Kelet Magyarország, 2014. március (71. évfolyam, 51-75. szám)

2014-03-12 / 60. szám

2014. MÁRCIUS 12., SZERDA KELET Üzenet Álmos Levente hűséges olvasónktól: Pénzért megvásárolhatsz egy jó kutyát de a fark­csóválását nem veheted meg. JOSH BILLINGS Nekrológ (l<mh|60 Tiszteletkörök a sír és az emlékmű fölött Elment közülünk egy halk szavú, békeszerető polgártár­sunk, vitéz Szmolnik Károly tartalékos repülő főhadnagy. Nyíregyházán született 1933- ban, családjából hozta magá­val a tisztességet, a becsüle­tet, a hazaszeretetet. Megrázó gyermekkori él­ménye volt a második vüág- háború és Nyíregyháza 1944. szeptember 6-ai bombázása, amelyet túlélt. Nagy álma volt a repülés, bátyjához, La­joshoz hasonlóan a szolnoki Kilián György Hajózó Műszaki Főiskolán avatták repülőtiszt­té. Karrierjét derékba törte az 1956-os forradalmat követő megtorlás. A rendszervál­tozáskor nagy reményeket fűzött egy szebb, új világhoz. Egykori pilótatársait egybe­gyűjtve alapította meg a Tahy Béla Veterán Repülő Egyesü­letet, amelynek éveken át volt elnöke. Tagja volt a Nyíri Hon­véd Egyesületnek, a Vitézi Rendnek, a Városvédő Egye­sületnek és az Igazolt Magyar Szabadságharcos Világszö­vetségnek. Sok szervezés és utánajárás után sógorával, v. Magéra Andrással közösen Vitéz Szmolnik Károly (1933-2014) FOTÓ: MAGÁNARCHlVUM építették meg 2005-ben az Északi temetőben álló repülő hősi emlékművet. Áldozat­kész munkájáért az I. osztá­lyú Honvédelemért Kitüntető Címben részesítette az akkori honvédelmi miniszter. Szívügyének tekintette a szabolcsi pilóták felkutatását, történetének megírását. Köz­vetlen, humánus egyénisé­ge sokakban nagy tiszteletet és megbecsülést váltott ki. Rendkívüli akaraterejéről tett bizonyságot, amikor még he­tekkel ezelőtt is arról beszélt a kórházban, hogy mennyi ten­nivalója van még, ha felépül. Küzdött, amíg csak tudott... Március 10-én kisérték utol­só útjára, miközben egy repü­lőgép írt tiszteletköröket sírja és a repülőemlékmű felett. KOMISZÁR DÉNES @ A testmozgást népszerűsítették a kicsik A Bóbita óvoda aerobikcsoportja is fellépett Nyíregyházán, a Bujtosi Szabadidő Csarnokban közelmúltban rendezett Ovinapon. fotó: szentjóbi Szilvia Olvasóink írják Megvan a gazdája A Kelet-Magyarország februári számában adtam hírül, hogy találtam egy darab gyermek­fülbevalót az egyik nyíregyhá­zi autóbuszon. Két hét múlva jelentkezett a tulajdonosa, bemutatva az ékszer párját. Nagyon örültek ők is és én is, nem volt hiábavaló a fárado­zás, és a Kelet-Magyarország közbenjárása. egy olvasó Arccal a vasút felé! Sokféle fajtája van a „másság­nak”, amelyekkel tudnunk kell együtt élni! Van valami, ami ellen vezetőink, képvise­lőink többet tehetnének: ne tekintsék „másnak” az ország keleti részét! Az országhoz tartozunk mi is, de (önhibán­kon kívül) soha sem fogunk úgy teljesíteni, mint azok az országrészek, ahova a fejlesztések összpontosulnak! Örömmel olvassa az ember, hogy a MÁV vezérigazgató­ja, elnök-vezérigazgatója és Fónagy János államtitkár be­szélgetnek az egyik kocsiban a vasút saját fejlesztésű IC+ vasútikocsi-prototípusainak bemutatóján a budapesti Nyu­gati pályaudvaron. Március 5-én is sokat beszélgethettek volna a Debrecen-Mátészalka -Fehérgyarmat vonalon közle­kedő kocsik egyikében. Arról többek között, hogy ne úgy in­dítsák a vonatot Debrecenből, hogy Apafánál már lerobban a mozdony, ne kelljen egy órát várni a kisegítő mozdony megérkezésére, amely ezután az Apafa és a Dombostanya közti nyílt pályán is megállt. Nyírgelsén ismét 20 percet áll­tunk, ez idő alatt már Nyirbá­Lakóhelyemön is lehet szerkesztő! Tisztelt Olvasóink! Bizonyára sokan ismerik és böngészik lapunk internetes portálját, a Szabolcs Online-t (www.szon.hu) is. Megyei hírportálként fontosnak tartjuk, hogy településeinkről minél több információ jusson el az ott élő emberekhez, ezért indultak el a „lakóhelyem” aloldalak, melyeken az olvasók megtalálhatják a saját településükről szóló híreket. A Szabolcs Online-on jelenleg 21 telepü­lés aloldala szerepel. Ezek a felületek interaktívak: azaz bárki feltölthet rá képeket, cikkeket, információkat, ame­lyeket meg akar osztani lakóhelye kö­zösségével, illetve kereshetik az olda­lak „felelőseit", akiknek elérhetőségeit feltüntetjük az oldalakon. Az okos nyúl története a gyerekeket is „kiokosította” fotó: n yk a Az okos nyúl és a Mókuska Nem először és nem utoljára szervezett mesedélelőttöt az Eszterlánc óvoda fiataljainak a jósavárosi Nyirség Könyv­tár Alapítvány. A Mókuska csoport tagjai Juhász Magda történetével ismerkedhettek meg Fodor Gézáné óvónő előadásában, amely az okos nyúlról szólt. Szeretettel ajánljuk valamennyi szülő és gyermek figyelmébe Ju­hász Magda műveit, nem véletlen, hogy manapság a legnépszerűbb ifjúsági írók egyike. Aki nem hiszi, járjon, pontosabban olvasson utána! HERNÁDI SZILVIA torban lehettünk volna! Mun­kába igyekvő emberek késték le a munkakezdést, én nem jutottam el egy volt tanárom halálának 30. évfordulójára rendezett megemlékezésre az 1 óra 45 perces késés miatt! A miniszterelnökünk pont Nyírgelsén avatott fel egy baromfi-feldolgozót, az onnan késő munkásoknak nem biztos, hogy másnap még volt munkahelyük! Ezen a vidéken nincs mindenkinek autója, hogy azzal közlekedjen, de dolgozni szeretnének! A MÁV- nak oda kellene figyelnie a szárnyvonalakon járó vasúti kocsik, mozdonyok műkö­dőképességére. Nem volt az rossz jelszó, hogy „arccal a vasút felé”! RAFFAY ZOLTÁNNÉ NYUGDÍJAS Kiszámolós Mostanában sok szó esik a nyugdíjról, a nyugdíjasokról. Én is számolgattam: 65 éves leszek, amikor elmehetek nyugdíjba. A tanulóéveket is beszámítva, több mint 50 évem lesz bedolgozva. Ebből húsznál több esztendőt rendszeres éjszakai műszak­ban töltök (pék a szakmám). Aki ezt csinálja, tudja, szinte soha sem piheni ki magát az ember. Az engedélyezett évi túlóramennyiséget (ami most 250 óra) is ledolgozom. Ha ezt elosztjuk nyolccal, összessé­gében évente 31 nappal dol­gozom többet. Felszorozva, én több mint 4 évvel többet töltöttem a munkahelye­men. Ehhez társul még, hogy nagyon nehéz fizikai munka a miénk. Itt kellene korkedvez­ményeket adni, és hamarabb pihenni küldeni a dolgozókat, mert így nem sok esélyünk van a békés, boldog nyugdíjas évekre! egy pékmester--------r f'idr ------­testvérek legyenek. A projekt során a testvérek kötetlen formában olyan ismereteket szereznek, amelyeket tovább adhatnak az iskolatársaiknak, barátaik­nak. El tudják mondani, mit is jelent az autizmus, ezzel is érzékenyebbé téve kortársai­kat a fogyatékosok elfogadá­sára. A programsorozat egyik állomása egy közös játék volt az egyik játszóházban. Öröm volt nézni az önfeledten szórakozó testvéreket. SZUHÁNSZKIANDRÁSNÉ SZÜLŐ Postánkból Útmutatót kapnak a A többi szülő nevében is köszönöm az Új ÉFOÉSZ Tárnái Ottó Egyesület nemes vállalkozását, amely az autista gyermeket nevelő családok egyik kapcsolódó problémájára, a családban élő egészséges testvér segité- sére, speciális helyzetéből adódó lelki és életvezetési problémákra próbál meg­oldást keresni. A testvérek felvilágosításával, gyakorlati útmutatókkal lehetőség nyí­lik arra, hogy a családon belül KÖZÖS játék FOTÓ: A SZERZŐ egyszerűbb dolgok megol­dásában a szülők segítségére A Kelet arcképcsarnoka: Dr. Fázsi László, PhD, törvényszéki tanácselnök A Kraszna-parttól a tudományos fokozatig Dr. Fázsi László FOTÓ: SIPEKI PÉTER „Címzetes táb­labíró” címet 2012-ben ka­pott. Akik is­merik, tudják: kiérdemelten. ANGYALSÁNDOR A bíró is ember: olykor beleéli magát a tettes vagy a sértett helyzeté­be - mesélte a törvény- széki tanácselnök. NYÍREGYHÁZA. Fázsi László Mátészalkán született 1957 őszén, onnan vitték haza Ko- csordra, a Kraszna-parti há­zukba. Az általános iskolában az ő dolgozatait tartották taní­tói a legjobbnak. Akkortájt író szeretett volna lenni, aztán az orvosi pálya vonzotta, ezért a középiskolát már Nyíregyhá­zán, a Krúdy Gyula Gimnázi­um biológia tagozatán végez­te. Ám egy kórházi gyakorlati látogatáson rossz hatással volt rá a műtő, ezért a kiváló érett­ségi után a Szegedi József At­tila Egyetem jogi karán kötött ki, ott diplomázott 1982-ben cum laude minősítéssel.- Az egyetem után az utam visszavitt Mátészalkára, ahol két évig fogalmazó voltam a járásbíróságon, majd 1984 végén, a szakvizsga után itt lettem bíró, büntető ügysza­kaszban - meséli. Egyetemistaként polgári jogi diákköri tag volt, ver­senyt nyert római jogból, a disszertációja szintén polgári jogi területtel, az ági öröklés­sel foglalkozott... A jogásszá avatása évében megnősült, nyíregyházi tanítónőt vett fe­leségül, két gyermekük szü­letett. A fiuk a fővárosban jo­gász, a lányuk orvosnak tanul a Debreceni Egyetemen. Gyarapította az ismereteit Hat év szatmári szolgálat után, 1990-ben került Nyíregyházá­ra, bíróként dolgozott a városi bíróságon, két év múlva már a megyei bíróságon találjuk, ahol első- és másodfokon ítél­kezett. Aztán ötévenként min­dig lépett egyet előre: büntető kollégiumvezető, elsőfokú ta­nácselnök, majd 2007-től bün­tető fellebbviteli tanácselnök. Mindeközben sok-sok kiren­delést teljesített Nyírbátorban, Debrecenben, Kisvárdán, de még a kúriában is. Jelesen diplomázott a Szám­viteli Főiskola pénzügyi sza­kán, megszerezte az Európai Számítógép-használói Jogosít­ványt, részt vett több szakmai képzésen, levizsgázott német és angol nyelvből. 2011-ben a Debreceni Egyetem Marton Géza Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolában PhD. foko­zatot szerzett „summa cum laude” minősítéssel. Ő volt a megyében az egyetlen ilyen tudományos fokozattal dolgo­zó bíró! „Ä pótmagánvád a ma­gyar büntető eljárásjogban és a gyakorlatban” című munkája könyvalakban is megjelent.- Elsősorban a bírói munka köt le, gyakran kell bonyolult ügyekkel szembenézni. Per­sze, a bíró is ember, aki olykor beleéli magát a tettes vagy a sértett helyzetébe, de neki elfogulatlan, a lehető legi­gazságosabb döntést, ítéletet kell hoznia! Ez alapvető köve­telménye a jogállamiságnak, amit nem léphet át az ember, ha talárban van. Tanít és publikál Rákérdezek, nincs-e benne félelem, ha nagyon súlyos büntetést kell hoznia. A vá­lasz: nincs, mert úgy érzi, ő az ügyek minősítésekor min­dig a legszükségesebb és legi­gazságosabb döntést hozza meg, minden külső befolyás­tól mentesen. Ezt diktálja a bírói függetlenség, amit nem­csak ő követ. Dr. Fázsi László sokat pub­likál szakmai folyóiratokban, napi- és hetilapokban is. 12 szakmai folyóiratban több mint 70 munkája látott napvi­lágot, az újságokban (köztük a Kelet-Magyarországban) en­nél is több. Előa­dásokra kérik fel egyetemeken, főis­kolákon, a Jogászok Klubjában, középis­kolákban. „Címzetes megyei bírósági bíró” elismerést 1989-ben,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents