Kelet Magyarország, 2014. június (71. évfolyam, 127-150. szám)
2014-06-05 / 130. szám
2014. JÚNIUS 5., CSÜTÖRTÖK KELET Nagy árat fizetünk a végső búcsúért Szerettünk elvesztésének súlya mellett gyakran az utolsó út költsége is nyomja a vállunkat illusztráció: ékn Az emberek négyötödének okozna anyagi problémát egy temetés kifizetése. nyíregyháza. A CIG Pannónia felmérése szerint a magyar lakosság többsége tisztában van azzal, hogy milyen nagyságrendű kiadással jár a temetkezés - a válaszadók 80 százalékának okozna anyagi problémát, ha egy közeli hozzátartozója gyászszertartásáról neki kellene gondoskodnia. És egy meglepő adat: a kutatásban résztvevők 43 százaléka egyáltalán nem foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy halála esetén hogyan adják meg számára a végtisztességét. Eltérőek az árak A KSH adatai szerint az észak-alföldi régióban tavaly az átlagos havi öregségi nyugdíj 105 ezer forint volt. Ha a Kegyeleti Index eredményeit vesszük alapul, térségünkben egy átlagos hamvasztá- sos temetés kicsit több mint 250 ezer, egy koporsós pedig közel 350 ezer forintba kerül. Kíváncsiak voltunk, hogy a számok és a valóság összhangban állnak-e egymással, így megkerestük Szekrényes Andrást, a Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Temetkezési Vállalat igazgatóját, aki elmondta: a szolgáltatók teA szociális temetés méltatlan a halott emlékéhez. SZEKRÉNYES ANDRÁS lepülésenként eltérő árakkal dolgoznak, ezért nem lehet átlagköltségekről beszélni.- Nem tudhatom, hogy máshol a sírásó vagy a halottszállító mennyiért végzi a munkáját, csak a saját adatainkat ismerem. Mind a koporsós, mind a hamvasz- tásos temetésnek több formája biztosított: a családnak lehetősége van arra, ahogy a hamvasztás után hazavigye az urnát, amivel sokan élnek is, ez bruttó 8o-90 ezer forint. Elhelyezhetik urnafülkében, urnasírban, sírban, sírboltban vagy bemoshatják, ami 160- 260 ezer forintba kerül. (Nyíregyházán vállaljuk, hogy egy ideig megőrizzük az urnát, míg a hozzátartozó összeszedi a további szolgáltatások árát.) A koporsós temetés a kellékektől és a díjaktól függően 18O ezertől akár 300- 400 ezer forintot is elérheti. Kérdésünkre, hogy van-e lehetőség a részletfizetésre, Szekrényes András kifejtette: nincs, hiszen a vállalat akkor egyfolytában a pénze után futna.- Január elsejétől azonban lehetőség van arra, hogy az első megváltási idő letelte után (urna esetében 10 vagy 20, sírhely esetében 25 év), akkor már rövidebb időre (5 és 15 évre) is meghosszabbít- Édesanyám egészségügyi dolgozó, így ha néha meg is viseli egy-egy beteg elvesztése, számára már természetes a halál. Néhány éve azzal sokkol minket a tesómmal, hogy írjunk alá egy nyilatkozatot arról, beleegyezünk abba, hogy ha ő meghal, a testét hatják a bérlést. Ez nagy kedvezmény. Lenne azonban egy mindenki számára megfelelő megoldás: Magyarországon 130 ezer temetésből, melyből 30-35 ezret úgy végeznek el, hogy vagy egyáltalán nem, vagy csak részszámla készül. Alanyi jogon támogassák- Az érdekképviseleti szervezet azt javasolja, hogy a legtöbb európai országhoz haelszállíthatják és felhasználhatják tanulmányi célokra. Ez azt jelenti, hogy orvostanhallgatók tanulmányozhatják, gyakorolhatnak rajta, és végül, ha már nincs rá szükség, egy urnában elküldik nekünk a hamvait, így ezt a költséget megspórolhatjuk és jó ügyet sonlóan az állam alanyi jogon támogassa a temetéseket. Ha így tesz, mondhatja, hogy csak olyan vállalkozásokkal köt szerződést, amelyek minden feltételnek megfelelnek. Az ebből befolyt adó és járulék fedezetet nyújtana a különbözetre, hiszen jelenleg hazánkban közköltséges temetésre vagy temetési segélyre évente 3,5-4 milliárd forintot fordít az állam az önkormányzatokon keresztül. így nem kellene a családtagoknak megalázva érezni magukat, hogy nem tudják méltóképpen eltemetni a halottjaikat - mutatott rá a problémára az igazgató, aki a szociális temetésről (az állam ingyenesen biztosít sírhelyet és koporsót vagy urnát, ha a hozzátartozó közreműködik az elhunyt előkészítésében, a sír kiásásában, a koporsó vagy az urna szállításában, a sírba helyezésben) is markáns véleményt fogalmazott meg.- Kevesen mernek erről nyíltan beszélni, de én magánemberként és szakmabeliként egyaránt úgy gondolom és vállalom is, hogy a szociális temetés intézménye méltatlan a halott emlékéhez. km-csa szolgál még a halála után is. Ez annyira groteszk, hogy akárhányszor előhozakodik vele, otthagyjuk, mert nem tudjuk elképzelni, hogy akár a föld alól is, de ne teremtsük elő a pénzt arra, hogy méltóképpen eltemethessük az anyukánkat - mesélte Csikós Szabina. Jó ügyet szolgálna még a halála után is Trianon igazságtalanságát nem szabad feledni A múlt felidézése után az emlékezés résztvevői megkoszorúzták a megyeFOTÓ: RACSKÓ TIBOR Az 1920. június 4-en, Trianonban történtekre emlékeztek a megye és a város vezetői, képviselői. NYÍREGYHÁZA. A megyei ön- kormányzat és a megyei kormányhivatal a nyíregyházi önkormányzattal közösen rendezett ünnepséget a nemzeti összetartozás napja alkalmából szerda délután a megyeházán.- Hiszem és vallom: az is a magyar nemzethez tartozik, aki a határainkon túl él. A nemzet egy nagy család, amelynek a tagjai akkor is összetartoznak, ha éppen egymástól távol élnek - kezdte beszédét Kosa Tímea, Nyíregyháza alpolgármestere. Szólt arról is, hogy a magyar népnek bőven jutott a sorscsapásokból, de mindig felállt. Megemlékezett azokról, akiket magyarságukért sérelem ért, s tiszteletét fejezte ki azok iránt, akik a határainkon túl azért dolgoztak, hogy a magyarság megmaradjon és megerősödjön. Visszakanyarodva a nyitó gondolatához- minden magyar része az egységes magyar nemzetnek- elmondta: az elmúlt években 70 alkalommal 12 ezer határon túli magyart honosítottak Nyíregyházán. Dr. Vinnai Győző országgyűlési képviselő a zárógondolataiban kiemelte: TrianonTrianon ellenére a magyarság megőrizte egységét. DR. VINNAI GYŐZŐ háza falán lévő emléktáblát ra emlékezünk fájó szívvel, ugyanakkor ünnepeljük a magyar nemzet megmaradását, újrakezdését, egységbe kovácsolódását. A nagy nemzeti katasztrófák összes vonásait egyesítette magában Trianon, az ott történt igazságtalanságot nem szabad elfelejteni. Igazi próbatétel volt, hiszen arra a kérdésre kellett a magyarságnak megadnia a választ, hogy vajon megmaradunk-e. 1920 után az ország talajt vesztett, egyedül maradt, a kétségbeesés uralkodott el mindenkin.- Ma már kijelenthetjük, hogy Trianon ellenére a magyarság megőrizte egységét, a kettős állampolgárság elfogadtatása igazi sikertörténet: négy év alatt 600 ezren kérték a magyar állampolgárságot. Bár szívükben, lelkűkben, nyelvükben, történelmükben, hagyományaikban mindig magyarok voltak a határainkon kívül rekedtek, a honosítással pedig már közjogi értelemben is magyarok - nyomatékosított a honatya. KM Az is a magyar nemzethez tartozik, aki a határainkon túl él. KÓSA TÍMEA Nézőpont M. Magyar László Határtalan kötődés Mindörökre megjegyezte a magyar nép a Trianon nevet, pedig tulajdonképpen egy franciaországi kastélyról van szó, ami nem tehet az első világháborút lezáró békediktátumról. A neve mégis egyet jelent a magyar ember számára a tehetetlenséggel, a kiszolgáltatottsággal, a megalázással, a fájdalommal, az ország megcsonkításával, a nemzet szétforgácsolásával. A kilencvennégy évvel ezelőtt ott aláírt szerződés olyan sebeket ejtett, amelyek soha nem gyógyulnak be. Családok szakadtak ketté, a korábban központi szerepben lévő települések perifériára kerültek, zsáktelepülések lettek, megkezdődött a hanyatlásuk. Még ma is fáj Trianon minden magyarnak, a beregi és a tiszaháti emberek azonban nap mint nap szembesülnek a következményeivel. A józan ész ugyanis fel nem foghatja még most sem, ennyi évtized után, hogy országhatár választ el magyart és magyart. Ahol korábban két település között a Tiszán komp közlekedett, kilencvennégy éve határőrök figyelik árgus szemekkel a tájat, s bizony csak nagy kerülővel, útlevéllel lehet eljutni a szinte kőhajításnyira lévő szomszédos faluba. A reánk erőltetett békeszerződésre emlékeztet többek között zajtai vasútállomás is, hiszen onnan már nem indulnak tovább a vonatok Szatmárnémetibe, a falu végállomás lett az ide érkező szerelvények számára. Legalább a fájdalmat enyhíteni kötelességünk, ha már magát a „betegséget” nem tudjuk megszüntetni. Gyógyír volt a kettős állampolgárság megadása a határon túl élő magyaroknak, s gyógyír lenne a schengeni övezet kiszélesítése is, hogy az államhatároknak immár ne legyen semmiféle szerepük. magyar@kelet.hu Kelet kvíz Hol született Bíró Lajos szobrász, akinek néhány szatmári városban és a fővárosban is állnak szobrai? a) Nagydobos b) Vásárosnamény c) Fehérgyarmat d) Csenger A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Megkérdeztük Ön szerint drága manapság egy temetés? FEHÉR LÁSZLÓ: So- MAGYAR FRUZSINA: kaknak segítségre van Az önkormányzatok szükségük. segíthetnek! RAB NATÁLIA: Nagy- szüleimet hagyományosan búcsúztattuk. KISS MARIANN: A KERESZTÉNY ANIKÓ: SKROBÁK ISTVÁN: megszokott temetés Nem reálisak az árak, Nem értem, miért emberségesebb. megfizethetetlen. kérnek ennyit érte.- A koporsó, a bérleti díj, a koszorú, az öltöztetés mindmind komoly költségekkel jár, így nem csoda, hogy sokan nem képesek megfizetni a temetést. Ilyen esetben a család valószínűleg önkormányzati támogatásért folyamodik - fogalmazott Fehér László. - Miután nagyszüleiül elhunytak, valamennyiük temetése költséges volt. Természetesen nem kérdés, a szeretteinkért bármit, de aki nem tudja megfizetni, mehet a hivatalba? - tette fel a kérdést Magyar Fruzsina. Rab Natália és barátnője, Kiss Mariann úgy vélte, ha valaki nem tudja megtenni, hogy önerőből eltemeti szeretteit, akkor az egyik megoldás lehet, ha például a rokonoktól kölcsön kér, majd később visszafizeti. A lányok elmondták, hogy még ilyen árak mellett is inkább a hagyományos temetés mellett vannak. - Méltányos- sági alapon talán átvállalhatja a költségeket az önkormányzat. Nem reálisak az árak, édesapám temetésén még az egyszerű térítőért is fizetni kellett. Egyszerűbb lenne, ha a családtagok saját maguk vihetnének a temetésre mondjuk egy térítőt - így Keresztény Anikó. Skrobák István szerint fontos a szép búcsúztatás, de a megfizethetetlen árakkal nem ért egyet. - A költségek fele tűnik ésszerűnek, km-sa ■ Trianonra emlékeztek Nemzeti összetartozás napjára emlékezett szerdán az újfehértói Szent István középiskola a helyi önkormányzattal közösen az intézmény díszudvarán. fotó: olvasónktól
