Kelet Magyarország, 2014. május (71. évfolyam, 101-126. szám)

2014-05-19 / 115. szám

2014. MÁJUS 19., HÉTFŐ KELET Jegyzet Bodnár Tibor Szemétség ez az egész A Búza utcai lakásunk lépcsőházánál volt a gyüle­kező. Elkértük a vasboltból a kiskocsit, és indultunk is papírt gyűjteni. Tanítás után (talán néha a délutáni, ottho­ni tanulás helyett) bejártuk a környéket, becsengettünk a házakba, lakásokba, hogy van-e felesleges papírhulla­dék a portán. Az ősszel és tavasszal meg­ismétlődő akciók közösséget kovácsoltak, élményeket adtak (egyszer találtunk egy betétkönyvet az utcán, vissza­vittük az azon található cím­re, a becsületes megtalálónak járó száz forintból az egész osztály megfagyizott...), meg persze sikerélményt, hiszen ötödiktől nyolcadikig mindig a mi osztályunk nyerte a hul- ladék-gyűjtőversenyt a 17-es iskolában. Andi, a főszervező jutalomként még a csillebérci úttörőtáborban is nyaralha­tott. Fontosabb ezektől, hogy ápoltuk is a papírgyűjtés ha­gyományát. Az elmúlt évek­ben immár a fiam osztályát segítettem a jó szerepléshez azzal, hogy összegyűjtöttem a szerkesztőség felesleges újságpapírját (ehhez is kellett kiskocsi) meg az otthon fel­gyülemlett olvasnivalót. Ennek is vége, kár érte. Nem szemétség ez az egész? tibor.bodnar@kelet.hu Devizaárfolyam (2014:05. 16.) Pénznem árfolyam változás Euró 305,31 +2,47 USA dollár 222,53 +1,03 Svájci frank 249,92 +2,05 Angol font 373,94 +2,82 Román lej 68,94 +0,66 Ukrán hrivnya 18,62-0,11 Horvát kuna 40,19 +0,30 Lengyel zloty 72,77 ___+035 9 http://www.boon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB A Gazprom ígéri: Európa megkapja a gázt MOSZKVA. A Gazprom akkor is eljuttatja az európai fogyasz­tóknak továbbítandó orosz gázt az orosz-ukrán határra, a tranzitvezetékig, ha Ukrajna nem fizeti ki előre a júniusi gázszámlát - jelentette ki Alek- szej Miller, az orosz cég vezér- igazgatója. Közölte, mindent megtesznek, hogy az európai fogyasztóknak ne származzon problémájuk, ha Ukrajna a tranzitra szánt orosz gázt saját céljaira használná. MTI A magasvérnyomás-betegség Magyarországon több mint 3 millió embert érint, és bár időskorban a leggyakoribb, a megelőzést érdemes már fiatalkorban elkezdeni - hív­ja fel a figyelmet a Magyar Hypertonia Társaság a hiper­tónia világnap alkalmából. A társaság szerint a magas vér­nyomás a leggyakoribb idős­kori betegség, a 75 év felettiek nyolcvan százalékát érinti. Légi fordulók Sármellék és Bázel között sísmellék. Megérkezett Sár­mellékre szombaton az első bázeli chartergép, számos svájci utazási szakemberrel a fedélzetén. Az osztrák Inter- Sky légitársaság 70 személyes gépe szinte teljesen tele volt. Kultsár Judit, a Mutsch Ungarn Reisen ügyvezetője elmondta: a sármelléki önkormányzat ál­tal működtetett Hévíz-Balaton Airport várhatóan az ősztől kéthetente indít és fogad Bá­zelből chartergépeket. mti Landolás Sármelléken fotó: mti, varga györgy EP választás 2014 interjú Meszerics Tamással, a Lehet Más a Politika EP-listavezetőjével Elszivárgó eurócentek nyomában Meszerics Tamás, az LMP listavezetője fotó: ádám János ségi költségvetésből, az alapok­Becslések szerint 700 millió euró kerül évente magánzsebekbe az uni­ós alapokból. Az LMP ezen változtatna. MISKOLC. A Lehet Más a Politi­ka (LMP) európai parlamenti listavezetője, Meszerics Tamás bízik benne, hogy kellő meny- nyiségű szavazatot kap ahhoz, hogy bekapcsolódhasson a kontinentális törvényalko­tásba - nyilatkozta lapcsopor­tunknak. A jelenleg az LMP-nek nincs képviselője az Európai Parla­mentben. Milyen esélyei vannak ön szerint a pártnak a május 25-ei EP-választáson? MESZERICS TAMÁS: Azt mondjuk most is, amit az országgyűlési választások után is mondtunk: ha azoknak a nagy részét el tudjuk vinni az urnákhoz, akik ránk szavaztak április hatodikán, az szerintünk két mandátumra is elég. Az Európai Zöld Párt, melynek az LMP is tagja, meglehetősen összetett, a legtöbb tagállamból van. Milyen jövőt jósol az Európai Parlamentben a zöld pártoknak? MESZERICS TAMÁS: Fél évvel ezelőtt még azt jósolták volna, hogy jelentős veszte­séget szenvednek el, tehát a 47-ből akár tíz mandátumot is elveszíthetnek, most úgy néz ki, közel lesznek az eddigi mandátumszámhoz, bár való­színűleg nem érik el a korábbi létszámot. Abból, hogy többes szám har­madik személyben beszél róluk, én azt hallom ki, hogy mégsem olyan bizakodó abban, hogy kijut az Európai Parlamentbe... MESZERICS TAMÁS: Még nem ülök a zöld frakcióban - ha benne leszek, majd azt mondom, hogy „mi”, de addig nem. Milyen munkát szeretne ott végezni? MESZERICS TAMÁS: Mint minden rendes parlamentben, ott is egy hosszadalmas politikai egyezkedés eredménye a bizottságok leosztása, hogy ki milyen bizottságban ül. Ez egyébként két nappal a válasz­tások után elkezdődik. Erős frakciónak számít az Európai Zöld Párt? MESZERICS TAMÁS: Most a ne­gyedik legerősebb frakció, de hogy ezt meg tudja-e tartani, az azon múlik, hogy az „északi zöldek” nevű csoport - ami radikálisabb zöld pártokat tö­mörít magába - nagyobb man­dátumszámot tud-e magáénak vagy sem. A mérete ellenére meghatározó, képviselői számához viszonyítva jóval több kezdeményezés fűződik hozzá, mint a nála nagyobb csoportokéhoz. A zöldek alapvetően jó dolgokat szeretnének: élhető környeze­tet, megújuló energiaforrások használatát, a szociális egyen­lőtlenségek csökkentését... Mi lehet az oka, hogy mégis kevésbé népszerűek? MESZERICS TAMÁS: Pusztán | azzal, hogy a nyolcvanas évek közepén elkezdett intézmé- j nyesülni egy korábban telje­sen civil zöld mozgalom, és mára bekerült minden fontos intézménybe - a Bundestag­ban és a francia törvényho­zásban is jelentős képviselete van, és egyáltalán, Nyugat-Eu- rópában egy „bevett” politikai csoporttá vált-, része lett a „establishmentnek”, az intézményrendszernek, ami azt jelenti, hogy a válság nyo- I mán létrejövő társadalmi és politikai feszültségek, amik ál­talában establishment-ellenes módon fogalmazódnak meg, az a düh nem tudott a zöld pártoknál „lecsapódni”, mert a ' fiatalok és a nagyon csalódot­tak úgy gondolhatják, mintha egy betagozódott párt lenne. Valójában a radikális baloldali pártok vitték el azokat a sza­vazatokat, amikre ők számí­tottak volna. Azt látom, hogy nem tudták azt a fajta dühöt, ami megmozgatta a pártokat, maguk felé csatornázni. Itt is a Jobbik jelentős részben ebből a dühből él, ebben az érte­lemben a Lehet Más a Politika sem egy óriási siker. Az LMP szakpolitikája pontosan azokra a kérdésekre ad választ, ami­ket a radikális jobboldali párt meglovagol, ehhez képest a Jobbik erősödik... Uniós becslések szerint a közös­ből finanszírozott programokon keresztül évente 700 millió euró folyik ki magánzsebekbe. Honnan lehet ezt ennyire biztosan tudni? . MESZERICS TAMÁS: Ez nem egy statisztikai vagy mért adat, csak egy becslés, ami egyébként úgy 200 millió és 1200 millió között ingadozik. Ennek középértéke a 700 millió, de ezt használta az a zöldpárti képviselő, aki ezért volt felelős az EP-szakbizott- ságban; az anyagában szerepel konkrétan ez a szám, én tőle vettem át. Ezek a pénzek vagy illegális csatornákon keresztül kerülnek magánzsebekbe, vagy olyan jogi kiskapukon, amelyeket le is lehetne zárni. A zöld pártok, így az LMP is úgy véli, hogy ez ellen hatékony megoldást jelenthetne az európai ügyészség létrehozása, amely „eredményesen” ellenőrizhetné az államközi projekteket is. Miből gondolja, hogy tényleg eredmé­nyes lenne? ! MESZERICSTAMÁS: A nemzeti ügyészségek képességeit részben befolyásolják erő­forrásaik, hogy éppen mi áll az ő fókuszukban; az utóbbi időben nem kifejezetten az antikorrupciós tevékenység volt ott hazai ügyészségnek, de ebben nincs egyedül Európában. A lényeg azonban, hogy ez az Európai Ügyészség azokra az ügyekre koncentrál­na, és azokat az ügyeket tudná magához vonzani, amelyek az európai alapokból származó támogatások tagállamok kö­zötti programokon keresztül korrupciós módon kifoly­nak. A nemzeti ügyészségek hatásköre általában megáll az országhatároknál. Az unióval kapcsolatban gyakran elhangzó kritika, hogy túlzottan bürokratikus működésű. Egy új szervezet felállítása ezt tovább növeli... MESZERICSTAMÁS: Az elképze­lések szerint nem egy új in­tézményi elemet hozna létre, hanem beleépítené az Európai Unió Igazságügyi Együttmű­ködési Egységébe (Eurojust), itt az európai ügyészség mun­( káját is el tudják látni. SZENDREI PÉTER peter.szendrei@)eszak.hu Választásra készülve Lapunk a május 25-ei EP-válasz- tásokra készülve igyekszik minden, listát állítani tudott párt vezetőjét,- vagy listavezetőjét megszólaltatni. | Az itt olvasható beszélgetést az április 12-ei számban a Bajnai Gordon Együtt-PM-listavezetővel, az április 25-ei számban a Mesterházy Attila MSZP-elnökkel, a május 7-ei számban Pelczné Gáli Ildikó Fidesz-KDNP lista­vezetővel készült interjú előzte meg. <§> Ludovikás fesztivál A Nemzeti Közszolgálati Egyetem végzős hallgatói a Ludo- vika Fesztiválon Budapesten, az Orczy-parkban, szomba­ton. Jobbra Tungli Borbála honvédtisztjelölt, aki átvette a Bolyai-dísztőr kitüntetést. fotó: mtí, Illyés Tibor HUNOR: a magyar segítség EP-választás 2014 Titkos lesz az eredmény 11 óráig BUDAPEST, Exit poll-eredmé- nyekről ad tájékoztatást az Európai Parlament a jövő hé­ten, vasárnap este, még az előtt, hogy a hivatalos ada­tokat a tagországokban köz- zétehetnék. Az EP tagjainak megválasztása május 25-én este 11 órakor ér véget, amikor Olaszországban is bezárnak az utolsó szavazókörök; addig egyetlen tagállamban sem le­het nyilvánosságra hozni még a részeredményeket sem. Az EP magyar tájékoztatási irodá­jának közlése szerint azonban a szavazás napján 21 órakor az EP közzéteszi az első, euró­pai szintű részvételi adatokra vonatkozó becsléseket, 22 óra után pedig az első összeurópai mandátumbecslést. mti Mentőalakulatot kül­dött hazánk a szerbiai árvíz miatt. BÚDAPEST. Szombaton elin­dult Budapestről Magyaror­szág hivatásos mentőalakula­tának (HUNOR) egy csoportja, hogy segítsék a szerbiai árvízi mentést. Bakondi György, országos katasztrófavédelmi főigaz­gató elmondta, hogy a szerb segítségkérésre a magyar kor­mány haladéktalanul vála­szolt. A HUNOR 26 emberrel hat csónakkal, egy mentőhe­likopterrel és hét gépjármű­vel csatlakozik a szerb árvízi mentéshez. Magyarország ezen felül további helikop­tert és eszközt is felajánlott, de erre Szerbia egyelőre nem tartott igényt - tette hozzá a főigazgató. Rade Drabac szerb nagykö­vet megköszönte a magyar kormány segítségét, s kiemel­te: Szerbiában még soha nem volt ilyen mértékű árvíz. Van olyan 100 ezer lakosú város, a Belgrád környéki Obrenovac, amelyet gyakorlatilag telje­sen elöntött az ár. Sokan me­nekülnek á vízzel elárasztott településekről - fejtette ki a nagykövet, hozzátéve: több folyón további árhullámok várhatók. mti Indulás Szerbiába, ahol rendkívüli állapotot hirdettek fotó: mti

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents