Kelet-Magyarország, 2014. április (74. évfolyam, 76-100. szám)

2014-04-19 / 92. szám

2014. ÁPRILIS 19., SZOMBAT Vezetőszáron fotó: mti Előzetesben a meggyanúsított határrendészek szeged. Előzetes letartóz­tatásba helyezte a Szegedi Törvényszék katonai tanácsa azokat a korrupcióval gya­núsított gyulai határrendé- szeket, akiknek az ügyében péntek délelőtt megszületett a döntés. A tíz határrendész a megalapozott gyanú szerint a gyulai határátkelőhelyen pénzt, illetve más juttatáso­kat kért és fogadott el a Ma­gyarországra belépő külföldi kamionok vezetőitől. mti Az alkotmánybíróságot kéri a bíróság: semmisítse meg a törvényt BUDAPEST. A Fővárosi Törvényszék az Alkotmánybírósághoz (AB) fordul, mert álláspontja szerint alaptörvény-ellenes a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény, így annak megsemmisítését kéri. A törvényszék bírája ezt pénteken jelentette be annak a pernek a tárgyalásán, ame­lyet az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) és egy magánszemély indított a magyar állam és társai ellen jogalkotással okozott kár megtérítésére. A bíróság szerint a törvény több ponton sérti a tulajdonjogot, összeférhetetlen a tisztességes gazdasági versennyel, és beavatkozott a több­ségi magántulajdonban álló Takarékbank tagsági viszonyai­ba, ezért szükséges az integrációs törvény megsemmisítése úgy, hogy az eredeti állapot helyreállítható legyen. A bíró elrendelte az eljárás felfüggesztését, az AB 90 napon belül dönt a törvényszék indítványáról. mti Május 6-án ül össze az új magyar Országgyűlés Áder János és felesége a választáson (illusztráció) fotó: mti Az alakuló ülés idejéről az államfő levélben tájékoztatta a parla­mentbe jutott pártok listavezetőit. Budapest, Május 6-ára hívja össze az Országgyűlés ala­kuló ülését Áder János köz- társasági elnök - közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal sajtóigazgatója, Altorjai Anita pénteken az MTI-vel. Tárgyalni tessék! A közlemény szerint az ál­lamfő az alakuló ülés összehí­vásáról levélben tájékoztatta az országgyűlési választáso­kon parlamentbe jutott pár­tok listavezetőit. A köztársasági elnök alkot­mányos kötelezettségeivel összhangban, az alaptörvény vonatkozó rendelkezései alap­ján és az országgyűlési válasz­tások hivatalos végeredmé­nyének várható kihirdetésére figyelemmel döntött az idő­pontról. Ezzel összefüggésben felkérte a listavezetőket, hogy a hagyományoknak megfelelő­en kezdjék meg az Országgyű­lés alakuló ülésével kapcsola­tos előkészítő tárgyalásokat- közölte Altorjai Anita. Az Országgyűlés alakuló ülését az alaptörvény értel­mében az államfő hívja össze a választást követő 30 napon belüli időpontra. A parlament megbízatása az alakuló üléssel kezdődik, és a következő Országgyűlés megalakulásáig tart. A köztársasági elnök ekkor tesz javaslatot a miniszterel­nök személyére, akinek meg­választásához a képviselők több mint felének a szavazata szükséges. Szintén ezen a napon vá­lasztják meg - az ország- gyűlési törvény szerint a frakcióvezetők indítványára, a korelnök javaslata alapján- titkos szavazással a házel­nököt, az alelnököket és a jegyzőket. Közös indítvány híján a legnagyobb létszámú képviselőcsoport vezetője jo­gosult a házelnök személyére indítványt tenni. A megválasztott képviselők megbízólevelüket az Ország­gyűlés alakuló ülését megelő­zően a köztársasági elnöknek nyújtják be. Az alakuló ülé­sen, a választási beszámolók elfogadása után jelentik be a frakciók megalakulását, mti Az euroszkeptikusokat erősítené a Jobbik Devizaárfolyam (2014.0418.) PÉNZNEM ______árfolyam változás Euró 306,76 -1,15 