Kelet Magyarország, 2014. március (71. évfolyam, 51-75. szám)

2014-03-11 / 59. szám

2014. MÁRCIUS 11., KEDD KELU Jegyzet Tarnavölgyi Gergely 1 Gyerekjáték A napokban rendezték meg Nyíregyházán a kilencéves fiúk szivacskézilabda baj­nokságának első fordulóját. A versenykiírás kerek perec kimondta: nem számolják a gólokat, így nincs végered­mény. A cél nem más, mint megszerettetni a fiatalokkal a sportágat, a mozgást. A srácok tették is a dolgukat, futottak, ütköztek, kapura dobtak. Megpróbálták élvezni azt, amit csinálnak. Hiszen ők még csak gyerekek. Mindezek ellenére akadt olyan edző, aki egy-egy hiba után úgy kiabált a játékosával, mint­ha az a világbajnoki döntő utolsó percében hibázott volna döntetlen állásnál. Nem fért a fejembe, hogy miért. Ha valaki egy felnőtt, profi csapat vezetőedzőjeként teszi ugyanezt, elfogadom, bár a módszerrel akkor sem értek egyet. Ám ez egy jóformán tét nélküli gyermektorna volt. A nagyobb baj az, hogy a jelen­ség nem egyedi. A neten a mai napig kering a videó, melyen egy honi női(!) kézilabda­edző kicibálja (szintén egy szivacsmeccsen) az ellenfél játékosának kezéből a labdát csak azért, hogy csapata gyor­sabban el tudjon végezni egy szabaddobást. Ezek után nem is értem, mi­ért csodálkozunk akkor, mikor a felnőtt világversenyeken azt látjuk, hogy egy skandináv játékos a kihagyott ziccer után mosolyogva pacsizik a társá­val, a magyar meg rágörcsöl egy-egy fontosabb meccsre. Talán mert északon nem divat leüvölteni a nyolcéves kis kezdők fejét. Talán... gergely.tarnavolgyi@inform.hu Választás 2014 Jogerősek az országos listák Budapest. Valamennyi orszá­gos lista nyilvántartásba véte­léről szóló határozat jogerőre emelkedett hétfő délután, miután nem érkezett jogor­voslati kérelem ellenük. A Nemzeti Választási Bizott­ság (NVB) 18 pártlistát és 13 nemzetiségi listát vett nyilván­tartásba az áprilisi országgyű­lési választásra, az utolsó 12 pártlistát és 2 nemzetiségi lis­tát múlt pénteken. MTI Pártlisták sorrendje Magyarországi Cigánypárt, A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt, Seres Mária Szövetségesei, Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, Új Dimenzió Párt, Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Kereszténydemok­rata Néppárt, Sportos és Egészséges Magyarországért Párt, Lehet Más a Po­litika, Jólét és Szabadság Demokrata Közösség, Magyar Demokratikus Unió, Új Magyarország Párt, Magyar Mun­káspárt, Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja, Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt, Együtt 2014, Zöldek Pártja, Összefogás Párt, Magyar Szocialista Párt-Együtt - A korszakváltók Pártja-Párbeszéd Magyarországért Párt-Demokratikus Koalíció-Magyar Liberális Párt és a Jobbik Magyarországért Mozgalom. Devizaárfolyam (2014.03.10) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 311,72 +2,03 USA dollár 224,63 + 1,49 Svájci frank 255,87 + 1,87 Angol font 374,26 +0,55 Román lej 69,24 +0,28 Ukrán hrivnya 24,33-0,59 Horvát kuna 40,71 +0,20 Lengyel zloty 74,23 +0,31 6) http://www.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Őrizetben Simon Gábor Február közepén ügyészségi nyomozók jártak Simon Gábor házában használása vétségének meg­alapozott gyanúját is közölte az ügyészség, mivel a gyanú­sított ezt az okiratot is úgy adta át az Országgyűlés men­telmi bizottságának, hogy ab­ban nem tüntette fel be nem vallott jövedelmét. A főügyész tájékoztatá­sa szerint Simon Gábor a gyanúsítotti kihallgatáson tagadta a terhére rótt bűn- cselekmények elkövetését, és a gyanúsítással szemben panasszal élt. „Az ügyészség azért döntött a gyanúsított őrizetbe vétele mellett, mert a nyomozás adatai alapján megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén a tanúk befolyásolásá­val, tárgyi bizonyítási eszköz, okirat megsemmisítésével, meghamisításával, elrejtésé­vel meghiúsítaná, megnehe­zítené vagy veszélyeztetné a bizonyítást, valamint - az újabb bűncselekmény elkö­vetésére is tekintettel - meg­alapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén szabadságvesztéssel bünte­tendő újabb bűncselekményt követne el” - indokolta a kényszerintézkedést Keresz­tes Imre. Ez történt korábban A Magyar Nemzet február 4-én forrásmegjelölés nélkül írt arról, hogy egy bécsi szám­lán Simon Gábornak több száz millió forintja van, amit nem tüntetett fel a vagyonnyi­latkozatában. A képviselő, aki az MSZP elnökhelyettese volt, február 6-án közölte, hogy a szocialista pártban viselt minden tisztségéről le­mond, kilép a pártból, vissza­lép a képviselő-jelöltségtől és február 12-ei hatállyal lemond parlamenti képviselői man­dátumáról. Ezután a legfőbb ügyész adócsalás és magáno­kirat-hamisítás megalapozott Hamis útlevelet szer­zett: közokirat-hami­sítás a gyanú a volt MSZP-s politikus ellen. BUDAPEST. Újabb bűncselek­mények elkövetésével gya­núsította meg Simon Gábor volt MSZP-s országgyűlési képviselőt a Központi Nyo­mozó Főügyészség hétfőn. Simon Gábort a kihallgatása után őrizetbe vették - közölte Keresztes Imre főügyész az MTI-vel. Az újonnan közölt megala­pozott gyanú lényege szerint Simon Gábor egy saját szemé­lyi adatait tartalmazó, hamis, egy dél-afrikai országban ki­állított útlevelet szerzett, majd megkereste egy korábbi ismerősét, aki a hamis útle­vél felhasználásával kérésére egy magyar banknál bank­számlát nyitott. A cselek­mény felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette megalapozott gyanújának megállapítására alkalmas - írta Keresztes Imre a közle­ményben. Tagadta a bűncselekményt A korábbi, még február 18-ai gyanúsításon túl Simon Gá­borral a 2014. évi vagyonnyi­latkozatával összefüggésben újabb hamis magánokirat fel­Simon Gábor fotó: ém-archIvum FOTÓ: MTI, MIHÁDÁK ZOLTÁN gyanúja miatt kezdeményez­te Simon Gábor mentelmi jo­gának felfüggesztését a Köz­ponti Nyomozó Főügyészség által tavaly november óta folytatott nyomozás eredmé­nyeként. A Legfőbb Ügyészség ak­kor közölte: Simon Gábor egy ausztriai pénzintézetnél nyi­tott értékpapírszámlára 2008 januárjában 575 ezer eurót, majd 2009 áprilisában továb­bi 169 ezer amerikai dollárt helyezett el készpénzben. A számlán tavaly október­ben, akkori árfolyamon, 228 millió forintnyi összeg volt. A főügyészség _ február 18-án hallgatta ki gyanúsí­tottként Simon Gábort adó­bevételt különösen nagy mér­tékben csökkentő adócsalás bűntettével, az adóbevételt jelentős mértékben csökken­tő adócsalás bűntettével, va­lamint két rendbeli magánok­irat-hamisítás vétségével, mti ÉKN interjú: Újhelyi Istvánnal, a Parlament alelnökével „Mosolygós ülésvezető alelnök voltam” „Nem egyszer igyekez­tem könnyebbséget vinni nemcsak az ellen­zék, de a kormánypárti padsorokba is.” Miskolc. így vallott magáról dr. Újhelyi István, aki a szoci­alista frakció tagjaként az el­múlt ciklusban az Országgyű­lés alelnöki tisztségét látta el. És aki szerkesztőségünk vendégeként az elmúlt négy év legemlékezetesebb parla­menti eseményeiről is kérdez­tünk. Közel húsz éve vesz részt a politikában, hogyan változott azóta a politikai közbeszéd? OR. ÚJHELYI ISTVÁN: Egy idézettel válaszolok erre: „A parlamentáris demokráciá­nál csak rosszabb megoldás létezik, minden más rend­szer szükségszerűen vezet az egyén szabadságának elvesztéséhez.” Ezt a ’90-es évek legelején, az akkor még liberális Orbán Viktor mondta. És igaza volt, hiszen az elmúlt években azt látjuk, hogy a törvényhozás, a teljes demok­ratikus intézményrendszer, az ügyészségtől a médiahatósá­gig, egy ember kezébe került, így a központosított hatalom miatt a szabadságjogok, a döntési kompetenciák, az ön- kormányzatoktól a családokig elvesztek. És ez befolyásolja a közbeszédet is. Magyaror­szágon nem hogy romlott a helyzet, hanem katasztrofális állapotok uralkodnak a köz­életben. A közelmúltban változott a házszabály. Mi a véleménye erről? DR. ÚJHELYI ISTVÁN: A mostani házszabály, amit a következő ciklusnak adományoznak, cinikus beismerése annak, hogy az elmúlt négy évben törvénygyár volt a parlament és nem egy demokratikus intézmény. Hiszen, ha e szerint dolgoztunk volna az elmúlt négy évben, akkor a fideszes jogsza­bályok háromnegyedét nem hozhatta volna meg törvényesen az Országgyű­lés. Több mint nyolcszáz törvényt és jogszabályt, mó­dosítást préseltek át néhány év alatt, úgy, hogy azoknak a minősége - akár a közoktatás reformjára, akár a földtör­vényre gondolunk - gyatra és elkeserítő. A szakmai szerve­zeteknek, érdekképviseletek­nek, ellenzéknek nem adták meg a vita lehetőségét. Egy érdekes számadat: a német parlamentben, a Bundestag­ban, átlagosan ill napig tart egy jogszabály meghozatala. Ennyi ideig érik, érlelik azt, egyeztetve másokkal. Magyarorszá­gon az elmúlt években, a Fi­desz alatt, ez átlag 21 napot jelentett. Ez azt mu­A leköszönő parlament alel- nöke volt szerkesztőségünk vendége tatja, hogy semmibe vették a demokratikus vita és jogsza­bályhozatal fontosságát. Az elmúlt években több per­formance is volt a parlamenti üléseken. Ön, mint alelnök hogyan vélekedik ezekről? dr. újhelyi ISTVÁN: Vannak radikális akciók, de ezektől meg kell különböztetni a figyelemfelhívás másokat nem sértő és másokat nem kirekesztő megnyilvánulásait. Ebbe belefér egy demonstráci­ós tábla felmutatása, léggömb eregetése. De nem fér bele, ha például uniós, vagy bármely más zászlót dobnak ki az abla­kon, égetnek el. Hogy ki, mit enged meg magának, politikai kultúra és emberi minőség kérdése. De szeretném hang­súlyozni, a mostam hatalom az európai demokratikus kul­túrától eltérő irányba mozdult el, és sajnos nem maradt más eszköze az ellenzéknek, mint a performance-ok és hangos véleménynyilvánítások. Ez ma még csak a parlamentre jellemző, de félő, ha nem veszi észre magát a hatalom birtokosa, akkor ez az utcán folytatódik. A Fidesznek nem azon kellene háborognia, hogy ilyenek vannak, hanem azon kellene elgondolkodnia, hogy miért vannak. A ház alelnökeként mi volt a legemlékezetesebb pillanata? DR. UJHELYlfsTVÁN: Talán az, amikor két-három éve az új alaptörvényt tárgyaltuk, amit hajmeresztő passzu­sokkal raktak tele. Éppen április l-je volt, és bejelen­tettem az országgyűlésnek, hogy a kormány visszavonta az alaptörvény javaslatát. Egy darabig komolyan vet­ték a kormánypárti képvi­selők, majd jeleztem, áprilisi tréfa volt. Na utána volt kia­bálás, hogy ilyet nem tehet az alelnök... De emlékeze­tes, vagy inkább elkeserítő volt, amikor hajnali kettő és négy óra között tárgyaltunk olyan húsba vágó kormány­zati javaslatokat, amelyek a társadalom nagy részét érintik. Például az új adók bevezetése, vagy a trafikmu- tyi, földmutyi, jogszabályi hátterének megteremtése. Ez negatív élmény és jól jellemzi az elmúlt négy év parlamenti működését. Mi volt a különbség, ha egy baloldali, vagy éppen jobboldali politikus vezette az ülést? DR. ÚJHELYI ISTVÁN: Én egy mo­solygós ülésvezető alelnök voltam. Nem egyszer igye­keztem könnyebbséget vinni nemcsak az ellenzék, hanem a kormánypárti padsorokba is. Szerintem többen kedvel­tek, mint amennyien nem. Hogyan vesz részt pártja kam­pányában? DR. ÚJHELYI ISTVÁN: Reggeltől estig úton vagyok, április 5-éig megállás nélkül próbálom megmozdítani azokat, akik a kiábrándultság, napi nélkülö­zés miatt egyelőre távol akar­nak maradni a választásoktól. Esetleges kormányváltásnál, milyen szerepet vállalna a kormányban? DR. ÚJHELYI ISTVÁN: Meggyő­ződésem, hazánknak az uni­óban van a helye. Nemcsak azért, mert onnan kapjuk a forrásokat, hanem ahhoz a politikai kultúrához, közös­séghez kell tartoznunk. Ezért döntöttem úgy, szeretnék öt évre beletanulni az európai parlament működésébe, ezért nagy valószínűséggel az Európai Parlamentet választom. N. SZÁNTÓ RITA rita.szanto@inform.hu

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents