Kelet-Magyarország, 2014. április (74. évfolyam, 76-100. szám)
2014-04-11 / 85. szám
2014. ÁPRILIS 11., PÉNTEK Kollégáink kedvencei Nehéz a sok kedvesből egyet kiválasztani... a klasszikusok közül talánfladnóti Miklós áll a legközelebb a szívemhez, a munkaszolgálat alatt írt verseihez hasonlókat soha nem olvastam azelőtt, elfogultságom pedig azt mondatja velem, hogy már nem is fogok. A jelen kor költői között Varró Dániel mellett azt a Kürti Lászlót emelném ki, akinek Bemutatkozás című versének két sora életem mostani szakaszában az ars poeticámmá vált. így szól: „kinek adok, mennyit, sosem számolom, csók vagy tenyér joggal ég a szájakon". t- A versek sorokba, rímekbe szabott életek, a költő érzése és élete sokszor a mi életünk és a mi érzésünk, amiért folyamatosan szükség van arra, hogy újra olvasva újra éljük és értékeljük önmagunkat, külső és belső világunkat, viszonyunkat saját létezésünkhöz. Hetente legalább egyszer „eljátszom”, hogy a könyvespolcról levett kötetet találomra kinyitom és elolvasok egy verset. Arra a napra elkísér ez a véletlenül kiválasztott, és valahogy mindig találó mondat. A legutóbbi így szólt Radnóti Bednárik Mónika Miklóstól: Két karodban a halálon,/ mint egy álmon/ átesem. Ladányi Tóth Lajos Szakpárom egyik páratlanul értékes ékessége volt a magyar nyelv és irodalom. Ez utóbbi némi affinitást feltételez a könyvbirodalom iránt. A bőség zavarában még gimnazistaként érintett meg Sziveri János költészete. Hihetetlen, de március 25-én lett volna 60 éves. Az Új Symposion főszerkesztője volt a vajdasági költő, az egykori Jugoszláviában alkotott. Kötetei közül a Szabadgyakorlatok, a Dia-dalok és a Bábel él a legélénkebben az emlékezetemben. Noha 1990-ben hunyt el 35 esztendősen, példásan gazdag az életműve. Nyéki Zsolt Palicz István A verset a leikével szereti meg az ember, ezért van úgy, hogy egy-egy költeményről azt érezzük: rólunk, nekünk szól, belőlünk fakadt ki, helyettünk üzen a világnak. Bár agrárpátyán indultam, kiváló magyar tanáraim korán megmutatták: minden szakma teljesebb lesz a magyar irodalom, benne a költészet ismeretével, szeretetével. Ami legjobban megmaradt, hogy 16 évesen őszinte szívvel tanultam meg Vörösmarty sorait, benne az intelmet: „Mi dolgunk a világon? Küzdeni erőnk szerint a legnebesbekért. Előttünk egy nemzetnek sorsa áll.” Kedvenc kortárs költőm a Ghymes együttes énekese, gitárosa, zeneszerzője, dalszövegírója, Szarka Tamás. Papírra vetett, megzenésített sorai olykor a nagy klasszikusokéval vetekszenek. Valamennyi versében, dalában főszerepet kapnak az érzelmek, de nem az elcsépelt sablonok és közhelyek szintjén, emellett folytonosan megmutatkozik a láthatatlan Isten, az élet, a remény megtestesítője, versenyt futva a rosszal, a halállal. Nagy kedvencem a Szárnyaskezű szeretők, abból is ez a pár sor: Jobb lesz jövőre, az a baj, / Jobb lesz jövőre a tavaly / Rend élén trónol a zavar / Rend élén a za-a zavar. Ötszáz példány készült el a verses CD-ből NYÍREGYHÁZA. A Móricz Zsig- mond Színház és a Mustárház 2008 óta közösen ünnepli a költészet napját. Ennek az együttműködésnek a részeként tavaly a korábbi esztendőkben felvett, közel 300 versből 27 felkerült egy lemezre, amelyen többek között Babits Mihály, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Ady Endre, Juhász Gyula, József Attila, Nagy László és Pilinszky János költeményei is hallhatók