Kelet Magyarország, 2014. július (71. évfolyam, 151-177. szám)
2014-07-19 / 167. szám
KEIET 2014. JÚLIUS 19., SZOMBAT MAGÁNTERÜLET! ILLETÉKTELENEKNEK A TERÜLETRE BELÉPNI TILOS! A komáromi gyárnál fotó: mti Szlovákiát is érinti a Nokia- gyárbezárása Pozsony, A szlovák munka-, szociális és családügyi hivatal is be akar kapcsolódni a Nokia komáromi gyára bezárásának következményeként előálló foglalkoztatási probléma megoldásába. A Nokia mobilüzletágát megvásárló Microsoft csütörtökön jelentette be, hogy bezárja a Nokia komáromi gyárát, amely mintegy 1800 munkavállalót - köztük jelentős számú szlovák állampolgárt is - foglalkoztat, mti Merre meneküljünk, ha eltorlaszolták a vészkijáratot? Budapest. Szabadtéri rendezvényeken, szórakozóhelyeken tartott ellenőrzést a katasztrófavédelem; 232 szórakozóhely közül 69-nél tártak fel valamilyen biztonsági, kockázatot, egyet közülük be is zárattak - tájékoztatta az Országos Katasztrófa- védelmi főigazgatóság helyettes szóvivője az MTI-t. Mukics Dániel elmondta: a legjellemzőbb hiányosság az volt, hogy a vészkijáratokat bezárva vagy eltorlaszolva találták, sokszor hiányzott a biztonsági világítás, és a menekülési útvonalat jelző irányfények elhelyezése sem volt szabályszerű. Szintén jellemző szabálytalanság volt a tűzriadóterv és a tűzvédelmi szabályzat hiánya. Egy szórakozóhelyet, ahol a jelenlévők száma meghaladta az engedélyezettet, azonnali hatállyal bezárattak, öt másik üzemeltetőjét pedig megbírságolták. A további esetekben „hatósági felhívást vagy kötelezést adtak ki” - sorolta a helyettes szóvivő. mti „Vész- és óvintézkedés” FOTÓ: MTI, KOSZTICSÁK SZILÁRD 110 milliárdos zárolás: a kormányfő szerint nem kellett leállítani a stadionépítéseket. BUDAPEST. Vész- és óvintézkedésként indokoltnak nevezte pénteki rádióinterjújában a kormányzati kiadásokat érintő 110 milliárd forintos zárolást Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta: az intézkedésre Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tett javaslatot, mert bár tartani fogják a költségvetési hiányt, de a tervezett szint „szélén” három százalék körül lesz a deficit. Arra a kérdésre, fáj-e, hogy le kellett állítani stadionépítéseket, a kormányfő úgy válaszolt, szerencsére nem kellett leállítani. Kifejtette: a zárolás számos olyan tételt tartalmaz, amit egyébként sem tudtak volna kifizetni, például a sportberuházások egy részét a tervezések elhúzódása miatt idén nem fizetik ki, azok átcsúsznak a következő évre. Az EMMI-t érinti leginkább A költségvetési zárolás részleteit egyébként augusztus Orbán Viktor a rádióstúdióban l-jéig kell - a gazdasági miniszter jóváhagyása után - bejelenteniük a fejezetek kezelőinek a Magyar Állam- kincstárnak - tartalmazza a Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent kormányhatározat. A minisztériumok közül a legnagyobb zárolási kötelezettség az Emberi Erőforrások Minisztériumára jut mintegy 9,671 milliárd forinttal, a Nemzet- gazdasági Minisztériumnak 8,378, a Földművelésügyi Minisztériumnak 5,552 milliárd forint zárolásáról kell gondoskodnia. Ugyancsak jelentős a Honvédelmi Minisztérium (3,253 milliárd), a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (2,881 milliárd), a Belügyminisztérium (2,726 milliárd), és a Miniszterelnökség (1,446 milliárd forint) hozzájárulása a zároláshoz. A legkevesebb zárolást az Igazságügyi Minisztériumnál rendelte el a kormány - 271,1 millió forintot -, és a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak is mindössze 536,2 millió forintot kell megtakarítania. A Miniszterelnökségnél a rendkívüli kormányzati intézkedések cím kiadási előirányzatából 20 milliárd forintot zárolnak a kormányhatározat szerint. MTI „Nem tudják elkerülni...” Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke nem a levegőbe beszélt, amikor a választási kampányban megjósolta, hogy megszorításra lesz szükség, mivel a kormány nem tud költség- vetést készíteni - tudatta Kerék-Bárczy Szabolcs, a DK elnökségi tagja pénteken. A politikus közleményében emlékeztetett rá: a kampányban Gyurcsány Ferenc jóslatára a Fidesz úgy reagált, hogy a baloldal és a megszorítások kéz a kézben járnak, mára azonban „kiderült, hogy nem Gyurcsány Ferenc beszélt a levegőbe, hanem a Fidesz”, és a megszorításokat a választás után továbbkormányzó jobboldal sem tudja elkerülni. Egy helyben jár az ellenzék Devizaárfolyam (2014.07.18.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 310,38 +0,93 USA dollár 229.32 +0,64 Svájci frank 255,62 +0,91 Angol font 392,39 + 1,05 Román lej 69,88 +0,23 Ukrán hrivnya 19,64 +0,09 Horvát kuna 40,75 +0,13 Lengyel zloty 74,80 +0,02 http://wvm.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Biztosnak látszik, hogy Horváth Csaba nem lesz közös főpolgármester-jelölt. Budapest. Megrekedtek a tárgyalások az Együtt-PM, a DK és az MSZP között. A pártszövetség saját kompenzációs listát állít Budapesten, csak a nyerhető kerületekben támogatja az összefogást a baloldalon, és olyan főpolgármester-jelöltet szeretne, aki az MSZP-t, a DK-t és őket is képviseli. Erről Juhász Péter és Karácsony Gergely, az Együtt-PM társelnökei beszéltek sajtótájékoztatón. Karácsony Gergely a főpolgármester-jelöltről azt mondta: olyan emberre van szükség, aki „mindhárom pártot képviseli, de mindháromtól egyenlő távolságra van”, és képes lehet legyőzni Tarlós Istvánt. Kijelentette: az Együtt-PM- nek vannak jelöltjei a posztra, akiket azonban nem kívánt megnevezni. Kérdésre válaszolva Juhász Péter úgy fogalmazott: a szocialista Horváth Csabánál „bármely személyt alkalmasabbnak tart” a közös, hárompárti főpolgármester-jelölt pozíciójára. Karácsony Gergely „politikai blöffnek” nevezte az MSZP ajánlatát, amely szerint az Együtt-PM főpolgármester-jelöltjét támogatnák a szocialisták-, a teljes összefogásért cserébe. Mint mondta, az MSZP pontosan tudja, hogy pártszövetségük a koordinált indulást támogatja, ezért nem fogadhat el egy ilyen alkut. Ráadásul, tette hozzá, a jelenlegi budapesti helyzetben „egyik párt sem tolhatja le a másik torkán” saját jelöltjét. mti @ Szórólapozott a MÁV-elnök is Kökényesi Antal, a MÁV Zrt. biztonsági főigazgatója és Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója szórólapokat osztanak az agárdi vasúti átjárónál július 18-án, ahol a MÁV Zrt. és rendőrség közös baleset-megelőzési kampánynapot tartott. FOTÓ: MTI, MÁTHÉ ZOLTÁN Egy év, plusz 4 százalék a bér BUDAPEST. Májusban 4,0 százalékkal nőttek a keresetek a közfoglalkoztatottak nélkül számolva az egy évvel korábbiakhoz képest. A béremelkedés a versenyszférában és a költségvetési szektorban gyakorlatilag kiegyenlített, 4,1, illetve 3,9 százalékos volt - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Májusban a fogyasztói árak 0,1 százalékkal alacsonyabbak voltak mint egy évvel azelőtt, így a családi adókedvezmények nélkül számított reálkeresetek árnyalatnyival jobban emelkedtek a nettó béreknél. mti FOX, a magyar nézők igényeihez BUDAPEST. A FOX International Channels (FIC) és a Telekom bejelentette, a FOX csatorna egyes népszerű sorozatai a Telekom TV Videotéka archívuma mellett már a Mo- ziklub-előfizetők számára is elérhetővé váltak. Az évi minimum 60 órányi tartalom a csatornán is futó, világszerte ismert, a magyar nézők igényeihez igazodó filmeket és sorozatokat hozza el az előfizetőknek. Olyan világklasszis tartalommal és világszerte jól ismert sorozatokkal találkozhatnak a nézők, mint a Da Vind démonai, a The Walking Dead, vagy A híd, a Krízis. ÉKN Vendégjegyzet Zalatnay László Mire is használjuk ma az energiát? Ma már szinte sehol nem lehet azt hallani, hogy a megújuló energiaforrások alkalmazása nem fontos. Már a csapból is az folyik, hogy napenergia, biomassza, szélenergia, geotermikus energia. Hogy ez a jövő. Ezzel csak néhány gond van: ma sok olyan megújuló energiaforrásra alapozott projektet valósítunk meg, ahol a beruházás összes energiaigénye meghaladja azt a mennyiséget, amennyit a megújuló energiaforrás kiaknázásával nyerhetünk. Ha például tervezünk egy napcellát egy jó nagy acéloszlop tetejére, amit 2 köbméter betonba öntünk, hogy a szél biztosan ne csavarja ki, és ezzel egy nagyobb teljesítményű világítást üzemeltetünk, akkor a projekt energia- mérlege negatív. Azaz ha a beton, az acél, és a napcella előállítására, szállítására több energiát használunk fel, mint amennyit a napcellák képesek megtermelni az egész élettartalmuk alatt, akkor feltehetjük a kérdést, hogy mit is csináltunk? Valóban környezettudatosán jártunk el? Az is gond, hogy egészen egyszerűen nincs annyi megújuló energia- forrás ma a bolygón, amennyi a jelenlegi igényeinket ki tudja elégíteni. A lehetősége természetesen megvan, csak ha megnézzük, hogy a technológiai fejlesztésben hogyan állunk, és mennyi energiaforrást kellene mozgósítani arra, hogy a forrásokat megújuló energiaforrásokká alakítsuk, rájövünk, hogy lehetetlen feladattal állunk szemben. A biomassza-energiát ma sokan az egyik nagy „kitörési pontnak” tartják. Csakhogy az élővilágnak a bolygón sokkal fontosabb a szerepe annál, minthogy az emberek hülyeségeit kiszolgálja. Az élet szent. Nem arra teremtetett, hogy máglyán végezze. Ez pedig a ráadás: mire is használjuk ma az energiát, amihez így vagy úgy hozzáférünk? Például arra, hogy alapvető élelmiszereket akár kontinensek között hurcolásszunk, arra, hogy háborúzzunk, arra hogy elpazaroljuk rosszul szigetelt épületek hűtésére, fűtésére, hogy tervezetten elavuló, és így szemétre kerülő fogyasztási cikkeket gyártsunk, hogy az így keletkezett hulladékot ártalmatlanítsuk. A mai árutermelő és szolgáltatás-előállító, és -elosztó rendszer olyan szerkezetű, amiben rengeteg felesleges, energiapazarló folyamat zajlik. Ezt nincs értelme fenntartani. Joggal merülhet fel az olvasóban az a kérdés, hogy a környezetvédőknek most már a megújuló energiaforrások se jók? Akkor miért reklámozzák, és miért kampányoltak olyan sokat ezek ismertté tételéért? Természetesen nem a megújuló energiákkal van a gond, hanem azzal, hogy a társadalom mennyire hajlandó összefüggésekben, rendszerben gondolkodni?! Játsszunk el egy gondolattal: átalakítjuk a gazdaságukat rendszerszinten. Ez azt jelenti, hogy az infrastruktúránkat úgy alakítjuk át, hogy ez ne fogyasszon sok energiát. Például szalmabálából építünk és szigetelünk épületeket. A szalmabála előállításának az energiaigénye pont a 33-ad része egy ugyanolyan hőszigetelési képességű polisztirol szigetelőlapénak. Egy passzív ház energiaigénye 150 kWh négyzetméterenként. Ma egy normál ház energia- igénye 300-500 kWh négyzetméterenként. Ekkor már nap- kollektorokkal, és egy nagyon minimális fatüzeléssel meg is oldhatjuk a téli fűtést. Napcellákkal pedig a világítást, és egyéb berendezések elektromos igényét. Ekkor már van értelme a megújuló energiaforrásokról beszélnünk. A szerkezetátalakítást sokkal átfogóbban lenne érdemes elvégeznünk. Ahhoz, hogy a társadalom szerkezeti kérdéseiről érdemben beszélni tudjunk, először meg kell edzenünk a gondolkodásunkat olyanná, hogy képesek legyünk felismerni a szerkezeti elemeket, és azt, hogy ezeknek mi a hajtóerejük. Amíg a lényeglátás képességét a szellemi elit nem tudja, vagy nem akarja elsajátítani, addig sajnos csak a felszínt kapargatjuk, és a legjobb szándékunk ellenére is csak egy lottóötös találatával megegyező valószínűséggel sikerül olyan megoldásokat találnunk, amivel az előttünk tornyosuló környezeti, gazdasági, szociális, egészségügyi katasztrófát képesek lehetünk megoldani. A rendszer szerkezete nem más, mint a rendszert alkotó tényezők egymáshoz való viszonya. Egy ember csontrendszere a csontok összességét, és a csontok egymáshoz való viszonyát jelenti. A beesett mellkasú embernek más a csontvázszerkezete, mint egy egészséges emberé. Ha bár- . kire ránézünk, maximum a bőréig jutunk. De megtanulhatjuk látni azt, ami a bőr alatt van. Hovatovább tudjuk, ha ránézünk valakinek a testére, hogy milyen minőségű a csontrendszerének a szerkezete, és mire képes az illető. Még a lelkiállapotát is érzékelhetjük, pedig valójában csak a ruháját látjuk. Valahogy ezzel a szemléletmóddal kell a társadalmunk különböző folyamataira tekintenünk ahhoz, hogy esélyünk legyen a lényeg megértésére, és így a valós eredménnyel járó fejlesztések megfogalmazására. Szerzőnk az E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület szakértője, a Süvöltő című lap állandó szerzője A mai árutermelő, szolgáltatás-előállító, és -elosztó rendszer olyan szerkezetű, amiben sok felesleges folyamat zajlik.
