Kelet Magyarország, 2014. június (71. évfolyam, 127-150. szám)
2014-06-28 / 149. szám
2014. JÚNIUS 28.. SZOMBAT KEUET ssm mm mm w*r** mmmmmm mm mám■ mmhmkhmhwíh A merénylettől a háború lezárásáig Emlékezni sem könnyű Katonatársak az első világháborúban - a képet Németi Erzsébet küldte be Záhonyból 1914 márciusában a bécsi lapok közölték, hogy Ferenc Ferdinánd Boszniába utazik. A trónörökös külföldi útjai addig nem voltak sikeresek, ugyanis háromszor (1902,1906,1910) kíséreltek meg merényletet ellene. Közvetlen környezetében sokan arra ösztönözték, hogy álljon el az utazástól, közülük leginkább orvosa és bizalmasa, Eisenmenger orvos kívánta lebeszélni. Felesége is ellenezte a látogatást, s még Ferenc József is vonakodott állást foglalni a veszélyes út kérdésében, s csak annyit mondott unokaöccsének: „Tégy, amit akarsz!" Egyedül a boszniai kormányzó, Pot- iorek kardoskodott az utazás mellett, ugyanis pozíciójának megerősödését várta a trónörökös boszniai jelenlététől. Végül június 28-án elutazott egy boszniai hadgyakorlat megtekintésére Szarajevóba. Délelőtt merényletet kíséreltek meg a trónörökös ellen, amit sértetlenül túlélt, de kíséretének egyik tagja megsebesült. Nem sokkal később Ferenc Ferdinánd útia kelt, hogy meglátogassa a kórházban a Első világháborús katonák láthatók a tiszanagyfalui Szabó Ferencné fotóján katonatisztet, ám út közben Gavrilo Princip, a Fekete Kéz nevű titkos szerb szervezet tagja pisztollyal halálosan megsebesítette őt és feleségét. Ez volt a casus belli. Az I. világháború 1914-es eseményei: Június 28.: Szarajevóban Gavrilo Princip meggyilkolja Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst. Július 28.: Osztrák-magyar hadüzenet Szerbiának, majd Németország hadat üzen az oroszoknak, Anglia és Belgium Németországnak, Ausztria-Ma- gyarország Oroszországnak, Szerbia Németországnak, Franciaország a Monarchiának, Anglia a Monarchiának, Japán Németországnak, a Monarchia Belgiumnak. 1915 főbb eseményei: Március 22. Az oroszok Galíciában beveszik az 1914 szeptembere óta ostromlott Przemysl erődjét; 120 ezer osztrák-magyar védő esik fogságba. Május 4. Olaszország felmondja a hármas szövetséget, majd hadat üzen a Monarchiának. Június 15. Az isonzói csata kezdete Az 1916-os év főbb eseményei: Február 21. Megkezdődik a verduni csata, a decemberig tartó összecsapások 1 millió áldozatot követelnek. Augusztus 27. Románia hadat üzen a Monarchiának; román csapatok betörnek Erdélybe. Az 1917-es év főbb eseményei: Február 3. Egy amerikai hajó elsüly- lyesztése miatt az USA megszakítja Németországgal a diplomáciai kapcsolatokat. Április 6. Az USA hadba lép az antant oldalán. December 7. Az USA hadat üzen a Monarchiának. 1918 főbb eseményei: Január 8. Wilson elnök 14 pontos béketervet terjeszt a kongresszus elé. Június 15. A piavei katasztrófa: osztrák-magyar támadás indul, mely súlyos emberáldozatok árán sem ér el sikert. Szeptember 14. A Monarchia béketárgyalásokra tesz javaslatot. Október 17. A Parlamentben Tisza István kijelenti: A háborút elveszítettük. Remes Gyula haláláról sem tudunk semmit. Odaveszett a háború poklában, az értelmetlen ködben. nyíregyháza. „Furcsa virág a mandulavirág. Ha nem hívja leghangosabb kürtjével a tavasz: nem hajt. De ha kihajt, akkor elsőnek hajt ki minden virágok között. ... S aztán egy éjszakán lehull csaknem az egész virágcsoda róla. Egyetlen szélroham leráz róla minden virágot, melynek nem volt rendeltetése, hogy kössön, teremjen...”. Somogyvári Gyula mintha csak néhai nagybátyámról, a fiatalon elhunyt Remes Gyuláról írta volna ezeket a sorokat a Virágzik a mandula előszavában. Az ő regényében a mandulafa termőre fordul. A mi mandulafánkról viszont száz éve a szélroham lerázott minden virágot. Fájdalmas emlékek Száz esztendeje ugyanis, hogy kitört az első világháború, Mit mit élhetett át az utolsó napjaiban Remes Gyula? Hívjuk segítségül Somogyvári Gyula néhány sorát az És Mihály harcolt című kötetéből: ... Már a friauti síkon robogunk a nótázó vonattal. Délben: Udine. Barakkok, kar- bolszag, lótó-futó katonák nyüzsgése. A német-frontról rossz híreket tud, s ami arcvonalunkról is egyre nyomasztóbb az ellenség fölénye. Különösen repülőkben és tüzérségben. De azért ezt mondjuk: győzünk. Az ellenség, amely közel 20 millió ember halálát okozta. Egyikük volt a Remes család (édesanyámék családja) Gyula nevű elsőszülött gyermeke. Sopronban végzett tisztiiskolásként. Több társával hű hazafiként követelőzött: vegyék be őket katonának, vigyék ki a frontra. Ennek szörnyű pergőtűzzel összezúzta a Piave mögött lévő állomásainkat, véres harcok után átkelt a folyón és hátranyomta a frontot: a 31. hadosztály súlyos veszteségeket szenvedett... Déltirolban megszilárdult a helyzet, de a Piavénái teret nyert az ellenség... Valdobbiande elesett... A 41. és 51. honvédhadosztály, három oldalról körülvéve is, elkeseredett hősiességgel harcol... A magyarok még megpróbálják a lehetetlent..." Nem mindenkinek sikerült.... „köszönhetően” tizenkilenc évesen került ki a frontra, és néhány hónap múlva sok magyar bajtársával az Isonzónál 1917-ben halt meg. A monarchia vesztesége ezen a fronton közel félmillió katona volt. Mint a hozzátartozók a legtöbbjéről, Remes Gyula haláláról sem tudunk semmit. Odaveszett a háború poklában, az értelmetlen ködben. Az utókor már nem is tudja, hogy létezett. Pedig ő is tisztában volt azzal, hogy mi a szeretet, ha úgy hozta az élet, örült vagy szomorkodott, alkalomadtán ünnepelt és tanult. És óvni akarta szeretteit, húgait, akiket aztán Trianon után kitelepítettek Kassa környékéről. A legtöbb magyar család fájdalmas emlékeket hordoz mindkét világháborúról, s így a száz éve kitört elsőről is. Az évforduló kapcsán emlékezzünk az értelmetlen háborúban odaveszett, meggyötört hőseinkre. A mi családunk is igyekszik emlékezni halottjára, ám már az emlékezés sem könnyű. Az interneten található adattárban sem sikerült rábukkanni a nevére. Nem tudni, hol lehet eltemetve. Talán egy jeltelen tömegsírban. Olvasom, hogy mozgó múzeumvonatot szeretnének létrehozni, amely Galíciától az Isonzóig járná a volt hadszíntereket. Nemes ötlet! El fogok utazni vele Isonzóba... BODNÁR ISTVÁN Megpróbálták a lehetetlent A kemecsei Bátori Mihály büszkeséggel küldte haza első legénységi csoportképét a hadihajóról. kemecse. Bár az első világháborúban részt vettek magyar haditengerészek és hadihajók is, a tengeri csatákra nem sok figyelem összpontosult. Igaz, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye távol fekszik a tengerektől, mégis adtunk egy-két tengerészt a hazának. Közéjük tartozik Bátori Mihály, aki 1891-ben Kemecsén született, s egész életét a műszaki érdeklődés határozta meg. Géplakatos tanuló lett, majd a szakma mesterszintű elsajátítása érdekében „vándor- legényként” járta az országot; mestertől mesterig vándorolt, hogy hol tudna újabb érdekességet, szakmai fogást megtanulni. Eredményesen, hiszen mestervizsgát tett. Nem véletlen, hogy a haditengerészethez sorozták be, és 1912-1918 között ott teljesített egész életre szóló élményt jelentő katonai szolgálatot. Az állomáshelye a polai tengerészeti hadikikötő volt, hajója pedig a Zrínyi hadihajó. Izgalommal és büszkeséggel küldte haza első legénységi csoportképét a hajóról 1912-ben. Karácsony a hajón 1914-ben a világháború kitörése utáni első karácsonyát is a hadihajón töltötte, erről szintén csoportos fényképet, küldött a családnak. 1915-ben már hadieseményekről is beszámol az ifjú tengerész. Egy olasz léghajó megtámadta a polai tengerészeti hadikikötőt, és a Zrínyi hadihajó lelőtte azt. Küldött haza egy fényképet, aminek a hátoldalára büszkeséggel írja: Lelőttük 1915-ben! Pola az Adriai-tengerbe nyúló Isztriai-félsziget déli csúcsán fekvő kikötő fontos hadászati állomás volt. Franciaország és Nagy-Bri- tannia győzelem esetén Olaszországnak ígérte Dél- Triolt, az Isztriái félszigetet, valamint Dalmáciát és Albánia egy részét. 1915. május 3-án Olaszország felmondta a Hármas Szövetséget és május 23-án az Antant mellé állt. Támadni kezdte az Osztrák- Magyar Monarchia seregeit, az olasz seregek az Isonzó környékére koncentrálták támadásaikat. A két világháború között az Isztriai-félsziget valóban az olaszok tulajdona lett, de a második világháború végén Jugoszláviához került, majd annak felbomlása után Horvátországhoz. Pola a térképen Pula néven található, ma is kedvelt turisztikai a hazát Bátori Mihály FOTÓ: MAGÁNARCHÍVUM hely. Mihály számos fényképes üdvözlettel köszönti családját, a Zrínyi hadihajó legénységéről és önmagáról készült felvételeken, 1917-ből is. Levelében büszkeséggel számol be arról is, hogy Horthy Miklós flottaparancsnok személyesen meglátogatta és üdvözölte őket. lucza János A háborús hősök emléke előtt tisztelegnek Lerótták kegyeletüket FOTÓ: A SZERZŐ TUNYOGMATOLCS. 1914. június 28-án Szarajevóban meggyilkolták az osztrák trónörököst, és ezzel elkezdődött a modern fegyverekkel vívott, pusztító háború, amelyben közel 20 millió ember veszítette életét. Tunyogmatolcson két emlékművet is állított 1989-ben a település lakossága az I-II. világháborúban elesett katonák tiszteletére, amelyeken a hősi halottak neve olvasható. A község vezetői legutóbb a nemzeti összetartozás napján rótták le tiszteletüket a tunyogmatolcsi háborús emlékműnél, amikor az ünnepség után megkoszorúzták a rrysmentókat, és közösen tisztelegtek az elhunytak emléke előtt. <§> Megvárták egymást az esküvővel Az I. világháborúban harcoló Gombás testvérek megvárták egymást a házasságkötéssel, s 1919-ben közösen tartották meg az esküvőjüket Tiszavas- váriban. A képet Kulcsár Lászlónétól kaptuk. Várjuk a képeket, történeteket Azok a végzetes lövések... Szeretnénk közölni a világháborút megidéző fotókat, emlékeket. nyíregyháza. Az első világháború kitörésének 100. évfordulóján arra kérjük olvasóinkat, hogy osszák meg velünk családi fotóikat, történeteiket, hogy közzétehessük azokat lapunk hasábjain. Bár a világégés egy évszázada történt, talán őriznek még a fiókok elmosódott képeket és a nagyszülők, dédszülők is biztosan meséltek unokáiknak háborús emlékeikről. A fotókat és szövegeket elküldhetik e-mail-ben (kelet® inform.hu) vagy postai úton: 4400 Nyíregyháza, Dózsa György utca 4-6. A borítékra kérjük írják rá: A világháború hősei. KM A Nyirvidek rendkívüli kiadásban számolt be az eseményekről. NYÍREGYHÁZA. A szarajevói merénylet híre még aznap, a kora délutáni órákban megérkezett I Nyíregyházára. A pesti újság- { írók táviratozták meg a tragédiát. A helyi sajtó, a Nyírvidék azonnal rendkívüli kiadásban számolt be az eseményekről, az információkat a távirati iroda, Az Est és a budapesti tudósítások szolgáltatták. Megtiltották a mulatságokat Az 1914. június 30-ai közgyűlésen Májerszky Béla polgár- mester megilletődött szavakkal jelentette be, „hogy ő császári és királyi fensége: Fe- rencz Ferdinánd főherczeg, a magyar trón és korona várományosa és fenséges hitvese a folyó június hó 28. napján Sera- jevó városban bűnös merénylet áldozatául estek”. Bejelentette: a gyászos hír vétele után intézkedett arról, hogy a városházára a gyászlobogót kitűzzék. Hirdetményben hívta fel a városi egyesületeket és magánosokat arra, hogy a •házakra gyászlobogót tűzzenek ki. Kérte, hogy a zajos mulatságoktól tartózkodjanak, a kereskedőket felhívta, hogy a temetés órájában az üzleteket tartsák zárva, a helybeli egyházakat pedig megkereste, hogy az összes harangjukat egy félórán át húzassák meg. Utasította a rendőrséget, hogy 8 napon keresztül a nyilvános helyeken való zenélést ne engedélyezzék. Végül indítványozta, hogy az elhunyt trónörökös és hitvesének emlékezetét a közgyűlés jegyzőkönyvében örökítsék meg és részvétfeliratot intézzenek az uralkodóhoz. A bejelentést a közgyűlés egyhangúan elfogadta. Elindultak az ismeretlenbe 1914. július 24-én szintén ő jelentette be, hogy a nyíregyházi császári és királyi 14. huszárezred parancsnokává Nagy Ákos alezredest nevezték ki, aki korábban az I. huszárosztály parancsnoka volt. Július 25. után egymást érték a városban a háború mellett szóló tüntetések. A Szerbia elleni 1914. július 28-ai részleges mozgósítás közvetlenül érintette a nyíregyházi huszáralakulatokat is, akik július 30-án indultak el a messzi ismeretlenbe. DR.BENE JÁNOS
