Kelet Magyarország, 2014. február (71. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-19 / 42. szám
2014. FEBRUÁR 19., SZERDA KELET „Cigány iskola” vagy sem? Nem született ítélet kedden a Huszár-telepi szegregációs perben. nyíregyháza. Úgy tűnt, kedden pont kerülhet a Huszártelepi iskola ügyében folyó jogvita végére a Nyíregyházi Törvényszéken, de dr. Pataki Éva bíró végül február 28-án 13 órára tűzte ki a határozathirdetés időpontját. Elkülönítheti-e a cigány- gyerekeket egy iskola akkor, ha egyház tartja fenn? Kibújhat-e az állam vagy az önkormányzat mint fenntartó az integrált oktatás felelőssége alól? S ha igen, így jár-e el Nyíregyháza önkormányzata és a többségében cigány származású diákokat oktató-nevelő, iskolát működtető görög katolikus egyház? Többek között erről polemizáltak a felek a nyilvános tárgyaláson. Sokan kísérték figyelemmel „élőben" a Huszár-telepi görög katolikus iskola bezárását kezdeményező alapítvány és az intézményt működtető Hajdúdorogi Egyházmegye közötti polgári peres eljárás tárgyalását kedden a Nyíregyházi Törvényszék épületében fotó: mti, Balázs attila Mi indokolta az újranyitást? Mint ismeretes, 2007-ben bezárták, de 2011 őszén - immár egyházi vezetéssel - újra megnyitotta kapuit a Huszár-telepi intézmény. - Évek óta pereskedünk az önkormányzattal és az egyházzal azért, hogy a roma gyerekeket fogadják be a városi intézmények, és ne különítsék el őket a telepi iskolában - elevenítette fel a történteket Mohácsi Erzsébet, a CFCF elnöke.- Az eddigi tárgyalásokon 15 tanút hallgatott meg a bíróság, köztük szülőket, igazgatót, a téma legelismertebb szakértőit. Balog Zoltán miniszter tavaly áprilisban azt bizonygatta, hogy a Huszártelepi iskola nem szegregál, éppen a romaintegrációt szolgálja. Máig nem kaptunk érdemi választ az alperesektől arra, hogy mi indokolta valójában a nyilvánvalóan szegregált iskola újranyitását, Mindkét fél támogatta az iskolabusz újraindítását- Bár az önkormányzat megszüntette az iskolabuszjáratokat, a Huszár-telepi diákok 80 százaléka ennek ellenére is a belvárosi iskolákba jár. A gyerekek, illetve a szülők egyötöde vélhetően azért döntött a telepi iskola mellett, mert közel van, nem tudják megfizetni az utazási és egyéb pluszköltségeket - jelentette ki áz Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány elnöke. A felperes egyebek mellett kérte, hogy a HuszSr-telepi gyerekeket a szintén egyházi fenntartású, belvárosi Szent Miklós iskolában helyezzék el, és állítsák vissza a korábban megszűntetett iskolabuszt._____________ ___________________________ A Huszár-telepi Sója Miklós Görög Katolikus Óvoda és Általános Iskolát működtető egyház püspöke, Kocsis Fülöp kijelentette: támogatják az iskolabusz (újra) indításának ötletét, ehhez azonban az önkormányzat partnersége is szükséges. Elmondta: az egyház a legjobb tudása szerint végzi a munkáját, a felzárkóztatás, integráció, építkezés híve. Az egyházmegye távlati tervei között a telepi általános iskola továbbfejlesztése, a tanoda-program folytatása és szakképzés elindítása is szerepel. A több éve tartó pasztorációs (segítő) tevékenység eredményei szintén magukért beszélnek. A Huszár-telepen működő iskolához, óvodához sokan ragaszkodnak, szeretik és elismerik, a lejáratására és bezáratására irányuló törekvések alaptalanok, felháborítóak és érthetetlenek. a cigánygyerekek különoktatását. Nem ellenük, értük dolgoznak Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány mint felperes jogi képviselője, Farkas Lilla így összegzett a tárgyalás végén: - Az ön- kormányzat jogutódja, a Kle- belsberg Intézményfenntartó Központ és az egyház újra csak az időhúzásra játszik.- Egyértelmű, hogy sem ön- kormányzat, sem alapítvány, sem egyház nem különítheti el etnikai alapon a tanulókat. Meggyőződésünk, hogy a Huszár-telepi iskolában ez történik, ezért fontos, hogy végre kiderüljön: az egyházi iskolákra is érvényes-e a törvény?- A KLIK nemrégiben átvette az önkormányzati iskolákat a helyhatóságoktól. A két és fél órás, több esetben értelmezési vitába torkolló tárgyaláson többek között arról vitáztak a felek, hogy az intézményfenntartó központ az önkormányzatok mint korábbi fenntartók jogutódjának tekinthető-e. Ebben az esetben ugyanis a KLIK perbe hívható, s az ő feladata lenne a deszegregációs folyamat végrehajtása. Az alperes jogi képviselői szerint a korábbi fenntartó, a nyíregyházi önkormányzat és az általános iskolát jelenleg működtető egyházmegye között létrejött együttműködési megállapodás nem jogszabályellenes. - Elkülönítésről, szegregációról szó sincs, a Sója Miklós iskola mindössze egy választható alternatíva az egyházi és állami iskolák palettáján, és mindenki előtt nyitva áll az ajtaja. Az egyház rengeteget tett az utóbbi időben a Huszár-telepen élő felnőttekért és gyerekekért, mert minden embert egyen-. lőnek tekint, a nehéz helyzetben lévőket pedig felkarolja, támogatja - hangzott el. km-pi FARKAS LILLA Senki sem különítheti el etnikai alapon a tanulókat! Nézőpont Nyéki Zsolt T anít va tanulunk Az egyházak világi szerepét vitatok is kénytelenek elismerni azokat az erőfeszítéseket, amelyekkel az elesettek, az idősek, és a gyerekek fölötti gondoskodásból veszik ki a részüket. A hit megsokszorozza erejüket, türelmüket, míg a feltétlen jóság és a végtelen szeretet az ő esetükben „hivatali kötelesség”. Nem véletlen, hogy az egyházi iskolák növekvő népszerűségnek örvendenek, helyet kérve maguknak a társadalom életében, azon belül az oktatásban. Különös jelentőséggel bír ez egy hátrányos helyzetből kitörni képtelen közegben - ezért lenne fontos tudni, hány hetet, hónapot töltöttek el a Huszár-telep közösségében (de a reggeli ébredéstől az esti lámpaoltásig...), hány tanítási napon vettek részt, hány órát látogattak meg azok, akik kitartóan élnek a szegregáció vádjával. Ez a jogi csata nem egy egyszerű peres ügy: az együttélés mikéntjének konfliktusait érinti, és a külső szemlélőnek szomorú, elvi sikra terelt vitának tűnik. Ha az emlékezet nem csal: a politika, és nem a pedagógus szakma döntött 2007-ben úgy, hogy máról holnapra megvalósítja az integrált oktatást. Bár ilyen egyszerű lenne ez az egész... Miniszteri íróasztalon született az „el- rendeltetés”, széles szakmai, társadalmi egyeztetésről nem nagyon szólt a fáma, és a tanárok nem mertek szólásra jelentkezni. Tartottak az intézményfenntartótól, no meg a kirekesztés vádjától is, amellyel olyan könnyen dobálóznak. Ki tudja, mennyi tudomány jeles szakértői vitázhatnak, érvelhetnek e kérdésben vég nélkül, ám az egyszerű krónikás abból merít, amit a két szemével lát. Márpedig azt látja, hogy amikor az integrációs utasítás eredményeiről faggatózik a tanároknál, iskolaigazgatóknál, sorra térnek ki a válasz elől. Ha rózsaszínű jelentést adnának, akkor a kollégák szemében veszítik el a hitelüket, ha pedig az igazat (s nem csak a valódit) mondják, akkor az már támadható. No meg egyébként is: az integráltan vagy elkülönülten oktatás kérdése nem olyan egyszerű, hogy egy igen vagy nem lehetne a válasz, mert vannak valóban sikeres példák is. A jog eszközeivel döntést hozni viszont végképp kényszermegoldásnak tűnik. Illene itt megkérdezni sok-sok embert, aki igazán érintett a konkrét ügyben: fenntartót, szociológust, pedagógust, de legfőképpen azokat a szülőket, akik ebbe az iskolába viszik gyermekeiket. Ha komolyan értük szól ez a harc, akkor a döntés joga is leginkább az ő kezükbe való. zsolt.nyeki@inform.hu Az integráltan vagy elkülönülten oktatás kérdése nem olyan egyszerű, hogy egy igen vagy. nem lehetne a válasz. Garázsboltok: újratöltve Megkérdeztük Szokott garázsboltban vásárolni? 1 __ _ „ KOVÁCS OTTÓ: Főként SKARBIK JÁNOS: Én BALOGH GÁBOR: Több nagyáruházakban inté- inkább kisboltpárti az akció a nagyobb be- zem el a bevásárlást. vagyok. vásárlóközpontokban. 1 É * 4 * lEí t* JI!? 11p Ks ff ^ \ Wm ra M vlX JxlL NAGYLÁSZLÓNÉ: HANUFER SÁNDOR: CZIRJÁK DORINA: Legfeljebb egy kifliért Inkább hagyom hazai Egy rágóárt vagy egy megyek be. vállalkozónál a pénzem, üdítőért ugróm be. Krum Enikő énekelt FOTÓ: PUSZTAI SÁNDOR Szerzői est a zeneiskolában nyíregyháza. Kedden este a Határtalan zene komolyzenei hangversenysorozatban Megyeri Krisztina szerzői estjén Krum Enikő énekelt a Vikár Sándor Zeneiskolában. km Kelet kvíz Melyik falu birtokosa volt 1280-ban a Gutkeled nemzetségbeli István fia, Pál? a) Ömböly b) Érpatak c) Csengersima d) Nyírmeggyes A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. A lakótelepeken, külvárosi területeken ismét divat lett a garázsbolt. nyíregyháza. A kétezres évek elején fokozatosan eltűntek a kis- és vegyesboltok, garázsokba költöző fodrászatok, pékségek és zöldségesek. Lakótelepeken, külvárosokban, családi házas övezetekben volt jellemző kép az elmúlt évtizedekben a garázsbolt, ami most úgy tűnik, ismét teret hódít. Nőtt a számuk A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (Kisosz) információi szerint az elmúlt év során szinte az egész országban nőtt a garázsboltok száma. A növekedésben annak is jelentős szerepe van, hogy ezek olcsóbban működtethetők, emellett sokaknak sikerült állandó vevőkört találniuk.- A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamarában regisztrált Élelmiszer jellegű kiskereskedelem vagy Élelmiszer, ital-, dohányáru kiskereskedelmi vállalkozások száma 1013 az említett kategóriában. Ebből 426 egyéni vállalkozás, a többi társasvállalkozás formájában végzi tevékenységét - nyilatkozta Mészáros Éva, a megyei Kereskedelmi és Iparkamara kommunikációs vezetője. A közelben élők rendszeresen lejárnak vásárolni. OLÁH JÓZSEFNÉ Oláh Józsefné nyíregyházi garázsbolt-tulajdonos elmondta, ismét egyre többen szeretnek a lakóhelyük közelében vásárolni. Választékban nem, de kiszolgálásban és az áru minőségét illetően fel tudják venni a versenyt a nagy boltokkal.- Vannak bevétel szempontjából erősebb időszakok is, viszont nem ez a jellemző. A közelben élők rendszeresen lejárnak vásárolni, de nem nagy tételben. Minőségben és árban felvesszük a versenyt a multinacionális cégekkel, azonban választékban jócskán elmaradunk mögöttük - vélte a közért tulajdonosa. Bíznak a jövőben- Nem lesz könnyű felvenni a versenyt a nagy boltokkal, bár már most is vannak állandó, visszajáró vásárlóink a környéken élők közül. Bízom benne, hogy forgalmunk a jövőben csak emelkedni fog- nyilatkozta egy, a napokban megnyílt zöldség-gyümölcs kiskereskedés tulajdonosa. KM-SA Kovács Ottó nem, ő főként nagyáruházakban intézi el a bevásárlást, ahol egy helyen több mindent meg tud vásárolni. - Bár a Jósavárosban lakom, ahol sok a garázsbolt, ennek ellenére nem szoktam ott venni semmit - mondta a nyíregyházi fiatalember. Skarbik János inkább kisboltpárti. - Görögszálláson élek, ahol egy üzlet van csak, így sok választásom nincs abban a tekintetben, hogy hol vásároljak. Balogh Gábor szerint több az akció és a leértékelés a nagyobb bevásárlóközpontokban, ám személytelenebb. - Ettől függetlenül én inkább a nagyáruházak mellett szavazok. Nagy Lászlóné leginkább a tejet és a kiflit veszi meg reggelente a garázsboltban. - Örökösföldi vagyok, van itt egy áruház, ott intézem a nagyobb bevásárlásokat - válaszolta az idős hölgy. Hanufer Sándor általában a kisboltokba jár, ritkán megy el egy bevásárlóközpontba. - Szívesebben hagyom a pénzemet a magyar vállalkozóknál - tette hozzá. Czirják Dori- na legfeljebb egy rágóért vagy egy üdítőért ugrik be egy garázsboltba, amúgy a multik- ban vásárol. - Jánosbokorban élünk, a kertvárosi Sparban szoktunk vásárolni - fogalmazott. KM-TG A garázsboltok nehezen tartják a lépést a multikkal fotó: pusztai Sándor
