Kelet Magyarország, 2014. március (71. évfolyam, 51-75. szám)

2014-03-06 / 55. szám

2014. MÁRCIUS 6., CSÜTÖRTÖK KELET ■ IP Ifi |Afl jSi 0m Beszélő nyugdíjas adatok Borsod-Abaúj­Zemplén Szabolcs-Szatmár­Bereg Komárom­Gyor-Moson-Sopron Esztergom Budapest Veszprém Csongrád 89 000 77 000 100000 97000 119000 86 500 88000 gyékben, így nem meglepő, hogy többen részesülnek nyug­díjban és egyéb ellátásban. A gazdaság tükrében Feltűnt, hogy a nyugdíjban és egyéb ellátásban részesülők közül a fiatalabb korosztályok (főként az 59 után születettek) aránya magasabb az észak-ma­gyarországi régióban az orszá­gos átlagnál... Az említetteket árnyalja a népesség egészségi állapo­ta összefüggésben a terület gazdasági fejlettségével, el­sősorban a munkaerő-piaci helyzettel is. Általánosságban elmondható, hogy az olyan területeken, ahol a magasabb iskolai végzettséget igénylő foglalkozások dominálnak a munkaerő-piacon, a népes­ség jobb egészségi állapotban van, esetleg kedvezőbbek az idősebbek foglalkoztatásának lehetőségei is, magasabb élet­korban válnak ellátottá. Észak-Magyarországon az országos átlagnál kedvezőt­lenebb a népesség egészségi állapota, ezért többen váltak jogosulttá a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásokra. Ezt az ellátást jel­lemzően fiatalabb korban, ke­vesebb szolgálati idővel veszik igénybe. E megyében a 60 éves és idősebb népesség 23 száza­léka, összesen 36 432 fő része­Hogyhogy magasabb Borsod-Abaúj-Zemp- lénben az átlag nyugdíj, mintHajdú-Biharban?! MISKOLC. Ez csak az egyik meg­lepő felfedezés volt, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nyugdíjakról és egyéb ellátásokról 2013-ban megje­lent (eddig legfrissebb) kiad­ványában leltünk. Kíváncsiak voltunk az adatok mögötti összefüggésekre is. Kérdésso­runk alapján a KSH segített a számok mögé nézni. Jóval kedvezőtlenebbek Az egyik kérdésünk az volt: mi­től alakulhatott úgy, hogy Bor­sod-Abaúj-Zemplén megyében magasabb a nyugdíjban, ellá­tásban és egyéb járadékban ré­szesülők, illetve 60 éven túliak aránya, mint akár Hajdú-Bihar- ban vagy Szabolcsban (viszont kevesebb, mint az összes többi környező megyében). A válasz leszögezi: a nyugdíjban, ellá­tásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők né­pességen belüli arányát és en­nek megyék közötti különb­ségeit alapvetően a népesség korstruktúrája határozza meg, hiszen az ellátások közül a leg­többeket érintő öregségi nyug­díj korhoz kötött. (B.-A.-Z. me­gyében például az összes ellá­tott 64 százaléka részesül öreg­ségi nyugdíjban.) E megyében magasabb az idősebb népesség aránya, mint Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg me­Vissza a kilencvenes évek előttre! A teljes ellátások havi átla­gának térképén' nem is azt találtuk meglepőnek, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén átla­ga alacsonyabb, mint sok más megyében tőlünk nyugatabb­ra, hanem inkább azt, hogy több mint Hajdú-Biharé. A KSH magyarázata szerint a teljes ellátás havi összegét elsősorban az ellátások leg­nagyobb hányadát kitevő öregségi nyugdíjak határoz­zák meg, amelyek esetében pedig elsődlegesen az adott megye korábbi gazdaságszer­kezeti jellemzői és az ezzel összefüggő kereseti viszonyai a meghatározók. A megye gazdaságára a ’90-es évek kö­zepéig az ipari és bányászati munkahelyek erőteljesebb je­lenléte volt jellemző. Az egy­kor ezekben az ágazatokban foglalkoztatott ellátottak ma­gasabb keresettel rendelkez­tek, így öregségi nyugdíjuk is több, mint például Hajdú-Bi­har, vagy akár Szabolcs-Szat­már-Bereg megyékben. sül ebben az ellátástípusban, azonban ennél is magasabb az arány Szabolcs-Szatmár-Be­reg, Baranya, Tolna, Békés és Csongrád megyékben, kaptuk a magyarázatot. Magasabb a halandóság Arra is választ adtak, miként függ össze a gazdasági hely­zettel, hogy a rehabilitációs járadékosok körében a többi ellátáshoz képest rövidebb a szolgálati idő Észak-Magyaror­szágon. A hozzátartozói nyug­ellátásokban főellátásként ré­szesülőkről kiderül, hogy két ellátástípus dominál, a korbe- töltött özvegyi nyugdíj és az árvaellátás érinti a legtöbbeket B.