Kelet Magyarország, 2014. február (71. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-17 / 40. szám
2014. FEBRUÁR 17., HÉTFŐ KÉST MMMMMMI HM HHBI Szabolcsban is megkezdődött a mentesítés illusztráció: ékn Nálunk is megkezdték a sertések mentesítését szabolcs-szatmár-bereg. Az idén hét magyarországi megyében végzik el a sertésállomány mentesítését a reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómától (PRRS) - mondta Kardeván Endre vidékfejlesztési államtitkár. Tapasztalatot nyernének Az elsők között lesz az északkeleti, illetve keleti országrészben Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye, míg a nyugati országrészben Vas, Zala és Somogy megyét érinti a mentesítés. Ha a remények szerint az idén befejezik a mentesítést ezeken a területeken, akkor jövő január elsején folytatják a többi megyében. Kardeván Endre azt mondta: ott kezdik a munkát, ahol a legkisebb a fertőzöttség, hogy tapasztalatokat nyerjenek. A tárca szeretné kiirtani ezt az emberre nem veszélyes sertésbetegséget az egész országban. Ennek módjáról Kardeván Endre elmondta: állománycserére is sor kerül, amely állami kártalanítással történik és vakcinázást, azaz védőoltást is alkalmaznak, valamint vérvizsgálatokat is végeznek. Az államtitkár kiemelte: „a sajtóban téves adatok jelentek meg, messze nincs 30 százalékos fertőzöttség a magyar- országi sertésállományban. A háztáji gazdaságokban 3-5 százalékos, és megyénként változik a helyzet, a nagyüzemi sertéstelepeken pedig az elvégzett felmérés szerint 10 százalékos a PRRS betegséggel fertőzött sertések aránya”. A vidékfejlesztési államtitkár azt is hangsúlyozta, hogy nem akarják kiirtani Magyarország sertésállományát. km Kvízmegfejtés Melyik felekezet kolostorában kapott helyet a Báthory István Múzeum Nyírbátorban? b) minorita Sok szemét megy a lerakóba Cél, hogy a lakossági hulladék 10 százaléka kerüljön csak lerakóba 2020-ban. NYÍREGYHÁZA. El kell érni 2020-ra, hogy Magyarországon a lakossági hulladék legfeljebb 10 százaléka kerüljön lerakókba - mondta Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára a TeSzedd! akciót beharangozó budapesti sajtótájékoztatón. Rengeteg megy veszendőbe Magyarországon a lakossági hulladék mintegy 70 százalékát helyezik el most a lerakókban, és évente 120-150 milliárd forintnyi hulladék megy veszendőbe, mert nem hasznosítják újra. A május 9. és 11. között tartandó TeSzedd! akció egybeesik az unió Tisztítsuk meg Európát! kezdeményezésével, amelyre május 10-én kerül sor - jelezte az államtitkár. Közölte: az európai hulla- dékszedési akció szervezőbizottságában Magyarország is részt vesz. Illés Zoltán ismertette: negyedik alkalommal szervezik meg a TeSzedd! szemétgyűjtési országos akciót. Az idén az akció szervezői mindenekelőtt a fiatalok környezettudatosságát szeretnék növelni. A lakossági hulladék mennyisége évente mintegy 4 millió tonna. VÁMOSI OSZKÁR Évente 120-150 milliárd forintnyi hulladék megy veszendőbe, mert nem hasznosítják újra illusztráció: ékn Ezt szolgálja az is, hogy a középiskolások közösségi feladat-végrehajtásként is részt vehetnek az akcióban, azaz az érettségihez szükséges közösségi munkába ez a tevékenység beleszámít. Az idén mintegy 150-200 ezer résztvevőre számítanak országosan a közösségi akcióban. A nagy része lerakóba kerül Vámosi Oszkár, az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) Nonprofit Kft. ügyvezetője az MTI-nek elmondta: a lakossági hulladék mennyisége évente mintegy 4 millió tonna. Ebből hozzávetőlegesen 3 miihó tonna kerül a lerakókba, a fennmaradó 1 millió tonnát szelektíven gyűjtik, illetve elégetik. Illés Zoltán az MTI kérdésére közölte: az elsődleges cél az, hogy hulladék ne keletkezzen, ha pedig már keletkezik, szelektíven gyűjtsék össze, és a lehető legnagyobb mennyiségben, anyagában hasznosítsák újra, illetve amit nem lehet, azt a különféle szennyezőanyagoktól megtisztítva, éghető termékké alakítva égessék el. Ezt szolgálják a különböző, főként Illés Zoltán, környezetügyért felelős államtitkár szólt arról, hogy a hulladékok közül legnagyobb tömegben építési törmelék keletkezik az országban. Ezt egy állami anyagi ösztönzők - hívta fel a figyelmet. Több olyan közösségi beruházás is folyik az országban, amelyek az újrahasznosítás növelését célozzák - mondta. Példaként említett egy Pécsen és környékén működő céget, amely utóválogatót épít, és célja, hogy a régióban keletkezett lakossági hulladék 60 százalékát már az idén újrahasznosítsa. KM monopólium bevezetésével kívánják újrahasznosítani, amely ösztönözni fogja az építési törmelék összegyűjtését és újrahasznosítását az útépítéseknél. Általában építési törmelék Növekedett a szarvasmarha-állomány A szarvasmarhák száma a múlt év december 1-jén 772 ezer volt ILLUSZTRÁCIÓ: ÉKN Egy felmérés szerint derűlátóbbak vagyunk A sertések és a juhok száma csak szerényen emelkedett. BUDAPEST. A szarvasmarha-ál- lomány növekedése tovább folytatódott a múlt év második felében, így számuk már meghaladta a tíz évvel ezelőttit. A sertések és a juhok száma csak szerényen emelkedett - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A szarvasmarhák száma 2013. december l-jén 772 ezer volt, 12 ezerrel több mint egy évvel azelőtt, a tavaly júniusi összeírás óta 6 ezerrel, 2003 decembere óta 33 ezerrel lett több. Ebből 340 ezer a tehén- állomány, ami egy év alatt nem változott, az elmúlt tíz évben 10 ezerrel, 3 százalékkal csökkent. A sertések száma 2,935 millió volt december l-jén, a tavaly júniusinál 32 ezerrel több, de a 2012. decemberinél 54 ezerrel kevesebb. A sertések száma 2003 júniusában még meghaladta az 5 milliót; 2012 júniusa óta azonban 3 millió alatti. Az anyakocák száma egy év alatt 13 ezerrel 187 ezerre csökkent. A tyúkok száma 2013. decemberben 29 millió volt, 1,5 millióval, 5 százalékkal kevesebb az egy évvel ezelőttinél. A 2013. június i-jeihez viszonyítva az állomány 5,4 millióval, 16 százalékkal csökkent. A 12,5 milliós tojóállomány a 2012. decemberinél 467 ezerrel, 4 százalékkal, a hat hónappal azelőttinél 1,3 millióval, ll százalékkal volt nagyobb. A lúdállomány a megelőző egy évben 39 százalékkal, 459 ezerrel emelkedett, számuk 2013. december l-jén meghaladta az 1,6 milliót. A 4,4 milliós kacsaállomány 64 ezerrel, a 2,5 milliós pulykaállomány 273 ezerrel volt kevesebb a 2012. decemberinél. A juhállomány 2013. december l-jén 1,2 millió, az anyajuhok száma 889 ezer volt, ami 52 ezerrel, illetve 24 ezerrel volt több a 2012. decemberinél. KM Budapest. Minden ötödik magyar gondolja úgy, hogy a következő egy évben jobb lesz az ország gazdasági helyzete, és minden harmadik megkérdezett optimistábban látja a saját háztartása anyagi helyzetét is. Magyarországon - a környező országokhoz viszonyítva - egyre kevesebben tartanak a rezsiárak növekedésétől, a lakosság négyötödét azonban továbbra is a megélhetési költségek előteremtése foglalkoztatja leginkább. A régióban a magyaroknak van a legtöbb jelzálog-hitele és kevésbé tudnak félretenni mint szomszédaik, ugyanakkor az előző félévhez képest nőtt azok aránya, akik kényelmesen tudják fizetni törlesztőrészleteiket - derül ki a Provident Pénzügyi Zrt. anyacégének hat országban, az ügyfelei körében végzett legújabb kutatásából. A londoni és varsói tőzsdén jegyzett International Personal Finance (IPF), a Provident Pénzügyi Zrt. anyacége 2013. év végén hat országban végeztetett kutatást ügyfelei körében. Több mint ll ezer ügyfelét kérdezte meg arról, hogyan látják saját országuk gazdasági-, illetve családi háztartásuk pénzügyi helyzetét. A félévente megismételt kutatást - immár harmadszor - a YouGov Intézet készítette el, a legújabb felmérés eredményeit pedig országonként is ösz- szevetették a fél évvel ezelőtt kapott adatokkal. Magyarországon ezúttal a Provident Pénzügyi Zrt. 3457 ügyfele válaszolt az online kérdőívre. KM A fiatalok látják a jövőt az agráriumban Kiemelt terület a vidéki lét, a vidékfejlesztés és az agrárium minőségének javítása. nyíregyháza. Az agrárium, és a vidékfejlesztés az egyik leggyorsabban fejlődő képzési- és tudományterület, így a tudásszint emelése, korszerűsítése elengedhetetlen - mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter gödöllői sajtótájékoztatóján, ahol ismertette az agrár szakképző iskolai hálózat felállításával kapcsolatos tapasztalatokat. Az élelmiszer-gazdaság és a hozzá szorosan kapcsolódó ágazatok együttes súlya a GDP-ből 11-12 százalékkal, a foglakoztatásból mintegy 14 százalékkal részesedik. A kormány kiemelt területnek nyilvánitotta a vidéki lét, a vidékfejlesztés és az agrárium minőségének javítását. A nemzeti köznevelési és a szakképzési törvény módosításából fakadó lehetőség alapján 2013. augusztus l-jétől 42 agrárszakképző intézmény került a VM fenntartásába, így a korábbi iskoláikkal együtt az országban jelenleg 59 feladatellátási helyen folyik agrár szakképzés VM irányítással, melyeket a tervek szerint további iskolák követnének. Korábban az országban több mint 180 iskolában folyt agrár szakképzés. Ez a területi szét- aprózódottság az egyre csökkenő gyereklétszám mellett a kapacitások rossz kihasználását, hanyatló minőségi képzést, számos helyen szórványképzést eredményezett. A középfokú mezőgazdasági oktatásban a koncentráció eredményeként, gazdaságosabbá vált a képzés és az irányításon keresztüli egységes szemlélet megteremtésével az iskolákban elismert elméleti és gyakorlati ismereteket adnak át. A felsőoktatásban tanuló diákok magas szintű szakmai elméleti és gyakorlati képzésein túl, az iskolák erősítik a szakma iránti elkötelezettségüket, küldetéstudatukat. A magyar mezőgazdasági szemlélet elterjesztésében egyre inkább elvárás a környezettudatos gondolkodás, a GMO-mentesség megtartása. A környezettudatos szemléletformálás megerősítése, illetve az óvodai, általános és középiskolai szervezeti formák felsőoktatásra történő kiterjesztése, egy egységben történő kezelése is elengedhetetlen. KM Nem lehet elég korán kezdeni! ILLUSZTRÁCIÓ: ÉKN
