Kelet Magyarország, 2014. március (71. évfolyam, 51-75. szám)

2014-03-12 / 60. szám

2014. MÁRCIUS 12., SZERDA KELET Választás: macsópárti diadal A hazai politikai kultú­rának is jót tenne, ha több nő ülne a Parla­mentben - véli a szak­ember. nyíregyháza. - Ha a nők köz­életi szerepvállalását széle­sebb körben vizsgáljuk, azt látjuk, hogy számos területen- a civil szektorban vagy az ön­kéntes mozgalmakban - a rep­rezentációjuk jóval meghalad­ja a népességbeli arányukat- mondja Vitái Attila szocio­lógus, a Nyíregyházi Főiskola Társadalom- és Kultúratudo­mányi Intézete tanára. Clinton-effektus- A világban érdekes tendencia zajlik: a nők választási rész­vétele, illetve a választásokon játszott szerepe a polgári de­mokráciákban folyamatosan emelkedik - ez az ún. Clin­ton-effektus, az amerikai el­nökválasztásokat az utóbbi időkben már a női voksok dön­tik el. Európában több törés­vonal is megfigyelhető ezen a téren: azokban az országok­ban, ahol a népesség nagyobb része katolikus - Spanyol- vagy Olaszországban, illetve Portu­gáliában - alacsonyabb a női politikusok aránya, ugyanak­kor viszont a protestáns több­ségű országokban, illetve ahol kevésbé jellemző a vallásosság- a skandináv országokban vagy a Benelux államokban - jóval magasabb. Az unióhoz újonnan csatla­kozott országokban, így Len­gyelországban, Romániában vagy Bulgáriában kezdetben a magyarországi arányoknak megfelelő, azaz 8-10 százalé­kos volt a nők reprezentációja a törvényhozásban, ám amíg ez náluk azóta 20-25 százalék­ra nőtt, addig hazánkban stag­nált az arány. Azt is mondhat­juk tehát, hogy ez egy magyar specialitás, ami a társadalom konzervatív felfogásának az eredménye: a kollektív tudat­ban még mindig az a kép él, hogy a nőknek a konyhában vagy a gyerekek mellett van a helyük. De azt is látni kell, A nők aránya a Parlamentben 400 Férfi 358 354 351 345 1,1% 8,3% 9,1% 10,6% 10,1% ZUiU GRAFIKA: ÉKN. FORRÁS: WWW.PARLAMENT.Hll hogy a nők alkalmazkodnak ehhez a szerepelváráshoz. Változna a politikai kultúra- Magyarországon a társadal­mi hierarchiában az alacso­nyabb vezetői pozíciókban- legyen szó művészetekről, tudományról vagy gazdaság­ról - sok nőt találunk, de ahogy haladunk a csúcspozíciók felé, úgy csökken a számuk. így van ez a politikai életben is: az ön- kormányzati képviselők vagy a polgármesterek között is na­gyobb arányban vannak nők, de a parlamenti képviseletük nagyon alacsony. Érdekes, hogy az ideológia különbségek ellenére a jobb- és baloldal ezen a téren nem sokban különbözik egymás­tól, a magyar politikai elit nem tudja elképzelni a nőket vezető szerepben. Pedig min­den bizonnyal a politikai kul­túrára sem lenne rossz hatás­sal, ha a parlament soraiban nagyobb lenne a nők aránya. Alaptulajdonságaik miatt a férfiak harcosabbak és agresz- szívebbek, ezért nem is cso­da, hogy nálunk erőteljesen konfrontativ a politikai élet. A nők béketűrőbbek, másfajta habitusuk és kommunikáció­juk valószínűleg megváltoz­tatná a hazai politikai kultú­rát - mondja a szociológus. Nyíltabban beszélnek Máténé Vincze Andrea, Gé- berjén első női polgármestere szerint a női lélek nyitottabb, s egyben sebezhetőbb is.- Szívvel-lélekkel dolgozom ezért a községért, a célom te­lepülésvezetőként is ugyanaz, mint annak előtte volt: össze­tartó, egymást segítő közös­séggé kovácsolni a lakosságot úgy önmagunk, mint a falu jövője érdekében. Meggyőző­désem, hogy egyik nem sem különb a másiknál, mindany- nyiunknak vannak emberi értékei és persze olyan tulaj­donságaink is, amelyekre nem vagyunk túlzottan büszkék.- Bár a döntéshozói székek többségében világszerte férfi­ak ülnek, és olykor leminősí­tik a vezető beosztásban lévő nőket, nekem nincs okom panaszra: a polgármester kol­légák egyenrangú partnernek tekintenek, s ugyanolyan fi­gyelmesek és tisztelettudóak, mint bármelyik géberjéni la­kos. Vicces, de köszönéskor, üdvözléskor olykor zavarba jönnek a férfiak, ilyenkor én nyújtok kezet nekik. Azt hi­szem, női mivoltomnak, nyi­tottságomnak és optimista alaptermészetemnek egyaránt köszönhető, hogy egyre töb­ben keresnek meg a panaszuk­kal, és bátrabban beszélnek problémájukról a lakosok, le­gyen szó fiatalokról, szülőkről vagy éppen nyugdíjasokról - mondta Máténé Vincze And­rea. KM-PI.SZA Asorvégén Az Interparlamentáris Unió 2010-es statisztikái szerint Svédországban 45, Iz- landon 43, Hollandiában 41, Finnországban 40 százalék a hölgy parlamenterek aránya, Norvégiában, Belgiumban, Dániában, Németországban és Macedó­niában is 30 százalék feletti. A régiós versenytársak mindegyike előttünk jár: Csehország 22, Lengyelország 20, Szlovákia 15 százalékkal. Magyarországra az egy helyben topogás jellemző, ezzel szemben előretörést regisztráltak az Egyesült Királyságban, Belgiumban, Görögországban, Francia- országban, Cipruson, Portugáliában és Lettországban, ahol 1997 és 2007 között kétszer több hölgy került a politikai döntéshozatal centrumába. A polgármes­ter kollégák egyenrangú partnernek tekintenek. MÁTÉNÉ VINCZE ANDREA Megkérdeztük: Ön szívesen látna több nőt vezető beosztásban Magyarországon? KÓTISTVÁNNÉ Rég HOSSZÚ LÁSZLÓNÉ: NAGY IMRE Egyen­felnőttünk már a Sok érv szól a nők jogúság van, vagy feladathoz! mellett. nem? ILCSIK LÁSZLÓNÉ: JÁMBOR JÁNOS DANI KRISZTINA: Befolyásolhatóbbak FERENCNl Több nőt a Több bizonyítási teret vagyunk. közigazgatásba! kellene kapnunk.- Igen, szeretnék több nőt lát­ni a közigazgatásban, cégek, intézmények élén! Régen fel­nőttünk már a feladatokhoz, megbirkózunk velük, akár a férfiak! - mondta el kérdésünk­re Kót Istvánná. Hosszú Lászlóné szerint is helyük van a nőknek, de nem csak a háztartásban, hanem vezető pozíciókban is, hiszen megfontoltak, érző szí- vűek, felelősségteljesen visel­kednek. Ezt bizonyítja, hogy a közlekedési balesetek többsé­gét férfiak okozzák. Nagy Imre így válaszolt: - Egyenjogúság van! Ha már kiharcolták, élje­nek is vele! A nők ugyanúgy képesek helytállni az embert próbáló helyzetekben. Ilcsik Lászlónénak más a vélemé­nye: - Én jobban bízom a férfi vezetőkben. Nagyobb a tekin­télyük, hitelesebbnek hatnak, a nők könnyebben befolyásol­hatók - felelte. Jámbor János Ferencné kijelentette: a nők­nek is ugyanannyi joguk van érvényesülni, mint a másik nemnek. - Gyakran másként, jobban látjuk a dolgokat, mint a férfiak. Több lehetőséget ér­demelnénk - válaszolta Dani Krisztina. KM Hulladékért virágot akció nyíregyháza. Nyíregyháza önkormányzata és a Térségi Hulladék-Gazdálkodási Kft. március 17-29. között ismét megszervezi a Hulladékért virágot akciót. A két hét so­rán a különválogatott papír-, műanyag-, öblösüveg-, fém­csomagolási hulladékokért, valamint italos kartondobozo­kért utalványt, vagy növényi hulladékból készült komposz- tot kapnak a résztvevők. Az akció alatt a bujtosi csarnok Bujtos utca felőli parkolójában adhatóak le a hulladékok, hét­főtől péntekig 8-17 óra, szom­baton 8 és 14 óra között. KM Kelet kvíz 1385-ben Mária királynő az utód nélkül elhalt Vas Miklós birtokát a Csaholyi családból származó Csa- holyi Sebestyénnek adományozta. a) Nyírcsaholy b) Vámosatya c) Császló d) Vasmegyer A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el Zárva tart a megyei könyvtár NYÍREGYHÁZA. A Móricz Zsigmond Megyei és Váro­si Könyvtár március 15-én (szombaton) zárva tart - tá­jékoztatta lapunkat Csontos- né Maleczki Ilona megbízott igazgató. km *> Tesi helyett néptánc A mindennapos testnevelés keretében a nyíregyházi Jókai Mór Református Általános Iskola elsősei hetente egyszer a néptánc alapjaival is megismerkedhetnek, fotó: racskó tibor Nézőpont Nyéki Zsolt A szeméthegyen innen és túl... Bármennyire is dacolna a tél maradék serege a tavasszal, mind gyakrabban fürdethetjük meg arcunkat a Nap fényé­ben, melegében. Behunyt szemmel érezhetjük minden porcikánkban: újul a természet, tisztul a lélek, s gondolat­ban már a kokárdát is keressük, amivel pár nap múlva hitet tehetünk szabadságszerető nemzetünk mellett, és tiszteleg­hetünk azok előtt, akik készek voltak harcolni, életüket is áldozni eszméért, hazáért. Ünnepre készülünk, és ilyenkor talán érzékenyebben reagálunk arra, ha azzal szembesülünk: valamit rosszul tettünk a minket körülölelő világban. A környezetünkkel szemben például nyomasztó az adós­ságunk - a természet rendjét, harmóniáját felborító ember talán az utolsó pillanatban döbbent erre rá. A megyeszék­hely határában a borbányai lerakó sokáig tiltott terület volt, most az ott serénykedő gépek nyomában újra víz fakad. Em­lékeztet rá, hogy valamikor itt egy gyönyörű tó volt, csóna­kokat, de még kishajókat is ringató hullámokkal. Aztán valaki a ’60-as években úgy döntött, hogy a város szeme­tét ide kell hordani, beleborí­tani a tómederbe és kész. Ez volt a gyakorlat egészen 1985- ig, és a kis tó helyén így lett egy bűzlő, szörnyű látványt nyújtó, mérgező góc. A dön­tést valaki meghozta, a rossz gyakorlatot valaki követte, de felelős nincs (miért is nem meglepő ez...?); pedig milyen emberi és reményteli gesztus lenne, ha csak egyvalaki is megmutatná ezt a szégyenfoltot a kisunokájának, és bocsánatot kérne tőle... A gépek most feltépik a lerakó földborítását, mely mint egy szarkofág, óvott a bűztől és a látványtól, de nem védett meg az alattomos mérgezéstől. Az Európai Unió számos ren­delkezése váltott ki mosolyt vagy bosszúságot, annyi túlzás­ba hajló szabályozással álltak már elő az öltönyös bürokraták (most például a bajorokkal gyakoroltak kegyet, s engedé­lyezték, hogy a jövőben is ihatják sörüket cserépkorsóból, s nem kell üvegre cserélniük a hétszáz éve használt kriglit...), de a környezetet óvó szigorítások reális alapokon nyugsza­nak. Nem túlzó, ha sokszoros szigetelést írnak elő a meg­felelő lerakókkal szemben, ha csak ilyenekbe szabad vinni a hulladékot, ha kötelezővé teszik a komposztálást, az újra hasznosítható anyagok szelektív gyűjtését és feldolgozását. Tudomásul kell venni, hogy nem csak a termékért, áruért kell űzetnünk, hanem a kényelem, a jólét következményei­ért is. Ne feledjük, közeleg az idő, amikor majd nekünk is el kell számolnunk az unokáinkkal - s milyen jó lenne, ha nem a borbányaihoz hasonló szeméthegyen, hanem madárfüty- työs réten, tiszta vizű tó partján tehetnénk ezt meg! zsolt.nyeki@kelet.hu A rossz döntést valaki meghozta, de felelős nincs, senki nem vállalja - miért is nem meglepő ez..? Felszámolják a régi hulladéklerakókat foto: illusztráció Tovább folytatnák a lerakók rekultivációját NYÍREGYHÁZA. Egy sikeres uni­ós pályázatnak köszönhetően, 100 százalékos támogatottság mellett ezen a héten a végéhez érkezett az a több mint 7 mil­liárdos projekt, melynek során Szabolcs 105 és a Borsod me­gye 3 településén felszámolták a régi, lezárt hulladéklerakó­kat. Seszták Oszkár, a megyei szilárdhulladék-gazdálkodási társulás, és a megyei közgyű­lés elnöke a keddi sajtótájé­koztatón újságírói kérdésre elmondta: a programba nem vonhatták be a megye vala­mennyi bezárt lerakóját, mert a tulajdonjogi vitákat nem si­került rendezni.- Az unió csak abban az esetben támogatta a rekulti­vációt, ha a terület állami vagy önkormányzati tulajdonban volt, ám félszáz esetben a jogi huzavona végére nem tudtak pontot tenni - emlékeztetett Seszták Oszkár. Azóta 30-32 településen rendeződött a kérdés, a többi önkormányzat még folytatja a tárgyalásokat. Az elnök annak a reményé­nek is hangot adott, hogy a 2014-2020 közötti időszak­ban a közösségi uniós forrá­sok között lesz olyan pályáza­ti kiírás, amely a most lezárult programból kimaradt bezárt lerakók felszámolására, és a terület ártalmatlanítására nyújt támogatást. KM

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents