Kelet Magyarország, 2014. július (71. évfolyam, 151-177. szám)

2014-07-19 / 167. szám

2014. JÚLIUS 19„ SZOMBAT Fókuszban: a malá] gép tragédiája Sokadszor is repülőgép volt a célpontjuk Moszkva, Ki lőtte le a repü­lőgépet? - ez foglalkoztatja az orosz sajtót is. A Vedomosztyi a többi között emlékeztetett, hogy a szakadárok hétfőn Lu- hanszk megye fölött lelőtték az ukrán hadsereg egy An-26- os szállító gépét, amely 6500 méter magasan szállt. A múlt héten pedig további négy ukrán repülőgép lelövéséről számoltak be a szeparatisták. A Kommerszant című orosz napilapnak a légi katasztrófák kivizsgálását végző moszk­vai székhelyű államközi lég­ügyi bizottságnál (MÁK) azt mondták, hogy a malajziai gépet ért szerencsétlenség okainak megállapításához nem elegendő a pilóták és a légi irányítók beszélgetését, valamint a repülési adatokat rögzítő, úgynevezett fekete dobozok vizsgálata. A szakértőknek a repülőgép roncsait is meg kell vizsgál­niuk, ugyanakkor, minthogy sem Oroszország, sem pedig más államok nem ismerték el az egyoldalúan kikiáltott „Donyecki Népköztársasá­got”, hivatalosan nem tud­nak ott dolgozni a szakértőik, ezért a nemzetközi polgári repülési szervezet égisze alatt kell létrehozni egy vizsgáló- bizottságot és felderíteni az okokat. A Kommerszantnak nyilat­kozó orosz légügyi illetékes szerint függetlenül attól, hogy mi történt, Ukrajna viseli a felelősséget a 295 ember ha­lálát okozó tragédiáért, mert le kellett volna zárnia légterét a harci cselekmények érintet­te délkelet-ukrajnai terület felett. Igaz, 7800 méter alatt megtiltották a légtér használa­tát. Az ukrán légiközlekedési hatóságnál megerősítették, 7,5 ezer méter alatt nem en­gedélyezték a polgári repülő­gépeknek a légtérhasználatot a térségben. mti Címlapon a tragédia FOTÓ: GETTY IMAGES Másnap. A kelet-ukrán területen csütörtökön lezuhant gép roncsainál FOTÓ: GETTY IMAGES Ki lőtte le Ukrajna felett a malajziai utasszállítót? Az ENSZ Biztonsági Tanácsa független, nemzetközi vizsgála­tot sürget a tragédia ügyében. WASHINGTON. Az amerikai hír­szerzés előzetes értékelése szerint a kelet-ukrajnai szaka­dárok által kilőtt rakéta talál­ta el a csütörtökön lezuhant maláj utasszállítót - jelentette a The Washington Post című napilap. Egy amerikai tisztségvise­lő közölte, hogy a támadást nagy valószínűséggel egy SA-11 föld-levegő rakétarend­szerrel, vagy ahhoz hasonló osztályú fegyverrel hajtották végre. A tisztségviselő figyel­meztetett, hogy ez a megálla­pítás nem végleges, az ame­rikai elemzők még vizsgálják az utasszállító lezuhanásának körülményeit. A tények ezek: lezuhant egy malajziai utasszállító repülőgép csütörtökön Uk­rajnában, jelentések szerint rakétatalálat érte. A gép mind a 280 utasa és 15 fős személy­zete életét vesztette. Az utas- szállító - a Malaysia Airlines Boeing 777-es gépe - Amsz­terdamból tartott a malajziai fővárosba, Kuala Lumpurba. Ukrajna fölött 10 ezer méter magasságban, nemzetközi légi folyosóban haladt, ami­kor megszakadt vele a földi összeköttetés. A történtek miatt pénteken összeült az ENSZ Biztonsá­gi Tanácsa, és teljes, alapos, független nemzetközi vizs­gálatot szorgalmazott. A vi­lágszervezet egyik legfőbb szerve a felelősségre vonás fontosságát is kiemelte a do­kumentumban. Közben az ukrán hatóságok és a helyi oroszbarát szakadá­rok egymást vádolják a gép lelövésével; ebbe a vitába szól bele az amerikai hírszerzés előzetes értékelése, a szaka­dárok felelősségét kiemelve. MTI Fegyvernyugvás helyett: marad a harc Többet használják majd a magyar légteret Ez terror volt! - mondja Varsó VARSÓ. Lengyelország veze­tői határozottan elítélték pénteken a malajziai utas- szállító repülőgép kelet-uk­rajnai lelövését. Donald Tusk miniszterelnök állás- foglalása szerint a legvaló­színűbbnek tűnő feltevés, hogy terrorcselekmény történt, akkor is, ha utólag kiderülne: a maláj repülőt tévedésből lőtték le. Nincs felmentés arra, hogy a sza­kadárok által elfoglalt terü­let felett lőnek le egy gépet - fejtette ki Tusk, hangsú­lyozva, hogy nem csak a tett elkövetőit, de támogatóikat is el kell ítélni. mti bérűn. A német kancellár, Angela Merkel szerint függet­len vizsgálatot kell indítani az ukrán-orosz határ térségében történt repülőgép-kataszt­rófa okának felderítésére, és ehhez haladéktalanul fegy­verszünetet kell elrendelnie mindkét oldalnak a délke­let-ukrajnai konfliktusban. A Kreml honlapján megje­lentetett közlemény szerint az orosz államfő, Vlagyimir Putyin is azt hangsúlyozta, hogy a tragédia ismételten alátámasztja a kiéleződött uk­rán válság mielőbbi békés ren­dezésének szükségességét. Nem hajlandóak ugyanakkor szüneteltetni a harcokat a ke­let-ukrajnai szakadárok a csü­törtökön lezuhant malajziai utasszállító gép katasztrófája miatt - közölték pénteken kö­zösségi portálokon keresztül. Egyik parancsnokuk kijelen­tette, hogy a repülőgép ron­csai „mélyen a harcvonal mö­gött”, a szakadárok területén vannak. Szerinte nincs, szük­ség a tragédia körülményei­nek kivizsgálása érdekében „humanitárius tűzszünetre” sem. MTI Részvéttávirat Áder János köztársasági elnök távirat­ban fejezte ki részvétét a holland és a malajziai uralkodónak, miután csütör­tökön Ukrajnában lezuhant a malajziai légitársaság utasszállítója. A Vilmos Sándor holland királynak címzett táviratban az államfő részvétét fejezte ki az uralkodónak és Hollandia népének, egyúttal együttér­zéséről és szolidaritásáról biztosította az áldozatok családját. Magyarország kész bármilyen lehetséges módon segíteni a tragédia hiteles és független nemzetközi vizsgálatát - tette hozzá. A Donyeck megyében lezuhant Boeing 777-es gépen Liow Tiong Lai malajziai közlekedési miniszter közlése szerint az áldozatok közül 173 holland, 44 malajziai, 27 ausztrál, 12 indonéz és 9 brit állampolgár volt. A többi utas állampolgárságának megállapítása még folyamatban van. Budapest. A donyecki repü­lőgép-szerencsétlenséget kö­vetően az ukrán hatóságok részleges légtérzárat rendel­tek el Kelet-Ukrajna légteré­ben a polgári légi forgalom számára. Az intézkedés hatására az eddig az ukrán légtérben közlekedő járatok jelentős része repülési útvonalának megváltoztatására kénysze­rül, ami a magyar légtér for­galmának emelkedéséhez vezet - közölte a hazai légi irányítást végző Hungaro- Control. Mint írták, a becslések sze­rint az ukrán légtérzár követ­keztében mintegy 5 száza­lékkal nőhet az átrepülő légi forgalom Magyarország ma­gas légterében. A HungaroControl mind emberi erőforrás, mind pedig műszaki-technikai tekintet­ben felkészült arra, hogy egy ilyen mértékű forgalomnöve­kedést kezelni tudjon, ameny- nyiben annak kedvezőtlen időbeli eloszlása nem okoz rendkívüli terheléssel járó, átmeneti helyzeteket - tudat­ta a cég. ÉKN-FÁ Háttér A gazdaság nem engedi a háborút FOTÓ:ÉKN A szakértő szerint sem a kijevi, sem a moszkvai elit nem kívánt meg­egyezésre jutni. DEBRECEN. Az orosz-ukrán konfliktus, amely nem a sem­miből alakult ki, része a Szov­jetunió 1990-ben történt szét­esésének. Ez is azt mutatja, hogy a szovjet utódállamok­nak a mai napig nem sikerült konszolidálódniuk - véleke­dik Barta Róbert, nemzetkö­zi kapcsolatokkal foglalkozó szakértő, egyetemi docens. Azt mondja, a Szovjetunió 70 éves fennállása alatt sem sike­Barta Róbert szerint Magyar- ország rendkívül kényes hely­zetbe került a konfliktusban, mivel az Európai Unió Ukraj­na mellett áll. Hazánknak a rült a birodalomban feloldani az etnikai különbségeket. Euróbán kapják...- Nagyon rég nem volt arra példa, hogy etnikai okokra hivatkozva avatkozott volna bele egy ország a másik bel- ügyeibe. Ez a precedens volta miatt lehet veszélyes. Köny- nyen érvényesülhet a domi­nóelv, nevezetesen, hogy ha Oroszországnak lehet, akkor másoknak is - szögezte le Debreceni Egyetem tanszék- vezetője. A szakértő ezzel arra utalt, hogy Moszkva a majd’ 60 százalékban orosz nem­150 ezres kárpátaljai magyar­ságra is tekintettel kell lennie, és Oroszországgal sem lehet rossz viszonyban a paksi hi­telszerződés miatt - véli. zetiségűek lakta Krím-félszi- getet erre való hivatkozással csatolta vissza magához, a szeparatisták pedig a ke­let-ukrajnai megyékben az ott élő kisebbség védelmére hivatkozva kiáltották ki önál­lóságukat.- Luhanszkban és Donyeck- ben lakosság 40-50 százaléka orosz. Ezek a megyék fejlet­tebbek, mint az ország nyuga­ti része. A Donyeck-medence iparvidékén négyszer-ötször annyit keresnek az emberek, mint Kijevben, a bányászok például euróbán kapják a bérü­ket, nagyon erős az orosz tőke és befolyás is. Az pedig tény, a szeparatisták Moszkvától kap­nak anyagi és fegyveres támo­gatást - hangsúlyozta. Birodalomépítő Kérdésünkre, hogy miért esz­kalálódott a 2013 novemberé­ben egy tüntetéssel kezdődő konfliktus, Barta Róbert azt mondta, belpolitikai meg­fontolások miatt sem a kijevi, sem a moszkvai elit nem kí­vánt megegyezni.- Petro Porosenko ukrán el­nök kőkemény nacionalista, aki védi az ország egységét. Az országnak olyan belső, főleg gazdasági, társadalmi problémái vannak, amelyek tüneteit a Moszkvával szem­beni harcos kiállással lehetett kezelni. Hasonló megfonto­lások magyarázzák Vlagyimir Putyin viselkedését is. Orosz­országban is komoly megúju­lásra van szükség, gazdasága ugyanis szinte csak az ener­giahordozókra épül. Az orosz elnök ideológiájának része a pravoszláv hit felélesztése és a birodalomteremtés. Eb­ben nem is áll rosszul, hiszen Sztálin óta ő az első, akinek sikerült bővíteni az ország te­rületét és befolyását is. A lezuhant gép roncsai, élő adásban A szakértő véleménye sze­rint továbbra is lehet számí­tani provokációkra, hiszen az oroszbarát szeparatisták mel­lett az ukrán szélsőségesek között is vannak úgynevezett félkatonai szervezetek, ame­lyeket nem tudnak teljes egé­szében kontroll alatt tartani a kormányzatok. Barta Róbert azonban nem számít kiter­jedt, a hadijognak megfelelő háborúra, mert a modern há­borúk óriási pénzbe kerülnek, amelyet a már említett okok miatt egyik ország sem volna képes finanszírozni. Ennek kapcsán arra emlékeztetett, hogy a Krím visszacsatolásá­nak eddigi költségeit 20 milli­árd dollárra teszik, s a nyugati tőkekivonás miatt a rubel ár­folyama is erősen ingadozik. A történész ezért arra számít, hogy a tél beálltával nyugsza­nak a kedélyek. ékn-szzsl Kényes a hazai helyzet

Next

/
Thumbnails
Contents