Kelet Magyarország, 2014. január (71. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-31 / 26. szám
2014. JANUÁR 31., PÉNTEK KELET Ha nem gyűjtünk eleget, robban a nyugdíjbomba Az emberek havi bevételük több mint 34 százalékát azonnal el fogják veszíteni a nyugdíjba vonuláskor. BUDAPEST, Az ING prognózisa szerint az átlagos jövedelműeknek ahhoz, hogy korábbi életszínvonalukat fenn tudják tartani - vagyis pótolják a kiesést - csaknem 10 millió forintot kell összegyűjteniiik 65 éves korukig. Várhatóan nyugdíjrendszerünk 2040-re - vagyis amikor a mai negyven év körüliek nyugdíjba vonulnak - fenntarthatatlanná válhat. A kormányzati előrejelzések szerint 2040-ben a nyugdíjra jogosultak száma meghaladja majd a munkaképes korúak 40 százalékát. A jelenlegi felosztó-kirovó rendszerben így az állam nem lesz képes ellátni azokat, akik nem foglalkoznak az öngondoskodás kérdésével. Jelenleg 1,3 aktív korú jut egy nyugdíjasra. 2050-re, amikor a mai harmincas korosztály nyugdíjba megy, ez az arány még rosszabb lesz: egy aktív kereső két nyugdíjast fog eltartani az Eurostat előrejelzése szerint. Az ENSZ szakértőinek becslése szerint Bizalmatlanok Oliver Rust, a Nielsen globális pénzügyi szolgáltatásainak elnökhelyettese szerint különösen a gazdaságilag fejlett országokban növekszik a bizalmatlanság a kormányok nyugdíjjal, egészséggel, képzéssel kapcsolatos kiadásaival szemben, ahogyan a lakosság egyre nagyobb része éri el a nyugdíjas kort. 2030-ra a 65 év felettiek aránya a népességen belül eléri a 20 százalékot, 2050-re pedig 26 százalékra emelkedik. A jelenlegi nyugdíjkorhatár 65 év. Egy átlagos férfi vagy nő e kor után hazánkban várhatóan még körülbelül 16 évet él. Ez a szám azonban évente nagyjából 0,1-gyel nő. Vagyis az, akinek még 30 éve van hátra a nyugdíjig, több mint 16 évet fog nyugdíjban eltölteni. Mindez jelentős társadalmi-gazdasági problémát okoz majd. Ráadásul nem csupán rendszerszintű gondokkal kell szembenézni, az egyéni életstratégiákba is be kellene illeszteni az idős korról való gondoskodást. Az Unió 2012-ben kiadott előrejelzése szerint 2050-ben a magyar átlagpolgár keresetének 65,5 százalékát fogja kézhez kapni nyugdíjként. Lesújtó kalkuláció Az ING kiszámolta, mekkora havi megtakarítással kell kalkulálnia annak, aki nem csupán nettó 150 ezer forintból szeretne élni nyugdíjas korában, hanem magasabb életszínvonalra vágyik. Egy 20 éves fiatalnak, ha 23 millió forintos nyugdíj-megtakarítással a zsebében szeretne visszavonulni (ami 16 nyugdíjban töltött évig biztosítana neki havi 120 ezer forintos extra bevételt), 7500 forintot kell félretennie havonta. Aki 40 éves korában kezd el takarékoskodni, havi 32100 forintot kell összegyűjtenie 65 éves koráig ugyanehhez az összeghez, egy 50 éves embernek pedig 88 500 forintot, ékn-szb Mire gyűjtünk? Takarékoskodással, befektetéssel elérendő pénzügyi célokat milyen arányban tűztek ki maguk elé a magyarok és 31 ország válaszadói átlagosan, a válaszadók százalékában. PÉNZÜGYI CÉL Gyerekek jövője Váratlan kiadások Egészség Munkahely elvesztése vagy jövedelem kiesése Nyugdíjalap Első