-A.-Z. megyében: 8300-8300 főt. Az árvaellátásban részesü­lők esetében gyakorlatilag el­hanyagolható a megyék közti különbség. A korbetöltött öz­vegyi nyugdíjasok ezer, 60 éves és idősebb népességhez viszo­nyított aránya 9 (Budapest) és 75 (Szabolcs-Szatmár-Be­reg) között szóródik, B.-A.-Z. megyében a 3. legmagasabb (56). Ebben szerepet játszhat a magasabb halandóság, vala­mint az alacsonyabb foglalkoz­tatottsági szint. ÉM-SZK Magyarország nyugdíjtérképe 2013 decemberi adatok a januári 2,4 százalékos nyugdíjemeléssel felszorozva 89000 94000 97 000 Igi 100 000 NS« Somogy Baranya 86 500 100 000 ■ 86000 pest Jász-Nagykun 83 600 88000 Bács-Kiskun Tolna 91000 Nyugdíjban részesülők száma (kerekítve, ezer fő) GRAFIKA: ÉKN. FORRÁS: 0NYF Lopakodó katasztrófa is fenyegethet... Erőteljes szüle- tésszám-növekedésre lenne szükség a követ­kező évtizedekben. NYÍREGYHÁZA. „A nyugdíjban, el­látásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők megoszlása meglehetősen sa­játságos Szabolcs-Szatmár-Be- regben” - kezdte fejtegetését prof. dr. Hajnal Béla, a Debrece­ni Egyetem és a Nemzeti Köz- szolgálati Egyetem tanára. Az átlagnál kisebb... „Amíg országosan 70 száza­léknyi az öregségi nyugdíjban részesülők száma, addig ez a mutató a megyében 55 szá­zalék. A megváltozott mun­kaképességűek (régi nevén rokkantnyugdíjasok) aránya megyénkben majdnem 30 százaléknyi (országosan 15 százalék), az ő ellátásuk ala­csony, így az átlagot jelen­tősen lehúzza. A hozzátar­tozói (özvegyi, árvaellátási) nyugdíj Szabolcs-Szatmár -Beregben 10 százalék körüli, amely majdnem kétszerese az országos átlagnak. Ezek együttesen magyarázzák, hogy az öregségi nyugdíj mértéke majdnem 20 ezer forinttal kisebb az országos átlagnál. Amíg országos szin­ten átlagban 113 ezer forint az öregségi nyugdíj, addig Sza­bolcsban 93 ezer.” A nyugdíj nagysága a ke­resettől és a szolgálati időtől függ. A megyében élők mu­tatója elmarad az országos át­lagtól, ami a rosszabb egész­A 80 éven fe­lüliek száma hazánkban 400 ezer körüli. DR. HAJNAL BÉLA ségi állapottal is indokolható. A nemzetgazdasági ágak elté­rő szerkezete szerint a megyé­ben dominánsabb a mezőgaz­daság, míg a pénzügyi és az ingatlan-forgalmazási szektor kevésbé van jelen. A követke­ző komponens az iskolai vég­zettség: e téren is hátul kullog a megye. A betöltendő állá­sok és a munkalehetőségek is nagyban függnek ettől. Az új nyugdíjkorhatár, a 65 éves életkor Magyarországon azt jelenti, hogy a férfiak 14, a nők még 18 évre számíthat­nak átlagban, de az egészség­ben megélt évek száma mind­két nemnél csupán plusz 6 esztendő. Ez Svédországban a férfiaknál 14, a nőknél 15 év­nek felel meg. Riasztó mértékben A 80 éven felüliek száma most hazánkban 400 ezer körüli. Ugyanez a szegmens 2060-ban 870 ezer lesz, egyes jóslatok szerint elérheti az 1 milliót is. Ráadásul 8 milliós népességet prognosztizálnak. A riasztó mértékű öregedéssel szemben erőteljes születésszám-növe- kedésre lenne szükség a kö­vetkező évtizedekben. Ennek elmaradása esetén nem túlzás lopakodó katasztrófa-fenyege­tésről beszélni. ÉKN-LTl A rehabilitációs járadékról A rehabilitációs járadék sajátossága (50-79 százalékos egészségkárosodás esetén a fennmaradt munkaképesség fejlesztéséhez), hogy rövidebb szol­gálati idővel párosul, ez önmagában nem területi sajátosság és nem függ a gazdasági helyzettől. Az elemzésben általában a rövidebb szolgálati idő ese­tében vontak párhuzamot a gazdasági helyzettel összefüggő területi különb­ségekkel. Hiszen a kedvezőtlenebb gazdasági helyzet általában az alacso­nyabb iskolai végzettséggel rendelkező, a fizikai foglalkozású, esetleg rosszabb egészségi állapotú népesség magasabb arányával, nagyobb munkanélküliség­gel, ezáltal kevesebb megszerezhető szolgálati idővel párosul. Megkérdeztük: Hogy élte meg a nyugdijasságot? ERDEI VIKTORNÉ: Nem ért felkészületlenül, otthon dolgoztam. TÓTH JÁNOSNÉ: Kezdetben nehéz volt megszokni. T\ GERESÁNDORNÉ: Elkezdtem közösségbe járni. SZABÓ SÁNDOR: Ak­tívan töltöm az időm, rengeteg a teendőm. PARTI GYÖRGYNÉ: Bal volt, mert imádtam a szakmám. SZITÁSI GÉZA: Nagyon könnyen vettem a változásokat. Az idős korban a legrosz- szabb az, ha betegek vagyunk - mondta Erdei Viktomé, aki nyugalmazása után, otthon tovább folytatta a kötöttáru készítői tevékenységet. Tóth Jánosné számára nehéz volt megszokni, hogy 43 év után nem kell bemenni dolgoz­ni. - Ki kellett alakítanom egy napi ritmust, elkezdtem varr­ni, most pedig az unokákkal foglalom el magam - mond­ta. „Rokkantnyugdíjassá vá­lásomkor a stressz oldására kezdtem el a helyi nyugdíjas klub rendezvényeire járni” - nyilatkozta Gere Sándorné, aki újságolvasással, kertészkedés­sel és a keresztlánya pesztrálá- sával foglalja el magát a min­dennapokban. Szabó Sándor betegesen vágott a nyugdíjas éveinek, de nem hagyta el magát. - Rengeteg teendőm akad az idősklub programjai­nak rendezésével - válaszolta. „Nagyon nagy baj volt, amikor nem kellett másnap menni dolgozni. Kereskedő voltam és imádtam a szakmám, de ma már az öt unokám és két dédu­nokám mellett nem unatko­zom” - mondta Parti Györgyné. Szitási Géza nagyon könnyen vette a változást. - Ha tudom, hogy ez üyen jó, már 30 évvel ezelőtt elmentem volna nyug­díjba. Különben a zenész, míg él dolgozik, ha ugyan munká­nak nevezhető a muzsikálás - vallja Szitási Géza. ékn-habe A nyugdíjas Zsuzsával indultunkéi hétvégi bevásárlásra. Hamar végeztünk. MISKOLC. Elő a kosárral, sza­tyorral, indulás a piacra, hétvégi bevásárlásra! No, nem kell túlságosan nagy vásárlásra gondolni, ezúttal ugyanis egy átlagnyugdíjast kísértünk el a Búza téri piac­ra. Nézzük csak, Czimer Sán­dorné Zsuzsa mennyit tud költeni egy hétvégére úgy, hogy vendégek nem jönnek, csak magának főz. Egy kevés marad Útközben elmeséli, hogy szé­kelykáposzta lesz a szombati és vasárnapi ebéd. Azonban egy főre nagyon nehéz főzni, ezért az a taktikája, hogy a maradék főtt ételt lefagyaszt­ja, ami aztán nagyon jól jön azokra a napokra, amikor nincs ideje, vagy felugranak hozzá a gyerekek, unokák. Megtudjuk, a nyugdíja alig valamivel több mint too ezer Számoltunk Hogy lehet kijönni az átlagnyug­díjból? Rezsi, állandó kiadások: 45 600 Ft Élelmiszer: 40 000 Ft Családtagoknak ajándék: 10 000 Ft Ruha, cipő: 10 000 Ft Marad körülbelül: 10 000 Ft forint. Az állandó kiadásokra elmegy 45 ezer 600 forint, élelmiszerre körülbelül 40 ezret költ. Szinte minden hó­napban van valamelyik csa­ládtagjának születésnapja vagy névnapja, úgyhogy erre is tartalékol, és egész évben gyűjtöget, hogy nyáron el tudjon utazni a lányához Né­metországba. Cipőre, ruhára keveset költ, és ha takaréko­san beosztja a nyugdíját, ak­kor egy kevéske marad min­den hónapban. A jó gazdálkodáshoz hoz­zátartozik, hogy figyelmesen átböngészi az áruházi pros­pektusokat, és oda megy vá­sárolni, ahol akciókat talál.- Ezt azonban csak a nyug­díjasok tudják megtenni - fűzi hozzá -, mert csak nekik van idejük arra, hogy végig­járják a kedvezményeket kí­náló áruházakat. Káposzta és oldalas A piaci vásárlást a káposz­tásnál kezdjük. Zsuzsa fél kiló savanyú káposztát kér, a húsosnál fél kiló füstölt oldalast. Szükség van még 2 kiló almára, egy kis fej kelkáposztára és manda­rinra is. Ez utóbbit majd az unokák kapják. A boltban már megvásárolta a vödrös tejfölt, a kenyeret, sajtot, disznósajtot és vajkrémet. Kész is a hétvégi bevásárlás, Czimer Sándorné Zsuzsa a Búza téri zöldség-gyümölcs piacon összesen 2 ezer forintért vásárolt fotó: bujdos tibor az összes élelmiszer persze nem fogy el mind a hétvé­gén. A piacon Zsuzsa 2 ezer forintot fizetett, a boltban 1570-et, tehát összesen 3 ezer 570 forint kellett a leg­utóbbi szombatra és vasár­napra. ÉM-HE Piac után: „Mégis van egy fél pénzem”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents