Kelet Magyarország, 2014. július (71. évfolyam, 151-177. szám)
2014-07-21 / 168. szám
2014. JÚLIUS 21., HÉTFŐ KELET Teleki Sándor sírjánál FOTÓ: OLVASÓNKTÓL Látványos, gazdag program A Bátori Nőegylet Egyesület tagjai a közelmúltban Erdélyben jártak. Első állomásunkon, a Zazar folyó partján fekvő Sulyorban egy gyönyörű hegyi pisztrángos tó partján fogyasztottuk el a kávénkat, majd a sífelvonóra szállva megtekintettük a Fekete hegy és a Gutin hegység festői szépségét. Nagybányán az óvárost és az ásványtani múzeum 12 ezer darabos gyűjteményét néztük meg. Késő délután érkeztünk Koltóra, ahol a házigazdáink a Virág Panzióban különleges vacsorával fogadtak, majd megismerkedtünk a helyi nőegyesülettel, akiket meghívtunk Nyírbátorba. Másnap meglátogattuk a Teleki-Petőfi Múzeumot. Mint tudjuk, ebben a kastélyban született Petőfi Sándor több lírai hangvételű költeménye, melyeket a somfa árnyékában, a kőasztalnál írt. Kimentünk a temetőbe is, és megnéztük gróf Teleki Sándor sírját. CSATÁRI BALÁZSNÉ vagy szexuális identitás vonatkozásában is. Az ország javát, méltóságát szolgáló törvényeket hoztak, éppen ezért nem tudom elhinni, hogy az a széles, értelmes réteg, amely ma közöttünk létezik, helyesnek tartja az esztelen csinadrattát. VENGRINYÁK JÁNOS Éljünk a jogainkkal! Ha lejárt szavatosságú árut találunk a polcon, ha cipőnk talpa egy hónap után eltörik, vagy ha értelmetlen számlát kapunk a szolgáltatótól, azt azonnal szóvá kell tennünk. De vajon megtesszük-e? Tapasztalatom szerint - főleg az idősebbek körében - még mindig élnek a régi reflexek. Nagyon nehezen szánják rá magukat, hogy bármiért is reklamáljanak. A fiatalok körében sem magától értetődő, hogy fogyasztókként éljenek a jogaikkal. Szerintem mindenki kapott már olyan hívást, amely után értetlenül állt: vajon honnan tudják a számom? Még a legjobb fogyasztóvédelem is csak féllábú óriás, ha a vevő nem figyel arra, mit is adnak el neki, ha nem viselkedik tudatos vásárlóként. A tudatos vásárlás ugyanis azt jelenti, hogy alaposan megnézzük mit, miért és hol veszünk. És ha ennek ellenére gondunk akad, éljünk a törvény adta jogainkkal, hogy a csalók és hiénák eltűnjenek a tisztességes üzletek környékéről! SZABÓ LAJOS Olvasóink írják Kutyába se vette a számonkérést Nyíregyházán a Szalag, a Sarló utca és a Fazekas János tér közötti játszótéren minden reggel feltűnik egy fiatal lány, aki két kutyát sétáltat. Sajnos az ebek a játszótéri fák tövében végzik el a „dolgukat”. Igaz, hogy a hölgynél van zacskó, de az ürüléket az ottani szeméttartóba dobja, ami ontja a bűzt. Amikor szóvá tettem, hogy miért ide hozza a kedvenceit, nevetve jegyezte meg: „Vén banya, nincs mivel foglalkoznia?” Nagyon felháborodtam, annál is inkább, mert hallottam, hogy a lakótelepen éppen a napokban egy kisgyermeket megharapott egy kutya. Úgy gondolom, a játszótér a gyerekeké, és nem a kutyáké! Hogy merje levinni így az ember az unokáit? EGY NAGYMAMA Szerintem - No Pride A Pride-felvonulással nem értek egyet, de a magyarok másságot megértő hozzáállását szemlélve, lapozzunk vissza a történelmünkbe pár évszázadot! Nálunk, a középkorban lényegesen kevesebb máglya égett. Amire méltón büszkék lehetünk, hazánkban vezették be Európában elsőként a szabad vallásgyakorlást, és ami nagyon fontos, nem üres törvényt alkottak felmenőink, hanem megteremtették a feltételeit is! A mindenkori magyar rendek méltón tudták a másságot képviselni és megérteni, akár nemzetiségi, vallási A kérdés örök: érték vagy hatalom? Üzenet Papp Györgyné, nyíregyházi olvasónktól: A munkát meg kell próbálnunk nagyobb figyelemmel, engedelmességgel végezni. Jó hatással lesz lelkünkre. TERÉZ ANYA Olvasónk írja Olvasóink leveleiből Nézőpont Angyal Sándor Hűséges olvasónk Katona Gyuláné NYÍREGYHÁZA. Ötvenöt éve olvassa a Kelet-Magyarországot és elődjét Katona Gyuláné. Hűségét ajándékcsomaggal jutalmaztuk.- Amikor első osztályos voltam, újságfüzetet kellett készítenem a szüleimnek. Az akkor tanult betűket a következő órára megjelöltem a lapban, mivel nem volt pénzünk könyvekre. Édesapám járatta az újságot, amit kisgyerekként mindig lapozgattam. Azóta mindig van, aki előfizeti az újságot a családban, és én boldogan olvasom.- Négy gyermekem született, sajnos egy már meghalt. Most már kirepültek a családi fészekből, így én vagyok az előfizető. Több mint 15 évig dolgoztam a kereskedelemben, majd a papírgyárban voltam minőségi ellenőr. A A találkozó résztvevői Nagy örömmel találkoztunk Kisarban A Kisari Kölcsey Ferenc Általános Iskola 1965-ben végzett 8. osztályának tanulói és osztályfőnökük találkoztak nemrégiben. Az iskola vezetése szívesen fogadta a régi tanítványokat. Először a temetőben tettünk kegyeBabják Péter, a felköszöntött klubvezető fotó: olvasónktól meghívott klubvezetőknek és a tagoknak, hogy részt vettek a jubileumi rendezvényünkön. A MEZŐLADÁNYI „ARANY JÁNOS” NYUGDÍJAS KLUB Katona Gyuláné a szerkesztőségünkben FOTÓ: KM férjem is itt dolgozott, aztán autókereskedő lett. Kertes lakásban élünk, hobbink a kertészkedés. Nagyon szeretjük a lapot, mindent elolvasok és mindig megfejtem a rejtvényeket - mesélte Katona Gyuláné. KM FOTÓ: OLVASÓNKTÓL leti látogatást az egykori tanítónk, Bakó Mária és az elhunyt osztálytársak sírjánál. Visszafelé megismerkedtünk a látogatóközpontban nemrégen nyílt földrajzi és néprajzi kiállítással. Az iskolában egy Ady Endre verssel nyitottam az osztályfőnöki órát, majd mindenki beszámolt az elmúlt évek eseményeiről. KOVÁCS SÁNDORNÉ, NYUGDÍJAS TANÁRNŐ Találkozó és koszonto A nemrégiben megrendezett nyugdíjas programunkon ünnepeltük klubunk elnökének, Babják Péternek a 80. születésnapját, aki elérzékenyülve hallgatta a szebbnél szebb verseket. A rendezvényen 10 klub képviseltette magát. A résztvevőket szalonnasütés és kultúrműsor fogadta, majd ebédre gulyáslevest szolgáltunk fel. Utána tánc- mulatság következett, majd tombolasorsolás. Köszönöm a ■ ARÖHSZÁG Édes élet Töredelmesen bevallom, hogy ezúttal kölcsönveszem egyik, számomra ismeretlen kollégám telitalálatos mondatát a hírportálról. Azt írta a minap, hogy az Édes Élet egyik sztárja, nevezetesen B. Krisztián „már abból is kényelmesen megél, hogy él.” Bővebben: azután, hogy megmutatja mindennapjait, kétszer annyit kap, mint a Jóban-Rosszban szereplői, nevezetesen Gesztesi, Liptai meg Szabó Zsófi. Amíg utóbbiak forgatási naponként állítólag potom 30-40 ezret keresnek, addig a mindennapos Krisztián napi százezret, a mellék- szereplők pedig 70-80 ezret vágnak zsebre ugyanennyi idő alatt. így aztán könnyen kiszámítható, hogy a jókat sétáló és hölgykoszorúval körülvett, esküvőre készülő első számú sztár akár havi 2 milliót megkeres, ami valóban édessé teheti egy magyar ember életét. Hatalommal nem lehet igazi és maradandó értéket teremteni. BAKTALÓRÁNTHÁZA. Amikor az ember minden évben egyszer megáll, hogy az élete fonalán egy újabb „év-csomót” kössön, sok mindenre gondol, sok minden megfordul a fejében. Eszébe jutnak a maga mögött hagyott évek, a szép, a jó, a rossz. Az élet, mint ama taposómalom, versenyfutás. Mennyi az elég? És mit tegyen az igazi, a becsületes ember ebben a nagy versengésben? Kerülje, szálljon ki belőle? Felejthetetlen tanárom szavai szerint is: „Az élet egy nagy versenyfutás, jól kell tudni szaladni, de ne feledj el soha embernek maradni!” Igen, és miért van az, hogy a rendes emberek valahogy mindig utolsónak érnek célba? A mai munkamániás, hajszolt életünk (sokaknak harc a megélhetésért), ami pusztítja az egészséget, összerop- pantja a családokat, mellőzi a testi és lelki fegyelmezettséget, az erkölcsösséget, a becsületességet. A versenyfutásban, az egymással versengésben összetapossák, letiporják egymást, csak a pénz, a győzelem a fontos, sokan már nem tudják, mennyi is az elég! A „másodosztályú” erőfeszítés, a középszerűséggel való megelégedés nem hoz kamatos kamatot, dicsfényt, győzelmet. Az érték és a hatalom harcában mindinkább a hatalom kerül ki győztesen. Számomra e kettő ellentétes, és antagonisztikus. Az értékek visznek előre Mai társadalmunkban mégis azt mondják, teremtsünk értéket! Mert az értékek visznek előre mindent, társadalmat, kultúrát, viszik előre az embert, a környezetünket, a szolidaritást, érvényesítik a szeretet törvényét. Vajon nem csak hangoztatjuk ezt? Vajon nemcsak üres lózungok ezek, és a valóságban pedig elmegyünk az igazi értékek teremtése mellett? Ha valaki hatalmasnak hiszi magát, azt hiszi, ő alkothatja meg, és diktálhatja a pénzével az értékeket is! Alázat és lelki béke Hatalommal nem lehet igazi és maradandó értéket teremteni, csak olyat, amihez a pénz tapad, aminek mozgatórugója a mammon. A megalkuvás mindent átszövő labirintusában mindig is vannak pénzesek, akik úgy vélik, ők teremtik a (köz)pénzükön Történjék bármi, az értékek visznek előre mindent. CSUBÁKÉVA az értéket, pedig ezt nem lehet pénzen megvásárolni, lealkudni és leparolázni! Szerintem nem az a lényeg, hogy másokat lekörözzünk, és leelőzzünk, hanem, hogy az ember-ember kapcsolatában megmaradjon az alázat, a lelki békénk, hitünket és feddhetetlenségünket minden csábító körülmények között megőrizzük. De ez ma nem mindenki számára vonzó, egyáltalán nem sikk. Júliusban mindig eszembe jut a hónap virága, a napraforgó, ami, mi tagadás, a kedvencem. Napraforgó emberek Kiábrándító lehetne a hozzá hasonlóan viselkedő „napraforgó emberek” miatt, ám én a mérnöki pontossággal megalkotott sárga virágú remekművet szeretem, amelyben a hatalmas isteni gondviselés által az igazi értéket vélem felfed(ez)ni. NÉMETHNÉCSUBÁKÉVA Nem mintha sajnálnám a másik sorozatbelieket csak félmilliós havi pénzükért, vagy irigyelném az Éjjel-Nappal Budapest munkamímelős, poharazós, szeretkezős, köny- nyű sorsát, azért mégiscsak eltöprengek azon, milyen jó minálunk egyeseknek. Amíg a köznép nagy többségének nemhogy nyaralási, hanem megélhetési gondjai vannak, addig a tegnap még ismeretlen és holnapra már a feledés homályába vesző állítólagos művészkék válogatnak a tengerpartok pihenési lehetőségei között. Vagy amíg az itthoni strandokon sokan a drága belépő után már meggondolják, hogy sorba álljanak-e pár tejfölös-sajtos lángosért, addig a könnyen szerzett milliókból vígan futja rakott rákos vacsira is a Honoluluban felkapott tinédzser táncdalénekeseknek... Nahát ez az! Akit a hírek szárnyra kapnak, azok valamit mégiscsak tudnak, amit a nagy többség nem. Most halljuk például, hogy csatornát váltott az egyik közismert tévés műsorvezető, mert kevesellte eddigi helyén a havi kétmilliót, állítólag a duplájáért igazolt a konkurenciához, amely kifizeti helyette a szerződésszegés magas pénzbüntetését is. Ez a példa is mutatja, hogy jókor kell lenni jó helyen, ennyi az egész. Jókor kell lenni jó helyen, ennyi az egész. sandor.angyal@kelet.hu
