Kelet Magyarország, 2014. május (71. évfolyam, 101-126. szám)
2014-05-23 / 119. szám
2014. MÁJUS 23., PÉNTEK KELET o ÉPP ECR EFD függetlenek wH S&D 766 képviselő ^0 GUE/NGL Képviselőcsoportok 2013 Az Európai Parlament jelenlegi összetétele ______IDŐ Zöldek/EFA VÁRHATÓ ÖSSZETÉTEL 2014 ALDE Zöldek/EFA egyéb S&D ÉPP S&D ALDE Zöldek/EFA ECR GUE/NGL EFD NA 29,43% 25,83% 8,26% 6,92% 221 fő 194 fő 62 fő 52 fő 5,86% 5,99% 4,39% 5,06% 8,26% 44 fő 45 fő 3 3 fő 38 fő 62 fő GRAFIKA: ÉKN. FORRÁS: MTI/C0LLAB0RATI0N BETWEEN THE ÉP AND TNS OPINION Módszertan Az előrejelzéseket a két vagy három legfrissebb közvélemény-kutatás eredményének átlagából számítják ki, ameny- nyiben azok nem több, mint 14 napos eltéréssel készültek, és a felmérés időpontja is nyilvános. Abban az esetben, ha az átlag kiszámítása nem tehetséges, a legfrissebb rendelkezésre álló európai vagy országos közvélemény-kutatás eredményét veszik számításba. A képviselői helyek eloszlására vonatkozó becslést a közzététel előtti napok közvélemény-kutatásainak alapján közlik. Mit hogyan jelez a közvélemény-kutatás? Európai parlamenti választás: ez most kicsit más lesz... Milyen lesz az Európai Parlament összetétele a május 22-25-ei európai választások után? BRÜSSZEL. A pontos választ egyelőre senki sem tudja, a kérdés azonban sokakat foglalkoztat. Az Európai Parlament a TNS Opinion közvélemény-kutató intézettel együttműködve az uniós országok aktuális közvélemény-kutatásai alapján heti rendszerességgel közöl előrejelzéseket az EP-választások eredményeiről és a parlamenti helyek elosztásáról. A közvélemény-kutatás nem méri a választásokon való részvételi hajlandóságot, hanem az uniós országokban a közvélemény éppen aktuális állását figyelembe véve körvonalazza a 2014. évi európai választások lehetséges kimenetelét. Ahogyan csinálják Az európai parlamenti helyek eloszlásának előrejelzése a 28 tagállamban heti rendsze- rességű, európai és országos szintű felmérések nem teljes körű felhasználásán alapul. A pártok által megszerzendő képviselői helyek számát a nemzeti választási törvények alapján becsülik meg, figyelembe véve a választási formulát és rendszert, valamint a bejutási küszöböt. Hová soroltatnak? Azok a pártok, amelyek valamely európai parlamenti frakció vagy a frakciónak megfelelő európai politikai párt tagjai, automatikusan abban a frakcióban szerepelnek a felmérésben. Azon pártok jelöltjei, akik tagjai jelenleg független EP-képviselők, automatikusan a független képviselők kategóriájába kerülnek a felmérésben. Azok a pártok, amelyeknek hovatartozásáról nincs még döntés, automatikusan az „egyéb” kategóriába kerülnek. Az „egyéb” kategória egyenlő arányban oszlik meg az ülésterem jobb és bal oldala között, kivédve ezzel a pártok politikai irányvonalára vonatkozó bármilyen előzetes következtetéseket. WWW.EUROPARL.EU Az Európai Unió lakói a képviselőkön keresztül befolyásolhatják az EU politikájának irányvonalát. BRÜSSZEL. Minden tagállamnak saját választási törvényei vannak, és minden ország maga dönt arról, hogy a 2014. május 22-e és 25-e közötti négynapos választási időszakon belül melyik napon járuljanak az urnához a polgárai. Magyarországon május 25-én választják meg a 21 magyar európai parlamenti képviselőt. A 28 tagállamban született eredményeket szintén aznap este jelentik be. Több székhez jutnak Az Európai Parlamentnek Horvátország 2013 júliusi uniós csatlakozása óta 766 képviselője van, ez a szám azonban a 2014-es választásokon 751- re csökken, és azután ezen a szinten marad. A képviselők 28 tagállam több mint 500 millió polgárát fogják képviselni. A képviselői helyeket az uniós szerződések az ún. csökkenő arányosság elve alapján osztják szét a tagállamok között, vagyis a népesebb tagállamoknak több képviselőjük lesz, de a kisebbek is több székhez jutnak annál, mint amit a szigorúan vett arányosság diktálna. De mért más? Az Európai Unió próbál túljutni a gazdasági válságon, vezetői pedig a jövőben követendő irányon gondolkodnak. Ezért különösen nagy a tétje a mostani európai parlamenti választásnak. A választók ítéletet mondhatnak az uniós