Kelet-Magyarország, 2014. április (74. évfolyam, 76-100. szám)

2014-04-10 / 84. szám

2014. ÁPRILIS 10., CSÜTÖRTÖK KELET Választás 2014 5 Májusban lehet csak hivatalos végeredmény BUDAPEST. Várni kell arra, hogy az átjelentkezők sza­vazatait is összesítsék, vala­mint, hogy lejárjon a fellebbe­zési határidő az országgyűlési választás után. Ezért várha­tóan május első napjaiban hirdetik csak ki az április 6-ai országgyűlési választás vég­eredményét. Szombaton számlálnak Országszerte 106 olyan sza­vazókor van, ahol vasárnap este nem számolták meg a szavazatokat. A következő napokban ide érkeznek meg az átjelentkezők voksai és a külképviseleteken leadott szavazatok is, amiket össze­kevernek azokkal, amik már az urnában vannak. A több mint 120 ezer át­jelentkező szavazatai már megérkeztek a Nemzeti Vá­lasztási Irodába. A szavaza­tokat legkésőbb szombatig kell összeszámolniuk a bi­zottságoknak, így akkor lesz végleges, ám még nem jog­erős végeredmény az egyéni választókerületekben. Az országos listás ered­ményt legkésőbb április 25-éig kell megállapítani - mondta a Nemzeti Válasz­tási Bizottság elnöke. Patyi András hozzátette: végleges eredményt azonban csak na­pokkal később lehet hirdetni a fellebbezési határidők mi­att. „Azt három napon belül lehet benyújtani és a Kúria legkésőbb három napon be­lül dönt, ami azt jelenti, hogy J 25 meg 6 az körülbelül május [ legeleje...” Az a harminc nap... Az új országgyűlés alakuló ülését a választás után 30 napon belül kell összehívnia a köztársasági elnöknek, leg­később tehát május 6-ára. Az új alaptörvény szerint akkor, akár már az új miniszterelnök személyéről is dönthetnek. „Megalakulnak a képviselő- csoportok, elfoglalja pozíció­ját az országgyűlés vezetője, vezető tisztségviselői, meg­választásra kerül a háznagy és hogyha minden optimális akkor szavaznak a minisz­terelnök személyéről és az ő pozíciója is megerősítésre ke­rül” - nyilatkozta Ifj. Lomnici Zoltán, jogász. ÉKN Szó(szóló)hoz jutnak a nemzetiségek is BUDAPEST. „Azáltal, hogy bekapcsolódnak a törvény­hozók munkájába és a parla­menti információáramlásba, az eddiginél is nagyobb lob­bi tevékenységet fejthetnek ki azért a közösségért, aki­kért dolgoznak” - ekképpen vélekedett Heinék Ottó a nemzetiségi önkormányza­tok által delegált szószólók lehetőségeiről. A Magyar- országi Németek Országos Önkormányzatának elnöke emlékeztetett, a mostani or­szággyűlési választáson nyílt először lehetősége a nemze­tiségi önkormányzatoknak, hogy önálló listát állítsanak. Felszólalhatnak Mandátumot egyikük sem szerzett, viszont 13 nemzeti­ség delegálhat a Parlamentbe szószólót, így a német ön- kormányzat is. Hozzátette, a szószólók részt vehetnek és felszólalhatnak a plená­ris ülésen, ha a Házbizottság megítélése szerint a napirend a nemzetiségek jogait is érin­ti, viszont nem alakíthatnak frakciót, nincsen szavazati joguk, nem interpellálhat­nak és nem szólalhatnak fel napirend előtt. A 13 nemzeti­ség létrehozhat egy közös bi­zottságot és az Országgyűlés többi bizottságának ülésein is részt vehetnek tanácskozá­si joggal, továbbá kérdéseket és indítványokat is megfogal- j mazhatnak. Célok és eszközök Heinek Ottó kiemelte, többek között azt szeretnék elérni a ciklus során, hogy a Ma­gyarországi Német Színház nagyobb támogatást kapjon, az oktatásban jobban érvé­nyesüljön a kéttannyelvű- ség, bővüljön a nemzetiségi | önkormányzatok jogköre, és i a civil szféra is hangsúlyo­sabb szerephez jusson. Azt is elmondta, hogy még nincs döntés arról, ki képviseli a magyarországi németséget az Országgyűlésben. mti A második helyen végzett jelöltek pártállása választókerületenként Megszerzett listás szavazatok 2010 2014 Fidesz 2 706 292 2 135960 MSZP 990428 1246465 Jobbik 855 436 985 028 LMP 383876 252372 Jelmagyarázat: MSZP-Együtt-DK-PM-MLP (baloldali összefogás) Jobbik ék Fidesz-KDNP GRAFIKA: ÉKN. F0RRÄS: VALASTÁS.HU Jobbik: Innen csippantott, arról pedig beelőzött A Fidesz-ből harapdált, az MSZP-t el-elhagyta az erősödő Jobbik. BUDAPEST. A Jobbik nemcsak növelte területi lefedettségét, és immár Nyugat-Magyar- országon is több megyében egyértelmű második erő, ha­nem a legtöbb körzetben a megszerzett szavazatarányát is növelni tudta. A Jobbik szemmel látha­tóan a kormánypárttól is ho­zott el bőven szavazatokat, még akkor is, ha 2010-ben a Fidesz-KDNP, mondhatni, túlnyerte magát. A nagyobb városokban ugyanakkor to­vábbra is gyengébb. Kevesebb mandátum A Jobbik országos összesí­tésben 2010-ben 855 ezer listás szavazatot kapott, ami 17,8 százalékos eredményt jelentett. Most vasárnap a határon túli szavazatok nél­kül viszont már 983 ezren szavaztak a listájukra, ami 20,7 százalékos eredmény. Ez annak ellenére is előrelé­pés nekik, hogy a választási rendszer változása miatt a parlamenti mandátumará­nyuk némileg csökkent. Ha nem a listás szavazatokat nézzük: 106-ból 41 körzet­ben másodiknak lenni ará­nyaiban valamivel jobb ered­mény, mint amit 2010-ben elértek, akkor százhetvenhat körzetből hatvanban álltak az első forduló után a máso­dik helyen. Hétből hat választókör­zetben jöttek be második helyre - egy kivétellel - a bal­oldali jelölt előtt Borsod-Aba- új-Zemplén megyében, hatból ötben Szabolcs-Szat- már-Bereg megyében, hat­ból négyben Hajdú-Bihar megyében, háromból há­romban Heves megyében, hatból négyben Bács-Kiskun megyében, négyből három­ban Jász-Nagykun-Szolnok megyében. És bár a választó- kerületek határai megváltoz­tak, vidéken jellemzően 2-5, sőt, egyes helyeken akár még 8-10 százalékponttal is növel­Róna Dániel szerint a területi adatokból nem igazán lehet arra következtetni, hogy kitől vett el szavazatokat a Jobbik, arra nézve a 2012-2013-as vá­lasztói attitűdvizsgálatok in­kább irányadóak. Ezek szerint a bizonytalanok és a Fidesz táborából jöhetnek 40-40 százalékban a párt szavazói, és minden ötödik pedig a bal­oldalról. Kiemelkedően jó, 30 szá­zalék feletti eredményt értek el a Jobbik jelöltjei Heves és ni tudták szavazatarányukat a legtöbb körzetben. Van per­sze egy-két megye, ahol ön­magához képest nem igazán tudott javítani a Jobbik: Bara­nyában és Komárom-Eszter- gom megyében például sem most, sem 2010-ben nem volt egyetlen egyéni második he­lye sem a jelöltjeinek. Rosszul fogadták A Jobbik tehát 2010-hez képest látványosan meg­erősödött Nyugat-Magyar- országon, ezzel országos lefedettségben is nőtt a tá­mogatottságuk. Emellett érdekes módon nem ott sze­repeltek önmagukhoz ké­pest kiugróan, ahol négy éve (például a kazincbarcikai és Borsod megye két-két vá­lasztókerületében, illetve a Jászságban, a Szolnok me­gyei 2. választókerületben. A legjobban a pártelnök, Vona Gábor szerepelt a gyöngyösi körzetben: 35,8 százalékos eredményével komolyan megszorongatta fideszes el­lenfelét, Horváth Lászlót, aki párttársaihoz képest megle­pően gyenge eredménnyel, mindössze 37,1 százalékkal nyert (a baloldali jelölt, Sós Tamás 22 százalékot kapott). a tiszaújvárosi körzetben), hanem Miskolcon (a 2-es választókerületben), vagy Gyöngyösön: az itteni válasz­tókerületekben megszorítot­ták a végső győztest is. Róna Dániel, a Corvinus Egyetem doktorandusza (aki régóta kutatja a Jobbikot) a húsz százalék fölötti ered­ményt a Jobbik szempont­jából nagyon jónak tartja, és meglepődött, hogy milyen rosszkedvűen fogadták ezt a párt eredményváró köz­pontjában. Szerinte mindez kapcsolatban lehet a Jobbik irreális elvárásaival, aminek szerinte az is egy jele, hogy a tagok és támogatók szerint a közvélemény-kutatók rend­re alulmérik őket, mivel úgy gondolják, sokan nem merik elárulni, hogy rájuk voksol­nak - ám ez a vélelem a való­ságban egyáltalán nem igazo­lódott be. A kutató úgy véli, a válasz­tókerületek átszabása érdem­ben nem befolyásolta a Jobbik eredményét: elképzelhető szerinte, hogy néhány körze­tet nyertek volna a 176-ból, de akkora különbséget az sem eredményezett volna, ha ma­rad annyi választókerület. A képviselők számának a csök­kentésével és az egyéniben megnyerhető mandátumok túlsúlyával viszont a Jobbik rosszabbul járt. ÉKN-HVG Minden ötödik baloldalról Párhuzamos interjú: A választás után a baloldalon kialakult helyzetről Szomszéd Orsolya, a Nézőpont vezető elemzője Várhatók-e gyökeres változások, személyi konzekvencia a választás baloldali vesztes pártjainál? szomszéd Orsolya: A baloldal nem tudott valódi egységet lét­rehozni a választásokra, a kényszer szülte szövetség pedig csak április 6-áig tartotta egyben a pártokat. Már korábban is számos jele volt annak, hogy az összefogás résztvevői a közös cél elérése helyett elsősorban saját egyéni érdekeiket követik. A látványos harcot és a médián keresztüli egymásnak való üzengetést ugyan a kampányban felfüggesztették, ám való­di bizalom nem alakult ki köztük. Az érdekközösségben való részvétel is azt szolgálta, hogy biztosítsák saját parlamenti részvételüket (Bajnai Gordon vagy Gyurcsány Ferenc pártja külön-külön nem biztos, hogy elérte volna az 5 százalékot), illetve, hogy ne veszítsenek értékes voksokat az egyéni körze­tekben, ha egymás ellen indulnak. Filippov Gábor, a Magyar Progresz- szfv Intézet elemzője FILIPPOV GÁBOR: A Fidesznek idén jól bevált parlamenti válasz­tási rendszer nem sokat fog változni 2018-ig, így a baloldal ak­kor is rá lesz kényszerítve az együttműködésre. Az ezt megala­pozó előválasztási kampány pedig már most kezdetét vette. A baloldal számára az EP-választás tétje az, hogy a kényszerből létrehozott választási szövetség vereségét követően egyér­telmű kép alakuljon ki arról: a szövetségkötés óta hogyan alakultak a térfél belső erőviszonyai, mely párt tekinthető a baloldal vezető erejének, illetve mire mennek egymás nélkül, önállóan. A közös listás indulás erre nem adna lehetőséget, de egyben azt is sugallná, hogy a baloldal nem a választási rend­szer okozta kényszerből, hanem gyengesége miatt választotta áprilisban a közös indulást. Volna-e lételeme egy újabb baloldali ellenzéki közös listának az EP-választásokra? SZOMSZÉD ORSOLYA: Az EP-választás más rendszerben történik, nincsenek egyéni körzetek, csak tisztán listás, arányos sziszté­ma. Mindenki igyekszik külön megmutatni magát és legyőzni a másikat, vagy legalábbis felmutatni erejét, hogy jó pozíciót foglaljon el a baloldalon kiújuló belső harcban. Az EP-válasz- táson jó esélye lehet a kisebb, radikális pártoknak is, így pél­dául akár a Gyurcsány Ferenc vezette DK is elérheti egyedül az 5 százalékos küszöböt. Fodor Gábor pártjának azonban nincs valós társadalmi támogatottsága, a közvélemény-kuta­tók nem mérik, így érthető, hogy a liberális politikus közösen indulna a többiekkel. FILIPPOV GÁBOR: A villámgyorsan közelgő Európai Parlamen­ti választás kapcsán informálisan természetesen felmerült a baloldali közös indulás lehetősége is. Érthető módon a közös lista gondolatát éppen a „kormányváltók” leggyengébb párt­jának vezetője vetette fel nyilvánosan is, akinek - saját beval­lása szerint - nem lenne sok esélye önállóan. Fodor Gábornak egyébként kétségkívül igaza van abban, hogy külön indulás esetén a Jobbiknak komoly esélye lenne rá, hogy relatív több­séget szerezzen a baloldallal szemben. A kérdés azonban az, hogy a baloldal jelenlegi helyzetében ez vagy a belső viszo­nyok rendezése és a váltópárti státus hosszabb távon történő visszaszerzése jelenti-e a legnagyobb kihívást. A Liberálisok nem indulnak Budapest. A Magyar Liberális Párt (MLP) úgy döntött, hogy a párt nem indul az EP-válasz- táson - jelentette be az MLP ügyvivő testületének ülése után Fodor Gábor. A pártel­nök döntésük politikai okának nevezte, hogy bár többször is felkérte a baloldali összefogás pártjait, hogy tartsák meg és ha kell, szélesítsék ki az EP-válasz- tásokra a korábbi együttmű­ködést, erre nemet mondtak. Tiszteletben tartják, hogy volt partnereik önállóan akarnak indulni, de nem tartják jónak a döntést, mert fennáll a veszély, hogy a Jobbik lesz a második legerősebb párt az európai par­lamenti választásokon - közöl­te. Emellett technikai érvnek nevezte, hogy nincs pénzük a választási részvételre. Fodor Gábor korábban elmondta, a baloldali összefogásban részt vevő pártoknak az európai parlamenti (EP) választásra is közös listát kellene állítaniuk azért, hogy ne a Jobbik legyen a második. MTI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents