Kelet Magyarország, 2014. március (71. évfolyam, 51-75. szám)
2014-03-14 / 62. szám
2014. MÁRCIUS 14., PÉNTEK Példaértékű volt az az összefogás, ami jellemezte a magyarságot a szabadságharc idején. nyíregyháza. Nemcsak a magyar történelemre volt nagy hatással az 1848-as forradalom és szabadságharc, hanem az ország lakosságára is. Egyik napról a másikra hősök lettek a hétköznapi emberekből. Történészeket faggattunk arról, hogy számukra a megyénkből ki a legszimpatikusabb személy a szabadságharc idejéből, mivel vívta ki az elismerését, miért állítaná példaképül a mai utódok számára. Építő-békítő polgármester Érdeklődésünkre a Kemecsén élő Lucza János nyugalmazott iskolaigazgató, a város lelkes helytörténésze így válaszolt:- Az 1848/49-es hősök, példaképek, kiemelkedő személyiségek sokezres táborából számomra a kemecsei származású Krasznay Gábor honvédszázados emberi tulajdonságaival vált emlékezetessé, követendő példaképpé. A Káliéban megyei főtisztviselőként dolgozó jogi végzettségű szakember azonnal a haza, a szülőföld védelmére kelt. A szabadságharcban az első pillanattól az utolsó percig kiPoldi és ifjú társai tudatosan vállalták a honért vívott harc veszélyeit. KEDVES GYULA szerint Vasvári Pál élete mutathat példát napjainkban. Hős elődeink emlékét mind a mai napig ápolják a hagyományőrzők illusztráció: m. magyar László archív fotója tartóan, tisztességgel harcolt. A szeptemberre megalakult Szabolcsi Nemzetőrzászlóalj főhadnagya. Ez az önkéntes nemzetőrzászlóalj képezte alapját a legendás 48. szabolcsi honvédzászlóaljnak, melyben Krasznay Gábor százados, majd század parancsnok lett. E zászlóaljnál erős volt az ösz- szetartozás, a bajtársiasság, a szabolcsi szellemiség. Vitézség, bátorság, kitartás, hűség és hősiesség jellemezte őket. Utolsóként hagyták el Komárom várát.- Krasznay Gábor 1873-tól 1890-es haláláig Nyíregyháza „építő-békítő” polgármestere lett. Kiemelkedő szerepe volt a megyeszékhellyé válásban, a város gazdasági, szellemi fellendülésében. Kedves Gyula hadtörténészhez a Tornyospálcán született, de Mándokon felnövekedett Sipler Poldi (Lipót) áll a legközelebb, aki a németes neve ellenére igazi hazafi. Diadal lelkesedésből- Azért esett rá a választásom, mert ő testesíti meg kora fiataljainak gondolkodását, mentalitását, ugyanis vele együtt nagyon sok ifjú áll önkéntesnek, tudatosan vállalják a hazáért vívott küzdelem veszélyeit. Az hogy a magyar hadsereg nemzeti hadsereggé alakul, abban jelentős szerepet játszott a Lipóthoz hasonló önkéntesek helytállása. A többségük tanult, értelmiségi, írástudó fiatal, volt köztük lelkész, tanító, földesúr fia. Mozgósító erővel rendelkeztek, a többiek felnéztek rájuk. Sipler Poldi Isaszegnél szuronyos rohamot vezet az ellenség ellen, s ezt látja Aulich Lajos tábornok, s előlépteti hadnaggyá. Büszke volt a hadnagyi rangjára, de nem sokáig örülhetett neki, mert 1849. május 17-én a Buda ostrománál az első rohamnál halálos sebet kap. Tulajdonképen ezek a lelkes ifjak vitték diadalra a szabadságharcot - tette hozzá kedves Gyula. Dr. Szabó Géza, a megyei honismereti egyesület elnöke Amikor a toll már nem elég...- Görög katolikus papi családból származott, onnan hozta magával a keresztényi erkölcsöt, a hazaszeretetei. Hamar megmutatkoznak közéleti igényei, titkos olvasóköröket szervez és egyre szorosabb kapcsolatba kerül azokkal a fiatal értelmiségiekkel, akik meg merték fogalmazni a korábban kimondhatatlan igazságokat. Vasvári a márciusi fiatalok egyik elismert vezetőjeként fáradhatatlanul ténykedik, szervez, szónokol, toboroz. Korábbi romantikus történelemszemléletét meghaladva realista, mindig tettre kész, igazi forradalmár.