Kelet-Magyarország, 2014. augusztus (74. évfolyam, 178-202. szám)

2014-08-02 / 179. szám

2014. AUGUSZTUS 2., SZOMBAT Üzenet Nádasy Csaba, nyíregyházi olvasónktól: A pénznek nincs szaga, ezért rendkívüli szimat kell hozzá. V. DUBiNSZKIJ Hűséges előfizetőnk Dajnics Béla nyíregyháza. Elmúlt 46 éve, hogy a Dajnics házaspár előfi­zetője lapunknak. Hűségüket ajándékcsomaggal jutalmaz­tuk.- Nyolc évet dolgoztam a Ganz-MÁVAG-nál, majd be­hívtak katonának. Itt ismer­kedtem meg a feleségemmel. Nyíregyházán telepedtünk le. A katonaság után vállalkozó lettem. A feleségem a patyo­latnál dolgozott, onnan jött nyugdíjba. Két fiunk van és három unokánk.- A kézbesítőnknek kö­szönhetően minden reggel korán megérkezik az újság, amit én olvasok el először, az elsőtől haladva az utolsó oldalig. Minden jegyzetet, né­zőpontot szívesen áttanulmá­nyozok. Nem szeretem, ha a Dajnics Béla fotó: sipeki Péter pártok acsarkodnak. Örülök, hogy a megye és Nyíregyháza szépen fejíődik, különösen az egészségügyi fejlesztések­nek. Köszönjük a pontos és hiteles tájékoztatást, min­dent megtudunk a lapból. To­vábbra is maradunk hűséges olvasói a Keletnek, kívánunk mindenkinek erőt, egészsé­get! - mondta Dajnics Béla. Jólesett a torna FOTÓ: OLVASÓNKTÓL FOTÓ: CSALLÁNY GÉZA Ötvenöt éve indultunk el Olvasóink úják Jókor és jó helyen Mindig nagy várakozással olvasom Angyal Sándor írá­sait, így július 21-én az „Édes élet” c. cikkét is. Egy lépéssel megelőzött, hogy én is írjak ezekről a problémákról... Különösen az „Édes élet” c. egyik televízióban menő műsor emeli fel a vérnyomá­somat. Már régen figyelem, hogy egyes emberek mennyi pénzt tesznek zsebre a ma­gamutogatásért, kimondom azért, hogy a kamera előtt módszeresen „mórikálják” magukat. Tehetik, mert vannak „vevők” rá. Elszomo­rít, amikor ma nagyon sok család minimális összegből tengeti életét. Azt nem látja senki, hogy egy sokgyer­mekes édesanya ebédfőzés közben bezárja az ajtót, hogy senki ne lássa, mit eszik a család. Miért kellenek az ilyen műsorok? Azért, hogy mindenki lássa, kinek milyen személyes értékei vannak? Eszembe jutnak a pedagó­guspályán tisztességes, be­csületes munkával eltöltött évtizedek. A pedagógus szó a Magyar Értelmező Kéziszótár szerint: „Neveléssel, oktatás­sal hivatásszerűen foglalkozó személy.” Neki becsenget­nek, kicsengetnek, s ebből a mókuskerékből csak a nyári szünetben lehet kiszállni. 1956-ban, amikor kikerültem Csengerújfaluba tanítani, a fizetésem 902 forint volt. Eb­ből vettem egy pár gumicsiz­mát, mert óva intettek a hely­beliek, hogy itt „szerelmes a sár”, így csak ezzel lehet közlekedni. Az üdülésekkel sem kényeztettek el bennün­ket a hosszú pályafutásom alatt. 1958-ban voltunk Régen volt (55 éve), amikor búcsút intettünk a nyíregy­házi Kossuth Lajos Gimná­ziumnak, ahol négy kemény év után kézbe vehettük érettségi bizonyítványun­kat, és elindultunk az élet rögös útján. Ezt az alkalmat Hajdúszoboszlón férjemmel szakszervezeti beutalóval, ezt köszönjük Oláh Gábor­nak, kedves barátunknak, aki mindig önzetlenül segítette pedagógustársait. Másodszor 1964-ben, orvosi beutalóval Hévízen jártunk. A diákévek alatt is 40 km-ről Nyíregy­házára a zötyögő kisvonattal jártunk be. A „széllelbélelt” vonat kocsijai bizony nem voltak melegek, így az ízületi gyulladások még ma is érez­tetik hatásukat. Gondolom, hogy