Kelet Magyarország, 2014. július (71. évfolyam, 151-177. szám)

2014-07-15 / 163. szám

2014. JÚLIUS 15., KEDD KEHI Doktor lett a fiatal gépészmérnök geometriájú kúpos csigahaj­tást fejlesztettünk ki, mely­re vonatkozóan szabadalmi bejelentést tettünk. Ennek eredménye egy alacsony zaj­szintű, jó hatásfokú, új típusú csigahajtás, amely jól alkal­mazható például a robottech­nikában - meséli opti­mistán dr. Bodzás Sándor, akinek a kutató és oktató munka mellett je­lentős publikáci­ók elkészítésére és szakmai ta- nulmányutakra is futja az erejé­ből. A doktori ab- szolutórium után sem volt megállás: 2013 októberében „summa cum laude” minő­sítéssel tette le a doktori szigorlatát, majd decemberben követ­kezett a doktori műhelyvita, melyet az idén februárban a doktori értekezés beadása zárt.- Ezt az értekezést június ll-én védtem meg a Miskol-' ci Egyetemen „summa cum laude” minősítéssel. Adódhat a kérdés: miért nem vált dr. Bodzás Sándor az agyelszívás áldozatává? Erre a válasz a család, a bará­tok és természetesen a „tudo­mányos atya” szerepét betöl­tő Dudás Illés.- Jelenleg minden adott a tudományos kutatásunk kiteljesedéséhez - mondja határozottan, majd kijelenti: jelenleg még csak egy köztes állomáson tart, a végállomás még messze van, hiszen az életen át tartó tanulás elköte­lezett híve. nyíregyháza. Még csak hu­szonnyolc esztendős, ám már okleveles gépészmérnök, sőt, június végén a doktori címet is átvehette a Miskolci Egye­temen. Tudományos kuta­tásokat végez Miskolcon és Nyíregyházán, külföldön szakmai előadásokat tart, főiskolai adjunktusként oktat a Nyíregyházi Főis­kolán. Dióhéjban ennyit dr. Bodzás Sándorról. Akiket érdekel, hogyan lett a középiskola első éve­iben még szerényebben tanulóból a gépészeti tu­dományok területén dok­tor, azoknak segítünk és igyekszünk „kibontani ezt a dióhéjat”.- A Bánki Donát Műszaki Középiskolában végeztem gépész szakon 2004-ben, ahol Zsigó Zsolt tanár úr volt az osztályfőnököm. Ő kiváló matematikai, fizikai és szá­mítástechnikai alapot adott diákjainak. Évről évre céltudatosabb és szorgalmasabb lettem, végül kitűnő bizonyítványt szerez­tem és érettségiztem szintén színjelesre. Sikeresen szere­peltem több rangos szakmai versenyen, így például az Országos Műszaki Tanulmá­nyi Versenyen (2004) elért Névjegy Név: Dr. Bodzás Sándor Születési hely: Nyíregyháza Születési idő: 1985.11.21. Végzettség: okleveles gépészmérnök, a gépészeti tudományok doktora Munkahely: Nyíregyházi Főiskola, főiskolai adjunktus kilencedik helyemre okkal lehettem büszke - meséli a doktorrá avatás útján tett első lépéseket. A biztató szárnypróbálgatá­sok után egyenes út vezetett a Miskolci Egyetem Gépész- mérnöki Karára. Az egyetem is elismerte- Szerencsésen abszolváltam az első évet az egyetemi gé­pészmérnöki szakon. Ez ön­bizalmat adott, hisz az első évben sokan kihullanak a ros­tán. Az utolsó szemeszterem már kitűnőre sikeredett. Szorgalmamat az egyetem is értékelte, a Gépészmérnöki Kar Tanulmányi Emlékérmé­nek bronz fokozatát adomá­nyozták nekem 2008-ban, melynek arany fokozatát egy évre rá vehettem át - büsz­kélkedett az ifjú doktor. Itt, a A közelmúltban kapta meg a doktori okleve­lét a gépészeti tudo­mányok területén dr. Bodzás Sándor. Miskolci Egyetemen érkezett életének újabb mérföldkövé­hez Bodzás Sándor, ugyanis megismerte a megyénkből származó, nyírkarászi szüle­tésű profi dr. dr. h.c. Dudás Illést, a műszaki tudományok doktorát, a Miskolci Egye­tem Gépgyártástechnológiai Tanszék korábbi vezetőjét, a Nyíregyházi Főiskola részfog­lalkozású egyetemi tanárát.- Ebben a témakörben ír­tam a tudományos diákköri dolgozatomat, majd kértem fel témavezetőnek a profesz- szor urat a diplomatervem­hez, melyet kitűnőre védtem meg. Az államvizsgám is kitűnőre sikerült, így 2009- ben vehettem át okleveles gépészmérnöki (M.Sc.) diplo­mámat, melybe kiváló minő­sítés került. Ezen igazán „kitűnőre” sikerült időszak után jelent­kezett történetünk hőse dok- toranduszi képzésre a Sályi István Gépészeti Tudomá­nyok Doktori Iskolába, ahol 2011-ben, mindössze másfél év alatt szerezte meg a dokto­ri abszolutóriumot.- Kúpos csiga-, tányérke­rék-, és szerszámfelületek kapcsolódásának elemzése témakörben írtam a Ph.D. ér­tekezésemet. Ebben az évben (2011) kerültem a Nyíregy­házi Főiskolára, ahol azóta is főiskolai adjunktusként oktatok. A már említett prof. dr. Dudás Illés témavezetésé­vel jelenleg is tagja vagyok a miskolci „Csigaiskolának” és a Nyíregyházi Főiskolán mű­ködő Csavarfelületek, Menet­felületek Kutatócsoportnak. Témavezetőmmel és dokto- randusztársaimmal egy új Mentorok közt: (balról) Zsigó Zsolt egykori osztályfőnök, dr. Bodzás Sándor és Dudás Illés professzor fotók: magánarchívum És hogy kiknek köszönhet még sokat a harcművészetet gyakorló (erről majd még ké­sőbb) doktor? Úgysem talál­nák ki. Faydor L. Litvin pro­fesszor és prof. dr. Alfonso Fuentes professzor tudomá­nyos eredményeinek. Fuen­tes professzornál, akit Dudás Illésnek köszönhetően is­mert meg, februárban együtt voltak Spanyolországban a Cartagenai Egyetemen (szak­mai nyelvvizsgája van spa­nyol nyelvből) és tartott kint előadásokat. A hallgatóság igen-igen meglepődött, ami­kor Sándor spanyolul kezdett bele a mondandójába. A „harcias” doktor Hogy miért írtam a fentiek­ben harcművészetet gyakor­lót? A helyes válasz a Leung Ting Wing Tsun kungfu.- Még 2009-ben ismerked­tem meg ezzel a harcművé­szeti ággal, amit azért szeret­tem meg, mert ebben nem az erőnket kell fitogtatni: ez az intelligens ember harcmű­vészete. Anno egy barátom ajánlotta a figyelmembe, ami­kor is a sok ülőmunka mellett valami mozgásformát keres­tem. Nem bántam meg, hisz egy életre szóló szerelem köt­tetett a Wing Tsunnal - zárta dr. Bodzás Sándor, akit június 27-én avattak doktorrá a Mis­kolci Egyetemen. Huszony- nyolc évesen. Ha valamiért, hát ezért kijár a gratuláció és az elismerés. KM-TG-■ Jelenleg minden adott a tudományos kuta­tásunk kiteljesedé­séhez. DR. BODZÁS SÁNDOR ® Hagyományőrzés Beregdarócon A beregdaróci Sukta Bertalanné népi iparmű­vész nagy szeretettel viszi tovább a beregi keresztsze­mes hímzés hagyományát, melyet leggyakrabban vásárokon lehet megcso­dálni. FOTÓ: RACSKÓ TIBOR Újabb bevethető egységek A Nyír és a Szamos mentőcsoportok is megkapták a szükséges minősítést. szabolcs-szatmár-bereg. Be­fejeződtek a járási mentő- csoportok rendszerbeállító és minősítő gyakorlatai Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyé­ben. A hétvégén a Nyír és a Szamos mentőcsoportok is megkapták a szükséges mi­nősítést, így most már ők is bevethető mentőegységként működhetnek tovább. A hét­végi gyakorlat célja a termé­szeti, civilizációs és egyéb eredetű katasztrófák, ve­szélyhelyzetek megelőzése, az elhárítás és helyreállítás során jelentkező polgári vé­delmi feladatok végrehajtása mellett az alapvető vízkár-el­hárítási tevékenység és az ár­vízi és vízi mentési képessé­gek szakterületi minősítések megszerzése volt. Az eseményen és az értéke­lésen jelen volt Csepely Zsig- mond tű. dandártábornok, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója, aki a mentőcsoportok gyakorlatát megfelelőre értékelte. km Tizenhetedszer is találkozó a Szamosnál TUNYOGMATOLCS. Festői kör­nyezetben, a tunyogmatolcsi sportpályán rendezik meg jú­lius 18-19-én a XVII. Szamos- parti Találkozót, ahol színes programelemekkel várják az érdeklődőket: lesz horgász­verseny, táncház (szatmári táncokkal), lőcsös szekér be­mutatóhajtás, megrendezik a Mikes Miklós futball emlék­tornát, de kulturális műsoro­kat is láthatnak az eseményre látogatók.- Az első napot Stempel László hangulatos szabadtéri bálja fogja majd zárni, majd a rendezvényt a Neoton élő koncertje koronázza meg. Mindemellett folyamato­san várják a vendégeket a népi mesterségeket bemu­tató sátrak - újságolta Sol­tész Bertalan polgármester, aki hozzátette, hogy a nép­szerű, tradicionális tom­bolasorsolás sem marad el az összejövetelen. km Thermotus Kis> iparosok r Egészségre és környezetre^ ártalmatlan szigetelőanyag! Bef úvásos, cellulóz alapú hőszigetelés, födémek utólagos szigetelése! Bővebb információ és ingyenes szaktanácsadás: www.ladanyi.hu. valamint a 30/289-9891-es telefonszámon.- S Védelem a nyári hőség ellen isi HIRDETÉSEK Biztató jelek a foglalkoztatásban 2013-ban a foglalkoztatottak 54 százaléka férfi volt illusztráció: ékn A megyében 2013-ban éves átlagban 194,2 ezer fő volt jelen a mun­kaerőpiacon foglalkoz­tatottként. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG. A Központi Statisztikai Hivatal 15-74 éves népesség körében végzett munkaerő-felmérése alapján Szabolcs-Szatmár-Be- regben a foglalkoztatás 2006 utáni csökkenését a gazdasá­gi válság tovább mélyítette. A mélypontot 2009 jelentette, amikor a foglalkoztatottak száma 172,3 ezer fő volt a me­gyében. A foglalkoztatottság alakulásában 2010-től javuló tendencia figyelhető meg, ami 2012-től vált erőteljessé. A megyében 2013-ban éves átlagban 194,2 ezer fő volt jelen a munkaerőpiacon fog­lalkoztatottként, ami a válsá­got megelőző 2007-esnél 11,5 ezerrel több. Az előbbiekből adódóan 46,7 százalékos - a válság előttinél 4,3 százalék- ponttal magasabb - foglalkoz­tatási ráta számítható. A fog­lalkoztatottság 2010 óta tartó növekedésével nagymérték­ben csökkent a lemaradás az országos átlagtól. A 2000-es évek első felére jellemző, ese­tenként 10 százalékpontot elérő lemaradással szemben a 2013-as hátrány 4,9 százalék- pont volt. Nagyobb része férfi 2013-ban a foglalkoztatottak 54 százaléka férfi volt, fog­lalkoztatási rátájuk (52,2 szá­zalék) a nőkét 10,8 százalék- ponttal múlta felül. A 2013-as adatok szerint a foglalkoztatottak 16 százalé­ka legfeljebb az általános is­kola 8. osztályát fejezte be, 31 százalékuk szakiskolát vagy szakmunkásképzőt végzett, 32 százalékuk valamilyen középiskolai végzettséggel rendelkezett, 21 százalékuk pedig diplomás volt. A foglalkoztatottak ágazati struktúrájában némi átrende­ződés zajlott le. Az ipari ága­zatok foglalkoztatási súlya fokozatosan csökkent, ezzel párhuzamosan a mezőgaz­daságé és a szolgáltatásoké nőtt. A mezőgazdaságban dolgozók aránya 2008-ban még 6 százalék alatt volt, ami 7-8 százalékra bővült. Az ipari, építőipari ágaza­tokban foglalkoztatottaké 30 százalék körülire csökkent. Eközben a szolgáltatásban munkát vállalóké - kisebb in­gadozással - emelkedett, és a foglalkoztatottak több mint hattizede ebben az ágazatcso­portban dolgozott - tájékoz­tatta lapunkat Sólyom Ildikó, a Központi Statisztikai Hiva­tal debreceni főosztályának elemzője. km

Next

/
Thumbnails
Contents