- S amikor a toll már nem elég, Vasvári Pál is kardot fog. Szabadcsapatot szervez, mert a szabadságharcban mindenkire szükség van. 1849. július 5-én, a Havasnagyfalu melletti csatában hősi halálával teljesítette ki a maga vállalta küldetését. Petőfiéhez hasonlóan az ő üstökös-élete, pályája is a szó, az írás és a tett egységének kiváló példája. km-mml Kötelesség és felelősség Répásy Mihályt választotta dr. Bene János, a nyíregyházi Jósa András Múzeum igazgatója.- Számomra nagyon szimpatikus, hogy a kemecsei származású Répásy Mihály kötelességtudó, szerény ember volt, minden tettét áthatotta a felelősség. Fontos tisztségeket töltött be, egy ideig hadügyminiszterként is dolgozott. A lovasság felügyelőjeként és újjászervezőjeként hozzájárult a sikerekhez. Ha nem hal meg kolerában 1849 júliusában Szegeden, ő lett volna a 14. aradi vértanú.- Mellette sok ilyen áldozatkész tiszt harcolt a hadseregben, ezért is tudta olyan sokáig felvenni a harcot az osztrákokkal a honvédsereg. Á legszebb arcát mutatta a magyarság Az ünnepi műsorban közreműködött a főiskola zenei intézetének énekkara is FOTÓ: SIPEKI PÉTER Emlékezik a hálás utókor nyírbogát. A magyar történelem egyik legdicsőbb fejezetére, az 1848/49-es forradalomra és szabadságharcra emlékezik Nyírbogát lakossága is azon az ünnepségen, amelyet március 15-én 16 órától rendeznek meg a település művelődési házában. Ünnepi beszédet mond dr. Simon Miklós polgármester, majd irodalmi-zenei műsort láthatnak a vendégek. Színpadra lépnek a Mesekert Óvoda kicsinyei, a nyugdíjas egyesület tagjai, a Vántus István Általános Iskola tanulói, valamint énekkarának tagjai. A megemlékezés az ünnepség után a Béke téri emlékműnél folytatódik, ahol imát mondanak a történelmi egyházak képviselői: Terdik Mihály parochus, Szerencsi Imre református lelkész, Horváth János plébános. KM Az ünnepség szónoka szerint március 15. a legmagyarabb ünnep. NYÍREGYHÁZA. - Három himnusz-szerű irodalmi alkotása van a magyarságnak: a Himnusz, a Szózat és a Talpra, magyar...!, ami valójában hivatalosan a Nemzeti dal címet kapta - kezdte ünnepi beszédét csütörtökön dr. Jánosi Zoltán rektor azon az ünnepségen, amelyet a Nyíregyházi Főiskola rendezett az 1848-as forradalom és az azt követő Nem csak Petőfi korában, de most is lenne mit lemosni. DR. JÁNOSI ZOLTÁN szabadságharc 166. évfordulója alkalmából. Petőfi Sándor közismert verséből a következő sorokat emelte ki: „Mit rákentek a századok,/ Lemossuk a gyalázatot!”.- Vajon mire gondolhatott a költő? Ha kikapunk a harcban, az nem gyalázat, csupán győzött az erősebb - folytatta az ünnepség szónoka. - Petőfi gondolhatott a tatárjárásra, amikor széthúztak a nemesek. Eszébe juthatott Mohács időszaka, amikor napirenden voltak a főúri torzsalkodások. Gyalázat, amilyen sors jutott Radnóti Miklósnak, s ugyancsak szégyen 1956 idején a tömegbe lövetés, majd a megtorlás. Tehát volt mit lemosni Petőfi korában, de ma is lenne mit lemosni, s erre szolgálnak a nemzeti ünnepek. Március 15. a legmagyarabb ünnep, 1848-ban és 1956-ban a magyarság a legszebb arcát mutatta meg, s lemosta a nevéhez tapadt gyalázatot. Mi is ilyenek vagyunk, ilyenek akarunk lenni - tette hozzá a rektor. Ezután „Tűz, te gyönyörű...” címmel láthattak irodalmi-zenés összeállítást a vendégek, majd törzsgárda okleveleket vehettek át az intézmény dolgozói. KM-MML Nézőpont M. Magyar László Miértünk is harcoltak Még csak tizenhét esztendős volt üknagyapám, amikor úgy döntött 1848-ban: elhagyja szülőfaluját, s beáll a magyar honvédségbe, hogy harcoljon a haza függetlenségéért. Az egyik legfiatalabb katona lehetett a 20-22 éves legények között, akik egymást lelkesítve, a harci tüzet folyamatosan táplálva járultak hozzá a szabadságharc dicső napjaihoz. A fegyverletétel után nem ment haza - talán félt a megtorlástól -, inkább a Csongrád megyei tanyavilágban élte mindennapjait. Unokáinak sokat mesélt arról, hogy még Rózsa Sándorral is találkozott. Aztán letelepedett egy közeli faluban, s mint oly sok szabadságharcos hősről, róla is készítettek fotót az 1900-as évek elején. Milyen sokat is néztem azt a képet kiskoromban! Próbáltam elképzelni fiatalon, siheder legényként, aki szívesebben járt volna a szoknyák után, mint az ellenség nyomában. Szerettem volna tudni, mit szóltak a szülei, amikor bejelentette, hogy ő bizony felcsap katonának, mert a hazának rá is szüksége van. Vagy lehet, hogy el sem köszönt, csak egyszerűen elszökött? Ezt már soha nem tudom meg, de abban biztos vagyok, hogy a saját lelkiismeretének parancsa késztette cselekvésre. Úgy érezte, nem maradhat otthon, tennie kell azért, hogy igazságosabb életük, jobb sorsuk legyen leendő gyermekeinek, későbbi leszármazottainak. Legendája apáról fiúra száll a családban. Egyedül azonban nem lehetett volna győztes csaták hőse, kellettek a vállvetve harcoló társak, akikkel megélte a dicsőséget, majd a szomorú bukást is. S emlékezzünk azokra a hősökre is, akik már nem érhették meg Világost, mert csatamezőkön, várak ostromakor áldozták életüket a hazáért... magyar@kelet.hu Kelet kvíz Melyik településünk iskolájának névadója Rakovszky Sámuel honvédtiszt? a) Gávavencsellő b) Ibrány c) Nagyhalász d) Dombrád A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Megkérdeztük: Ön elmegy valamelyik ünnepi megemlékezésre? KASSAI BERTALANNÉ: Fáradt vagyok, ezért most pihenni fogok. SEPELY BERTALANNÉ: A szomszédasszonnyal ez már hagyomány. TERDIK MIHÁLY: Hazafias kötelességemnek érzem. BODÓ JÓZSEF: TÓTHNÉ NAGY MÁRIA: BAGOLY GÁBOR MinMeglátom, ahogy az Az unokámmal leszek denképpen kimegyek a egészségem engedi. az idén. Kossuth térre. Özvegy Kassai Bertalanná az idén nem megy ki a nyíregyházi ünnepségre, mert mint mondta, az elmúlt két hétben nagyon elfáradt, pihenni fog. - Amikor Pesten vagyok az unokatestvéremnél, akkor a fővárosi megemlékezésre mindig elmegyek. Sepely Bertalanná a szomszédasszonyával fog kisétálni a nyíregyházi főtérre. - Ez nálunk már hagyomány, minden évben megtekintjük az önkormányzati megemlékezést. Most sem lesz másképp. Terdik Mihály hazafias kötelességének tekinti, így most is elmegy az önkormányzati ünnepségre. - Én Nyíradonyban élek, nem kérdés számomra, hogy az idén is megnézzem a programokat. Bodó József már kilencvenegy éves, így az egészségi állapotától teszi függővé. - Itt lakom a posta felett, így elég csak lepillantanom az ablakból, és szinte látom az egész ünnepséget - közölte a nyíregyházi férfi. Tóthné Nagy Mária az idén kihagyja a forradalmi megemlékezést, mert nemrégiben unokája született. - A kicsivel leszek, így most nem megyek egyetlen ünnepségre sem - tette hozzá. Bagoly Gábor és felesége minden évben részt vesz a nyíregyházi ünnepségen, de most a tévében a központit is mindenképpen meg szeretné nézni. KM-TG *> ’48-as dalok a téren A Nyíregyházi Művészeti Szakközépiskola zeneművészeti tagozatos diákjai idézték fel a múltat zenéjükkel csütörtökön a Kossuth szobor előtt. fotó: racskó tibor
