Kelet Magyarország, 2014. február (71. évfolyam, 27-50. szám)

2014-02-03 / 28. szám

2014. FEBRUÁR 3., HÉTFŐ KELET Üzenet Zsoldos János, nyíregyházi olvasónktól: Önmagunk megtalálásának az a legjobb módja, ha elveszünk mások szolgálatában. GANDHI Hűséges előfizetőnk Kovács István nyíregyháza. Hűséges olva­sónk, Kovács István 50 éve fi­zeti elő a Kelet-Magyarorszá- got. - A feleségemmel együtt már nyugdíjasok vagyunk, 2 fiúnk és 5 unokánk van. An­nak idején a Vagép-nél vas- szerkezeti munkás voltam, később a Hafé-nél dolgoztam. A feleségem a kereskedelem­ben vállalt munkát a nyug­díjazásig. Minden reggel öt órakor már a postaládában van az újság. Szokásom, hogy az utolsó oldallal kezdem az olvasást, áttanulmányo­zok mindent. Érdeklődöm a gépjárművek, a technika vívmányai iránt. Szeretek tájékozódni a közlekedéssel kapcsolatos jogszabályi vál­tozásokról, a traffipax hol­létéről. Szívesen olvasom a mezőgazdaságról, állatte­nyésztésről szóló híreket, megnézem a hirdetéseket is. Kovács István az ajándékcsomag­gal FOTÓ: SIPEKI PÉTER- A feleségem kedvencei a keresztrejtvény, a sudoku, a horoszkóp, a virágokról, álla­tokról írt cikkek. A gyerme­keink is szívesen lapozzák fel a Kelet-Magyarországot. Az ajándékcsomagot köszönjük, további jó munkát, jó egész­séget kívánunk a lap minden munkatársának! KM Leveleinkből Szebbé tették azéletet Lányom a nyíregyházi Kos­suth Lajos Gimnázium 8/5 osztályába jár. Az ünnepek tájékán nagyon meglepőd­tünk, mert a Nyíregyházi Polgári Szalon és az Evangé­likus Kossuth Lajos Gimnázi­um közösen tizenkét főnek, köztük nekünk is egy szép borítékot ajándékozott. A jól tanuló, de anyagilag nehezen boldoguló gyerekek helyzetét próbálták pénzadománnyal szebbé, boldogabbá tenni. Óriási volt a meglepetés, hi­szen még sohasem volt ilyen élményben részünk. Beval­lom, örömömben sírtam. Kívánom, hogy Isten áldja meg mindnyájukat, akik a meglepetést elősegítették és szebbé varázsolták a napja­inkat! G. P. ÉS ANYUKÁJA, AZ ÉRINTETT SZÜLŐK ÉS TANULÓK <§> Tűzifát szállít A korábbi évekhez hasonlóan ebben az évben is térítés- mentesen szállítja ki Király József borbányai vállalkozó az önkormányzat által kapott tűzifát az arra rászorulóknak. FOTÓ: KIRÁLY RICARDO RICHARD Olvasóink írják Értünk fáradoztak a„gazdagok” Bár már eltelt egy hónap, én mégis fontosnak tartom, hogy megköszönjem ma­gam és családom nevében azt, hogy részesülhettünk a Bige Holding által finan­szírozott ételekből. Gyer­mekeim minden nap friss és finom ételt kaphattak, higiénikusan csomagolva és ehhez vagy kenyeret, vagy gyümölcsöt is. Tudom, hogy mostanában sok szó esett az ételosztás fontosságáról, de én szeretném felhívni a figyelmet azokra a „gazdag” emberekre, akik nem tudnak szó nélkül hagyni ennyi szegény sorsot. Nem vagyok büszke arra, hogy jogosultak lettünk erre a gesztusra, de nem tehetem meg, hogy ne mondjak őszinte köszönetét mindenért. Sorsunkat szebbé tették és fáradoztak értünk. Isten áldását kérem mindany- nyiukra. G.Z.-NÉ Hajléktalanok Ahogy az utcát járom, látom, hogy vannak „jól szituált” hajléktalanok is. Ők az életművészek. Azért tudják túlélni a mindennapokat, mert így állnak az élethez. Az utcán élők közül néhányan félnek bemenni az éjjeli me­nedékhelyre, vagy valame­lyik melegedőbe, mert attól tartanak, társaik kirabolják, megverik őket. Emellett több atrocitás is éri a hajléktalan embereket. Bizony, nem könnyű az életük, különösen ilyenkor, télen, ezért figyel­jünk mi is rájuk! JOVANOVITY RITA SlSSfSKCi»4 í f * ■ mt ' ■ . • r A gyerekek vidáman vágtak neki az órának FOTÓ: SIPEKI VIKTÓRIA Korcsolyázni tanulhattak A nyíregyházi önkormány­zat városi sportrendezvé­nyek támogatására kiírt pá­lyázatának köszönhetően a nyíregyházi