vezetők válságkezeléséről, és véleményezhetik a szorosabb gazdasági és politikai integrációt célzó terveket. Ráadásul ez az első választás azóta, hogy a Lisszaboni Szerződés 2009-ben új területekre terjesztette ki az Európai Parlament hatáskörét. A Lisszaboni Szerződés egyik fontos újítása, hogy a tagállamoknak mostantól figyelembe kell venniük az európai parlamenti választások eredményét annak a politikusnak a jelölésekor, aki 2014 őszén az Európai Bizottság elnöki székében váltja Jósé Manuel Barroso elnököt. Az új Parlamentnek támogatnia kell a jelöltet ahhoz, hogy az elnökké válhasson: a Lisszaboni Szerződés szövege szerint az Európai Bizottság elnökét az Európai Parlament „választja meg”. Vagyis a választók most egyértelműen beleszólhatnak abba, ki vegye át az Unió vezetését. Öten jelölhetnek A tizenhárom európai politikai párt közül öt nevezett meg jelöltet az Európai Bizottság elnökének posztjára. Az Európai Néppárt (ÉPP) jelöltje Jean-Claude Juncker, Luxemburg korábbi miniszterelnöke és az eurócsoport volt elnöke. Az Európai Szocialista Párt (PES) az Európai Parlament elnökét, Martin Schulzot jelölte. A liberálisok és demokraták (ALDE) Guy Verhofstadt korábbi belga miniszterelnököt és a liberálisok parlamenti vezetőjét javasolják elnöknek, a Zöldek pedig párban indítanak két parlamenti képviselőt: a francia Jósé Bovét és a német Ska Kellert. Az Európai Baloldal a görög SYRIZA párt vezetőjét, Alexis Tsiprast jelöli. Új többség... A választások nyomán létrejövő új többség az elkövetkező öt évben az európai jogalkotást is formálni fogja az egységes piac kérdéskörétől kezdve a polgári szabadságjogokig. A Parlament - az egyetlen közvetlenül választott uniós intézmény - mára megkerülhetetlen szereplővé vált az európai döntéshozatali rendszerben. Szava szinte az összes uniós jogalkotási területen a nemzeti kormányokéval megegyező súllyal esik latba. WWW.EUROPARL.EU Az EP elmúlt öt éve számokban A 2009-2014-es ciklusban az Európai Parlamentnek minden korábbinál nagyobb beleszólása volt az uniós jogszabályok kidolgozásába. így az uniós költségvetés egészét vagy éppen a szabadkereskedelmi egyezményeket sem lehetett elfogadni a képviselők megkerülése nélkül. Az Európai Parlament az uniós jogszabályok többségét az uniós országok szakminisztereit tömöritő tanáccsal közösen hozza meg.- Az elmúlt öt év meghatározó témája volt a világgazdasági válság, amely az EU egészét, néhány uniós országot pedig kiemelten súlyosan érintett.- 2013-ban csatlakozott Horvátország is az Európai Unióhoz, amivel 754-ről 766-re nőtt a 28 uniós ország EP-képviselőinek száma, akik az EU 24 hivatalos nyelvén végezhetik munkájukat. ______________________- Az elmúlt öt évben 20 szakbizottság, 2 albizottság és 3 ideiglenes vizsgálóbizottság foglalkozott a leg- különbözőbb szakpolitikai témákkal.- Összesen 2821 szakbizottsági ülést tartottak, ahol 2110 jelentést fogadtak el. Az uniós polgárokat érintő témákban 491 nyilvános meghallgatást szerveztek.________________________- A plenáris ülések összesen 260 napot tettek ki, és 23 551 alkalommal szavaztak a képviselők. Az elfogadott módosítások száma 21298 volt, az elutasítottaké 22 692. Az elfogadott 2790 jelentésből 1071 volt jogalkotási jelentés. __________________________- Az EP-képviselők 58 840 írásos kérdést nyújtottak be a többi uniós intézményhez címezve. Kilencvennyolc megbeszélést rendeztek a képviselők a tagállami parlamentek képviselőivel, míg az EP, a Tanács és az Európai Bizottság között 1557 alkalommal került sor háromoldalú megbeszélésre. Az ilyen egyeztetések a jogalkotási folyamat részei.