saját lakás vásárlása Gyermek születése Luxus (autó, nyaralás, drága óra stb.) Aktív ■I í? H14 i14 ■ 13 13 12 II r Nem spórol rá 40 37 41 Aktív Bfl »17 12 25 32 24 20 26 22 EURÓPAI ÁTLAG Tervezi J» 39 41 41 35 35 27 26 39 Nem spórol rá 36 27 35 45 39 56 62 39 GRAFIKA: ÉKN. FORRÁS: NIELSEN FOGYASZTÓI INFORMÁCIÓKAT ÉS ISMERETEKET SZOLGÁLTATÓ VÁLLALAT Húszmillió a százezerhez „Az átlagfizetésből esély sincs félretenni, maximum 1000-2000 forintot, de abból nem lesz nyugdíj.” MISKOLC. Tízmillió forintos megtakarítás kevés ahhoz, hogy valaki az aktív évei alatt megszokott színvonalat megtartsa nyugdíjas korában. Minimum 20 millió forintnyi spórolt pénz kellene ahhoz, hogy ez működjön. Ennyiből lehet ugyanis kiegészíteni valamennyivel a nyugdíjat. Mindezt Máhr Zsuzsa túlélési tanácsadó mondta el lapunknak. Azt is: ekkora megtakarítás esetén a körülbelül 60 ezer forintos nyugdíjat havi szinten 100 ezerre tudjuk kiegészíteni. De mit tehet az aktív dolgozó, hogy ennyit félretegyen? „A tapasztalat az - Európában, de ma már hazánkban is -, hogy a nettó 250 ezer forintot, vagy a fölött keresők, gondolnak a jövőre. Felvázolnak egy életutat: házasság, gyerek, munka, gyerekek felnevelése, nyugdíjas évek... és jövedelmük 10 százalékát félreteszik valamilyen megtakarítási formában” - kezdte a tanácsadó. Hozzátette: a megtakarítási formák kiválasztásánál azonban gondolnak arra, hogy valószínűleg, nem egy munkahelyen dolgoznak majd a nyugdíjkorhatárig, azaz olyan befektetést keresnek, amelyhez könnyű hozzáférni, kivehető, megszüntethető. Az állami támogatásokkal óvatosabbak - folytatta -, tudva, hogy ezek ugyan biztosabbak, de úgy, ahogy adta, vissza is veheti az állam. Sok minden függvénye Máhr Zsuzsa arról is beszélt, hogy a tartalékolás sok mindennek a függvénye, például iskolai végzettség, lakóhely, családszerkezet stb. Érdekességképpen említette: minél kisebb településen él valaki, annál inkább hisz abban, hogy a pénze a pámacihá- ban van jó helyen. „Hiszen így ő dönt arról, mi történik a pénzével” - magyarázta. A nagycsaládosok esetében pedig esély sincs megtakarításra, nem tudnak a nyugdíjas évekre gondolni, de bízhatnak a gyerekek gondoskodásában. Kiemelte: a rendszerváltás vesztesei nyugdíj szempontjából a mai 50-55 éves korosztály. Nekik már késő elkezdeni takarékoskodni, és nem is tudnának, hiszen jövedelmük 80 százalékát kellene félre rakni, ami lehetetlen. Illetve - folytatta - a közalkalmazotti kör, a bérből, fizetésből élők sem tudnak félretenni. „Az átlagfizetésből esély sincs félretenni, maximum 1000-2000 forintot, de abból nem lesz nyugdíj” - fogalmazott. ÉKN-NSZR Mennyit tegyen félre? Harmincas éveiben járó nő havi 180 ezer forintos nettó fizetéssel. Mennyit tegyen félre, hogy nyugdíjas évei ne érjék váratlanul? - kérdeztünk egy példát a tanácsadótól. „15-20 százalékot, hogy megmaradjon a mostani élet- színvonala', illetve olyan befektetést keressen, aminek 6-8 százalékos a hozama. És várhatóan az ő nyugdíjkorhatára már 70-75 év lesz” - válaszolta. Hozzátéve: valószínű ugyanis, hogy hazánk is csatlakozik majd ahhoz az európai