Kelet Magyarország, 2014. március (71. évfolyam, 51-75. szám)

2014-03-26 / 71. szám

2014. MÁRCIUS 26., SZERDA KEÜET HHHHH lasztás 2014 7 Jelöltet és listát állító pártok Nyilvántartásba vett jelöltek, listát állító jelölőszervezetek (a listás jelöltek száma szerint) egyéni jelöltek listás jelöltek összes jelölt Fidesz-KDNP Jobbik MSZP-Együtt-DK-PM-MLP LMP Seres Mária Szövetségesei JESZ A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt Szociáldemokraták Összefogás Párt 385 309 304 238 184 191 175 167 130 Munkáspárt 89 MCP KTI ÚDP Független Kisgazdapárt Zöldek Pártja ÚMP SEM , . Együtt 2014 A győztes sokat visz Jövő vasárnap lesz az immáron egyfordulós országgyűlési választás. VÁLASZTÁS 2014. Az április 6-ai országgyűlési választások nyo­mán az egyéni jelöltek közül az a 106 kerül be, aki a körzeté­ben a legtöbb szavazatot gyűjti. Az országos listán kiadható 93 mandátumot a pártlistás sza­vazatok és az egyéni kerületek­ben nem hasznosult, úgyneve­zett töredékszavazatok alapján osztják ki. Bejutási küszöb „Össze kell majd adni az összes pártlistára leadott szavazatot, sőt, a nemzetiségi listára le­adott voksokat is, és ennek az összesnek kell kiszámítani az öt százalékát egyetlen jelölt­szervezet esetében. Aki nem éri el az öt százalékot, az a tö­redékszavazatok elosztásában A nyertes után is szá­molnak töre­dékszavaza­tokat. PÁLFFY ILONA már nem vesz részt és nem kerül be a parlamentbe. Két jelölőszervezet esetében tíz százalék, kettőnél több eseté­ben pedig tizenöt százalék ez a határ” - ismertette Pálffy Ilo­na, a Nemzeti Választási Iroda elnöke. A Fidesz-KDNP listának pél­dául 10, a baloldali Összefo­gásnak pedig 15 százalékot kell elérnie ahhoz, hogy bekerül­jön a törvényhozásba. Az új választási rendszer­ben a győztes mindent visz. A mandátumok kiosztásánál ugyanis a választókörzetében nyertes képviselő után is szá­molnak töredékszavazatokat. „Mindenki az őrá leadott sza­vazatokat viszi tovább a saját országos listájára. Kivéve az első helyezettet, mert ott csak az első és a második közötti különbség kerül .töredéksza­vazatként az országos listára” - hangsúlyozta Pálffy Ilona. Nemzetiségi szószólók A pénteken befejeződött re­gisztráció alapján a szakértők azt valószínűsítik, hogy egyet­len egy nemzetiség sem tud majd kedvezményes mandá­tumot szerezni az országos lis­táról. Ugyanakkor az országos lista állításának jogán szavaza­ti joggal nem rendelkező szó­szólót küldhet az Országgyű­lésbe. Ehhez elég, ha legalább egy érvényes szavazat érkezik az adott nemzetiségi listára ápribs 6-án. Ez várhatóan vala­mennyi nemzetiség esetében megtörténik. ÉKN Ipsos: Többen mennének szavazni Egyre többen válasz­tanak pártot, erősödik a magyar lakosság választási kedve. választás 2014. Az elmúlt egy hónapban a Fidesz-KD- NP-nek, a Jobbiknak és az LMP-nek nőtt a támogatott­sága, míg a „kormányváltó baloldalé” változatlan maradt - közölte az Ipsos a március első felében végzett közvéle­mény-kutatása alapján. A Fidesz a februári 30-ról 32 százalékra bővítette táborát, utoljára három évvel ezelőtt volt ilyen sok szimpatizánsa. A Jobbikot támogatók aránya az utóbbi hónapban 9-ről 11 százalékra emelkedett, ezzel az ellenzéki párt e parlamen­ti ciklus legjobb eredményét érte el. Az LMP a múltkori 2-ről 4 százalékosra gyarapí­totta a velük leginkább szim­patizálók körét. Az MSZP- Együtt-PM-DK és a liberálisok közös listáját egy hónapja és most is a választókorú népes­ség 23 százaléka támogatta. Közel a küszöbhöz A pártot nem választók cso­portja jelentős mértékben szűkült, a múltkori 35 helyett most csak 27 százaléknyian tartoznak ebbe a csoportba az Ipsos március 4. és 10. közötti, az ország felnőtt lakossága kö­rében végzett mérése szerint. A legaktívabb szavazói kör­ben, a biztos pártválasztók kö­zött a Fidesz-KDNP listájának 48 százaléka van, a baloldalnak 31. A Jobbik ebben a körben 15 százalékos, az LMP pedig meg­közelíti a bejutási küszöbérté­ket - 4 százalékon áll. Az Ipsos a választási kam­pány eddigi nyertesének a Jobbikot tartja, két hónap alatt csaknem megduplázták a táborukat: januárban a la­kosság 6 százaléka támogatta a pártot, februárban már ll százalékon álltak (azaz nagy­jából 900 ezer hívük van) - írta az Ipsos, amely szerint az új szavazók főképpen az aktív munkavállalói körből, a harmincas-negyvenes korosz­tályból, a középrétegekből, vidékről érkeztek a Jobbik­hoz. Nagy többségüket - áll az elemzésben - kemény kor­mánykritika és erőteljes levál­tó hangulat jellemzi, így csak kis hányaduknál valószínűsít­hető, hogy a Fidesz felé for­dulnak a hátralévő hetekben. A kormánypárt is erősödött az utóbbi hónapokban, az év elején a népesség 28 százalé­ka támogatta, jelenleg 32 szá­zaléknyi - körülbelül 2,6 mil­lió - választópolgár sorakozik fel mögéjük - állapította meg az Ipsos. Azt írták, a támoga­tói kör bővülése a 30 év alatti­ak és 60 év felettiek körében, valamint a falvakban az átla­gost jóval meghaladja. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a kampány javította az LMP pozícióit is, februárban még az elmúlt években megszokott 2 száza­lékos táborral rendelkeztek, legutóbb 4 százaléknyian ne­vezték meg leginkább kedvelt pártjukként. MTI Április 6-án reggel 6 és este 7 óra között lehet szavazni fotó: ém Medián: Jobbról előztek február vége felé Nézőpont: a Simon-ügy ártott a baloldalnak TÁRKI: Aktív szavazók, erősödő jobboldal Átél utolsó hónapja a Fidesz gyengülését és a Jobbik határozott erősödését hozta. választás 2014. A Medián feb­ruár végén készült felmé­rése szerint minden máso­dik válaszadó azt szeretné, ha az áprilisi országgyűlési választás kormányváltást hozna, míg 40 százaléknyi­an óhajtanák az Orbán-kor- mány hatalmon maradását. A gyakorlatban a Fidesz ma­gasan vezeti a pártok verse­nyét, igaz, a fölénye jócskán elmarad attól, amit az előző választások előtt, 2010 feb­ruárjában mért a Medián: akkor az összes választó 44 (ezen belül a választani tudó „biztos” szavazók 62) száza­lékának támogatására szá­míthatott, most ugyanez az arány 36, illetve 49 százalék. Módszertan A felmérést 2014. február 21-25. között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, az ország több mint 100 településén véletlenszerűen kiválasztott 1200 felnőtt állampolgár személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta ponto­san tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára a teljes mintában a válaszok megoszlásától függően legfeljebb plusz-mínusz 3. Az elmúlt hónapban lénye­gesen megugrott viszont a Jobbik támogatottsága, sőt, a teljes szavazókprú népesség­ben mért 14 százalékos nép­szerűség rekordnak számít - ilyen népes támogatói bá­zis eddig mindössze egyszer, pontosan két évvel ezelőtt állt a radikális párt mögött. Rontja az esélyeket Az elmúlt hetek egyik meg­határozó belpolitikai botrá­nyáról, a február elején ki­pattant Simon Gábor-ügyről a lakosság meglehetősen tá­jékozottnak mondható: a vá­laszadók 91 százaléka hallott az esetről, 72 százalék meg tudta nevezni a „főszerep­lőt”, sőt, 52 százaléknyian még a szóban forgó pénzösz- szeg nagyságával is tisztában voltak. A Simon-ügy lehetséges hatásai kapcsán a válaszadók 57 százaléka úgy vélekedett, hogy a botrány jelentősen rontja a baloldali összefogás választási esélyeit - ennek ellenére a közös lista támoga­tottsága januárhoz képest lé­nyegében változatlan maradt, sőt, az MSZP önállóan mért népszerűsége egy kissé még javult is. Ezt magyarázhatja az az adat, hogy a válaszadók többsége (53 százalék) szerint ilyen vagy ennél súlyosabb esetek nemcsak az MSZP háza táján vannak, hanem minden pártnál, így a Fidesznél is bő­ven előfordulnak. ÉKN BUDAPEST. Vélhetően a Si­mon-ügy hatására a januári 24 százalékról 18 százalékra csökkent a baloldali pártokkal szimpatizálók aránya febru­árra a teljes népességen belül. Szintén csökkent a januárihoz képest a részvételüket biztosra ígérő szavazókon belül a balol­daliak aránya: 26 százalékról 17 százalékra - tartalmazza a Nézőpont Intézet közvéle­mény-kutatásának eredmé­nye. A kutatás szerint az összes megkérdezett 37 százaléka támogatja a Fidesz-KDNP-t, 18 százaléka a baloldali párto­kat, 12 százaléka a Jobbikot, 3 százaléka pedig az LMP-t. A választásra jogosultak 20 szá­zaléka rejtőzködő, közülük 6 százaléknyian várják kor­mányváltó hangulatban a kö­vetkező hetek kampányát. Az összes megkérdezett 62 százaléka nyilatkozott úgy, hogy részt kíván venni a vá­lasztáson. A részvételüket biztosra ígérő aktív szavazók 47 százaléka választaná a Fi- desz-KDNP-t, 17 százaléka a baloldali összefogás pártjait, 12 százaléka a Jobbikot, 2 százalé­ka pedig a Lehet Más a Politikát. A baloldallal szimpatizálók csökkenő választási részvé­teli hajlandóságát mutatja, hogy a baloldali pártok támo­gatottsága az aktív szavazók körében alacsonyabb a teljes népesség körében mért támo­gatottságuknál. A baloldali szimpatizánsok elbizonyta­lanodása mögött vélhetően a Simon-ügy állhat, melyet az összes megkérdezett 55 száza­léka ismert - közölte a Néző­pont Intézet. A Nézőpont reprezentatív kutatása 2014. február 17. és 20. között, a Heti Válasz című hetilap megrendelésére, 1000 ember telefonos megkérdezé­sével készült. MTI A TARKI az országgyűlé­si választások előtt nem készít külön választási előrejelzést. VÁLASZTÁS 20014. A TÁRKI Társadalomkutatási Intézet havi rendszeres pártprefe­rencia-kutatásának februári adatfelvételét a korábbiaktól eltérően a közelgő választá­sok miatt a szavazási helyze­tet szimuláló módszerrel vé­gezték. A baloldali ellenzéki pártokat az Összefogás közös listájaként kérdezték. Minde­mellett a részvételi hajlandó­ság természetes fokozódása is hozzájárulhat az előző hó­napokétól némiképp külön­böző eredményekhez, amely minden pártot érint. A kor­mánypártok támogatottsága továbbra is jelentősen megha­ladja az ellenzéki Összefogás támogatottságát. A Jobbik és az LMP szavazótábora is na­gyobbnak mutatkozik, mint korábban. Külön, majd együtt Februárban a Fidesz-KDNP to­vábbra is nagy előnnyel veze­tett a többi párt előtt. A teljes népességen belül januárban 29, februárban 38 százalék szavazna a kormánypártokra, a pártválasztók körében pedig mindkét hónapban 49 száza­lék a támogatottságuk. A januárban még külön, pártonként kérdezett MSZP, Együtt 2014 - PM és Demok­ratikus Koalíció alkotta Ösz­szefogás a teljes népesség körében 21 százalékot kapott volna, ami a listára együttesen is ugyanekkora szavazótábort jelentett februárban. A pártvá­lasztók körében viszont a há­rom párt összege januárban 35 százalék volt, az együttes lista támogatottsága februárban 27 százalék. A Jobbik támogatottsága nőtt: a teljes népesség 8 szá­zaléka szavazott volna janu­árban a pártra, míg februárban 15 százalékuk, a pártválasztók körében pedig 14 százalékról 19 százalékra nőtt az arányuk. Az LMP-szavazók aránya is nőtt: a teljes népességen belül 1 százalékról 4 százalékra, a pártválasztók körében pedig 2 százalékról 6 százalékra, mti Módszertan Az 1000 fő megkérdezésén alapuló, a 18 éves és idősebb lakosságot életkor, nem, iskolai végzettség és lakóhely szerint reprezentáló kutatás febru­árban a közeledő választások miatt a szokásostól valamelyest eltérő módon készült: mivel az a választási szituáció, amelyre hivatkozva minden hónapban megkérdezzék a lakosság pártpreferenciáját már nem egy távoli, hanem egy egyre közelibb esemény, ezért a szavazási helyzetet szimu­lálva a válaszadók nem egy listáról választva mondták el a kérdezőbiz­tosnak választott pártjukat, hanem egy szavazólapra hasonlító cédulán maguk jelölték azt és tették a szava­zószelvényt borítékba anélkül, hogy a kérdezőbiztos látta volna a jelölt pártot. Az adatfelvétel 2014. február 12-18. között zajlott. Országos listát állító nemzetiségi önkormányzatok Nyilvántartásba vett listát állító jelölőszervezetek, a listás jelöltek száma szerint Magyarországi Németek Országos Önkormányzata (MNOÖ) ■■■■■■■■■■■■■I 27 Országos Ruszin Önkormányzata (ORÖ) Ukrán Országos Önkormányzat Országos Horvát Önkormányzat Országos Lengyel Önkormányzat (OLÖ) Szerb Országos Önkormányzat (SZOÖ) Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) ■■He Bolgár Országos Önkormányzat HHs Országos Szlovák Önkormányzat (OSZÖ) MHI5 Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata (MGOÖ) M 3 Magyarországi Románok Országos Önkormányzata (MROÖ) Hl 3 . L.; Országos Szlovén Önkormányzat 3 Országos Örmény Önkormányzat H 3 GRAFIKArÉKN. FORRÁS: ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI IRODA, MTI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents