Kelet Magyarország, 2014. március (71. évfolyam, 51-75. szám)
2014-03-14 / 62. szám
2014. MÁRCIUS 14., PÉNTEK KELET Tovább csúszunk le a sajtószabadság-listán Tavaly tovább romlott Magyarországon a sajtószabadság helyzete. Budapest. A Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi újságíró jogvédő szervezet legfrissebb jelentése szerint Magyarországon 2013-ban romlott a sajtószabadság helyzete. Ismét, hiszen 2012-ben még a 40. helyre rangsoroltak bennünket, mára viszont a 64. lett Magyarország. Az újságírók munkáját világszerte hátráltatják a nemzetbiztonsági szolgálatok - állapítja meg az elmúlt évre jellemző új tendenciaként a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi újságíró jogvédő szervezet a szerdán Berlinben kiadott éves jelentésében. Az RSF Magyarországról azt írja, hogy 2013-ban romlott a sajtó- szabadság helyzete. Nehéz a „kritikus” újságíróknak A vizsgált időszakban - 2012 decemberétől 2013 októberének közepéig - világszerte a leginkább jellemző új tendencia az volt, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok számos országban Az RSF 2002 óta évente rangsorol országokat a sajtószabadság minősége alapján. A listát kérdőíves felméréssel gyűjtött adatok alapján állítják össze. A vizsgálatban újságíróktól, újságíró-szervekáját. Különösen riasztó, hogy ez a fejlemény régi demokráciákban is megfigyelhető - emelte ki az RSF. Az oknyomozó újságírókat és állami szervezetektől adatokat kiszivárogtató forrásaikat már az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában is szinte úgy kezelik, mintha tenoristák lennének. Ezek a „diktatúrákat idéző biztonsági reflexek” elfogadhatatlanok olyan országoktól, amelyekben a szabad sajtónak nagy hagyománya van, és „nem utolsósorban megnehezítik a kritikus újságírók életét, akik tekintélyelvű berendezkedésű országokban dolgozva a szabadságukat és az egészségüket kockáztatják” - idézte a szervezet közleménye Michael Rediske szóvivőt. Az RSF Magyarországot a 2012-es 40., illetve a 2013-as 56. helyről a 64. helyre sorolta vissza azon a listán, amely 180 országot rangsorol a sajtószabadság elveinek érvényesülése alapján. Közvetlenül Magyarország után Horvátország következik. Az uniós tagállamok közül Magyarország mögött áll Görögország és Bulgária, a 99., illetve a 100. helyen. zetektől, médiakutatóktól és jogászoktól kérnek adatokat egyebek között a médiára és képviselőire kifejtett nyomásgyakorlásról, valamint a média gazdasági és jogi környezetéről. A listát bemutató közlemény szerint Magyarországon Orbán Viktor 2010-es hatalomra kerülése óta a polgári szabadságjogok hanyatlása tapasztalható, mindenekelőtt az információs szabadság területén. A kormány a kétharmados parlamenti többségére támaszkodva „restriktiv” médiatörvényt fogadtatott el - tették hozzá, megjegyezve, hogy az EU elérte a kormánynál a jogszabály egyes rendelkezéseinek visz- szavonását, de „a leginkább korlátozó (rendelkezések) továbbra is hatályosak”. Változások a világban A lista elején és végén nem történt változás, az élbolyhoz észak-európai országok (Finnország, Hollandia, Norvégia) tartoznak, míg a sereghajtók | továbbra is „a sajtót teljes mértékben ellenőrző diktatúrák”, Türkmenisztán, Észak-Korea és Eritrea. Az RSF szerint tavaly a legnagyobb mértékben a Közép-afrikai Köztársaságban romlott a sajtószabadság helyzete. Az országban a 2013. márciusi puccs óta egyre gyakrabban támadnak újságírókra és fenyegetnek meg médiumokat, az afrikai állam így 43 helyet rontva a 109. helyre került. A romlás mértéke alapján a második Guatemala, amely az újságírók elleni támadások számának megduplázódása révén 29 helyet rontva a 125. helyre csúszott. A legnagyobb mértékben Ecuadorban és Panamában javult a helyzet, mindkét ország 25 helyezéssel jutott feljebb. ékn hátráltatják az újságírók munÉvente rangsorolnak... Kecskemétiné Szilvási Zsuzsanna „Mindig csak az igazságot...” nyíregyháza. „A sajtó a mai magyar ember számára még mindig az igazságot jelenti - mondta Kecskemétiné Szilvási Zsuzsanna igazgatóhelyettes, mozgóképkultúra és médiaismeret tanár.- A sajtószabadság üzenete ezért számomra az, hogy meg kell tanítani az embereket arra, hogyan igazodhatnak el abban a mérhetetlen információtömegben, ami körülvesz miket. Ha már van szerencsénk demokráciában élni, tudnunk kell dönteni arról, hogy azt nézzük, hallgatjuk, olvassuk, amit adnak, vagy felelősen döntünk arról, mit „veszünk”.- Ma már nem kell a sajtó- szabadságért vérünket adni, de a feladatunk nem kisebb, mint olyan médiaértő és a sajtószabadságot jól használó ifjúságot nevelni, akinek lesz mondanivalója a hazáról, az életről, a szabadságról, a döntésekről.- A forradalom emléke jó ok arra, hogy elmondjuk: a szabadsággal tudni kell élni és tudni kell választani az igazság és a bemutatott valóság között.” „Alapvető emberi érték” NYÍREGYHÁZA. „A sajtó függetlensége és szabadsága számomra egyetemes, alapvető emberi érték. Természetes, hogy mindenkinek joga van a független és torzításoktól mentes tájékoztatáshoz - véli Nagy Balázs, a Nyíregyházi Főiskola sajtóreferense.- Bármennyire is természetesnek gondoljuk azonban a sajtószabadságot, jelentőségét akkor érthetjük meg igazán, ha szembesülünk hiányával, megismerjük a hatalomnak a sajtóra gyakorolt befolyását, amely a nem kívánt tartalmak eltiltásától az újságírók megfélemlítéséig terjedhet. Ilyen példákban bővelkedik a történelmi múlt, s a jelen. Alkalmazható egyáltalán a világháló kifejezés, amikor egyes országokban elérhetetlen az internet, vagy ellenőrzés alá vonják a rajta megjelenő online sajtót? Amikor ezekre a fejletlen demokráciájú térségekre gondolunk, nekünk magyaroknak köszönetét kell mondanunk a márciusi ifjaknak, akik a ’48-as követeléseket megfogalmazó 12 pont élére tették a szabad sajtó kívánalmát és a cenzúra eltörlését.” Nagy Balázs Kocsis Csaba „Megosztott a mai sajtó” DEBRECEN. „Úgy vélem, a sajtótársadalom ma ugyanúgy megosztott, mint az egész társadalom, és ezt egyáltalán nem tartom szerencsés dolognak - válaszolta kérdésünkre Kocsis Csaba népművelő. - Nemrég egy újságíró az interjúalanyáról megkérdezte, hogy „Ő a mi oldalunkon áll?”. Ez nem szerencsés, egy minimális objektivitás minden sajtómunkás részéről szükséges. A jegyzet műfajában leírhatja a véleményét az újságíró, de máshol nem!” „Úgy gondolom, egy bizonyos fokú sajtószabadság létezik, aminek a korlátái inkább egzisztenciálisnak tekinthetők. „Felülről” megfogalmazhatnak az újságíró felé valamiféle elvárásokat, s ha ő a munkáját, megélhetését veszélyben érzi ezáltal, akkor, sajnos, sérülhet az újságírói objektivitás. Többször hallottam már a „vannak elvárások” megjegyzést újságíróktól, ami szintén azt tükrözi, hogy valahol munkál bennük a félelem...” Orosz György „Szabad gondolkodás” Debrecen. „Nekem a sajtószabadság a szabad gondolkodással kezdődik. Senki nem lát bele a fejembe, mert abból bajok lennének. Vannak olyan gondolatok és eszmék, amelyek bár első „ránézésre” nem tűnnek veszélyesnek, mégis azok. A történelem már többször bebizonyította, hogy a totális sajtószabadságnak is vannak gyenge pontjai, hiszen a bolond nem tudja magáról, hogy bolond. Ezért jó, ha van családi kontroll, nálam ez a párom és az anyukám. A mai oktatási rendszer és a globalizáció - a vüágbéke érdekében - már egészen fiatal korban a szellemi szabadság önkorlátozására tanít. A világ azonban mindig az egyensúlyra törekszik, nyugodtan gondolkodjunk szabadon és ne tartsunk magunkban semmit, nekem ez a sajtószabadság. A humoristáknak egyébként annál könnyebb dolguk van, minél kevésbé van sajtószabadság, de a többi művészeti ág is robbanásszerűen fejlődik korlátozás alatt. Mégis a szabad sajtó mellett teszem le a voksot - foglalta össze Orosz György humorista. Miklóssy Ferenc „Teret nyert a felszínesség” Debrecen. „Konzervatív értékrendet valló ember vagyok, ezért ebből a szemszögből figyelem a hazai médiumok működését, a sajtószabadság helyzetét is. Figyelem, és amit látok, az igencsak szomorú; elképesztő módon teret nyert az igénytelen bulvár és a felszínesség, miközben igazi oknyomozó újságírót lassan nagyítóval kell a szakmában keresni - vélekedett Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bi- har Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. - Szokták mondani, hogy „csak azt kínáljuk, amit kíván tőlünk a piac”, de én nem vagyok hajlandó elfogadni azt, hogy erre a sekélyességre mutatkozna tömegesen igény. A másik a hazai média átpolitizáltsága. Ez önmagában még nem is lenne baj, hiszen vállaltan jobb- vagy baloldali kötődésű újságok, tévék és rádiók másutt is vannak, a problémát a műsorok és az írások alacsony színvonala jelenti. Értem én, hogy kell a szenzáció, de ettől még a tartalomról és a színvonalasabb megjelenítésről sem kellene lemondani.” „Számomra ez a sajtószabadság” MISKOLC. „Az Európa Rádiónál megélhetem a sajtószabadságot, számomra ez idilli hely, hiszen tiszta viszonyok között dolgozhatok. Nem vagyunk kitéve a politikai erőviszonyok játékainak, mint más médiumok. Számomra ez jelenti a sajtószabadságot - foglalta össze Síké Gábor, az Európa Rádió főszerkesztője. - Természetesen nekünk is van tulajdonosunk, vannak elvárások, de azok tiszták és ezenfelül szabadon dolgozhatunk, szabadon tájékoztathatunk. A rádióban szép témákkal foglalkozhatunk, olyanokkal, amelyek nem csak a hallgatóknak, de nekünk is pluszt adnak, amiből mi is tanulhatunk.” „Sajnos, ahol a politikának rálátása van a sajtóra, ott igyekszik is beleszólni, elég erőteljesen befolyásolni. Nálunk ez szerencsére nincs. De az embereknek - látva a visz- szaéléseket - egyébként is elegük van, kiábrándultak a politikából. Amíg a politikusok magatartása nem változik, nem kezdenek el valóban az országért dolgozni, addig ez a kiábrándultság megmarad.” Sike Gábor fotók: ém Szűcs Tamás „Volt már ennél rosszabb is” MISKOLC. „Sajtószabadság létezik Magyarországon, nem is ez a kérdés - szögezte le Szűcs Tamás, magyar-történelem szakos középiskolai tanár. - A problémát sokkal inkább az okozza, hogy annak függvényében, hogy melyik oldal van hatalmon, az arányok eltolódnak. Én sokkal jobban örülnék a kiegyenlített sajtófelületeknek és vitaműsoroknak, ahol nem egyfelé beszélnek, hanem a vélemények folyamatosan ütköznek. Az emberek többségének egyébként a lebutított világ megfelel. Ezért nem tudom, a társadalom hány százalékát zavarja a probléma.” Kicsit másképp így fogalmazta meg gondolatait Szűcs Tamás „Volt már rosszabb, amikor a sorok között. Aztán az egyik oldal túlsúlya bosz- szantott, de annak legalább volt valami stílusa. A jelenlegi fölény ehhez képest ormótlan és arrogáns, mintha azt gondolná magáról, hogy soha sem fog elmúlni. Pedig tudhatnák, minden elmúlik egyszer, még a diktatúrák is, amikor a sorok között.” Dr. Nyakó Zsuzsanna „Egyetemes vívmány” NYÍREGYHÁZA. „A SajtÓSZa- badság egyetemes érték, demokratikus alap- és emberi jog, mely garantálja a nyilvánosságot, a vélemények, eszmék, hírek, információk közlésének és megismerésének lehetőségét - véli dr. Nyakó Zsuzsanna, a Nyíregyházi Törvényszék elnökhelyettese.- Ahhoz, hogy a mindennapokban jó döntést hozhassunk, megalapozott véleményt alkothassunk akár a hivatásunkban, akár magánemberként, a lehető legtöbb információval kell rendelkeznünk és ismernünk kell az alternatívákat. A sajtó szabadságának azt is kell jelentenie, hogy az újságírók, szerkesztőségek csupán saját szakértelmükre, tapasztalatukra hagyatkozva, külső befolyástól, nyomástól és korlátozásoktól mentesen döntik el, hogy az általuk szerkesztett (nyomtatott vagy elektronikus) sajtótermékekben milyen tartalom jelenik meg - fogalmazott a sajtószóvivő, aki szerint a sajtószabadságnak az internet ad korlátlan lehetőséget.” „A sajtos mindig szabad” MISKOLC. Fodor Krisztina, a Miskolci Nemzeti Színház kulturális szervezője Vörösmarty Mihály: Szabad sajtó című versével kezdte gondolatait: „Kelj föl rab-ágyad kőpárnáiról, Beteg, megzsibbadt gondolat! Kiálts fel érzés! mely nyögél Elfojtott, vérző szív alatt. Oh, jőjetek ki, láncra vert rabok, Lássátok a boldog, dicső napot, S a honra, mely soká tűrt veletek, Derűt, vigaszt és áldást hozzatok.” „Szabad gondolatok, olyan felületekre, ahol szabad osztani, megosztani - mondta Fodor Krisztina. - Szabad embereknek, szabad emberektől. Jogunk van vállalni a véleményünket bárhol, bármikor. Ne kelljen megbánni, de lehessen később máshogy gondolni. Hisz az átgondolás is valahová fejlődés. Haladás a gondolatok mentén. Több gondolati szál, különböző irányból, különböző irányokba. Aztán valamikor kikötünk valahol, valami mellett. Beérik a gondolat. És közöljük. Vagy újraközöljük. Mert emberek vagyunk, nyitott emberek, akik értünk, megértünk.” Fodor Krisztina