Arany János Requiem egy gyárért A ’60-as ’70-es években kezd­tük az igazi felnőtt életünket a világhírű Tiszavasvári Al­kaloida Vegyészeti Gyárban. Itt tanultuk meg tisztelni és szeretni egymást. A hosz- szú évek, évtizedek alatt ugyan sok minden történt velünk, jó és rossz egyaránt. Ott szereztünk barátokat és néha ellenségeket is. Az ott kötött barátságok örök életre szólnak, a mai napig tartanak. Az igaz szerelem is ott ért bennünket, feled­Itthon miért fújtat mindenki ránk? Szeretnék a prémium márkások védelmére kelni, mert mindig ez van porondon, ha szabályta­lanságról esik szó. NYÍREGYHÁZA. A Kelet-Magyar- ország január 27-ei, hétfői számában megjelent Szom­bat esti gáz című jegyzethez szeretnék hozzászólni. Palicz István újságíró a téli, havas időben történő közlekedés kapcsán - bizonyára jogo­san - negatívan említett egy BMW-t. Mint ilyen autó tulaj­donosa, szeretnék a prémium márkások védelmére kelni, mert mindig ez van poron­don, ha szabálytalanságról esik szó. Optimalizálás: miért ne? Mindenki tud(na) szágul­dozni, mert a teljesítmény a kis autókban is benne van. A „nagyok” azért mennek gyor­sabban, mert úgy vannak ter­vezve, hogy amely sebességet egy kicsi vagy közepes autó nyögdécselve bír, az nekik játszi könnyedséggel megy! A fejlett nyugaton ez így rendben van, itthon miért fújtat mindenki ránk? Ez nem arrogancia a részünkről, csak az autóink képességeinek ki­használása, optimalizálása. Az autópályán talán gyorsab­ban megyünk a többiektől a megengedett határokon be­lül, de kérdezem én, miért ne? Hangsúlyozom, nem sza­bálytalankodásra hívom fel a figyelmet, hanem arra, hogy a volán mögötti bamba- ság is ugyanolyan idegesítő és szabálytalan mint a másik pólus. És még valami: egy BMW-s kihangosítja a telefonját, el­lentétben az életveszélyesen, az autóban kézzel telefonál­gató többiekkel! Én tőlük fé­lek! Hogy vált az ilyen a seb­váltóján, hogyan kormányoz, netán három keze van? Ellenjelenségek Az általam említett ne­gatívumok éppen nem a BMW-sekre jellemzőek. Tá­vol álljon tőlem, hogy ellen­tétes tanmesék gyártásával beálljak a sorba, viszont tényleg tipikus „ellenjelen­ségeket” vettem számba. K. MARGIT, NYÍREGYHÁZA Jegyzet Palicz István Szombat esti gáz Szombat este kis híján szó c szerint „összefutottam” pár vagány autóssal, amikor Nyír- r egyházáról Baktalórántháza ! 1 felé vettem az irányt. Elsőként e a belvárosban termett előttem z egy megtévedt négykerekű, melynek fiatal fura ura lendü­letből próbált lekanyarodni a főúttól, csakhogy az aszfaltot borító hópizsamán megcsúsz- | tak a kerekek. A 41-es főúton j 1 mögöttem, mellettem m-iíH Gimnázium, Általános Isko­la és Kollégium Szabó Lőrinc Tagintézmény 3-4. osztá­lyos tanulói három alkalom­mal, oktató segítségével sa­játíthatták el a korcsolyázás alapjait a Bujtosi Szabadidő Csarnok fedett korcsolyapá­lyáján. DR. HUDÁKNÉ FÁBIÁN NÓRA heteden perceket éltünk át. Sok szerelem házassággal végződött. Családot alapítot­tunk, gyerekeink születtek, ma már unokáink vannak. Az álmaink valóra váltak. A gyár a hosszú-hosszú éveken át igazi családdá kovácsolt bennünket. Voltak nehe­zebb és könnyebb napjaink egyaránt. A hosszú évek alatt a „műszakolás” sok energián­kat elvette, de fiatalok lévén mindig újra töltődtünk. Sze­rettünk dolgozni és szerettük azt, amit csináltunk. Tud­tuk, hogy sok beteg ember gyógyulását segítjük elő a munkánkkal. Most, mikor be akarják zárni (vagy már be is zárták) végérvényesen a kapukat, olyan érzés kerít ha­talmába bennünket, mintha az emlékeinket, az álmain­kat rabolnák el tőlünk! Már nyugdíjasok vagyunk, sokan pár nélkül éljük mindennap­jainkat, hiszen sokunktól a halál elragadta szerettünket. Az idő múlásával az emlé­kek megszépülnek és még a bánatunk is. Remélem, a volt munkatársaim és barátaim osztoznak az érzéseimben és egyetértenek velem. JUHÁSZNÉ, TISZALÖK Tisztelt Olvasónk! Ezen az oldalon a Kelet-Magyarországhoz érkező olvasói leveleket, fényképeket közöljük. Lehetőségeinkhez mérten / minden olyan írást megjelentetünk, amelynek tartalma nem ütközik érvényes jogszabályba, valamint nem sért személyiségi és kisebbségi jogokat, jó ízlést. Ha a levelet részleteiben találjuk ilyennek, azokat a részleteket kihagyjuk. A levél megjelentetése azonban nem jelenti azt, hogy szerkesztőségünk bár­milyen részletében egyetértene az abban leírtakkal. Csak a beérkező levelekkel foglalkozunk. A leveleket az élvezhetőbb olvashatóság érdekében általában rövidítjük, az azonos mondandójúakat összevonjuk. Az oldalt civil vélemények számára tartjuk fenn, politikusok leveleit csak abban az esetben közöljük, ha személy szerint szólították meg őket, és erre kívánnak válaszolni. Ha olvasóink közül valaki nem ért egyet egy itt megjelent levél tartalmával, természetesen válaszolhat a levélírónak. Az olvasói oldalon továbbra is csak a teljes névvel és címmel érkező, telefonszámmal is ellátott, így telefonon leellenőrizhető, valós feladóval rendelkező leveleket közöljük. Fogadónap: kedden és pénteken Továbbra is várjuk olvasóinkat észrevételeikkel szerkesztőségünkben ügyfélszolgálati időben! Minden kedden és pénteken 10-14 óráig Dankó Mihály újságíró fogadja az aktuális problémafelvetésekkel, információkkal érkezőket Nyíregyházán, a Dózsa György utca 4-6. szám alatt, az első emeleten. Vendégsorok Angyal Sándor Kétféle áldozat Nem ismeretlen sokunk előtt, hogy élnek közöttünk olya­nok, akik e ridegen mennek el azok mellett, akik az út szé­lén valóban rászorultként kéregetnek, kis anyagi segítséget várnak nehéz helyzetükben, amikor nem tudnak élelmet sem tenni a gyereknek az asztalra, felőlük fel is fordulhat a szomszéd, bezárkóznak és élik a maguk világát. Ezúttal a világháló segítségével erre is, és ennek az ellenkezőjé­re is szeretnék közzé tenni egy-egy példát. írta nemrég egy amerikai újság, hogy kisvárosukban menthetetlenül vesebeteg lett egy középkorú férfi, a rokonok már a teme­tésre készültek, amikor a felesége eléje állt és azt mondta, hajlandó férjének adni az egyik veséjét, hátha ez segít. Megtörtént a veseátültetés, a férfi gyógyulni kezdett, erőre kapott és kezdte újra élvezni az életet. Eljárt a kisváros kocsmáiba, megismerkedett lányokkal, asszonyokkal, majd egy napon nem tért haza, elhagyta feleségét, elváltak és ő mással kötött új házasságot... Jónéhány esetet hallunk arról, hogy milyen készségesek, segítőkészek az em­berek, s nemcsak a szeretet ünnepén. A másik hír a távol-keleti Kínából érkezett hozzánk, amelyből kiderült, hogy a hatalmas ország egyik északi településén tragédia felé tartott egy különben tehetős csa­lád élete. Két fiuk szintén vesebajjal küzdött, a szülők nem segíthettek, mert az ő szervük alkalmatlan volt a transz­plantációra. Ekkor a fiatalabb fiú úgy döntött, felajánlja a még működő jó veséjét a bátyjának, hogy legalább egy gyerek maradjon meg a szülőknek, ö pedig az örök mezők­re távozik. Hiába tiltakoztak ellene a szülők, a fiú kitartott szándéka mellett, és halála árán megmentette az idősebb testvérét... Ha nem is ilyen, de ehhez fogható, megrázó esetek bizonyára előfordulnak szerte a világon, akárcsak hazánkban. Nincs szükség mindig hasonló áldozatokkal járó cselekedetekre, de annyi tanulságot megőrizhetünk magunkban, hogy embertársainkon, rokonainkon segíteni, velük együtt érezni az egyik legtiszteletreméltóbb csele­kedetünk. Gyakoroljuk és őrizzük minél többször, minél tovább! sandor.angyal@inform.hu

Next

/
Thumbnails
Contents