Kelet Magyarország, 2014. március (71. évfolyam, 51-75. szám)
2014-03-18 / 64. szám
KELET 2014. MÁRCIUS 18., KEDD Jegyzat Palicz István Nem vitás: vitázni kell! Vezető politikusaink kismillió- szőr játszották el a nyilvánosság előtt a naiv szűzlány vagy a sértődött madám szerepét. Ha nem volt ínyükre egy-egy kérdés, nem válaszoltak vagy mellébeszéltek. A kérdezz-fe- lelek műsorokban rendszerint felváltva, nem pedig egy asztalhoz ülve igyekeztek meggyőzni minket az igazukról, csak nagy ritkán voltak hajlandóak szemtől szemben szópárbajra kelni az ellentétes álláspont képviselőjével. A fejét jobbra-balra kapkodó, félig, s ennél fogva félretájékoztatott ember tragédiáját tovább tetézi a szándékosan vakvágányra terelt politikai közbeszéd. Három hét múlva választanunk kell(ene), de a pártok kommunikációja még mindig egymás lejáratásáról, a visszamutogatásokról szól, alig hallani konkrét (és hihető) tervekről, programokról. Választópolgárokként szerintem jogunk, a felelős döntés érdekében pedig egyenesen kötelességünk lenne tisztán látni, ki mit akar tenni 2014. április 6-a után. Az egyoldalú évértékelők és kampánybeszédek mellett (vagy helyett?) erre tökéletesen alkalmas lenne a nyi Ivános miniszterelnök-jelöl- ti vita, ahol releváns kérdések mentén érvelhetnének a felek, s talái 1 az is kiderülne, hol van a „komondor” elásva. A regnáló miniszterelnök azonban úgy 'tűnik, az idén sem akar kockáztatni. istvan.palicz@kelet.hu Devizaárfolyam (2014. 03.17.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 312,24-1,27 USA dollár 224,67-1,07 Svájci frank 256,91-1,31 Angol font 373,56-1,67 Román lej 69,21 • -0,28 Ukrán hrivnya 23,04 +0,12 Horvát kuna 40,77-0,18 Lengyel zloty 73,82-0,23 0 http://www.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB A vártnál alacsonyabb az EU-infláció LUXEMBOURG. Lefelé módosította a februári euróövezeti infláció előzetes, becsült adatát az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat); a végleges adat szerint 0,7 százalék a mutató éves összevetésben. Az infláció 2013 ősze óta az Európai Központi Bank által „veszélyzónaként” emlegetett l százalékos szint alatt ragadt, jóval az EKB által ideálisnak tartott 2 százalékhoz közelítő érték alatt. mti árban 15,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az épületek építési volumene 4,1, az egyéb építmények építése - a vasúti felújítási és az útépítési munkáknak köszönhetően - 34,4 százalékkal haladta meg a tavaly januárit. A KSH figyelmeztet, hogy az építőipar januári teljesítménye általában csak egy átlagos hónap 60 százalékának felel meg. Ukrán és orosz katonai jelenlét a Krímben % haditengerészeti bázis :J:'í ■ 4* lé9'te // partvédeími egységek J* Krím • $ után 1 porosz S) Kér« . Q JevwtoM (% k SaroteroMl © ©;3T 0 Alusta f az OROSZ fekete-tengeri flotta legénysége a Krímben: 25 000 fő 1 Ma GRAFIKA: ÉKN FORRÁS: WWW.K0MMERSANT.RU/MTVA SAJTÓ- ÉS FOTÓARCHÍVUM/I Mi lesz „Krímországgal”? A Krím-félsziget fővárosában, Szimferopolban az oroszbarát lakosság örömünnepet ült fotó: getty images Vlagyimir Putyin orosz elnök ma beszédet intéz a krími népszavazás kapcsán az orosz parlamenthez. KIJEV, MOSZKVA. Az orosz államfő, Vlagyimir Putyin soron kívüli beszédet intéz kedden az ország parlamentjének mindkét házához a krími népszavazás kapcsán - jelentette be Ivan Melnyikov, a törvény- hozás alsóházának egyik alel- nöke hétfőn. A kommunista párti politikus nyilatkozatát később a Kreml sajtószolgálata is megerősítette. Az államfő hivatala azt közölte, hogy az orosz elnök a Krím-félszigetnek és Szevasztopol városának az