Kelet Magyarország, 2014. január (71. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-29 / 24. szám
2014. JANUÁR 29., SZERDA Jegyzet Kolodzey Tamás Polgárok . háborúja Egyre aggasztóbb a helyzet Ukrajnában, s ez minket, magyarokat különösen nyomaszt, elvégre legalább kétszázezer honfitársunk él a fél kontinensnyi államban. Szomszédaink válaszút elé érkeztek, az a kérdés, hogy kelet, vagy nyugat felé haladnak tovább. Százezrek mennek az utcákra, tüntetők foglalják el a hatalmi szervek hivatalait, a helyzet rendkívüli, sokak szerint már polgárháború dúl a több tízmilliós országban, a tömeget pedig Kijevben és a nagyobb városokban nem lehet megállítani. Közben az elnök taktikázik: a miniszterelnöki és az egyik miniszterelnök-helyettesi széket kínálta fel az ellenzék képviselőinek, utóbbiak azonban ebből nem kérnek, nekik ettől több kell. Ők forradalmat csinálnak, rendszert akarnak váltani. Mivel a konfliktus lassan túlnő Ukrajnán, félnek az Európai Unió vezetői politikusai és éjszakánként nem alszanak az oroszok sem. Már régen elmúltak a hidegháborús évek, bevonulni senki nem tud. A nagy testvér nincs abban a helyzetben, hogy „előszobájában” takarítson, a nyugati nagyhatalmak pedig messze vannak és meg sem fordul a fejükben, hogy a szavakon kívül bármit is tegyenek. Akik rendet teremthetnek hazájukban, azok maguk az ukránok. Békésen, vagy békétlenül, fegyveresen, vagy fegyver nélkül. Ezekből választhatnak - és kell választaniuk. tamas.kolodzey@inform.hu Leminösítették A befektetésre már nem ajánlott kategória mélyére minősítette vissza Ukrajna államadós-osztályzatát kedden a Standard & Poor’s, elsősorban azzal a véleményével indokolva a lépést, hogy Janukovics elnök bukása esetén bizonytalanabbá válna az ukrán kormánynak összeállított orosz pénzügyi segélycsomag sorsa. A tüntetők a végsőkig kitartottak FOTÓ: GETTY IMAGES Mikor lesz új kormánya a forrongó Ukrajnának? Lemondott a miniszter- elnök, vele távozik az ukrán kormány. KiJEV. Bejelentette távozását az ukrán miniszterelnök, Mi- kóla Azarov. A kijevi parlament kedden reggel ezután kezdett rendkívüli ülésbe, hogy megvitassák a válságból kivezető lépéseket. Azarov döntését azzal indokolta, hogy a két hónapja húzódó zavargások veszélyeztetik az ukrán gazdaságot. A politikus személyesen kérte Viktor Janukovics államfőt, hogy fogadja el a lemondását a politikai kompromisszum és a válság békés rendezése érdekében. „Ma mindennél fontosabb Ukrajna egységének megőrzése. Ez minden személyes ambíciónál is fontosabb” - írta közleményében Azarov, aki 2010 óta áll az ukrán kormány élén. Kora délután közölték, hogy Viktor Janukovics elnök elfogadta Mikola Azarov miniszterelnök és a teljes ukrán kormány lemondását, az erről kiadott rendeletet az államfői hivatal honlapján tették közzé. Az elnöki rendelet ugyanakkor hozzáteszi, hogy a jelenlegi kabinet ügyvezetőként a helyén marad a következő kormány megalakításáig. Visszavonta az ukrán parlament a január 16-án elfogadott, az alapvető szabadság- jogokat csorbító törvényeket, amelyek az Európa-párti tüntetések radikalizálódásá- hoz vezettek. Janukovics elfogadta a miniszterelnök és a teljes ukrán kormány lemondását. A nyugati országok által élesen bírált jogszabályok hatályon kívül helyezésére 361 képviselő szavazott igennel, 2 nemmel a 450 tagú parlamentben. A voksolás eredményét az ülésteremben tapssal fogadták, igaz kedd virradóra még megjelentek olyan hírek, amelyek szerint a kormány a rendkívüli állapot bevezetésének lehetőségét sem vetette el. Sikeres párbeszéd? Viktor Janukovics elnök a hétvégén kormányzati posztot kínált az ellenzék két fő vezetőjének, Arszenyij Ja- cenyuknak és Vitalij Klics- kónak, előbbi kormányfői A legnagyobb oroszországi közvélemény-kutató intézetek: az Oroszországi Társadalmi Véleménykutató Központ (VCIOM), a Társadalmi Vélemény Alapítvány (FŐM), és a Levada Központ szinte egyszerre közölték legfrissebb felmérésüket az oroszok tüntetési hajlandóságáról - hívta fel a figyelmet a Nyeza- viszimaja Gazeta. A felmérések szerint a 2010- 20ll-es időszakhoz képest posztot, utóbbi pedig egy miniszterelnök-helyettesi tisztséget kapott volna. Mindketten elutasították a felajánlást. Az államfő és az ellenzék képviselői a válság lezárása érdekében több vitás pontban is megállapodtak keddre virradóra. Többek közt megegyeztek abban, hogy hatályon kívül helyezik a fent említett gyülekezési, szólás- és sajtószabadságot ' korlátozó törvényeket, illetve a tervek szerint amnesztiatörvényt fogadnának el és elkezdenék kidolgozni az alkotmányreform részleteit. Közben az orosz lapok arról cikkeznek, hogy csak idő kérdése, meddig marad hatalmon Viktor Janukovics ukrán elnök. A Vedomosztyi nevű orosz napilap keddi kommentárjában azt írja, az csökkent az orosz társadalom tiltakozó kedve. A Levada Központ adatai azt mutatják, hogy azóta majdnem a felére, tizenhétről kilenc százalékra esett vissza azoknak az aránya, akik részt vennének utcai politikai tüntetéseken. A FŐM kutatói azt állapították meg, hogy az orosz hatalommal elégedetlenek aránya nem haladja meg a megkérdezettek negyvenöt százalékát. államfő a választásokat is el fogja veszíteni, függetlenül attól, hogy mikor tartják azokat. Konsztantyin Szimonov, az orosz Nemzeti Energiabiztonsági Alapítvány vezér- igazgatója abban is biztos, hogy Julija Timosenko volt ukrán kormányfőt kiengedik a börtönből, így az ellenzéki politikusnak esélye lesz arra, hogy úgymond „copfos Mandelává” váljon és államfő legyen. Az elemző ugyanakkor azt gondolja, hogy az általa „kibővített narancsos koalíciónak” nevezett ukrajnai ellenzéknek nincs és nem is lehet gyorsan megvalósítható gazdasági programja. Az ukrán gazdaságnak viszont alapvető korszerűsítésre van szüksége és ezt valakinek meg kell fizetnie. Kettészakadt ország Az orosz szakértő úgy véli, hogy Putyin a narancsos erőknek nem fog pénzt adni, és komoly kétségei vannak afelől is, hogy a problémákkal küzdő Európai Unió segíteni fog, amely amúgy sem szokta politikai feladatait pénzosztással megoldani. Maradnak tehát az ukránok, így viszont gyorsan esni fog az életszínvonal, az emberek pedig nem fogják megvárni a gazdasági átalakítás eredményét, és a következő ukrajnai választásokon ismét a keleti országrészből fognak elnököt választani, ékn-összefoglaló Nyugtatják az oroszokat Néptanács alakult Ungváron ungvár. Megalakult az alternatív helyhatalmi szerv szerepét betölteni hivatott Kárpátalja megyei néptanács kedden Ungváron, ahol a megyei tanács (közgyűlés) rendkívüli ülésén a képviselők minimális szavazattöbbséggel döntöttek a testület létrehozásáról. A Kárpátalja megyei tanács 108 képviselőjéből 58 jelent meg a testület rendkívüli ülésén, s közülük 55 képviselő szavazta meg a néptanács létrehozásáról szóló határozatot. A döntés értelmében az új hatalmi szervben fele-fele arányban vesznek részt a megyei tanács képviselői és az ungvári hatalomellenes tüntetés küldöttei. A tervek szerint a néptanács végrehajtó bizottságot alakít, és tanácsadó testületet hoz létre. A Kárpátalja megyei tanács rendkívüli ülése határozatot fogadott el a megyei közigazgatási hivatal épületét őrző rohamrendőrök visszavonásáról, és felszólította a megye lakosságát, hogy továbbra is tartózkodjon az erőszaktól. Ennek kapcsán Ivan Balo- ga, a megyei tanács elnöke hangsúlyozta, hogy Nyugat-Ukrajnában Kárpátalja az egyetlen megye, ahol erőszak alkalmazása nélkül sikerül létrehozni a néptanácsot. MTI Mikola Azarov búcsút int a hatalomnak FOTÓ: Gl Gond, ha elzárnák a csapot Nincs katonai kockázata Kőolaj- és földgázvezetékek haladnak át Ukrajna területén. BUDAPEST. „Ukrajnával nincs érdemi árucsere-forgalmunk, sem export, sem import. Éppen ezért nehéz megmondani, hogy Magyarországra nézve milyen hatásai lehetnek északkeleti szomszédunknál egy polgárháborús helyzetnek - vélekedett Deák András, a Magyar Külügyi Intézet kutatója. Deák András: „Lehetőségük van vezetékek teljes leürítésére" FOTÓ: ÉKN Kiszámíthatatlan helyzet „Kapcsolatunk Ukrajnával lényegében annyi, hogy Oroszországból területén vezetnek át a Magyarországot is ellátó földgáz- és kőolajvezetékek - részletezi Deák András. - Ha nagyon elfajulnak a dolgok Ukrajnában, akkor gond lehet az energia ellátásunkkal. Ámbár a Szovjetunió feloszlásakor, amikor tényleg komoly politikai helyzetek voltak a tagköztársaságokban, probléma nélkül, terv szerint érkezett az olaj és a gáz. Néhány évvel ezelőtt, amikor a két évtizeddel ezelőttihez képest problémamentes volt az övezet, megakadt az energiahordozók szállítása. Ez is mutatja, mennyire kiszámíthatatlan a helyzet.” Deák András felvetette annak lehetőségét, hogy ha megakad Ukrajna Orosz hitelezése és a nemzetközi valutaalaptól sem érkezik segítség északkeleti szomszédunkhoz, akkor komoly probléma lehet Ukrajnában. Az országon áthaladó vezetékeket teljesen leüríthetik, és nem pótolják vissza az energiahordozókat. Ukrajnának ugyanis megvan a lehetősége vezetékek teljes leürítésére. „Ukrajna a feltörekvő országok közé tartozik, ezért ha piacán, gazdaságában problémák adódnak, akkor az az országcsoport valameny- nyi tagjára hatással lehet, így Magyarországra is. Bár - tette hozzá Bárdos András - Magyarország szinte teljesen levált a régióról, mi inkább Nyugat-Európával vagyunk kapcsolatban.” ékn A határforgalom nem élénkült, a határőrizet megerősítésére sem volt eddig szükség. NYÍREGYHÁZA. Nem érzékelhető változás az ukrán határforgalomban, és a migráció élénküléséről sincs információ, így jelenleg nem szükséges a határőrizet megerősítése - válaszolta lapunk kérdésére Fülöp Gergely rendőr őrnagy, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője. Elmondta: a megyei rendőr-főkapitányság Határrendészeti Szolgálata folyamatosan gondoskodik az államhatár őrizetéről, és készen áll az ezzel kapcsolatos feladatok szakszerű végrehajtására.- Nem jelentenek katonai fenyegetést vagy kockázatot hazánkra nézve az ukrajnai események - reagált felvetéNem fenyeget egyetlen szomszédos országot sem. DR.BENKŐ TIBOR sünkre még az elmúlt hét végén dr. Benkő Tibor vezérezredes. A Magyar Honvédség vezérkari főnöke Nyíregyházán, egy előadást követően adott nyilatkozatot, melyben úgy fogalmazott: ezt a helyzetet nem lehet összehasonlítani a délszláv válsággal. Rossz emlékű bombázás Mint arra jól emlékszünk: a ’90-es évek elején a magyar határ közvetlen közelében húzódott egy háborús front, és fennállt a veszély, hogy az egymással harcoló katonai alakulatok esetleg olyan hadműveleteket hajtanak végre, amelyekkel hazánk területére lépnek. Nem feledkezhetünk el arról sem, hogy egy magyar települést is ért támadás (Barcsot 1991. október 27-én egy jugoszláv felségjelű MÍG 2l-es vadászrepülőgép bombázta. Jugoszláv részről soha nem ismerték el a szándékosságot, ám a magyar vizsgálat szerint kizárható volt a véletlen manőver). Nincs szó ilyenről Bár közvetlenül Magyarország ellen irányuló támadástól a délszláv háborúban nem kellett tartani, a magyar katonai erőket akkor készültségbe helyezték. Most ilyenről nincs szó, a katonai és politikai szakértők egyetértenek abban, hogy Ukrajna belpolitikai válsága egyelőre nem fenyeget egyetlen szomszédos országot sem. ékn-nyzs
