Kelet Magyarország, 2014. július (71. évfolyam, 151-177. szám)

2014-07-17 / 165. szám

2014. JÚLIUS 17., CSÜTÖRTÖK Csenger ■■■■■■■■ mm Szatmári felmenőkkel bír a brüsszeli nagykövet Interjú Fórján Zsolttal, Csenger polgármesterével Méltóak a szé rangra Fórján Zsolt polgármester szerkesztőségünkben fotó: racskó tibor csenger. Hamarosan befeje­ződik az O’sváth gyűjtemény­nek helyet adó O’sváth-ház építése, mely gazdagítja majd Csenger városának turisztikai és kulturális gazdagságát. Az O’sváth-ház elkészülté­vel a városközpontban talál­ható régi rendőrségi épület felújítása, annak bővítése, valamint zöldfelület-fejlesz­tés valósul meg 50 millió forintból, Leader-pályázat segítségével. A beruházással a szatmári térség kultúrfej- lődésére vonatkozó tárgyi és egyéb emlékeket gyűjtő, fel­dolgozó, rendszerező és be­mutató kulturális intézmény jön létre. csenger. Két új, az organikus stílusnak megfelelő játszótér áll Csengerben a gyerekek ren­delkezésére.- Egy kilométer hosszú me­zőgazdasági feltáró utat épí­tettünk a Törpés-dűlőben. Felújítottuk a temetőinket, új fakerítéssel esztétikusabbá tettük a városba vezető főutat, új urnafalat is készíttettünk. A mezőgazdasági programban A névadóról, O’sváth Györgyről érdemes tudni, hogy ma 82 éves, brüsszeli rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, akinek felmenői szatmáriak voltak. O’sváth György 1968-tól a Szuverén Máltai Lovagrend tisztelet­beli tagja, 1996-tól a Magyar Máltai Lovagok Szövetségé­nek elnöke-vezetője volt, s hagyatékát - antikvárium, 30 ezer kötetes könyvtár, családi relikviák - Csengernek ado­mányozta. E kincs tekinthető majd meg az O’sváth-házban. O’sváth György annyira ra­gaszkodik Szatmárhoz, hogy végső nyughelyéül Csengert választotta. km háromezer négyzetméteren fóliagazdálkodás folyik, va­lamint 13 hektáron termesz­tenek a közfoglalkoztatottak zöldségféléket a közétkezte­tés számára, mely napi 1200 adagot állít elő. Még az idén két utcát teljesen, hatot pedig részlegesen felújítunk, jövőre pedig lakóparkot tervezünk a régi focipálya helyén - sorolja Fórján Zsolt polgármester, km Gyökeresen megvál­tozott valami azóta, amióta járási központ lett Csenger. csenger. A köldökzsinórtól, Szamárnémetitől Trianon óta elszakított Csengert nemcsak az árvizek tizedelték meg kö­zel egy évszázadon át, hanem a szűk látókörű adminisztrá­ció - most már tudjuk - hibás döntései is. A korábbi járási központot 1970-ben megszün­tették, ezzel egy tollvonás­sal szinte „halálra ítélték” a települést, hiszen a fiatalok elhagyták szülőföldjüket, le­épült az egészségügy, beszű­kült az oktatás. A magyar-ro­mán határon fekvő város a szó átvitt értelmében is a perifériá­ra sodródott. Mit tartottak a legfontosabbnak ahhoz, hogy megforduljon a folyamat? fórján ZSOLT: Csenger az utób­bi évtizedek alatt elöregedett, így megnövekedett az egész­ségügyi ellátási igény. Orvosi szakrendelésre legközelebb Mátészalkára vagy Fehérgyar­matra kellett utazni a betegek­nek. Elsődleges szempont volt tehát egy olyan egészségügyi intézmény létrehozása a városban, hogy a csengeri be­tegeknek ne kelljen utazniuk. Különösen azt követően ke­rült előtérbe az egészségügy és szociális ellátás kérdése, hogy 1989-ben Csenger városi rangot kapott. Ezért is hoztuk létre a járóbeteg-szakellátó intézményt, mely nagy örö­münkre ez év június elsején nyitotta meg kapuit a betegek előtt. Úgy tudjuk, a szakorvosok között nem csak hazai doktorok gyógyí­tanak, ezek szerint szükség van külhoni orvosokra is? FÓRJÁN ZSOLT: Igen. És ezzel jutottunk el a lényeghez. Csenger a trianoni határok meghúzásával zsáktelepülés­sé vált. Nem titkolt célunk, hogy ezen a helyzeten változtassunk, de ez csak úgy lehetséges, ha nyitunk Románia felé. Erre, amióta mindkét ország az Európai Unió tagállama, egyre több lehetőség van. A zsáktele­pülés-jelleg feloldásának egyik kulcsfontosságú lépése, hogy közvetlen út vezessen a határon túlra. A magyar-ro­mán határon átnyúló uniós pályázati lehetőséget kihasz­nálva egy hat méter széles és mintegy két és fél kilométer hosszú út épül nemsokára Csenger és Óvári között. Ez a Csenger és Szatmárnémeti közötti utat 25 kilométerről 8 kilométerre rövidíti le, nem beszélve a határhoz közeli településekről a túloldalon. Ha az út megépül, buszjára­tot is indíthatnak a két város között. A közvetlen kapcso­lat azért is fontos, mert sok határon túli család költözött Csengerbe, ami javította a város demográfiai helyzetét. Nem titkolt célunk, hogy Szatmárnémetinek amolyan elővárosává váljunk. Emellett tesvér- és partnertelepülési kapcsolatot ápolunk Kovász- nával, Óvárival, Tasnáddal és Negrestivel (Avas-Felsőfalu) a túloldalon. Változott-e Csenger megtartó ereje azzal, hogy újra járási központ lett? fórján Zsolt: Természete­sen, de ezzel a feladatok is sokasodtak, hiszen nemcsak a város, hanem még tizen­egy település ügyes-bajos dolgaira is oda kell figyel­nünk. Ahhoz, hogy Csenger megtartó ereje növekedjék, élhetőbb várost kell te­remteni. Ez a törekvésünk tükröződik a fejlesztésekben is. Csupán címszavakban: új nyitott uszoda építésére nyertünk pályázatot, melyet 189 millió forintból tudunk megvalósítani; emellett egy fedett tanuszoda építését is hamarosan elkezdjük, melyet elsősorban a gyerekek úszásoktatására, másodsor­ban a lakosság sportolási és szabadidős tevékenységére kívánunk kihasználni. A magyar-román határon átnyúló uniós pályázaton - Lázárival közösen - új tűzoltó laktanyát építünk a cipőgyár közelében, ehhez megfelelő felszerelést, gépjárműveket is kapunk, ami elengedhe­tetlenül fontos a járás egész területén is, tapasztalva az utóbbi évek szélsőséges időjárási viszonyai miatt bekövetkezett katasztrófák és tűzesetek számát. És még sorolhatnám a további fejlesztéseket... gyürke László Fórján Zsolt Születési Idő, hely: 1979, Csenger Végzettség: víz- és környezetgazdál­kodási mérnök; településüzemeltető, humánmenedzser szakértő Foglalkozás: polgármester 2010 óta A gyűjteménynek otthont adó épület FOTÓ: ÖNKORMÄNYZAT Lakópark is épülhet a régi focipálya helyére Elérhetőek a szakorvosok - nem csak a csengerieknek Fokozott figyelmet fordítanak az idős em­berek egészségi állapo­tára. csenger. Dr. Arday András, a Csengeri Alapszintű Kistérségi Járóbeteg-Szakellátó Központ intézményvezető főorvosa lapunknak elmondta: a meg­Az intézet a környező települések betegeit is ellátja. DR. ARDAY ANDRÁS valósult fejlesztés során első­sorban a szakorvosi elérhető­ség - azaz, hogy a betegnek ne kelljen utaznia - megteremté­se volt a legfontosabb. Modern eszközök, berendezések- Ehhez kellett Makovecz Imre és Beke Pál, az akkori Magyar Művelődési Intézet vezetője, akik segítettek a régi épület átalakításában, az organikus építészet meg­határozó jegyeit követve. Itt kapott helyet a háziorvosi alapellátás, és sikerült elérni, hogy a szakorvosok is hely­ben rendelhessenek a hét meghatározott napjain. Ma már van belgyógyásza­ti, endokrinológiai, kardioló­giai, sebészeti, traumatológi­ai, szülészeti-nőgyógyászati szakrendelés, valamint ter­hesgondozás, csecsemő- és gyermekgyógyászat, fül-orr-gégészet, szemészet; bőrgyógyászati, urológiai, neurológiai, pszichiátriai, reumatológiai szakrendelés is. Ezenkívül laboratórium, a legmodernebb röntgen, ult­rahang-diagnosztika is mű­ködik, de a tüdőgondozó és fizikoterápia is elérhető a be­tegek számára. Fontos, hogy gyógyító közösség formálód- ■ jón itt. Tizennyolcféle szakrendelés várja a betegeket fotó: önkormányzat Az első helyen a szív- és ér- tása, kezelése áll, de, sajnos rendszeri betegségek gyógyí- jelentős a daganatos betegek aránya is. Fontosnak tartjuk a tüdőgondozást is, ezért a 18 és 40 év közötti csengeri lako­sok tüdőszűrésének költsége­it az önkormányzat vállalta magára. Az intézet természetesen nemcsak a csengerieket, ha­nem a környező települések betegeit is ellátja, olykor a határon túlról is azokat, akik munkát vállalnak nálunk. A szakorvosok Debrecen­ből, Kisvárdáról, Mátészal­káról, Fehérgyarmatról, sőt, Szatmárnémetiből és Ko­lozsvárról járnak Csengerbe - mondta el lapunknak dr. Ar­day András. KM A felújított ifjúsági szálló Az uszoda látványterve fotók: önkormányzat Folytatódnak a fejlesztések HáromSZaztíZ millió fo- tot kaD. meeüiul az ifjúsági Harminc férőhelyes ifiüsági rintból belvíz- és csapa­dékelvezető rendszert építettek ki. csenger. A 300 milliós város­rehabilitációs program kere­tében nemcsak az új nyitott uszoda épült meg, de Csen­ger főtere is új térkőburkola­tot kap, megújul az ifiüsági ház és a családsegítő központ épülete, és folytatódik a vá­rosközpont parkosítása. 310 millió forintból belvíz- és csa­padékelvezető rendszert épí­tett ki az önkormányzat, több évtizedes problémát orvosol­va a város déli, mélyebben fekvő részén. Harminc férőhelyes ifiüsági szálló épült, műfüves focipá­lyát hoztak létre, kerékpárút várja a bringásokat a Szamos töltésén. A régi vas-műszaki áruház helyén egy ötven férőhelyes idősek otthonát szeretne még létrehozni a városveze­tés. KM A templom növeli a vonzerőt Az idén kezdődik el „A megmaradás templo­ma” pályázat megvaló­sítása az egykori Nagy- géc településen. CSENGER-NAGYGÉC. A projekt Csenger és környékének tu­risztikai vonzerejét növeli majd, egyre több magánszál­láshelyjöhet létre a városban, így Csenger és térsége turisz­tikai célponttá válik, ahol akár egy héten át tartó gazdag és változatos programot tud­nak kínálni az ide látogató ki­kapcsolódni vágyóknak. Számos elemet tartalmaz A projekt tárgya a Megmara­dás Temploma, mint a ma­gyar nép múltját, jelenét és jövőjét megtestesítő turiszti­kai attrakció kialakítása. A nemzet kulturális és törté­nelmi örökségére, a közös ma­gyar múltra építve, a jövőbe tekintve, az összetartozás ér­zéséből merítve a templom úti cél lehet a turisták számára, vonzerőt, élményeket, időtöl­tési lehetőségeket nyújt olyan kiegészítő elemekkel, ame­lyek pozitív élményekkel gaz­dagítják az itt eltöltött időt. A projekt számos elemet tartalmaz. Ilyen a kilátóto­rony, amely jelképezi a ma­gyarság jövőjét, a nyílt teret, mely a toronyból látható, és a Kárpát-medence területét is. A Megmaradás Háza - Ma­gyarság Háza együtt jeleníti meg a születést és a halált, mindkettőt egy-egy kupola szimbolizálja. A lptogatóköz- pont - Schwartz-porta építé­szetileg azonos megjelenésű, mint a Megmaradás Háza. Az épületben, ahol megúju­ló energiaforrás alkalmazását tervezik, helyet kapnak majd a klasszikus látogatóközponti funkciók, illetve az élmény- szerzéshez kapcsolódó funk­ciók egyaránt. Séta közben Az emlékparkban a látogatók tabletek segítségével a sétá­juk közben rengeteg infor­mációhoz juthatnak a magyar történelmi eseményekkel, nevezetes helyszínekkel kap­csolatban. KM

Next

/
Thumbnails
Contents