sok pedagógustársam is minden évben baráti talál­kozóval ünnepeljük meg, s így volt ez az idén is. Sajnos a létszámunk egyre fogy. Az osztálytársak közül tizen- ketten jelentünk meg, 3 fő igazolatlanul maradt távol. Néma főhajtással emlékez­egyetért Angyal Sándor úrral és szerény személyemmel: ez bizony nem volt „Édes élet”. Mi ma sem tudunk jókor, jó helyen lenni, ennyi az egész. HORVÁTHJÓZSEFNÉ Otthon kellene! Azzal a kéréssel fordulunk Önökhöz, ha valaki tudna két fő részére - csak egyi­künk rendelkezik rendszeres szociális jövedelemmel - egy két, vagy másfél szobás, kis tünk meg elhunyt társainkról és dr. Bodor Sándorról, szere­tett osztályfőnökünkről, akit a találkozó előtt négy nappal kísértünk utolsó útjára. Abban egyeztünk meg, amíg megtehetjük, évente találko­zunk. PÓCSI JÓZSEF egyszerű lakhatási lehetősé­get, kérem értesítsen! Több hónapos keresgélés után, sajnos nem jártunk sikerrel a lakásvárlással. A legtöbb régi házat is 3 millióért kínálják. Ez számunkra elérhetetlen és megfizethetetlen. Ezért döntöttünk az albérlet mel­lett. Olyan kis parasztház is érdekelne, ami nem komfor­tos, de csendes helyen van, ahol figyelnek az emberek egymásra. Ha kell, idősek gondozását is vállalnánk. Te­lefonszámunk: 20/264-5503. Családias légkörben NYÍREGYHÁZA. Jó hangulatú, zenés piknikkel egybekötött, nyitott, családias légkör kere­tében zajlott az I. Családi nap a Nyíregyháza-Városi Refor­mátus Egyházközség Sóstói Szivárvány Idősek Otthona Etel közi telephelyintézmé­nyében. A hozzátartozók az itt élő családtagjuk kedvenc süte­ményével járultak hozzá a sikerhez. A rendezvény meg­szervezésével az intézmény hagyományt szeretne terem­teni azzal a céllal, hogy az itt élő idősek hozzátartozói be­tekintést nyerhessenek sze­retteik mindennapi életébe. A családi nap nyitásaként dr. Gál Sándor esperes úr hirdette Isten igéjét. Az egyik lakó sza­valata után, bemutatkozó fog­lalkozás keretén belül mérték össze tudásukat az idősek. A tányér babgulyás előtt torná­zott a közösség, majd a nyírtéti Kék madár asszonykórus egy­házi és világi énekekből álló műsorát hallhatták, zárásként pedig a nyíregyházi Kék delfin mazsorettcsoport koreográfi­ája tette színesebbé a napot. PAPPNÉ DR. PAPP NIKOLETTA Tüskéssarok Elszáradt gallyak a Csillag utcán felejtve nyíregyháza. Lassan két hete, hogy egy favágó brigád embe­rei legallyazták Nyíregyházán a Csillag utcai fákat. Kellett. A környéken nagyjából minden­ki elégedett volt. Lassan két he­te, hogy a járda mellé fél-utca- hosszon lerakott, azóta csontra száradt gallyakért senki nem jött vissza. Nem kellene a re­nomét elrontani! A környéken* mindenki elégedetlen. Ott felejtve fotó: galambos Béla Ámulatba ejtő a kultúra fővárosa A minaret egbe szökő tornya alatt szinte hal­lottuk a müezzin imára szólító felhívását. Nyírbátor. Pécset, Európa kul­turális, egyben hazánk medi­terrán fővárosát és környéké­nek nevezetességeit tekintette meg négynapos kirándulás ke­retében a Nyírbátori Határőr Igazgatóság Nyugdíjas Egye­sület tagsága, Gyenes Józsefné áldozatos szervező munkájá­nak és remek kalauzolásának köszönhetően. Kitörés a várból A pécsi Dóm téren sétálva sze­münket mágnesként vonzotta a négytornyú monumentális székesegyház, melynek belső ornamentikája elkápráztatott bennünket. A barbakánból ki­tekintve elénk