Oroszországi Föderációhoz csatlakozása iránti kérelme kapcsán tart rendkívüli beszédet. Soron kívüli kérés A Kreml sajtószolgálata emlékeztetett arra, hogy a krími parlament a tegnapi nap folyamán, soron kívüli ülésén a terület függetlenségéről fogadott el nyilatkozatot. A dokumentumban azzal a kérésNegyvenezer tartalékost hívnak be KlJEV. Részleges katonai mozgósításról fogadott el törvényt hétfőn az ukrán parlament, amellyel megerősítik Olek- szandr Turcsinov ideiglenes államfő erre vonatkozó elnöki rendeletét. Andrij Parubij, a nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára azt mondta: húszezer tartalékost a nemrég újból megalakított Nemzeti Gárda soraiba hívnak be, és további húszezret a fegyveres erők más alakulataihoz, mti sei fordultak Moszkvához, hogy a területet új jogalanyként, köztársasági státussal vegyék fel az Oroszországi Föderációba. Mindeközben az orosz fekete-tengeri hadiflotta bázisának helyet adó krími Szevasztopolban is arról döntött a városi tanács, hogy a népszavazás eredményeként külön jogalanyként csatlakozik az Oroszországi Föderációhoz. A végleges adatok szerint a szavazók 96,77 százaléka támogatta vasárnap a félsziget csatlakozását Oroszországhoz. Ezt Mihajlo Malisev, a népszavazást szervező parlamenti bizottság elnöke jelentetté be. Délben beszél Vlagyimir Putyin orosz államfő évente egyszer, decemberben szokott évértékelő és programbeszédet intézni az orosz parlament felsőházához. Az elnök mostani soron kívüli, ünnepélyes keretek közötti megszólalását a szokásos helyszínen, a moszkvai Kreml György-termében tartják közép-európai idő szerint délben. mti Kárpátalján már kiképzés van ungvár. Megkezdődött az ukrán hadseregbe jelentkezett kárpátaljai önkéntesek katonai kiképzése hétfőn Ungváron, a Kárpátalja megyei hadkiegészítő parancsnokság bázisán. Az első foglalkozáson 80-an jelentek meg, köztük két lány. Az önkénteseket a katonák a kézifegyverek használatára oktatták - adta hírül a karpatnews. in.ua kárpátaljai hírportál. A jelentés szerint a kiképzők a Kalasnyikov géppisztolyokkal, kézigránátokkal és gránátvetőkkel kapcsolatos tudnivalókkal ismertették meg a tanfolyamon résztvevőket. A tervek szerint a továbbiakban hetente tartanak fegyverismereti foglalkozásokat Ungváron az önkéntesek számára. A múlt pénteken az ukrán hadseregbe jelentkezett kárpátaljai önkéntesek beadványban fordultak Valerij Lun- csenkóhoz, az ukrajnai megye kormányzójához, hogy a krími helyzetre való tekintettel haladéktalanul kezdjék meg katonai kiképzésüket. Kárpátalján a megyei hadkiegészítő parancsnokság adatai szerint a múlt hét végéig 1500-an jelentkeztek önkéntesnek. MTI Szankciók az ELI asztalán Oroszország elleni szankciókról tárgyalnak az uniós külügyminiszterek. Brüsszel. Az orosz vezetők elleni szankciós intézkedések meghozataláról kezdtek tanácskozást hétfőn Brüsz- szelben az EU-országok külügyminiszterei, mivel előző nap az Ukrajnához tartozó Krím-félszigeten a helyi oroszbarát vezetés által kiírt, orosz katonai biztosítás mellett lebonyolított népszavazáson a lakosok nagy többsége az Oroszországhoz való csatlakozás mellett foglalt állást. Jogellenes, illegitim A tanácskozáson Magyar- országot Martonyi János külügyminiszter képviseli, aki az egyeztetésre érkezve újságíróknak magyar részről is megerősítette azt az uniós álláspontot, miszerint ez a referendum jogellenes, illegitim, ellentétben áll az ukrán alkotmánnyal és a nemzetközi joggal. „Ellentétes az egyszerű logikával is, mert az embereknek nem volt valódi választásuk” - tette hozzá. Az unió a fentiek miatt nem ismeri el a