________________- Az Európai Parlament az elmúlt ciklusban többek között döntött arról, hogy 2015-ig töröljék el a roaming díjakat. A képviselők elutasították a hamisítás elleni (ACTA) és a banki adatok cseréjéről szóló (SWIFT) nemzetközi megállapodásokat az uniós polgárok jogaira hivatkozva._________- Az EP fontos szerepet játszott az európai bankunió alapjainak lerakásában, de a képviselők megszavazták a dohányzás visszaszorítását célzó új szabályokat és a nyugdíjjogosultsággal kapcsolatos szabályok megerősí- tését is. __l________- 2009-2013 között 1393 526 látogatót fogadott az Európai Parlament, miközben az EP 2011-ben nyílt brüsz- szeli látogatóközpontját, a Parlamen- táriumot közel 800 ezren keresték fel 2014 május közepéig. A fiatalok hasznosnak válik Az európai fiatalok 70 százaléka szerint hasznos az uniós tagság a globalizált világban. BRÜSSZEL. Az Európai Parlament megbízásából készült felmérésben 16-30 év közötti fiatalokat kérdeztek az EU 28 tagállamából. Vonzó karrierlehetőségek A válaszadók 57 százaléka szerint hazájukban a fiatalok marginalizálódtak gazdaságilag és társadalmilag a válság miatt. A fiatalok 43 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szívesen tanulna, dolgozna vagy venne részt valamilyen képzésen egy másik uniós országEgy vélemény... fotó:ékn ban. Negyedük érzi úgy, hogy a válság miatt külföldi munkavállalásra kényszerülhet. A digitális szektor a megkérdezettek közül kevesek számára vonzó karrierlehetőség, ugyanakkor a fiatalok úgy vélik, hogy rengeteg új munkahelyet hozhat az ágazat a jövőben. Az EU jövője A fiatalok 70 százaléka szerint hazájuk uniós tagsága előnyös a globalizált világban. 44 százalék szerint az európai választásokon való részvétel a legjobb módja annak, hogy részt vegyenek az európai közéletben. Sok fiatal próbál a mindennapokban is ügyelni arra, hogy védje a környezetet. Háromnegyedük például szelektíven gyűjti a hulladékot. ékn Mire költi az adózók pénzét? A fontos döntések brüsszeli helyszíne fotó: www.europarl.eu Milyen kérdésekkel foglalkoznak a képviselők a választások után? Brüsszel. Ez attól függ, hogyan alakulnak az erőviszonyok az Európai Parlamentben, és ki vezeti majd az Európai Bizottságot. Mindkét kérdésre a választások eredménye ad választ. A válságból való kilábalás, a világpiacon szereplő Európa versenyképességének növelése, a kisvállalkozások virágzáshoz szükséges feltételek kialakítása, és a munkahelyteremtést ösztönző lépések bizonyára még több évig a megoldandó feladatok között szerepel. A parlament egyik legfontosabb jogalkotási teendője a pénzügyi rendszer stabilitásának növelése marad: mindenekelőtt az eu- rózónában meg kell oldani például a bankok befektetési és lakossági ágának szétválasztását. Terítéken a büdzsé Az új parlamentnek felül kell vizsgálnia a 2014-2020 közötti keretköltségvetést, különös tekintettel annak méretére, finanszírozására és felhasználásának céljára. A parlament a teljes mértékben saját bevételi forrásokból fenntartott EU költségvetést támogatja majd annak érdekében, hogy csökkenjen az egyes tagállamok költségvetési hozzájárulása. Az adatvédelem Európában is a figyelem középpontjába kerül, hiszen a képviselőknek egy sor, a magánélet védelmét célzó jogszabályról kell dönteniük. A szabályok révén az internet-felhasználók jobban kézben tarthatják majd a saját adataik feletti ellenőrzést. A szabályozás a rendőrség és az igazságügyi szervek által kezelt személyes adatok védelmére is kiterjed. Hogyan birkózik meg a jövőben az EU a beáramló migránsok hullámaival? Megerősítik a Frontex uniós határkezelő ügynökség testületét és forrásait? Vagy inkább a törvényes bevándorlással és az integrációval foglalkoznak a következő öt évben? A válasz a májusi európai választások eredményétől függ, de egy biztos: a migrációval kapcsolatos kérdések továbbra is a porondon maradnak. A széndioxid-kibocsátás uniós célértékeinek bevezetése, a váltás a megújuló energiaforrásokra és az energiahatékonyság ösztönzése a fő uniós cél azokon a tárgyalásokon, ahol a képviselők az éghajlatváltozás, valamint az energiával kapcsolatos környezetszennyezés elleni globális fellépés 2020 és 2030 közötti szabályairól vitáznak majd. Biztonsági kérdések A képviselőknek a génmódosított szervezetekkel, a klónozással, az új élelmiszerekkel kapcsolatban, és több egészségügyi és biztonsági kockázatot felvető kérdésben is dönteniük kell. Végül pedig alá kell írniuk a végső megállapodást a Miniszterek Tanácsával a külföldön mobiltelefont vagy táblagépet használó európaiak barangolási díjainak eltörléséről. WWW.EUROPARL.EU