olyan színészek előadásában, mint amilyen Pregitzer Fruzsina, Horváth László Attila, Balogh Gábor, Jenei Judit, Vaszkó Bence vagy Gáspár Tibor. A CD-ből 500 darab készült el, ezeket a színházba járók mellett középiskolásokhoz juttatták el. A hangoskönyvek egyébként egyre népszerűbbek, a legismertebb magyar versek kivétel nélkül kaphatók valamilyen hanghordozón. km BERKESZ, „Kiméri szívvel” címmel jelent meg Mészáros László harmadik kötete, amelyhez Göncz Árpád volt köztársasági elnök írt ajánlást, „Jó szívvel aj ánlom figyelmükbe ezeket a verseket. Mészáros László egy kis szabolcsi faluban, a betegséggel küzdve, a költészetben és másokkal törődésben találta meg élete értelmét. Példája adjon erőt, örömöt új olvasóinak is!” A kötet bevétele, az előzőhöz hasonlóan, egy árván maradt testvérpárnak segít. km Mészáros László FOTÓ:PUSZTAI SÁNDOR Hogy mi a vers? Létszükséglet Ha az ember és a vers találkozik, megtörténik a csoda. Emiatt nélkülözhetetlen a költészet. NYÍREGYHÁZA. Illyés Péter előadóművész nélkül ebben a megyében nem nagyon rendeznek irodalmi eseményt. Hogy mit jelent számára a költészet? Azt mondja, el kell olvasni József Attila, Radnóti Miklós vagy Babits Mihály verseit, és ott van bennük a válasz.- Mellettük mondhatnám Kosztolányi Dezső vagy Ady Endre nevét is, szerencsére a magyar irodalom elkényeztet bennünket kiváló szerzőkkel, kiváló alkotásokkal. Számomra egy versben az a fontos, hogy milyen érzéseket kelt bennem, hogy megtalál-e. Ami biztos, hogy a vers jó a léleknek, erre pedig mindenkinek szüksége van. A költészet csodája abban rejlik, hogy a költő gondolt valamire és azt leírta, én pedig elolvasom, gondolok arról valamit és elmondom. Ha az ember és a vers találkozik, akkor megtörténik a csoda. Emiatt nélkülözhetetlen a költészet - mondja Illyés Péter. Születésnapjára A magyar költészet napját hazánkban 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünnepeljük. Nagy Zsuka arra a kérdésre, hogy miért és hogyan vált költővé, azt válaszolja: nem tudja. - Ha azt mondom, hogy ezt akartam, az nem jó válasz. Ha azt mondom, hogy aki költő, iszonyú érzékeny, bohém és örök gyerek és ezért válhat költővé, az közhely. Igaz, de mind kevés is. Szóval az ember egyszer csak úgy érzi, hogy ehhez ért a legjobban. A költészet szolgálat, kiszolgáltatottság, szolgáltatás, meztelenség és kockázat. A költő „megrázó műszer”, én például mindig szorongok, mert nem tudom, hogy megírhatom-e azt a verset, megírhatom-e azt, amit. A költészet felelősség is. Mint minden mesterség. A vers szabaddá tesz- Mindig bíznom kell abban, hogy tudok olyat mondani, úgy írni, úgy látni a világot, ami esztétikai, érzelmi és tartalmi szempontból valamiféle értéket adhat az erre fogékony embereknek. Bíznom kell abban, hogy szükség van rám. De van, amikor semmi nem számít, írni kell és kész. Létszükséglet...- Napjaink egyik divatos kérdése, hogy van-e női költészet? Nagy Zsuka szerint minden csak ránk zár és ránk záródik, mindent szabályok, definíciók közé akarunk szorítani. - Mindig kapaszkodunk. Illyés Péter verset mond FOTÓ: KM-ARCHiV Nem merünk (ön)magunk lenni. Nem tudunk szabadok lenni. Az ember árva. Nagyon árva. Nemesen és nemtelenül is. A nőiség adottság, áldás, lehetőség, teremtő állapot. A nemiség kölcsönhatás. Mint minden viszony, minden viszonyulás. A nőiség nézőpont. A költészetben is. A társadalmi szerepvállalásokban is sokkal nagyobb szükség lenne női nézőpontokra. Zsukával gyakran találkozhatnak a verskedvelők különböző rendezvényeken, ezek, mint mondja, a költő-lét velejárói. - A vers közösségeket is épít. A vers barát, barátság. Itt és így érzem magam szabadnak, a legvállalhatóbb és legigazibb magamnak a sok jelenlétem, szerepem közül. Természetesen fontosak a visszajelzések is. Szerintem mindenkinek fontosak. Kinek erősebben, kinek kevésbé, másrészt pedig ezek az irodalmi megszöktetések segítenek túlélni a mindennapokat. Ahol sokszor szorongunk, elfojtunk, kompenzálunk és feléljük önmagunkat. Engem a vers szabaddá tesz. km-sza De van, amikor semmi nem számít, írni kell és kész. NAGYZSUKA Sok diák ír verseket - ezek egy része a fiókban marad Fontos, hogy megérintse őket a költészet illusztráció: pusztai Sándor A középiskolások főleg a mély, súlyos tartalmú verseket kedvelik. NYÍREGYHÁZA. Varga Ildikó, a Zrínyi Ilona Gimnázium drámapedagógusa szerint a középiskolásokkal meg lehet szerettetni a verseket, de csak akkor, ha jó irányból közelítünk feléjük. - Nem a költő gondolataira kell fektetni a hangsúlyt, hanem arra, hogy a vers a diák számára mit jelent. Ha megtaláljuk azokat a műveket, amelyek számukra aktuálisak, nyert ügyünk van. A nagy klasszikusok a diákok nagy részét hidegen hagyják, de sokan szeretik például a rap-et, ami ha jól csinálják, majdnem költészet. Azt tapasztalom, hogy sokan keresnek verseket, akár a könyvespolcon, akár az interneten, a diákok főleg a súlyos, mély mondanivalójú műveket kedvelik. Tudom azt, hogy sokan írnak verseket, de ezeket csak az asztalfiók „látja”, mert a fiatalok gátlásosak, nem merik megmutatni a műveiket a világnak. Próbálom őket rávenni, hogy változtassanak ezen - a költészet napján például azzal, hogy azokból a verseskötetekből olvasnak fel a tanulók, amiket korábbi zrínyisek írtak. KM „Amit felvállalt, kiveszőben van” NYÍREGYHÁZA. - Amit Ratkó József a költészetében felvállalt, ma már kiveszőben van. A kisemberek ügyét vállalva számtalanszor akasztott tengelyt azzal a diktatórikus rendszerrel, amiben élt, s ami akkor ért véget, amikor a költő meghalt. Hisz’ arról kell írni, ami nincs, ami korszerű, természetes és örökké emberi - hallhatták a költő halálának 25. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen résztvevők a Nyíregyházi Főiskolán. - Megváltozott a költők presztízse és a szerepe: bár a lázadás ma is él a költészetben, a társadalmi igazságosságért folytatott küzdelem politikai síkra tolódott - ismertette Antal Balázs. Ka- rádi Zsolt a Móricz Zsigmond Színház egy kezdeményezéséről is beszámolt: a társulat májusban mutatja be Ratkó József Segítsd a királyt című drámájának beavatkozó színházi változatát. km-csa Megkérdeztük: Ön milyen verseket olvas? Dr. Antal Attila főiskolai tanár Lukovics György mesterfodrász Páll István, múzeumfalu-igazgató Papp Márta Rebeka diák Rátonyi Marianna pedagógus Vaskó Ilona középiskola tanár- Az igazi művészet, az esztétikai értékkel bíró mű mindig aktuális. Igaz ez Ratkó József költészetére is, aki verseiben ma is időszerű problémákat vet fel. Ilyen az abortusz, a nemzeti érzés háttérbe szorulása, az, hogy kiveszőben van az emberekből a szeretet. Ma kevesebben olvasnak verset, így Ratkó költészetével kapcsolatban nem az aktualitással, hanem a hatással van baj. Akik azonban versolvasók maradtak, azok rezonálnak a költő műveiben. Végezetül álljon itt Görömbei András egy gondolata: „egy-egy nemzet tudatában azok a művek élnek közösség- formáló erőként, amelyekben a nemzet létének igazsága lép működésbe". Az olvasás és a könyvek szerepe nagyon fontos, mert amellett, hogy jó időtöltés, egyúttal a magaskultúrát fogyasztjuk és a szókincsünk is bővül. A mai világban újból fel kell ismernünk és meg kell ismernünk a kultúra szépségeit. Azon túl, hogy a munkámhoz szükséges szakmai lapokat szemezgetem, az irodalmi művek sem állnak távol tőlem. Részben a fiam kötelező olvasmányait átlapozva elevenítem fel iskolás emlékeimet. A kedvenc versem Petőfi Sándor Anyám tyúkja című költeménye. Egészen gyermekkoromtól mély benyomást tett és tesz rám mind a mai napig, álmomból felkeltve is betűről betűre elszavalom. Azt túlzás lenne állítani, hogy a költészettel fekszem és kelek, de hogy formálja, jobbá teszi az embert, kétségtelen. Még ma is különös hangulatot idéz föl bennem például Radnóti Miklós Nem tudhatom... című verse, melyet még diákkoromban tanultam meg, s azóta sem felejtettem el. Ez a vers jutott minden alkalommal eszembe, amikor még a rendszerváltás előtt külföldről jövet átléptük a határt. Mert érzékelhető volt, mennyivel emberköze- libb ez az ország, mint voltak akkoriban a közvetlen szomszédok. Egy jó vers a kifejező-eszközeinek gazdagságával sokkal jobban megfogja az embereket, mint a legkiválóbb politikus-szónok. Nagyon szeretem a verseket, és nemcsak olvasni, de előadni is, ezért járok szavalóversenyekre. Sok költőt és művet ismerek és szeretek, ezért nehéz csupán egy alkotást kiválasztani. Kedvenc költőm viszont van: Radnóti Miklós, akinek minden műve közel áll hozzám. A háborús és a szerelmi költészete is nagy hatással van rám, de általánosságban is igaz, hogy a komoly hangvételű verseket szeretem, azt, ami rólam, nekem szól. Van egy Kosztolányi Dezső-idézet, ami nagyon sokat jelent nekem, ez így szól: „ne álmodd az életed, hanem él az álmodat”. Ez tökéletesen kifejezi azt, amit az életről gondolok. Amikor Kosztolányit megkérdezték, hogy szerinte melyik a magyar nyelv legszebb szava, azt felelte, nehéz erre válaszolni, mert olyan, mintha a zongora legszebb hangját kellene kiválasztania egy művésznek. Így érzem én is. Az, hogy egy adott pillanatban melyik vers áll a legközelebb hozzánk, függ a lelkiállapottól, a friss élményektől, impulzusoktól, talán még a fronthatásoktól is. Általános iskolai tanárként (tan)évente több száz verssel ismertetem meg a gyerekeket. Mindenkit arra buzdítok, hogy ne hagyja a könyvespolcán porosodni a köteteteket, ha mégis, lapozza fel hangoskönyvként a neten, és hallgassa a verseket!- A vers átölel, elringat, megnyugtat, elgondolkodtat és erőt ad, ezért gyakran és szívesen olvasok verseket, legyen az Pilinszky, Ady, Radnóti, Szabó Lőrinc, vagy Apollinaire, Villon magyarra fordított költeménye. A verseskötetekben mindig megtalálom a hangulatomhoz illő sorokat, amelyekben önmagámra ismerek, s kifejezik az érzéseimet, legyen szó szerelemről, bánatról, örömről, csalódásról. A vers a nehéz pillanatokon is átsegít, egy-egy sor megkönnyíti, hogy tovább lépjek. Kedvenc verssorom egy Pilinszky-idézet: A számban érzem mocskait/ egy leskelő pokolnak:/ mit rejt előlem, istenem,/ mit őriz még a holnap? KELET ( ; JPm 111 IS 1| jt ifC mM M ÉtM Göncz Árpád írt a kötethez ajánlást