modellhez, amelynél ilyen magas a korhatár. „Igaz, a jövedelmet is ehhez kellene igazítani” - hangsúlyozta. „Én örökre pedagógus maradok” Kevés nyugdíjasnak telik nyaralásra. A fotó illusztráció! fotó: getty Való igaz, azóta több idő jut magamra és a családomra. nyíregyháza. Boldogan, de egyben szomorkodva kezdte meg nyugdíjas éveit a nyíregyházi Nagy Érzsébet. Nagy lépés volt ez az életében, hiszen egyik percről a másikra otthon találta magát, amihez kezdetben nagyon nehezen szokott hozzá.- Hosszú évtizedeken át pedagógusként dolgoztam, több ezer gyermeket tanítottam. Szinte éjjel-nappal emberek között dolgoztam, az iskola körforgása teljesen bevon- zott. Nem csak munkámnak és hivatásomnak, hanem életcélomnak is tekintettem a gyermekek felkészítését a középiskolai éveikre. Ezek után sosem felejtem el az első munka nélküli napomat, nem találtam a helyem a világban. Bár a felelősségem a diákok felé akkor megszűnt, az intézménybe gyakran visszalátogatok, próbálok nem elszakadni a múltamtól és szakmai tanácsokkal segíteni a fiatal pedagógusoknak. Való igaz, azóta több időm van magamra és a családomra. Gyermekeim és unokáim már felnőtt, dolgozó emberek, de szakmai ártalomból adódóan gyakran látom el őket jó tanácsokkal, akár szeretnék, akár nem - mesélte mosolyogva Erzsébet, aki a dolgozó létből kiszakadva maga is érzékeli azt, hogy manapság a nyugdíjak nem érhetnek fel egy fizetés összegével.- Elégedett vagyok a nyugdíjammal, viszont tény, hogy egy állandó fizetéstől nagyon messze áll. Sokaknak ez gondot jelenthet, én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy munkás éveim alatt megtanultam megbecsülni a pénzt, így rendszeresen félretettem, ami mostanra igen jól jön kiegészítésként - válaszolta Nagy Erzsébet. KM-SA Ha csak kevés van rá, akkor is ^átr' (§> A gyerekek jövője A gyermekeik jövőjét tartja szem előtt pénzügyi céljainál a magyar válaszadók 19 százaléka úgy, hogy aktívan takarékoskodik, vagy befektet. FOTÓ: GETTY IMAGES Milyen magántakarékossági formákat ismernek? Ezt is megkérdeztük a szakembertől. NYÍREGYHÁZA. Több nyugdíjcélú megtakarítás létezik. A magánnyugdíjpénztárak megszűnésével, illetve tagjainak drasztikus csökkenésével a nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) - ez becslések szerint több mint negyven ezer magánszemélyt érint -, az önkéntes nyugdíjpénztárak, illetve léteznek speciálisan nyugdíj célú üzleti biztosítások. Mind a három befektetési forma után adókedvezményt lehet igénybe venni. Ráadásul az önkéntes pénztár úgy működik, hogy a tagsági befizetések mellett a munkáltató is fizethet cafetéria rendszerben.- A befizetett összeget pedig nyugdíjkor, egy összegben ki lehet venni - hangsúlyozta érdeklődésünkre Kormos Tamás, a Generali értékesítési vezetője. - Igazából az lenne az optimális, ha a fizetésünk öt-tíz százalékát úgymond nyugdíj célra tennénk félre már az első fizetéstől kezdve. Mikor? Mikorra? A szakember szerint, aki teheti, minél hamarabb kezdjen el havonta kisebb összeget- akár három-ötezer forintot- félretenni. Kormos Tamás elmondta azt is, hogy úgy érdemes gondolkodni a nyugdíjjal kapcsolatban, hogy nem az a lényeg, mikor és mennyire tolják majd ki a nyugdíjkorhatárt, hanem hogy mi magunk mikorra tudjuk megteremteni azt a lehetőséget, hogy nyugdíjasok legyünk... Érdekes számításokkal is szolgált. Eszerint például, ha valaki százötvenezer forintos nyugdíjban gondolkodik, és húsz éve van mindezt megteremtenie, akkor nagyon bele kell húznia, hiszen évi 350- 400 ezer forintot kell megspórolnia. Ha harminc esztendőnk van félretenni, akkor évi közel százhúszezer forintban gondolkodjunk, míg aki úgy érzi, hogy negyven évig tud a nyugdíjára takarékoskodni, annak évi 40-45 ezer forinttal lesz könnyebb a pénztárcája. ÉKN-JLI A hó vége is messze van, nemhogy a nyugdíj Gondolunk a nyugdíjas éveinkre? Vagy gondolnánk, csak nincs miből? NYÍREGYHÁZA. „Nyugdíj? Spórolás? A fogalmakat sem ismerem” - kezdte K. Attila, aki irodában dolgozik közel két évtizede. Harmincas évei közepén jár és örül, ha százezer forintot megkeres egy hónapban. Szeretne valamennyit félretenni havonta. Ha nem is a nyugdíjra gondolva, de vésztartaléknak jól jönne egy kis megtakarítás. De - mint mondja - ez hem sikerül neki. „Nem azért, mert a mának élek, hanem mert annyira kevés az az összeg, amiből havonta gazdálkodnom kell. A nyugdíj még nagyon távolinak tűnik. Remélem, megérem, de most nem tudok azzal foglalkozni, hogy tartalékoljak öreg napjaimra...” - fogalmaz. A felmérések alapján úgy tűnik, Attila része a hazai lakosság negyvennégy százalékának, akik megélnek ugyan, de félretenni nem tudnak. Friss kutatások bizonyítják ugyanis, hogy a legtöbb magyarnak nincs lehetősége arra, hogy nyugdíjas korára, vagy csak úgy általában különleges helyzetekre készülve pénzt tegyen félre. A megélhetés viszi el az átlag fizetésének javát, a hosszú távú célokra fordított összeg komoly részét pedig a lakáshitel-törlesztésre költik. A nyugdíj még nagyon távolinak tűnik... X» ATTILA A félretett pénzem elment a hitelre. SZABÓ DÁVID Ez utóbbira költi fizetésének nagy részét Szabó Dávid is, aki a közszférában dolgozik tíz éve. Emellett nincs lehetősége más munkát vállalni, így fizetéskiegészítése sincs - meséli. „Meglehetősen magas a hitelem, de annak idején, pályakezdőként nem volt más lehetőségem arra, hogy lakást vegyek magamnak. Ami félretett pénzem volt, az elment a folyamatosan növekvő lakáshitelemre, ma meg esélyem sincs félretenni” - sorolja. Megtudjuk: annak idején a magánnyugdíjpénztárból visszalépett az államiba, a jövedelméből vonják a nyugdíj- biztosítás összegét, másképp nem tud spórolni öreg napjaira. Sajnos... - teszi hozzá. Lesznek-e nyugdíjas évek? Istvánnál sem jobb a helyzet; nyugdíjra nem tud félretenni, örül, ha két gyermekének be tud fizetni havonta egy kisebb összeget. „Negyvenéves vagyok, van még 25 évem a nyugdíjig, de előre nem tudok gondolkodni. Az autómon devizaalapú a hitel, a lakás után is fizetnem kell, csak az havi ötvenezer forint. A gyerekeknek nyitottam kötvényt, amikor megszülettek, azóta fizetem. A hó vége is messze van, nemhogy a nyugdíj. Kérdés, megérem-e a nyugdíjas éveimet, lesznek-e nyugdíjas évek...?” - vélte. ÉKN-NSZR