USA dollár 222,00 -0,45 Svájci frank 251,53 -1,34 Angol font 372,56 -1,85 Román lej 68,76 -0,18 Ukrán hrivnya 19,65 -0,62 Horvátkuna 40,23 -0,16 Lengyel zloty 73,35 -0,03 Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB EP-választás 2014 Bemutatta a határon túli magyar közös­ségekből érkező EP- képviselőjelöltjeit a Fidesz-KDNP. BUDAPEST. Kárpátalját - a lista 9. helyén - Bocskor Andrea, a beregszászi magyar főiskola tanára, Vajdaságot - a 10. he­lyen - Deli Andor, a Vajdasá­gi Magyar Szövetség (VMSZ) tagja, a Felvidéket pedig - a jelképesnek számító 2l. he­lyen - Gubík László, a Magyar EP-választás 2014 Budapest. Nem tartozik a Job­bik céljai közé Magyarország Európai Unióból való kilép­tetése, a párt azért szeretne minél nagyobb erővel ott len­ni az Európai Parlamentben, hogy sikeressé tegye azokat az euroszkeptikus pártokat, amelyek a „brüsszeli biroda­lomépítés” helyett a nemze­tek Európájának koncepcióját képviselik - jelentette ki Bal- czó Zoltán, a Jobbik alelnöke. Ismertette: a Kúria előtti nép­Közösség Pártja (MKP) ifjúsági szervezetének elnöke képvise­li - közölte Pelczné Gáli Ildikó, a Fidesz alelnöke, a Fidesz-KD­NP EP-választási listavezetője sajtótájékoztatón. Azt mond­ta, a Fidesz-KDNP „nemzeti listája” lehetőséget ad, hogy a határon túli magyar közössé­gek is képviseltessék magukat. Hangsúlyozta, a pártszövet­ség minden jelöltje azért küzd majd, hogy a magyar érdekek maradéktalanul érvényesülje­nek az Európai Unióban és az Európai Parlamentben. mti szavazási kezdeményezésük a csatlakozási szerződés felül­vizsgálására irányul, döntően a diszkrimináció megszünte­tésére, ami a termőföldet ki­szolgáltatja a külföldieknek. Az uniós tagságról szóló másik népszavazást két feltételtől teszik függővé: az EP-válasz- tás után az Európai Egyesült Államok építése folytatódik-e, illetve ha május 1-je után meg­indul a magyar termőföld nagyarányú felvásárlása. MTI Pelczné Gáli Ildikó fotó: mti EP-választás 2014 MSZP: „nincs okuk indulni” gyöngyös. A Jobbiknak sem­milyen politikai és legitimáci­ós oka nincs arra, hogy részt vegyen az európai parlamenti választáson - mondta Szanyi Tibor, az MSZP EP-listaveze- tője pénteken Gyöngyösön sajtótájékoztatón. Szanyi Tibor egyebek között arról beszélt: az a párt, amely rend­szeresen meggyalázza, fel­gyújtja, kidobja a Parlament ablakán a nemzeti jelképek közé emelt európai zászlót, értékrendileg nem Európá­hoz tartozik. MTI EP-választás 2014 DK, 40 ezer ajánlással Budapest. A Demokratikus Koalíció leadta a Nemzeti Vá­lasztási Bizottságnak az eu­rópai parlamenti választáson induláshoz szükséges ajánlá­sokat - közölte a párt ügyve­zető alelnöke. Molnár Csaba azt írta, hogy a DK az indulás feltételeként előírt húszezer aláírás több mint kétszeresét, csaknem 43 ezer ajánlást adott le a választási irodán. Emlé­keztetett, párttá alakulásuk óta most először indulnak önálló­an olyan választáson, amelyen az ország minden szavazópol­gára részt vehet. mti Magyar érdekek képviselete W Wa ' , ■ . . .. Vendégkommentár Dr. Temyák Csaba A remény üzenete Gyakran beszélnek arról, hogy mit adott a keresztény­ség az emberiségnek az egyetemes kultúra és tudomány világában, a művészetek, az építészet, a zene, a nevelés, az egészségügy vonalán és szinte az emberi élet minden terü­letén. Van azonban a kereszténységnek egy olyan üzenete, amely minden ember életét átszövi, függetlenül attól, hogy gyakorolja-e vallását vagy nem, hívő vagy pedig ezt a kérdést a nem fontos ügyek kategóriájába helyezi. A húsvéti feltámadás hite ma is reményt ad az ember­nek. Azt üzeni, hogy nem a pusztulásé és a halálé az utolsó szó, hiszen van feltámadás a halál után. Ez a reménytől áthatott pozitív életszemlélet az elmúlt századok során nemcsak azokat hódította meg, akik Krisztus óta tételesen hisznek az örök életben és a feltámadásban, hanem azokat is, akik bár nem kapták meg a hit ajándékát, életüket mégis optimista szemléletben élik. Hisznek abban, hogy a dolgok végül jóra fordulnak, hogy az oly sok irodalmi és zenei műben vagy jeles filmes alkotásban ábrázolt jó és rossz harca végül a jó győzelmével végződik. Ez az optimizmus nem csak kincstári derűlátás vagy üres önáltatás egy jobb világ eljövetelében, hanem hatal­mas belső energiákat felsza­badítani képes meggyőződés. A feltámadás hite a világban lévő sok bajt és rosszat látva is életben tartja az emberben a reményt, hogy van értelme a küzdelemnek és érdemes minden kudarc ellenére is újra kezdeni. Ha az élet győz még a halálon is, akkor értelmes dolog hinni a jó végső győzelmében. A közel száz éves bencés szerzetes, Olaffson Piacid atya, aki hosszú éveket töltött a Gulágon, a túlélés egyik alapszabályaként említi: „akinek van hová kapasz­kodni, annak könnyebb a szenvedést elviselni”. Jézus Krisztus feltámadása nem csak egyetlen történel­mi pillanatot jelentett, hanem egy új világrend kezdetét. Ez a hír minden húsvétkor a remény új tavaszát hozza, amely fényt visz a világ legsötétebb zugaiba is. Hitem szerint ha elvetnénk Krisztust és az ő feltámadását, akkor nem lenne kiút az ember számára, és a szebb jövőbe vetett minden reménye nem lenne több puszta illúziónál. Hús­vétkor azonban minden évben új erővel robban be az Úr feltámadásának híre, amely válasz azoknak az örök szkep­tikusoknak, akiket már az ószövetségi Prédikátor könyve úgy mutat be, hogy szerintük „semmi sem új a nap alatt”. Még hogy ne lenne semmi új a nap alatt? Hiszen minden húsvétkor hirdetjük, és így, hány meg hány ember tuda­táig ér el hitünk legnagyobb újdonsága: Húsvét reggelén győzött az élet a halál felett. A feltámadás hite a világban lévő sok bajt és rosszat látva is életben tartja az emberben a reményt. Szerzőnk egri érsek ekn@eszak.hu © Az OTP kivonul a Krímből Járókelők haladnak el az OTP Bank ukrán leánybankjának központi épülete előtt Ungváron. A további banki működés etlehetetlenülése miatt az OTP Bank április 18-ától beszün­teti működését a Krímben. fotó: mti, nemes János A tények; igy nőttek az átlagkeresetek A keresetek növekedésére számítanak idén az MTI által megkérdezett elem­zők, akik arra is felhívták a figyelmet, hogy a közfoglalkoztatás továbbra is jelentősen lehúzza az átlagot. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közölt adatai szerint az átlagkeresetek 1,3 százalékkal nőttek az idén január-februárban a nemzet- gazdaságban az egy évvel korábbihoz képest, a közfoglalkoztatottak nélkül 6,4 százalékos volt a növekedés. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete elérte a 226 600 forintot, a közfoglalkoztatot­tak nélkül pedig 239 ezer forintot tett ki. Gabler Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője közölte: a bruttó bérek 1,3 százalékos január-feb­ruári növekedése alacsony, de a közfog­lalkoztatás erősen torzítja az átlagot. Ennek hatását kiszűrve a versenyszfé­rában 5,4 százalékkal nőttek a bérek, a költségvetési szférában 9,1 százalékkal - emelte ki. Rámutatott: a közmun­kaprogramok azért húzták le ennyire az átlagot, mert a közfoglalkoztatottak száma megnőtt, a teljes nemzetgazda­ság mintegy 2,8 millió alkalmazottjából körülbelül 200 ezer a közmunkás. KEOET----------------­2 Mindenfelől

Next

/
Thumbnails
Contents