kiviszünk a megyéből és a kinti emberek fizetnek érte, ami az itteni vállalkozónak hoz profitot. Ezt kell közösségi eszközökkel, uniós támogatásokkal segíteni. Ha a gazdaságfejlesztést sikerül erősíteni, akkor lehet, hogy nem leszünk az elsők között, de élhető és vállalható életet tudunk majd nyújtani az embereknek. A civil szférát pedig az önkormányzatoknak kell segíteni, hogy megerősödjenek és be tudjanak kapcsolódni a pályázati források megszerzésébe. Nagyon szépen hangzik, de vajon mennyi a megvalósulás esélye, hiszen egy ez hosszútávú, kormányokon, választási ciklusokon átívelő folyamat. róka László: Valóban vannak kockázatok. Az egyik, hogy az előre meghatározott forrásokat - miközben kiszámíthatóságot és tervezhetőséget jelentenek - mennyire lehet majd a célok megvalósítását szolgáló projektekre fordítani. A másik kockázat a kevés saját erő. Ebben kormányzati segítségre lesz szükség. A meglévő kockázatok ellenére optimista vagyok, hiszen ez a fejlesztési terv őszinte, reális és végrehajtható. Ebben a folyamatban azonban mindenkinek a maga területén aktívan, sőt proaktívan kell részt vennie. A Szamos hídja Szamosbecs közelében