tárult a felejt­hetetlenül szép mediterrán város. Szigetváron, a „Leghő­siesebb Város”-ban képzelet­ben Zrínyi Miklós önfeláldozó katonáival együtt törtünk ki a várból és rohantunk a sok­szoros túlerőben lévő törökök közé. A Mohácsi Történelmi Emlékhelyen II. Lajos, I. Szu- lejmán, Tömöri Pál és még 1700 katona fából faragott szobránál megrendülve gon­doltunk a Magyarország sor­sát 150 évre meghatározó au­gusztus végi napra, valamint a Csele-patakban vesztét lelő ifjú királyra. Szippantottunk az abaligeti cseppkőbarlang asztmásokat gyógyító levegő­jéből, s ámulva tekintettünk le a magaslatról hazánk egyik kiemelkedően szép gyöngy­szemére, az orfűi völgykatlan­ra. A kemencés udvar gazdag néprajzi gyűjteményei között elfogyasztott ebéd pedig iga­zán ínycsiklandozó volt. Az ibafai pipamúzeumban a kü­lönleges pipafajták szemrevé­telezése közben versenyt ren­deztünk az ismert mondóka gyors és hibátlan megszólal­tatásából. Sűrű programunk közepette szakítottunk időt a paksi látogatóközpont, a szek­szárdi mézeskalács múzeum, a pécsváradi vár, a gyűrűfűi ökofalu, a siklósi vár, vala­mint a zsolnai kulturális ne­gyed megtekintésére is. VINCZE ISTVÁN Vendégsorok Angyal Sándor Két szép Porsche Egyik nap még azt hallom, hogy fizikai bántalmazás miatt kirúgták a sorozatsztárt a menő tévécsatornától, s hogy a pszichiátrián kötött ki, másnap meg azt látom a Face- bookon, hogy egy garázsban áll Győzike, előtte két autó is látható. Az egyik egy 35 millió forintot érő hófehér Porsche Panamera, amit maga használ, a másik egy Porsche 911 kabrió, amit Evelin lánya vezet. Kiderül az is a hír forrásá­ból, hogy a szépséges Evelin ez utóbbi, ugyancsak méreg­drága - kis híján 40 milliós járgányt - a 20. születésnapával érdemelte ki. Mondja továbbá tájszólással az apuka, hogy eltartási szerződést kötöttek egy idős bácsival, aki nem messze lakik tőlük, s aki na­gyon megszerette a tévében az ő műsorát. Összebarát­koztak, s megegyeztek, hogy Győzike családja fogja az öreg gondját viselni, cserébe mindent ők örökölnek utána. Ezért aztán a két kocsi is az ismeretlen bácsi nevén van... Hát kérem, szerencsés embernek születni kell, mert ha ezért a friss barátságért máris 75 milliót perkált le az idős bácsi, az valóban nem mindennapi dolog. S akkor még ott van ugye a bácsika háza, bizonyára a betétkönyve, meg a vaskazettába zárt jó néhány ékszere is. Mindez az országnak azon a táján, ahol köztudottan tömegével szegényedtek el a munkahelyüket elvesztő emberek. Azért ott is lehetnek még kivételek, ugyebár. Szüksége is lesz a remélt „örökségre” Győző családjá­nak, hiszen a NAV nem olyan régen csípte fülön eltitkolt adó-milliók miatt a házaspárt, ítélte el a bíróság. Most ha­vonta több, mint 400 ezer forintjával kell törleszteniük az adóhatóságnak a tartozásukat. Eközben mutatták meg az úrnak a TV2 kijáratát, mondván, itt ne csinálja a balhét, a kincsesbányaként szolgáló honoráriumtól meg köszönjön el. Hogy az eltartási szerződés vajon miként valósul meg ezek után, annak csak az égiek a megmondhatói. Hogy az eltartási szerződés vajon miként valósul meg ezek után, annak csak az égiek a meg­mondhatói. sandor.angyal@inform.hu KELET Tabló a találkozó résztvevőiről Mind a négy napra bőven jutott látnivaló fotó: a szerző

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents