Kelet Magyarország, 2014. február (71. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-13 / 37. szám
707637 2014. FEBRUÁR 13., CSÜTÖRTÖK KELET Hazánk nem támogatja a génmódosított növények termesztését ILLUSZTRÁCIÓ: KM Nem volt meg a kellő többség BRÜSSZEL. Hiába ellenezte az uniós tagállamok döntő többsége kedden a szakminiszterek tanácskozásán a Pioneer 1507-es génmódosított kukorica termesztésére vonatkozó engedélyezési kérelem megadását, a szavazati súlyok arányában nem volt meg a kellő, minősített többség ahhoz, hogy elutasítsák azt, így az ügyben már az Európai Bizottság hivatott dönteni. Az engedély megadását 19 tagállam ellenezte, öt támogatta, négyen pedig tartózkodtak. Az uniós engedélyeztetési folyamatban az Európai Bizottságnak egy-egy bizottság véleményét kell kikérnie, amelyek az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szakvéleménye alapján döntenek. Ha a véleményező testület pozitív értékelést ad, az Európai Bizottság kiadja az engedélyt. Ha negatívat vagy semmilyet, akkor a tagállamok szakminisztereiből álló tanács elé kerül a kérdés, akik minősített többséggel elutasíthatják az engedélyezést, de ha ez nem sikerül, az Európai Bizottság kiadja az engedélyt. KM Különbségek a GDP-vel közelítve Megyénkben az agrári- um az országos átlagnál lényegesen nagyobb szerepet tölt be. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG. Hazánk gazdasági teljesítményének az ezredfordulót követő, viszonylag egyenletes ütemű (éves átlagban 4 százalék körüli) növekedése 2007-től - javarészt az államháztartás kiigazítására alkalmazott, keresletszűkítő intézkedések hatására - lefékeződött - közölte lapunkkal Novák Géza, a KSH Debreceni főosztályának főosztályvezető-helyettese. A szakember szerint a változást jól mutatja, hogy a bruttó hazai termék (GDP) két év alatt csupán 1 százalékkal nőtt. A 2008 második felétől kiszélesedő pénzügyi és gazdasági világválság hatása 2009-ben teljesedett ki, így ekkor a GDP volumene 6,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.- Az ezt követő konjunktúra 2010-ben és 2011-ben kismértékű növekedést idézett elő a magyar gazdaságban. A kedvezőtlenül alakuló külső környezet és az alacsony belső kereslet hatására 2012-ben az ország gazdasági teljesítménye ismét veszített lendületéből, és 1,7 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék. A 2013. évi adatok azonban már az első kilenc hónap átlagában 0,6 százalékos, ezen belül a harmadik negyedévben 1,8 százalékos bővülést jeleznek A GDP-adatok a gazdasá fejlettség mérésére alkalmasak. NOVÁK GÉZA 2012 azonos időszakához képest. A változások az ország egyes térségeit eltérően érintették, amit a területi bontásban 2011-ig rendelkezésre álló (folyó áras) GDP-adatok- kal vizsgálhatunk - mondta a szakember. Romlott a pozíciónk Novák Géza hozzátette: a gazdasági fejlettség mérésére leggyakrabban alkalmazott mérőszám, az egy lakosra jutó GDP alapján a 2000-2011 között fokozódtak a regionális különbségek. Ez elsősorban Közép-Magyarország átlag feletti fejlődésének a következménye, amivel párhuzamosan a vidéki régiók pozíciója ösz- szességében kedvezőtlenebbé vált az országos átlaghoz viszonyítva.- A központi régió előnye azonban 2010-ben és 2011- ben már kissé mérséklődött. A vidéki térségek közül a fejlettebb Közép- és Nyugat-Du- nántúl relatív helyzete mutat nagyobb változásokat, ami a nemzetközi konjunktúraciklusokhoz igazodó feldolgozóipar magas részarányából adódik. Pozíciójuk 2011-ben jóval kedvezőtlenebb volt a 2000. évinél. 2000-2011 között Dél-Dunántúl és Dél-Alföld átlagtól mért lemaradása is nagyobb mértékben nőtt, mint a fejlettségi rangsor végén álló Észak-Magyarországé és Észak-Alföldé. így a vidéki régiók egy lakosra jutó GDP-je közötti különbségek csökkentek 2000-2011 között - fogalmazott a főosztályvezető-helyettes. A, szakember elmondta: a gazdaság szerkezetét tekintve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az agrárium az országos átlagnál lényegesen nagyobb szerepet tölt be, összefüggésben a természeti adottságokkal. 2011-ben a megye bruttó hozzáadott értékének 9,4 százalékát adta a mezőgazdaság, szemben az országosan jellemző 4,6 százalékkal. A mezőgazdaságból származó megyei GDP egy lakosra vetítve meg is haladja az országost. A megye gazdasági szerkezetében az ipar és az építőipar együttesen az országoshoz hasonló (30-31 százalékos) arányt képvisel. A megyei GDP fennmaradó 60 százaléka a szolgáltatást nyújtó ágazatokból származott, ami alacsonyabb az országos (65 százalékos) aránynál. Az ezredfordulóhoz képest az ágazati struktúrán belül a mezőgazdaság súlyának csökkenése és az ipar szerepének erősödése figyelhető meg a megyében. Ugyanakkor országosan a szolgáltatások irányába történt némi arányeltolódás. Nem független- Fontos hangsúlyozni, hogy az egy főre jutó GDP-adatok a gazdasági fejlettség mérésére alkalmasak. A bemutatott különbségek nyilvánvalóan nem függetlenek egyéb szempontú (pl. jövedelmi) differenciáktól, ugyanakkor a különböző gazdasági, társadalmi és egyéb megközelítésű vizsgálatokban történő felhasználás esetén a mutató korlátáit figyelembe kell venni - tette hozzá Novák Géza KM-TG Csak Nógrád megyét előzzük meg Szabolcs-Szatmár-Bereg az egy lakosra jutó GDP alapján képzett megyei rangsorban Nógrád megyét előzi meg. A megyei mutató 2011-ben az országos 53 százalékát, a (Budapest nélkül számított) megyei átlag 71 százalékát tette ki. Az átlagosnál alacsonyabb növekedésből adódóan 2000- 2011 között a megye egy főre jutó GDP-je az országos átlaghoz képest 4,8 százalékpontos pozícióromlást jelez. Az időszakon belül 20092010-ben a gazdasági válság némileg mérsékelte a lemaradást, elsősorban a fejlettebb vidéki régiók gazdasági teljesítményének nagyobb mértékű visszaeséséből adódóan. Ezzel együtt a megye rangsorban elfoglalt pozíciója nem változott az ezredforduló óta. Az Európai Unió átlagától mért lemaradása azonban mérséklődött, és Szabolcs-Szatmár-Bereg egy lakosra jutó gazdasági teljesítménye 2011-ben a közösségi átlag 35 százaléka volt, ami 3 százalékpontos javulás 2000-hez képest. kedvezmény A kulisszák Még kérhetjük a hivatal segítségét Azszja-bevalláshoz február 17-éig kérhető a NAV közreműködése. nyíregyháza. Arról, hogy ki választhatja ezt, az úgynevezett egyszerűsített bevallást, a NAV honlapjának SZJA menüpontjában lehet tájékozódni. Az egyéni vállalkozóknak, az áfafizetésre kötelezett magánszemélyeknek és az áfafizetésre kötelezett őstermelőknek február 25-éig kell bevallaniuk és befizetniük személyi jövedelemadójukat. Akiknek nem munkáltatójuk készíti el a személyijövedelemadó-bevallást, kérhetik a NAV segítségét is. Bizonyos jövedelemforrások és egyes kedvezmények esetén ez a lehetőség nem választható, ezért a döntés előtt érdemes tájékozódni a feltételekről (www.nav.gov.hu, SZJA menüpont). Az egyszerűsített bevallás választása esetén a NAV honlapjáról letölthető, vagy az ügyfélszolgálatokon beszerezhető 1353NY jelű nyomtatványt kell kitölteni, amit aláírás után, legkésőbb február 17-ére kell eljuttatni az adóhivatalhoz. A nyilatkozat beérkezése után a NAV a rendelkezésére álló adatokat felhasználva elkészíti az egyszerűsített bevallási ajánlatot, amit április 30-áig elküld az adózónak, akinek azt össze kell vetnie a tavalyi jövedelméről szóló igazolásokkal. Ha eltérést tapasztal, az aláírt bevallást javítva, illetve kiegészítve május 20-áig kell visszajuttatnia a NAV-hoz. Ha az adózónak a levont adóelőleget ki kell egészítenie, az adót május 20-áig kell megfizetnie. Az adatok javítása esetén azonban az adót a NAV értesítésének kézhezvételétől számított 30 napon belül kell megfizetni. Ha a levont adóelőleg meghaladja a fizetendő adót, a különbözetet a NAV május 20-ától számítva 30 napon belül, javítás esetén pedig a javítás alapján módosított bevallásról szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül visszautalja. Az egyéni vállalkozóknak és az áfafizetésre kötelezett magánszemélyeknek és őstermelőknek február 25-éig kell bevallaniuk és befizetniük személyi jövedelemadójukat a 1353 számú nyomtatvány kitöltésével. km Az egyszerűsített bevallás a NAV ügyfélszolgálatokon beszerezhető ILLUSZTRÁCIÓ: ÉKN HIRDETÉS Szántó István új könyve a Kelettó'l A Kelet előfizetői kedvezménnyel vásárolhatnák Szeretettel ajánljuk Önöknek a „Kádártól Castróig” című könyvet. Szántó István miskolci újságíró (az Észak Magyarország főszerkesztő-helyettese) a hatvanas években számos nyarat végigdolgozott az aligai Pártüdülőben ahol alkalma nyílt találkozni Kádár Jánossal, Fidel Castróval és a kor más híres politikusaival. A Kelet előfizetőiéként Önök a könyvet 1950 Ft helyett 1500 Ft-ért vásárolhatják meg ügyfélszolgálatunkon I j I <j (Nyíregyháza. Dózsa György u. 4-6.) munkanapokon 9-15 óráig. Megújulhatnak a járműparkok A gépjármű-pályázatokat már elbírálták, az autókat hamarosan megkapják a nyertesek. Budapest. A tervezettnél több pénz, 6 milliárd helyett 8,5 milliárd forint jut a közösségi használatú gépjárműpark fejlesztéséré vidéken, a kistelepüléseken és a tanyás régiókban - közölte V. Németh Zsolt Budapesten sajtótájékoztatón. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) vidékfejlesztésért felelős államtitkára elmondta: az elmúlt év végén jelentette meg a szaktárca a vidéki alapszolgáltatások fejlesztését szolgáló pályázatát, amelynek keretében lehetővé vált a tanyás térségek és a kistelepülések - az 5000 főnél kevesebb lélekszámú települések - közösségi célokat szolgáló, ötévesnél idősebb gép- járműparkjának megújítása. Maradványpénzek elköltése Hozzátette: alapszolgáltatások fejlesztését szolgáló program eredetileg 10 milliárd forintos keretösszegű volt, a pályázati forrás megnövelését a maradványpénzek elköltésének lehetősége teremtette meg. Ezért volt lehetőség a programon belül több gépjárműre pályázni a tervezettnél és növelni a 6 milliárd forintos összeget. A gépjármű-pályázatokat már elbírálták, az autókat hamarosan megkapják a nyertesek. Az államtitkár emlékeztetett: a pályázók nettó 10, 5, valamint 3,5 millió forint értékű gépjárművekre, mik- robuszokra, terepjárókra és személygépkocsikra pályázhattak. Az elsődleges cél a tanya- és falugondnoki hálózat járműparkjának megújítása volt. De emellett pályázhattak gépkocsira például a települési önkormányzatok, civil szervezetek és az egyházak is. Összesen 883 nyertes volt a pályázaton. Ők több mint 900 új járművet szerezhetnek b a régiek helyett. Az államtit kár példaként említette a polgárőr egyesületeket, amelyek így mintegy 150 gépkocsit kaphatnak, a falugondnokok pedig 331 új gépjárművel cserélhetik le az öt évnél idősebb autóikat. mti
