Kelet Magyarország, 2014. március (71. évfolyam, 51-75. szám)

2014-03-14 / 62. szám

2014. MÁRCIUS 14., PÉNTEK KELET Tovább csúszunk le a sajtószabadság-listán Tavaly tovább romlott Magyarországon a saj­tószabadság helyzete. Budapest. A Riporterek Hatá­rok Nélkül (RSF) nemzetközi újságíró jogvédő szervezet leg­frissebb jelentése szerint Ma­gyarországon 2013-ban rom­lott a sajtószabadság helyzete. Ismét, hiszen 2012-ben még a 40. helyre rangsoroltak ben­nünket, mára viszont a 64. lett Magyarország. Az újságírók munkáját vi­lágszerte hátráltatják a nem­zetbiztonsági szolgálatok - állapítja meg az elmúlt évre jellemző új tendenciaként a Ri­porterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi újságíró jogvédő szervezet a szerdán Berlinben kiadott éves jelentésében. Az RSF Magyarországról azt írja, hogy 2013-ban romlott a sajtó- szabadság helyzete. Nehéz a „kritikus” újságíróknak A vizsgált időszakban - 2012 de­cemberétől 2013 októberének közepéig - világszerte a legin­kább jellemző új tendencia az volt, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok számos országban Az RSF 2002 óta évente rang­sorol országokat a sajtósza­badság minősége alapján. A listát kérdőíves felméréssel gyűjtött adatok alapján ál­lítják össze. A vizsgálatban újságíróktól, újságíró-szerve­káját. Különösen riasztó, hogy ez a fejlemény régi demokráci­ákban is megfigyelhető - emel­te ki az RSF. Az oknyomozó újságírókat és állami szervezetektől adato­kat kiszivárogtató forrásaikat már az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában is szinte úgy kezelik, mintha tenoristák lennének. Ezek a „diktatúrá­kat idéző biztonsági reflexek” elfogadhatatlanok olyan or­szágoktól, amelyekben a sza­bad sajtónak nagy hagyomá­nya van, és „nem utolsósorban megnehezítik a kritikus újság­írók életét, akik tekintélyelvű berendezkedésű országokban dolgozva a szabadságukat és az egészségüket kockáztatják” - idézte a szervezet közlemé­nye Michael Rediske szóvivőt. Az RSF Magyarországot a 2012-es 40., illetve a 2013-as 56. helyről a 64. helyre sorolta vissza azon a listán, amely 180 országot rangsorol a sajtósza­badság elveinek érvényesü­lése alapján. Közvetlenül Ma­gyarország után Horvátország következik. Az uniós tagálla­mok közül Magyarország mö­gött áll Görögország és Bulgá­ria, a 99., illetve a 100. helyen. zetektől, médiakutatóktól és jogászoktól kérnek adatokat egyebek között a médiára és képviselőire kifejtett nyo­másgyakorlásról, valamint a média gazdasági és jogi kör­nyezetéről. A listát bemutató közlemény szerint Magyarországon Orbán Viktor 2010-es hatalomra kerü­lése óta a polgári szabadságjo­gok hanyatlása tapasztalható, mindenekelőtt az információs szabadság területén. A kor­mány a kétharmados parla­menti többségére támaszkod­va „restriktiv” médiatörvényt fogadtatott el - tették hozzá, megjegyezve, hogy az EU el­érte a kormánynál a jogszabály egyes rendelkezéseinek visz- szavonását, de „a leginkább korlátozó (rendelkezések) to­vábbra is hatályosak”. Változások a világban A lista elején és végén nem történt változás, az élbolyhoz észak-európai országok (Finn­ország, Hollandia, Norvégia) tartoznak, míg a sereghajtók | továbbra is „a sajtót teljes mér­tékben ellenőrző diktatúrák”, Türkmenisztán, Észak-Korea és Eritrea. Az RSF szerint tavaly a legna­gyobb mértékben a Közép-af­rikai Köztársaságban romlott a sajtószabadság helyzete. Az or­szágban a 2013. márciusi puccs óta egyre gyakrabban támad­nak újságírókra és fenyegetnek meg médiumokat, az afrikai ál­lam így 43 helyet rontva a 109. helyre került. A romlás mértéke alapján a második Guatemala, amely az újságírók elleni táma­dások számának megduplázó­dása révén 29 helyet rontva a 125. helyre csúszott. A legna­gyobb mértékben Ecuadorban és Panamában javult a helyzet, mindkét ország 25 helyezéssel jutott feljebb. ékn hátráltatják az újságírók mun­Évente rangsorolnak... Kecskemétiné Szilvási Zsuzsanna „Mindig csak az igazságot...” nyíregyháza. „A sajtó a mai magyar ember számára még mindig az igazságot jelenti - mondta Kecskemétiné Szil­vási Zsuzsanna igazgatóhe­lyettes, mozgóképkultúra és médiaismeret tanár.- A sajtószabadság üzenete ezért számomra az, hogy meg kell tanítani az embereket arra, hogyan igazodhatnak el abban a mérhetetlen informá­ciótömegben, ami körülvesz miket. Ha már van szeren­csénk demokráciában élni, tudnunk kell dönteni arról, hogy azt nézzük, hallgatjuk, olvassuk, amit adnak, vagy felelősen döntünk arról, mit „veszünk”.- Ma már nem kell a sajtó- szabadságért vérünket adni, de a feladatunk nem kisebb, mint olyan médiaértő és a sajtószabadságot jól használó ifjúságot nevelni, akinek lesz mondanivalója a hazáról, az életről, a szabadságról, a dön­tésekről.- A forradalom emléke jó ok arra, hogy elmondjuk: a sza­badsággal tudni kell élni és tudni kell választani az igaz­ság és a bemutatott valóság között.” „Alapvető emberi érték” NYÍREGYHÁZA. „A sajtó függet­lensége és szabadsága szá­momra egyetemes, alapvető emberi érték. Természetes, hogy mindenkinek joga van a független és torzításoktól men­tes tájékoztatáshoz - véli Nagy Balázs, a Nyíregyházi Főiskola sajtóreferense.- Bármennyire is természe­tesnek gondoljuk azonban a sajtószabadságot, jelentőségét akkor érthetjük meg igazán, ha szembesülünk hiányával, megismerjük a hatalomnak a sajtóra gyakorolt befolyását, amely a nem kívánt tartalmak eltiltásától az újságírók meg­félemlítéséig terjedhet. Ilyen példákban bővelkedik a tör­ténelmi múlt, s a jelen. Alkal­mazható egyáltalán a világháló kifejezés, amikor egyes orszá­gokban elérhetetlen az inter­net, vagy ellenőrzés alá vonják a rajta megjelenő online saj­tót? Amikor ezekre a fejletlen demokráciájú térségekre gon­dolunk, nekünk magyaroknak köszönetét kell mondanunk a márciusi ifjaknak, akik a ’48-as követeléseket megfogalmazó 12 pont élére tették a szabad sajtó kívánalmát és a cenzúra eltörlését.” Nagy Balázs Kocsis Csaba „Megosztott a mai sajtó” DEBRECEN. „Úgy vélem, a saj­tótársadalom ma ugyanúgy megosztott, mint az egész társadalom, és ezt egyál­talán nem tartom szeren­csés dolognak - válaszolta kérdésünkre Kocsis Csaba népművelő. - Nemrég egy újságíró az interjúalanyáról megkérdezte, hogy „Ő a mi oldalunkon áll?”. Ez nem szerencsés, egy minimális objektivitás minden sajtó­munkás részéről szükséges. A jegyzet műfajában leír­hatja a véleményét az újság­író, de máshol nem!” „Úgy gondolom, egy bi­zonyos fokú sajtószabadság létezik, aminek a korlátái in­kább egzisztenciálisnak te­kinthetők. „Felülről” meg­fogalmazhatnak az újságíró felé valamiféle elvárásokat, s ha ő a munkáját, megélhe­tését veszélyben érzi ezál­tal, akkor, sajnos, sérülhet az újságírói objektivitás. Többször hallottam már a „vannak elvárások” meg­jegyzést újságíróktól, ami szintén azt tükrözi, hogy valahol munkál bennük a félelem...” Orosz György „Szabad gondolkodás” Debrecen. „Nekem a sajtósza­badság a szabad gondolko­dással kezdődik. Senki nem lát bele a fejembe, mert abból bajok lennének. Vannak olyan gondolatok és eszmék, ame­lyek bár első „ránézésre” nem tűnnek veszélyesnek, mégis azok. A történelem már több­ször bebizonyította, hogy a totális sajtószabadságnak is vannak gyenge pontjai, hiszen a bolond nem tudja magáról, hogy bolond. Ezért jó, ha van családi kontroll, nálam ez a pá­rom és az anyukám. A mai ok­tatási rendszer és a globalizáció - a vüágbéke érdekében - már egészen fiatal korban a szelle­mi szabadság önkorlátozására tanít. A világ azonban min­dig az egyensúlyra törekszik, nyugodtan gondolkodjunk szabadon és ne tartsunk ma­gunkban semmit, nekem ez a sajtószabadság. A humoristák­nak egyébként annál könnyebb dolguk van, minél kevésbé van sajtószabadság, de a többi mű­vészeti ág is robbanásszerűen fejlődik korlátozás alatt. Mégis a szabad sajtó mellett teszem le a voksot - foglalta össze Orosz György humorista. Miklóssy Ferenc „Teret nyert a felszínesség” Debrecen. „Konzervatív érték­rendet valló ember vagyok, ezért ebből a szemszögből figyelem a hazai médiumok működését, a sajtószabad­ság helyzetét is. Figyelem, és amit látok, az igencsak szo­morú; elképesztő módon te­ret nyert az igénytelen bulvár és a felszínesség, miközben igazi oknyomozó újságírót lassan nagyítóval kell a szak­mában keresni - vélekedett Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bi- har Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. - Szok­ták mondani, hogy „csak azt kínáljuk, amit kíván tőlünk a piac”, de én nem vagyok haj­landó elfogadni azt, hogy erre a sekélyességre mutatkozna tömegesen igény. A másik a hazai média átpolitizáltsá­ga. Ez önmagában még nem is lenne baj, hiszen vállaltan jobb- vagy baloldali kötődésű újságok, tévék és rádiók má­sutt is vannak, a problémát a műsorok és az írások ala­csony színvonala jelenti. Ér­tem én, hogy kell a szenzáció, de ettől még a tartalomról és a színvonalasabb megjelenítés­ről sem kellene lemondani.” „Számomra ez a sajtószabadság” MISKOLC. „Az Európa Rádiónál megélhetem a sajtószabadsá­got, számomra ez idilli hely, hiszen tiszta viszonyok között dolgozhatok. Nem vagyunk kitéve a politikai erőviszonyok játékainak, mint más médi­umok. Számomra ez jelenti a sajtószabadságot - foglalta össze Síké Gábor, az Európa Rádió főszerkesztője. - Termé­szetesen nekünk is van tulaj­donosunk, vannak elvárások, de azok tiszták és ezenfelül szabadon dolgozhatunk, sza­badon tájékoztathatunk. A rádióban szép témákkal foglal­kozhatunk, olyanokkal, ame­lyek nem csak a hallgatóknak, de nekünk is pluszt adnak, amiből mi is tanulhatunk.” „Sajnos, ahol a politiká­nak rálátása van a sajtóra, ott igyekszik is beleszólni, elég erőteljesen befolyásolni. Ná­lunk ez szerencsére nincs. De az embereknek - látva a visz- szaéléseket - egyébként is elegük van, kiábrándultak a politikából. Amíg a politiku­sok magatartása nem változik, nem kezdenek el valóban az országért dolgozni, addig ez a kiábrándultság megmarad.” Sike Gábor fotók: ém Szűcs Tamás „Volt már ennél rosszabb is” MISKOLC. „Sajtószabadság léte­zik Magyarországon, nem is ez a kérdés - szögezte le Szűcs Tamás, magyar-történelem szakos középiskolai tanár. - A problémát sokkal inkább az okozza, hogy annak függvé­nyében, hogy melyik oldal van hatalmon, az arányok eltolódnak. Én sokkal job­ban örülnék a kiegyenlített sajtófelületeknek és vitamű­soroknak, ahol nem egyfelé beszélnek, hanem a vélemé­nyek folyamatosan ütköznek. Az emberek többségének egyébként a lebutított világ megfelel. Ezért nem tudom, a társadalom hány százalékát zavarja a probléma.” Kicsit másképp így fogal­mazta meg gondolatait Szűcs Tamás „Volt már rosszabb, amikor a sorok között. Aztán az egyik oldal túlsúlya bosz- szantott, de annak legalább volt valami stílusa. A jelen­legi fölény ehhez képest or­mótlan és arrogáns, mintha azt gondolná magáról, hogy soha sem fog elmúlni. Pedig tudhatnák, minden elmúlik egyszer, még a diktatúrák is, amikor a sorok között.” Dr. Nyakó Zsuzsanna „Egyetemes vívmány” NYÍREGYHÁZA. „A SajtÓSZa- badság egyetemes érték, de­mokratikus alap- és emberi jog, mely garantálja a nyil­vánosságot, a vélemények, eszmék, hírek, információk közlésének és megismerésé­nek lehetőségét - véli dr. Nya­kó Zsuzsanna, a Nyíregyházi Törvényszék elnökhelyette­se.- Ahhoz, hogy a minden­napokban jó döntést hoz­hassunk, megalapozott vé­leményt alkothassunk akár a hivatásunkban, akár ma­gánemberként, a lehető leg­több információval kell ren­delkeznünk és ismernünk kell az alternatívákat. A sajtó szabadságának azt is kell je­lentenie, hogy az újságírók, szerkesztőségek csupán saját szakértelmükre, tapasztala­tukra hagyatkozva, külső be­folyástól, nyomástól és korlá­tozásoktól mentesen döntik el, hogy az általuk szerkesz­tett (nyomtatott vagy elekt­ronikus) sajtótermékekben milyen tartalom jelenik meg - fogalmazott a sajtószóvivő, aki szerint a sajtószabadság­nak az internet ad korlátlan lehetőséget.” „A sajtos mindig szabad” MISKOLC. Fodor Krisztina, a Miskolci Nemzeti Színház kulturális szervezője Vörös­marty Mihály: Szabad sajtó című versével kezdte gon­dolatait: „Kelj föl rab-ágyad kőpárnáiról, Beteg, megzsib­badt gondolat! Kiálts fel érzés! mely nyögél Elfojtott, vérző szív alatt. Oh, jőjetek ki, lánc­ra vert rabok, Lássátok a bol­dog, dicső napot, S a honra, mely soká tűrt veletek, Derűt, vigaszt és áldást hozzatok.” „Szabad gondolatok, olyan felületekre, ahol szabad osz­tani, megosztani - mondta Fodor Krisztina. - Szabad embereknek, szabad embe­rektől. Jogunk van vállalni a véleményünket bárhol, bár­mikor. Ne kelljen megbánni, de lehessen később máshogy gondolni. Hisz az átgondolás is valahová fejlődés. Haladás a gondolatok mentén. Több gondolati szál, különböző irányból, különböző irányok­ba. Aztán valamikor kikötünk valahol, valami mellett. Be­érik a gondolat. És közöljük. Vagy újraközöljük. Mert em­berek vagyunk, nyitott embe­rek, akik értünk, megértünk.” Fodor Krisztina

Next

/
Thumbnails
Contents