referendum eredményét. Elítéli, hogy Oroszország katonai erővel megsértette Ukrajna szuverenitását és területi épségét. Azt követeli, hogy az orosz erőket vonják vissza a válság előtti állásaikba. Az EU-országok állam-, illetve kormányfői március 6-án már felfüggesztették Oroszországgal a vízumügyi, illetve az új átfogó megállapodást célzó tárgyalásokat, mti © Több magyar a szerb parlamentben A Vajdasági Magyarok Szövetségének az előzetes választási eredmények alapján az eddigi 5 helyett várhatóan 7 mandátuma lesz. A biztos bejutók a parlamentbe: Pásztor Bálint, a VMSZ listavezetője, Varga László, Pék Zoltán, Kovács Elvira és Vicsek Annamária. fotó: mti, molnár edvárd # Az Alkotmánybíróság határozott... Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság (AB) elnöke (a hátsó sorban középen) beszél az AB nyilvános határozathirdetésen, amelyen a testület a kormány devizahiteles indítványával kapcsolatos döntését ismertette. fotó: mti, szigetváry zsolt A választások utánra marad a végső döntés Folytatnák a hitel kivezetését BUDAPEST. „Az Alkotmánybíróság döntése visszaigazolta a kormány eddigi lépéseit, a kormány eddig is arra törekedett, hogy alkotmányos alapokon, érdekegyensúlyra törekvő döntéseket hozzon” - mondta Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter szerint mindennek köszönhető, hogy csökken a devizahitelesek aránya az országban, és csökkent az ország sérülékenysége. Kifejtette: azt, hogy a kormány eddigi döntései nem jártak az érdekegyensúly felbomlásával, bizonyítja, hogy a gazdaság az elmúlt év végén már jelentős mértékben növekedett. Fontosnak nevezte, hogy a következő kormány mindenképpen folytassa a devizahitelek megszüntetését, kivezetését. MTI BUDAPEST. Piaci elemzők szerint az Alkotmánybíróság devizahitelekkel kapcsolatos állás- foglalása alapján elvileg ugyan módosíthatók visszamenőlegesen a szerződések, ám ennek feltételeit is megszabják. A szakértők a választások előtt nem várnak végleges döntést a devizahitelesek ügyében. Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház elemzője úgy véli, az Alkotmánybíróság határozata alapján adott az elvi lehetőség arra, hogy az Országgyűlés olyan törvényt hozzon, amellyel visszamenőleges hatállyal módosíthatja a devizahitel-szerződéseket. A határozatban megszabott feltételekből azonban véleménye szerint az is kiolvasható, hogy ha a kormány a bankszektorra próbálná tolni a terheket, akkor a bankok jó eséllyel megtámadhatják a jogszabályt az Alkotmánybíróságon. Rosszabbra számítottak Horváth Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője azt hangsúlyozta, hogy a választások előtti időszakban nem várható végleges döntés a kormány részről a devizahitelesek ügyében. Véleménye szerint az OTP tőzsdei árfolyamán az látszik, hogy a piac sokkal rosszabbra számított, az Alkotmánybíróság határozatának ismertetése után ugyanis elkezdték vásárolni a bank papírjait. mti Kormánykézben a megoldás BUDAPEST. Az ellenzéki összefogás szerint a devizahitelesek problémáinak megoldása a kormány kezében van, ezt támasztja alá az Alkotmány- bíróság hétfői döntése is. Bárándy Gergely, az MSZP elnökségi tagja sajtótájékoztatón azt mondta: az AB-ha- tározat rávilágít, hogy az Or- bán-kormánynak az elmúlt négy évben is minden eszköz rendelkezésére állt, hogy segítsen a devizahiteleseken. A kormány ennek ellenére menekült a probléma elől, és a megoldást megpróbálta áthárítani a Kúriára, az Alkotmánybíróságra és európai fórumokra - fűzte hozzá. Szerinte ha az Orbán-kormány akar, akkor a választásokig hátralévő három hétben is intézkedhet. MTI
