Kelet Magyarország, 2014. február (71. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-25 / 47. szám
2014. FEBRUÁR 25., KEDD 8 Hazai tájakon mmämammmmmmmmmmmmmmmsmKm A pár éve Nagyarban megrendezett helytörténeti konferencia szervezésében egyesület. Képünk a Luby-kúriánál készült WassAlbertmaraton Nyírbátor. A nyírbátori kulturális központ tükörtermében nyolc órán át tartott a Wass Albert-maraton pénteken. - Közel nyolcvanan voltak kíváncsiak a nyírbátori Bátori Nőegylet Egyesület által hagyományteremtő szándékkal rendezett felolvasóestre - újságolta Bállá Istvánná. Hatalmas sikernek könyvelik el, hogy a fiatalságot is sikerült megszólaltatni, a felolvasók között szép számmal szerepelt az ifjabb nemzedék is. A legfiatalabb egy tízéves kislány, Farkas Adél volt, aki Wass Albert egyik meséjét mutatta be.- Összesen negyvenegy mű (novella, regényrészlet, vers) volt hallható. Az országos, negyvennyolc helyszínt érintő maraton nyírbátori csapatának feltett szándéka, hogy egy év múlva még nagyobb létszámmal és igazi maratoni idővel népszerűsítik majd az erdélyi írót - említette Bállá Istvánná. km-ltl Minősítik is a produkciókat NYÍREGYHÁZA. „Aki dudás akar lenni...” címmel népzenei hangversenyt és szakmai konzultációt rendez a Nyíregyházi Művészeti Szakközépiskola zeneművészeti tagozata március 4-én 14 órától a népzene szakos növendékek részvételével az oktatási intézmény nagytermében. A fiatalok előadását a zeneművészeti egyetem szakemberei értékelik: Vakler Anna (népi ének, kamaraének-tanár,), Richter Pál (egyetemi docens), Eredics Gábor (tamburatanár), Vizeli Balázs (népi hegedű-tanár), km A fáradhatatlan lokál- patriótáknak, helytörténészeknek köszönhetően a történelem sok titkára fény derült már. nyíregyháza. Kíváncsiak vagyunk valamennyien lakóhelyünk múltjára. Érdekel bennünket őseink története, honnan indultak, hogyan éltek, milyen szerepet töltöttek be a magyar történelem alakulásában. Lelkes lokálpatriótáknak, helytörténészeknek köszönhetően sok titokra fény derült már ezekben a kérdésekben. Kemecsén immár tíz éve minden tavasszal rendeznek helytörténeti konferenciát, feltárva a város múltját. Az idei rendezvény apropóján arról faggattuk dr. Szabó Gézát, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Honismereti Egyesület elnökét, hol tart napjainkban a helytörténeti kutatás, van-e még jelentősége 2014-ben. Nincs már tabutéma- A szülőföld története mindig is érdekelte az embereket, bár a helytörténeti kutatásokat nagymértékben meghatározták a fennálló gazdasági-társadalmi rendszerek. Emlékezzünk csak vissza az 1960-as és 1970-es évekre, amikor a Több intézménnyel együtt írunk ki minden évben honismereti pályázatot. DR. SZABÓ GÉZA helytörténeti kutatások főleg a termelőszövetkezetek és az ipari üzemek múltjára korlátozódtak, és elsősorban a sikerekről számoltak be - magyarázta az egyesület elnöke. - A rendszerváltás után átalakult a gazdasági struktúra, megszűntek a téeszek, nagyon sok ipari üzem is eltűnt. Mindezek ellenére nem csökkent a honismereti kutatások iránti igény, sőt növekedett. 1990 után kiszélesedtek a kutatási lehetőségek, hiszen már fel lehetett tárni a „málenkij robot” tragédiáját, 1956 helyi eseményeit, s lehetett kutatni a nemesi családok és az egyházi személyek munkássága után is. A helytörténeti vonatkozásokkal már nem központi parancsra kellett foglalkozni, hanem belső igény késztette erre az amatőr és a profi kutatókat.- Egyesületünk munkája csak úgy lehet eredményes, hogy tartjuk a kapcsolatot a honismereti munkát is végző megyei intézményekkel, gondolok a Jósa András Múzeumra, a megyei levéltárra és könyvtárra, valamint a Nyíregyházi Főiskola történelemtudományi tanszékére. Színvonalas pályaművek- Több intézménnyel együtt írunk ki minden évben honismereti pályázatot. 2013-ban 13 pályamű érkezett felhívásunkra, s bizony volt közöttük színvonalas, profi munka is. Együttműködünk továbbá a mátészalkai és a nyírbátori múzeummal is. Nyírbátorban például tavaly Báthory-Beth- len konferenciát rendeztünk debreceni egyetemi tanárok közreműködésével, valamint ezt a tanácskozást színesítette kiállítás is. Jelentős közis részt vett a megyei honismereti ARCHÍV FOTÓ: M. MAGYAR LÁSZLÓ vetítőszerepet is betöltünk, segítünk abban, hogy a honismereti munkát végzők közelebb kerüljenek egymáshoz.- Számos rendezvényhez ad a honismereti egyesület szakmai segítséget. Tíz éve a kemecsei helytörténeti konferencia társszervezői vagyunk, amit az ottani lelkes városvédőkkel együtt, Lucza A honismereti munka népszerűsítése érdekében az idén nyáron már a 7. táborát szervezi meg fiatalok számára az egyesület Nyírszőlősön a Szent György Lovagrend és a Sóstói Református Gyülekezettel közösen. A hagyományápoló szervezet elnöke szerint az utánpótlással nincs gond, az ifjúságot János ny. iskolaigazgató főszervezésével rendezünk meg. Kapcsolat Kárpátaljával is- A Luby Társaságot is segítjük a nagyari rendezvények szervezésekor - folytatta az egyesület elnöke. - Említhetem Nyírbélteket és Piricsét is, tagjaink végeznek ott eredményes helytörténeti munkát, s igény esetén segítjük őket. A sokrétű kapcsolatot jelzi, hogy a Tégy a jövőért! Egyesülettel is tartottunk már rendezvényt, de együttműködünk a Beregszászi Honismereti Egyesülettel is. A szintén kárpátaljai Mezőgecsével is tartjuk a kapcsolatot, ez a község a lekvárfőző fesztiváljáról ismert. Egyesületünk tagjai is rendszeresen bemutatják kutatásuk eredményeit. Tavaly dr. Kiss Kálmán, Tóth Sándor és Mohácsi Endre számolt be a legfrissebb munkásságáról.- Országos jelenség, hogy kevesebb pénz jut könyvek megjelentetésére. Ha igazán jó egy kézirat, találni a kiadására mecénásokat, a lehetőségeink szerint pedig mi is igyekszünk segíteni, km-mml is érdekli a helytörténet, csak nem olyan látványos még a munkájuk. Számos iskolában tartanak helytörténeti foglalkozásokat, többek között a Vasvári Pál Gimnáziumban, a Szent Imre Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Kollégiumban, valamint Nyír- bélteken, Piricsén, Kisvárdán, és Balkányban. Érdeklődnek a diákok is Kicsik és nagyok farsangi jelmezben fotó: tudósítónktól Maszkabál a nyírtéti óvodában „folydogált” a Tisza A film producere, Varga János, a rendező, Gyenes Károly és ifj. Kovács Géza önkormányzati képviselő fotó: kovácsné botrágyi Mónika A hagyományokhoz híven az óvónők is jelmezbe öltöztek. NYÍRTÉT. A Nyírtéti Egységes Óvoda és Bölcsődében február 20-án tartották meg a már hagyományos farsangi mulatságot.- Örömmel láttuk mi óvodapedagógusok, hogy a gyermekeket a szülők szebbnél szebb jelmezekbe öltöztették. A gyermekintézményben már hagyomány, ezen a napon az óvónők is jelmezekbe bújnak, és együtt játszanak a gyermekekkel. A szülőknek köszönhetően van enni- és innivaló is, hiszen hoznak süteményeket, üdítőket és gyümölcsleveket is a gyermekeknek. A lapon keresztül is szeretnék köszönetét mondani a szülőknek, hogy a felajánlásaikkal hozzájárultak a rendezvény sikeréhez - tájékoztatta szerkesztőségünket Rumos Valéria óvodavezető. Tájházban A legjobban totózó vendég DVD-t kapott ajándékba. TiszADADA. Premier előtti vetítés keretében a tiszadadai tájházban a napokban láthatták az érdeklődők a „Szép szőke szerelmünk, a Tisza” című, 2009-ben forgatott, a folyó és a folyó menti települések kulturális és természeti értékeit bemutató film 51 perces részét, melyben Tiszadada község is szerepel. Totózott a közönség A vetítés elején ifi. Kovács Géza önkormányzati képviselő köszöntötte a több mint félszáz vendéget és a stáb jelen lévő tagjait, majd tolmácsolta az egyéb elfoglaltság miatt megjelenni nem tudó, Mizser Zsolt polgármester és a képviselő-testület tagjainak üdvözletét. A vetítést követően a stáb jelenlévő tagjai, Varga János producer és Gyenes Károly filmrendező kötetlen beszélgetést kezdeményeztek a látott képsorokról, a helybeliek érzelmeiről, a folyóhoz kötődő viszonyukról, majd egy 21 kérdéses totót játszottak a közönséggel. A legeredményesebb tippelő egy, a bemutatott filmrészletet tartalmazó DVD-t kapott ajándékba. A vetítést követően az önkormányzat vendégül látta a forgatócsoport tagjait, majd közös fénykép készült a premier előtti vetítés emlékére a Tiszadadai Tájházban. km A nap babái A nyíregyházi Harsá- nyi Eszter 2013. március 10-én született. Szülei: Harsányiné Kovacsics Katalin, Harsányi Zoltán. A nyírtassi Csobán Lotti Hanna 2013. augusztus 16-án született. Szülei: Cso- bánné Balogh Tímea, Csobán Roland. A beregdaróci Papp Kristóf Zoltán 2013. március 13-án született. Édesanyja: Herka Erzsébet, édesapja: Papp János. A képen testvérével, Janikával Látható. A nyíregyházi Akai Eszter Jázmin 2014. február 12-én született. Édesanyja: Pénzes Emese, édesapja: Akai László. Az anarcsi Farkas Kornél Gábriel 2013. július 26-án született. Édesanyja: Cservenyák Kornélia, édesapja: Farkas Krisztián. Küldjön nekünk babafotót Egy gyermek érkezése a legnagyobb boldogság a család életében. Arra bíztatjuk a büszke szülőket, nagyszülőket, küldjenek nekünk egy hagyományos vagy digitális képet az új családtagról (legfeljebb egyéves korig), mellékelve hozzá a legfontosabb információkat: a gyermek és mindkét szülő nevét, a baba születési helyét és idejét, a pontos lakcímét és telefonszámát. Mindössze ennyit kérünk, és a gyermek képe ingyenesen megjelenik a Kelet-Magyarországban! A fotókat a kelet@inform.hu e-mail címre vagy a szerkesztőség címére (4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. u. 4-6.) várjuk. M
