Kelet Magyarország, 2014. május (71. évfolyam, 101-126. szám)

2014-05-28 / 123. szám

2014. MÁJUS 28., SZERDA KELET- Szpari-sorozat: Emlékezés az NB 1-be jutásokra, L rész Határozottan éltek a feljutás esélyével „Menotti” a kispadon, ezrek a rendszeresen tömött lelátón, törté­nelmi siker a második évvégén. labdarúgás. A nyíregyházi futballszurkolók eddig hat­szor élhettek át a mostanihoz hasonló sikert, amikor ked­venceik a másodosztályból az élvonalba jutottak. Soro­zatunkban a korábbi öt osz­tályváltást elevenítjük meg, az idő kerekét először 1980-ra forgatják vissza. Illetve egy picit hamarabbra. Az 1970-es évekre immár egyértelműen magyarországi nagyvárossá vált Nyíregyháza, de a sportéletére semmi eset­re sem lehetett azt mondani, hogy meghatározó lett volna. Maradjunk csak a legnépsze­rűbb sportágnál a futballnál, amelyben volt már élvonalbeli csapata Dorognak, Salgótar­jánnak és Komlónak, vagyis a tipikus bányászvárosoknak is, a nyíregyházi legénységek azonban a másod- és harma­dosztály között ingáztak. Akkortájt már kevesen em­lékeztek arra, hogy egyszer, 1931-ben az NB I. kapujáig jutott az akkori nyíregyhá­zi együttes, de az országos amatőrbajnokság döntőjében 2:i-re alulmaradt budapesti ellenfelével szemben. A si­kerre vágyott a szurkolótá­bor, a csapat és persze a párt is, adott volt a stadion, amely a maga nemében az ország egyik legszebb létesítménye volt. Szóval, meg is született a párthatározat: NB I-es csa­patot Nyíregyházának! Egyesítették erőiket Első lépésként egyesült egy­mással a kor két meghatározó városi csapata az NYVSC és a Spartacus-Petőfi 1977-ben, amely NYVSSC néven sze­repelt tovább az NB Ill-ban, ahol hetedik helyezettként szerzett jogot arra, hogy 1978- tól kezdve tagja legyen az NB Il-es mezőnynek. A sikertörténet pedig itt vette kezdetét. Összeszedték a megyéből az olyan tehetséges fiatalo­kat, mint Kiss Miklós, Kozma József, Cséke György, akik az NB I-ben is meghatározó em­berekké váltak. Hazahívták Buús Györgyöt, Szekrényes­Mik történelmet írtak 1979/1980-as bajnokság, NB II. Keleti csoport Végeredmény: 1. NYVSSC 38 mérkőzés, 22 győzelem, 9 döntetlen, 7 vereség, 85-33-as gólkülönbség, 53 pont. _____ _______ ______ A feljutást kiharcoló csapat tagjai: Buús György, Májer Zoltán - Moldván Miklós, Czeczeli Károly, Kiss Miklós, Turtóczky Sándor, Szűcs István, Kozma József, Pólyák József, Szekrényes András, Ambrusz Árpád, Lukács Zoltán, Cséke György, Gáspár László, Kovács László, Farkas II Béla, Kléninger László, Teschmayer István, Szikszai Mihály, Buzsik László, Bor Antal, Béres János, Huszák Géza. _____________ ___ ___ A csapat edzője: Temesvári Miklós. ^ ___________________ Házi gólkirály: Turtóczky, 18 gól. A feljutás következménye: a csapat az 1980—1981-es évben újoncként a 7. helyen végzett az NB l-ben, azóta is ez története legjobb helyezése. Ezután Temesvári Miklós Újpestre távo­zott, az NYVSSC a következő évben osztályozóval maradt bent, és végül 1984-ben esett ki az élvonalból. Az egyhuzamban négy NB l-ben töltött esztendő azóta is rekord a nyíregyházi labdarúgás történetében. Í»»fH miekek Vereség után is ünnepelhettek • Huszonöt éve annak. Hogy a Temesvári Mik­lós vezette Szpari az élvonalba jutott. 8od»ar Tí3ÖR--------­Nyíregyháza <KM> - Nagy nap a mai a nyiregyhárí lab- elarúgás tőrténsígbeji! Hussesi- ói esrtendtejt» annak, hogy &-\i v Sbi történet»? során elő- szór az NB i-be jutott. 1980. május 18-án a Kazincbarcika ellen, hasai pályán ugyan 1-0- vereséget szenvedtek a pi­ros-kekek. áe mivel a rivális Szolnok is vesztett, igv már négy fordulóval a vége előtt ünnepelhetett a csapat Ka ne tncná, a sikerkovács? Tentes- pír: Miklós volt, vele kiértük íéí az akkoriban tonenteket Kispad kárpótlásként- A p-nsgvdr edz,'-, saba- nak voltain a tagja iíKS-bői*. amikor megkerestek s. nyír­tak - emlegette re' a -ke: Tomesvan Miklós ekkoriban is FIFA-irtst­• As NB Hl. kUer.oed'k­ratta neves ssake»sber A be:-.: ebtes az Kk- ff A történelmi feljutás 25. évfordulójára készített összeáliitásunkban a csapatfotó is feltűnt FOTÓ: KM-REPRODUKCIÓ Andrást és Szikszai Mihályt, „kívülről” pedig nagy neve­ket is sikerült megnyerni a célnak: jött a Videotonból az egyszeres válogatott Czecze­li Károly, Miskolcról pedig Szűcs István, később az MTK- VM-től Turtóczky Sándor. Az edző pedig? Temesvári Miklós lett, aki akkoriban a feltörekvő tréneri generáció tagjának számított, éppen le­maradt egy FIFA-instruktori munkáról, és kompenzáció­ként őt javasolták a nyíregy­házi kispadra az akkori edző­mogulok, azaz Keszthelyi Mihály és Baróti Lajos. Imakönyv a hátsó zsebben Miután az új nyíregyházi edző éppúgy imakönyvvel a hátsó zsebében ült le a kispadra, mint a friss világbajnok ar­gentin válogatott szövetségi kapitánya, César Luís Menot­ti, Temesvári nyomban meg is kapta a Menotti becenevet. Az eredmények pedig ehhez méltóak voltak. Már az első évben, az 1978-79-es bajnok­ságban is az egekbe szökött a futball-láz Nyíregyházán. Kezdetben 7-9, a sikerek ha­tására 12-15 ezer néző előtt játszott a csapat a korabeli tudósítások szerint, ám akár- hányan is voltak a városi sta­dionban, a lényeg, hogy telt házas meccseket játszott a csapat. A csúcsot persze az: 1978. november 26-án, a nagy rivális DMVSC, vagyis a Deb­recen elleni mérkőzés jelen­tette, amelyet Farkas I Béla góljával l-o-ra nyert meg a Szpari (22 ezer szurkoló jelen­létében), de mivel a tavaszi „visszavágón” a Löki győzött 2-1-re 30 ezer ember előtt, a feljutás a debrecenieké lett. Miután a legfőbb rivális feljutott, egyértelművé vált, hogy a következő évben fel kell jutnia a Szparinak. Össze is jött 13 ezer ember a Hódme­zővásárhely elleni nyitányra, amelyen csalódást keltő l-l- es döntetlent ért el a csapat. Az 5- fordulóig veretlen volt a Szpari, ekkor a DUSE (na, tes­sék, már megint egy debrece­ni csapat...) ellen szenvedett 2-1-es vereséget, de az Ózd le­győzése (4-0) és a Szarvason aratott 2-0-ás siker után élre állt a csapat. A Szolnok vált fő riválissá, váltott vezetéssel haladtak a csapatok, miután az NYVSSC Kazincbarcikán veszített 4-3-ra. Aztán az őszi szezon utolsó meccsén Kiss Miklósék 2-l-re nyertek a fő ri­vális otthonában, az előnyük hét pontra nőtt a tabellán - le­hetett készülni az NB I-re. A maratoni kapu volt kijelölve A feljutás azonban csak nyög­venyelősen jött össze. 1980. május 18-án (érdekes párhu­zam, a mostani feljutást má­jus 17-én harcolta ki a csapat Kisvárdán) ünnepelni jött össze 16 ezer szurkoló a kor mumuscsapatának számító, Kazincbarcika elleni hazai mérkőzésre. A salakpályára mésszel írták fel, hogy „NB I”, a hangosbemondó jó előre közölte, hogy ünneplő szur­kolók majd a maratoni kapu­kon mehetnek be a pályára. Az ünneplés aztán elmaradt, a Barcika i-0-ra nyert, a kö­zönség kissé feldúltan távo­zott. Akkoriban órák teltek el, mire meg lehetett tudni a riválisok eredményeit, és mi­vel a második helyre előlépett DUSE 3-0-ra kikapott a városi rivális Kinizsitől, a Szpari a vereség ellenére is feljutott. Négy forduló volt még hát­ra, amely során a nyíregyházi­ak megnyerték hátralévő két hazai meccsüket (2-0 a Gyön­gyös, 3-1 a Szolnok ellen), és a második Tisza-partiakat tíz pont előnnyel megelőzve (ak­koriban még két egységet ért egy siker), a magyar labdarú­gás történetének 39. vidéki csapataként az NB I-be jutott. KM-BT Tűkön ülve vártak a bajnoki címre Marcsek Zoltán (balra) és a nagykállói csapat a pályán egyelőre nem ünnepelhette meg a bajnoki cím megszerzését, de ami késik, nem múlik FOTÓ: PUSZTAI SÁNDOR Ahány korcsoport, annyi várdai Gödöllőn A nagykállói játékosok nem tudtak a pályán ünnepelni, de nyilván pótolni fogják a bulit. LABDARÚGÁS. A nagykállói futballisták aligha mentek a Dunának szombaton. Noha éppenséggel dühbe is gurul­hattak volna... Mert bár né­hány másodperc választotta el őket az össznépi mámortól, Cseh Kristóf lehűtötte a ke­délyeket. A tiszalöki támadó a 94. percben rúgott góllal döntetlenre (2-2) mentette a hazaiak számára a meccset. Emígyen bebiztosította a Ti- sza-partiak bentmaradását a megyei első osztályban, ugyanakkor elodázta a ven­dégek buliját. Ilyet még nem pipált De ami késik, nem múlik. Csupán huszonnégy órát kellett tűkön ülve kibírni. A tabellán második Balkány ugyanis elbukta vasárnapi fellépését Tiszakanyáron, így a Nagykálló előnye - két for­dulóval a vége előtt - kilenc pontra hízott, a matematiká­ban nem túl jártas egyének is hamar kisakkozhatják, ez már behozhatatlan. Vagyis, a szezon jelentős részében Gerliczki Máté aktív irányítá­sával menetelő legénység be­söpörte a bajnoki címet. Más kérdés, hogy a Mándok elleni meccs közben történtek miatt a trénert augusztus 31-éig el­tiltották, ennek következmé­nyeként az utóbbi négy ösz- szecsapás kapcsán már nem is nyilatkozhatott. Pedig az érdem nyilvánvalóan az övé is...- Ilyen szituációba még nem csöppentem, pedig nem ma kezdtem el futballozni - elmélkedett Marcsek Zol­tán, a Nagykálló harminc­hat esztendős középpályá­sa, holott megélt már egy s mást a sportágban. - Amikor bajnokságot nyertem - sze­rencsére az utóbbi évben há­romszor volt benne részem, előbb a Nagyecseddel, majd a Kemecsével, most pedig a Káliéval - mindig a pályán ünnepeltem. Annyi szent, kissé faramuci érzés volt itthon értesülni arról, hogy megvan... Hogy tudtam meg? Gerliczki Máté vasárnap este SMS-t küldött, mindenkinek gratulált az éves munká­hoz. Persze, szerettünk vol­na nyerni Tiszalökön, nem esett jól, hogy a végén kap­tuk az egyenlítést eredmé­nyező gólt, ami után szinte azonnal lefújták a meccset. A döntetlen akkor még csaló­dást jelentett... Abban azért nem kételkedem, idővel meg fogjuk tartani az ünneplést! Kiváltképp a nyári „mocor- gást” tapasztalva nem keltett különösebb meglepetést, hogy a Nagykálló masszívan beékelődött az élcsoportba. Arra viszont senki adott ga­ranciát, hogy a teljes mezőnyt lepipálja. Sikerült a helytállás- Lehet nonszensz, amit mon­dok, de azt gondolom, aki el­kezd futballozni, azért teszi, hogy minél több győzelmet arathasson, csapata pedig nyerje meg a bajnokságot - fo­galmazta meg ars poeticának beillő véleményét Marcsek Zoltán. - Természetesen min­denki tisztában van a saját erejével, képességével és va­lószínűleg a legjobbra törek­szik. A legideálisabb esetben még élvezi is, amit csinál. Egy éve úgy igazoltunk Nagykál- lóba, akkor még Fogarasi Zol­tán edző hívó szavára, hogy minimum az első háromban kell végezni. Jó néhány új já­tékos érkezett, talán tíz is, rá­adásul korábban szinte senki­vel nem szerepeltem együtt. Ettől függetlenül olyan kö­zösséget alkottunk, amelyet sok csapat megirigyelhet. A társaság egész évben alá­zatosan dolgozott, és nem feledhetjük el, az ősz elején munkába állt Gerliczki Máté érdemei is elvitathatatlanok. Mivel többen még soha nem voltak bajnokok, bizonyítani akarták, jó játékosok, képe­sek helytállni ebben az igen erős megyei első osztályban. A jelek szerint sikerült... Tu­dom, ilyenkor így szokás, de a segítségért valóban jár a kö­szönet az önkormányzatnak, polgármester úrnak, enélkül manapság nehéz lenne bol­dogulni. KM-KT asztalitenisz. A kisvárdai játékosok képviselték a me­gyebeli színeket a 2. Gödöllő Kupa országos nyílt veterán ranglistaversenyen. A Várdai ASE játékosai közül az 50-59 évesek korcsoportjában in­duló Márföldi István szere­pelt a legeredményesebben, ő amellett, hogy egyesben feljutott a tizenhatos főtáb­lára, párosban a Pestújhelyi labdarúgás. A négy szabolcsi csapat közül a gyulaháziak szerepeltek a legjobban a 4. Cigánd Kupa Ui2-es nemzet­közi gyermeknapi tornán. A zempléni településen rende­zett viadalon a Gyulaháza cso­portgyőztesként jutott a ne­SC versenyzőjének, Vágott Jánosnak az oldalán bron­zérmes lett. A 40-49 évesek között szerencsét próbáló Po­kol Péter párosban a nyolcas főtáblán kapott helyet Pintér István (Polgárdi VSE) társa­ságában, míg egyesben klub­táráshoz, Újvári Istvánhoz (60-64 év) hasonlóan a cso­portküzdelmek során vérzett el. km gyeddöntőbe, végül a hatodik helyen végzett. A 16 csapatos mezőnyben a Várda SE a ki­lencedik, a Bozsik Akadémia a tizenegyedik, a Nyírbátori FC a tizennegyedik lett. A tornát a Romániából érkezett Nagy­bánya csapata nyerte. KM A Gödöllőn járt kisvárdai különítmény, balról: Újvári István, Márföldi István és Pokol Péter fotó: tudósítónktól Nemzetközi mezőnyben hatodik a Gyulaháza

Next

/
Thumbnails
Contents