Kelet Magyarország, 2014. május (71. évfolyam, 101-126. szám)
2014-05-09 / 107. szám
2014. MÁJUS 10., SZOMBAT KELET Kelendőek a határ közeli házak? Sokan új otthonra lelnek Magyarországon, a munkahelyükre azonban visszajárnak Romániába. CSENGER, CSENGERÚJFALU, ZÁHONY. Mint az első oldalon megírtuk, tavaly Magyarországon 1267 ingatlan megvásárlására kaptak engedélyt külföldi állampolgárok, megyénkben 14 lakóház talált így új gazdára, a vevők ukrán és román állampolgárok. Munkahely a Partiumban A földrajzi közelség miatt a román állampolgárok Csengert és környékét részesítik előnyben.- Vonzza őket az is, hogy itt jobb az infrastruktúra, hiszen van többek között szenny- vizcsatorna-hálózat, épül az új uszoda, modem az iskola. Az ingatlant vásárlók között vannak olyanok, akik a helyi cipőgyárban dolgoznak, de sokan visszajárnak a Partiumba dolgozni, mivel odaköti őket a vállalkozásuk, ugyanakkor a gyermekek már itt járnak óvodába, iskolába - tájékoztatta lapunkat Fórján Zsolt, Csenger polgármestere. - Ön- kormányzatunk szorosabb együttműködést szeretne a Vonzó lehet az is, hogy itt jól kiépített az infrastruktúra. FÓRJÁN ZSOLT A határon túl élő magyarok számára vonzó, hogy hazánkban jobban kiépített az infrastruktúra, s az ingatlanárak is olcsóbbak illusztráció: thinkstock román településekkel, ezért a terveink között szerepel a Csenger-Óvári-Vetés között a műút megépítése, hiszen akkor Szatmárnémeti csak 8 kilométerre lenne, a Csen- ger-Csengerbagos közötti úttal pedig Nagykároly kerülne jóval közelebb hozzánk. Ha az utak elkészülnek, akkor még autóbuszjárat is közlekedne Csenger és Szatmárnémeti között. Kerülő a határátkelő Az utaktól gazdasági fellendülést is remélünk, új munkahelyek teremtését, mert közösen fejleszthetnénk Csenger, Vetés és Szatmárnémeti ipari parkját - tette hozzá Csenger vezetője. Csengerújfalu polgármestere, Zsiga Mihály szerint mindig öröm a faluban, amikor gazdára talál egy üres ingatlan. Régebben a magyar nemzetiségű román állampolgárok vásároltak lakásokat, mostanában pedig a kettős állampolgárok vesznek ingatlant a kis településen.- Sok az eladó lakás a faluKivancsiak voltunk arra is, vajon Kisvárda térségében mennyire gyakori a külföldiek ingatlanvásárlása. Egy, a környéket jól ismerő benzinkutas elmondta, nem jellemző napjainkban, hogy Ukrajnából tömegesen telepednének át hazánkba, az arány hasonló ban, magas az idősek száma, a beköltözők tulajdonképpen a jövőt jelentik a község számára, hiszen velük gyarapodik a lakosság - magyarázta a település első számú embere. - Igaz, többen közülük visz- szajárnak dolgozni, de itt van az otthonuk. Egy lakást ví- kendteleknek vásároltak meg, a korábbi évtizedekben megszokottakhoz. A határ közeli falvakban inkább előfordul, hogy a rokonok miatt vesznek ingatlanokat a kárpátaljai magyarok. Kínai állampolgárok azonban Kisvárdán vásároltak ingatlant* pontosabban üzlet- helyiséget. Üzlethelyiséget is vesznek minden hétvégén itt vannak a tulajdonosok. Letelepednének nálunk többen is, de csak Csengersimánál lehet átjönni a határon, s ez kerülőt jelent sokaknak. Ezért is várjuk nagyon, hogy megépüljön Csengerújfalu és Csengerbagos között az új műút. Egyszerűsített honosítással- Záhony néhány lépésre van az ukrán határtól, így leginkább Kárpátaljáról települnek városunkba. Legtöbben az úgynevezett egyszerűsített honosítási eljárásnak köszönhetően, ami annyit tesz, hogy a kérvényezőknek igazolniuk kell, rendelkeznek magyar felmenőkkel. Egyre gyakoribb az a jelenség, amikor csak a könnyebb gépjármű-vásárlás miatt jelentkeznek be magyar településeken - fogalmazott Záhony önkormányzatának munkatársa. - Megjelentek olyan külföldi cégek, akik székhelyet létesítenek, de munkavégzés nem folyik náluk. Ezek közül előbb-utóbb valamennyit felszámol a cégbíróság. Esetenként csak utólag értesülünk arról, hogy ilyen próbálkozás történt. Záhonyban két fuvarozó- és egy mezőgazdasági cég üzemel, melyek külföldről települtek ide. KM-SA, MML A letelepedő külföldiekkel gyarapodik a lakosság létszáma. a SjL ZSIGA MIHÁLY HMNll Konferencia a kisvárdai zsidóságról kisvárda. A Kalanit Magyar-Izraeli Baráti Társaság helyi szervezete, a Kisvárdai Városszépítő Egyesület, a Rotary Club Kisvárda és az ön- kormányzat összefogásával május 13-án a „Zsidóság szerepe az épített örökségben” címmel rendeznek előadás- sorozatot a település konferencia központjában (Szent László utca 7-11.). A konferencia célja, hogy a rámutasson a kisvárdai zsidóság szerepére a város építésében és polgárosodásában, az iparban és a kereskedelemben. A nap folyamán a testvérvárosi települések előadói a zsinagóga-épitészetről is szólnak - tudatta lapunkkal Rákóczi András, a társaság elnöke. KM © http://www.kelet.hu Hírek. A régió és a világ hírei. Széncinkát is simogathattak az ovisok Míg a gyerekek játszva tanultak, addig az idősebbek élvezték a természetet és a napsütést. NYÍREGYHÁZA. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a Nyírerdő Zrt. Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola közreműködésével érdekes és izgalmas programokra várta az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából a Nyíregyházi Főiskola Tuzson János Botanikus Kertjébe. Már kora délelőtt óvodás csoportok lepték Reméljük, hogy a mezei juhar szépen fog fejlődni. NAGY ZOLTÁN- Szerettük volna, ha nem csak könyvekből ismerik a természetet, ezért is örültünk annyira, hogy a madarak és fák napján játékosan tanulhatnak, és közben a friss levegőn is vannak - mondta Garai Róbertné óvónő. A felnőttek után a gyerekek következtek, akik egymást túlkiabálva sorolták, hogy mi mindennel találkoztak eddig: béka, ebihal, széncinke, amit meg is simogathattak! Növénykülönlegességek Míg a gyerekek kézműves foglalkozásokon és tudáspróbákon, madárgyűrűzésen vettek részt és a koruknak megfelelő ismeretterjesztő előadásokat hallhattak a különböző területek szakembereitől, addig a nyugdíjasok a kis ösvényeken és az üvegházakban sétálva csodálhatták meg a növénykülönlegességeket. KM-CSA A gyerekek fakorongokon örökítették meg a tájat fotó: sipeki Péter el a tisztásokat, a tópartot és az üvegházakat, hogy együtt ültessék el az Év Fáját, a mezei juhart Tölgyfa Gáborral, a Nyíregyházi Erdészet igazgatójával és Nagy Zoltánnal, a botanikus kert vezető-helyettesével, aki elmondta: reméli, a fa szépen fog fejlődni és nagyra fog nőni. A nyíregyházi Etel közi óvoda Csibe csoportja is kilátogatott a rendezvényre, s míg bebarangolták a kertet, az óvónénik részletesen elmagyarázták a kicsiknek, melyik virág nyílik tavasszal, milyen madarat, növényt, bogarat látnak éppen. Nézőpont Dankó Mihály Otthonra találni Mennyi bűntől, háborútól és gyilkosságtól, nyomorúságtól mentette volna meg az emberi nemet, ha egykor kihúzzák a karókat, betemetik az árkot, s azt kiáltják felebarátainak: őrizkedjetek attól, hogy erre a csalóra hallgassatok, akinek eszébe jutott, hogy egy darabka földet elkerítve, így szóljon: ez az enyém! Ezek a rousseau-i gondolatok jutottak eszembe, hisz ez érvényes „házra és hazára” egyaránt. Szegény magyar hon határait már annyiszor átszabták, hogy azt követni sem lehet. S ezek a gyakran fehérasztalnál született döntések mindig rengeteg áldozatot követeltek. Hisz velünk együtt sok-sok népcsoport került mesterséges határok közé, felborítva az évszázados etnikai, hatalmi és vallási viszonyokat. Mert látjuk, tényleg, menynyire „határ tud lenni egy határ”! Családok szakadtak ketté, egyik pillanatról a másikra utak, vasutak szűntek meg, vagy vezettek a semmibe. Az elszigeteltséghez hozzájárult az a kor is, ahol semmi sem volt szabad, ami a régmúltra utalt vagy nem illett bele az ideológiába. Végre ezek a határok kezdenek leomolni, képletesen is és a valóságban. A schengeni egyezménynek köszönhetően Európa nyitottá válik. S hogy miért kell nekünk ennek igazán örülni? Az otthona megválasztásában mindenki maga dönthet. A szülőföld sokkal jobban kitágult. Persze, ehhez jön némi praktikum is, hisz ahol olcsóbb az élet, nagyobb a biztonság, van munkahely, oda könnyebb hazatalálni. Hogy a befogadók is jól járnak, természetes. Bár azért van még tennivaló (nyugdíjfizetés, az egészségügyi ellátás stb. kérdése), hogy gyanakvás ne mérgezze az együttlétet. danko@inform.hu Kelet kvíz Hol született Kézy Mózes (1781. november 6.-1831. július 31.) református főiskolai tanár, költő és filozófus? a) Kisvárdán b) Fehérgyarmaton c) Nyírbátorban d) Nyíregyházán A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Megkérdeztük Ti hogyan büntetnétek a szemetelőket? KUNKLI ÁRON: Mindenképp pénzbüntetést szabnék ki. ■■ SIPOS PÉTER: Kötelezzék őket közmunkára! KOVÁCS DORINA: Szedjék ők is a szemetet. SZŐLLŐSI ANNA:A börtönbüntetést sem tartom erősnek. NAGY ZSUZSANNA: Ha eldobták, szedjék is össze a szemetet. NYÁRI BALÁZS Töltsenek egy egész napot a köztereken! Akik eldobálják maguk után a szemetüket, azok vagy súlyos pénzbüntetést érdemelnek, vagy közmunkára fognám őket, ezzel megtanulnák, hogy milyen azoknak a sorsa, akik a szemetet nem otthagyják, hanem összegyűjtik - fogalmazott Kunkli Áron. - Véleményem szerint egy nagyobb pénzbüntetés nem old meg semmit, sokkal inkább a szemétszedés. Ettől majd hátha elmegy a kedvük azoknak, akik nem védik a környezetet - mondta Sípos Péter. - Össze- gyűjteném az ilyen embereket és kollektiven parkokat, tereket tisztíttatnék velük, hadd lássák, mennyi munka van utánuk - így Kovács Dorina. - A pénzbüntetésen és a közterek takarításán túl én ki- sebb-nagyobb börtönbüntetést is el tudnék képzelni, ami biztosan elrettenti a további szemeteléstől őket - mesélte Szőllősi Anna. - Nem bonyolítanám túl, amit tesznek, annak az ellenkezőjével fizessenek, vagyis akit rajtakapnak a szemetelésen, meghatározott időre fogják be közmunkára - véleményezett Nagy Zsuzsanna. Hasonlóan vélekedett Nyári Balázs is: - Véglegesen szerintem sose lehet majd megakadályozni a szemetelést, viszont ha valaki bűnös, akkor cserébe szedje is a papírokat, vagy a csikkeket, ne csak dobálja. km-sa ■ Máriapócsi könyvbirodalom Igazán nem lehet oka panaszra azoknak az olvasni vágyóknak, akik Máriapócson és vonzáskörzetében élnek, hiszen több mint 11 000 kötet várja őket a település ifjúsági házában. FOTÓ: SIPEKI PÉTER
