Kelet Magyarország, 2014. január (71. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-04 / 3. szám
KELET 2014. JANUÁR 4.. SZOMBAT Balázs Péter nem pályázik a Vígszínházra BUDAPEST. Balázs Péter nem indul a Vígszínház vezetésére kiírt új pályázaton, ezt a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója közleményben tudatta pénteken. A főváros december 3-án írta ki az új, második pályázatot-a Vígszínház vezetői posztjára, a megbízatás másfél évre szól. Eszenyi Enikő, a Vígszínház igazgatója korábbi nyilatkozatának megfelelően újra beadta igaz- Batázs Péter fotó: internet gatói pályázatát. mti Varga Mihály miniszter: egy-két bank mérlegeli a kivonulást BUDAPEST. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) információi szerint egy-két banknál reális mérlegelési kategóriában van a Magyarországról való kivonulás - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy kérdésre válaszolva pénteki sajtótájékoztatóján. Varga Mihály ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a magyar bankrendszer helyzete stabil, a tárca nem számol azzal, hogy egy ilyen lépésnek jelentős hatása lenne a jövő évi költségvetésre. Egy másik kérdésre elmondta: az egykulcsos, egyszámjegyű személyijövedelemadó-rendszer- ről reálisan először 2015-ben lehet gondolkozni, hiszen 2014- re elfogadott adótörvények vannak. Varga Mihály szerint bár beindult a gazdasági növekedés, egyelőre nem látszik a forrása annak, hogyan lehet azt a kieső 600 milliárd forintot a költségvetésben pótolni, amit például egy 9 százalékos szja- kulcs okozna. MTI Interjú: Pelczné dr. Gáli Ildikó EP-képvtselövel „Többet kapunk, mint amennyit fizetünk” Továbbra is Unió-pártiak vagyunk - mondja az EP-képviselő. Miskolc. Általános trend Európában, hogy a krízis okozta nehézségek miatt egyre inkább kiábrándulnak az emberek az Európai Unióból. Nemrég szerkesztőségünkben járt Pelczné dr. Gáli Ildikó európai parlamenti képviselő (Fidesz), az Európai Parlament gazdasági és monetáris ügyekkel foglalkozó bizottságának tagja. Vele beszélgettünk a témáról. Van-e kiút, vagy a mostanában elhangzó nyílt kritikával megkérdőjelezzük az unió létjogosultságát? PELCZNÉ DR. GÁLL ILDIKÓ: Ez utóbbiról szó sincs. Továbbra is unió-pártiak vagyunk, csak idejekorán felismertük, hogy nem a termelés visszafogásával, hanem a gazdaság fellendítésével kell kezelni a kialakult helyzetet. Alapvető probléma, hogy az Európai Unió szinte semmilyen szinten nem volt felkészülve a 2008-ban bekövetkezett pénzügyi, gazdasági és szociális válság kezelésére, amely mulasztás csökkentése érdekében azóta már jelentős lépések történtek. Minden olyan kezdeményezés és indítvány jó és támogatandó, amely az Európai Unió gazdaságának és belső piacának megóvására, a szigorúbb költségvetési fegyelem betartására, a kis- és közepes vállalkozások segítésére, ezekkel együtt tehát a munkahelyteremtésre és a befektetés-ösztönzésre épít. A sokat bírált unortodox módszereink lassan teret nyernek és példánkat mások is követik. Lényege, hogy a más országoktól eltérően nem a polgárokra hárítjuk át a válság terheit, hanem szétterítjük azt a bankok és a nagy profittal dolgozó, elsősorban multinacionális vállalkozások között. A tranzakciós adót, a bankok fokozottabb tehervállalását már az Európai Tanács is támogatja, azzal a módosítással, hogy az ebből származó bevételre a közösség is igényt tartana. Ezzel persze mi nem értünk egyet. Mennyiben volt sikeres az eurokraták meggyőzése rezsicsökkentés ügyben? ( PELCZNÉ DR. SÁLL ILDIKÓ: Az várható volt, hogy a rezsicsökkentés érdekében tett intézkedéseink következtében a külföldi tulajdonú szolgáltatók nem nyugszanak bele, s folytatják lejárató tevékenységüket. Nehezen, de megértették, hogy a közszolgáltatás alatt mi azt értjük, hogy minimális profit mellett kapjuk a gázt, az áramot, a vizet, és a szemétszállítás ára se nőhet minden esztendőben. Hogyan alakult a tavalyi mérlegünk az unióval szemben? PELCZNÉ DR. GÁLL ILDIKÓ; Abszolút pozitív szaldóval zárunk, lényegesen többet kapunk, mint amennyit be kell fizetnünk. S ami óriási eredmény, hogy a korábbi ciklushoz képest a lehívható kohéziós keretünket is nyolc százalékkal sikerült növelni. Tehát a következő költségvetési ciklusban is jelentős összegű uniós támogatást kapunk. Tevékenysége kimagasló az Európai Parlament gazdasági és monetáris bizottságában. Mindezeken túl rekordszámú plenáris felszólalást is felmutathat. PELCZNÉ DR. GÁLL ILDIKÓ: Megvallom őszintén, hogy a néppárton belül teljes a szolidaritás a magyar ügyekben. A mi szempontunkból kiemelten fontos a tagállamok kötelezettségeinek és jogainak egyensúlyban tartása, és az olyan garanciák kialakítása, amelyek a versenytorzító hatásokat eliminálják. Ezekben a kérdésekben szinte teljes az egyetértés. Közeleg az uniós parlamenti választás. Milyen változások várhatók, és vállalja-e az újabb jelölést? PELCZNÉDR.GÁLLILDIKÓ: A 2014- es évi választások kulcsfontosságúak lesznek, hiszen az euroszkepticizmus terjedése pont a szélsőséges eszmék képviselőinek kedveznek. Amennyiben Európa józan gondolkodású polgárai távol maradnak az urnáktól, könnyen vehet az európai politika egy ellenségeskedésen, önzésen, az alapvető erkölcsi normák megkérdőjelezésén alapuló veszélyes irányt. 2014. május 25-én tartják az európai parlamenti választást Magyarországon. Amennyiben a pártom jelöl és bizalmat szavaz nekem, úgy örömmel vállalom az újabb kihívást. Az biztos, hogy a magyar képviselői helyek száma eggyel csökken az újonnan csatlakozott Horvátország miatt. Biztatom polgárainkat, hogy vegyenek aktívan részt az európai kampányban, illetve a választáson. Csak így érhetjük el, hogy európaiságunk alappillérei visszatükröződjenek a mindennapi politikai döntésekben. SZÁNTÓ ISTVÁN istvan.szanto@inform.hu Vendégjegyzet Fazekas Csaba ‘ Választások választása Sok mindennek lesz éve a 2014. esztendő, ezek közül politikai szempontból a legfontosabb, hogy a választások éve lesz. Mindjárt több választásé is: 2014 tavaszán parlamenti, ősszel önkormányzati, a kettő között valamikor Európa-parlamenti voksoláshoz szólítanak minket az urnákhoz. (Utóbbit talán együtt bonyolítják az országgyűlési képviselő-választással.) Kétségtelen, hogy a három közül a legnagyobb tétje az országgyűlési képviselők megválasztásának lesz, hiszen ennek nyomán jön létre az a parlamenti többség, illetve az a kormány, amely a következő négy évben vezeti és meghatározza azt az országot, amelyben élünk. Ráadásul - tekintve a pártok iránti szimpátia erősségét - megjósolható, hogy az országgyűlési választások eredménye hatással lesz arra is, hogy kiket küldünk az Európa Parlamentbe illetve a helyi önkormányzatokba. A politikai pártok gyakran hajlamosak a nemzet szempontjából élethalálharcnak láttatni a képviselőjelöltekre leadott voksokat, ami régóta működő demokratikus rendszerekben nyilván nem igaz. Viszont ha nem a pokol-menny dimenziót jelenti is, a 2014. évi magyarországi szavazás mégis különös helyet foglal majd el a honi parlamentarizmus történetében. Sokan azt mondják, az 1989-90-es rendszerváltás óta ez lesz a hetedik választás, mások szerint viszont a 2010- 2011-ben létrejött új politikai rendszerben lesz ez az első... Alighanem utóbbiaknak lesz igazuk, hiszen Orbán Viktor és pártja három és fél év alatt alaposan átalakította az országot. Az új alaptörvényben rögzített politikai berendezkedés jelentősen eltér az 1990-2010 közöttitől, s az életnek alighanem minden területéről ugyanez mondható el a gazdaságtól az oktatás, az adórendszer, a média, a futball, a nyugdíjak stb. viszonyain át a dohányzási Szokásokig bezárólag. Más országban élünk, mint 2010-ben - miért pont a hatalomgyakorlás szempontjából legfontosabb, a választási rendszer maradt volna lényegi átalakulások nélkül? A választások tétje röviden összefoglalható: a polgároknak arról kell véleményt mondani, hogy - akár érdekből, akár kényszerből, akár lelkesedésből - tudomásul veszik-e a lezajlott változásokat, és a Fideszt továbbiakra, rendszerük minél teljesebb kiépítésére biztatják-e vagy nem? Új rendszerben új választásokra készül az ország, akkor is, ha ennek tétjét most még kevéssé érzékeljük. A választásoknak nemcsak a tartalmára, hanem a várható eredményére is hatással bíró újdonságokat felsorolni sem könnyű: drasztikusan csökken a parlament létszáma; nem két- hanem egyfordulós lesz a voksolás (lehetetlenné téve a pártok közötti alkudozást); a pártlisták rovására megnő az egyéni kerületben megválasztott képviselők száma (elég egyszerű többséget szerezni, a honatyák több mint fele kerül be ily módon); alaposan átrajzolták a kerületek határait is; szavazhatnak az új, határon túli kettős állampolgárok stb., stb. Az új választási rendszert a jelenlegi fő kormánypárt egyedül, átfogó konszenzus kísérlete nélkül alkotta meg. E tény nemcsak önmagában növeli esélyeit, hanem jelenlegi baloldali ellenzékét is arra kényszeríti, hogy fideszes „pályán” próbáljon Fidesz-ellenes célokkal győzelmet aratni. A polgároknak így 2014-ben az is feladatuk lesz, hogy ne csak pártok között válasszanak, hanem választási (így azzal összefüggésben: politikai) rendszerek között is döntsenek. Egy dolog viszont biztosan nem változik a 2010 előtti szavazásokhoz képest: a részvétel fontossága és felelőssége. Egyáltalán nem mindegy, mekkora számban mondunk leadott szavazatunkkal véleményt a mostani, illetve a leendő kormányról. Űj rendszerben új választásokra készül az ország, akkor is, ha ennek tétjét most még kevéssé érzékeljük. Devizaárfolyam (2014.01.03.) Pénznem árfolyam változás Euró 298,50 +0,71 USA dollár 218,73 +1,84 Svájci frank 242,84 +0,94 Angol font 359,96 * +1,14 Román lej 66,51 1 O O UJ Ukrán hrivnya 26,54 +0,22 Horvát kuna 39,12 +0,10 Lengyel zloty 71,68 _____+0,16 ® http://www.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Alacsonyabb az infláció is BUDAPEST. A várakozásoknál kedvezőbb, 929,2 milliárd forint lesz a 2013. évi büdzsé hiánya, mintegy 200 milliárd forinttal kevesebb a költség- vetési törvényben szereplő deficitnél, így a GDP-arányos hiány legfeljebb 2,7 százalék, kedvező esetben akár 2,3 százalék is lehet - jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pénteki budapesti sajtótájékoztatóján. Elmondta: az inflációt 5,2 százalékra tervezték a 2013-as költségvetési törvényben, de végül jóval alacsonyabb, 1,8 százalék lesz. MTI <§> Kevesebb hiányzik a költségvetésből A várakozásoknál kedvezőbb, 929,2 milliárd forint lesz a 2013. évi költségvetés hiánya, mintegy 200 milliárd forinttal kevesebb a költségvetési törvényben szereplő deficitnél - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pénteki budapesti sajtótájékoztatóján. fotó: mti, beliczay László Szerzőnk a Miskolci Egyetem Politikatudományi Intézetének igazgatója Együtt-PM: vannak-e korrupcióra utaló jelek? Budapest. Az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF) és az Európai Számvevőszékhez fordul Jávor Benedek, az Együtt-PM szövetség társelnöke az M 4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakaszának építési költségei miatt. A politikus azért tett bejelentést, hogy az uniós szervezetek tárják fel, miért kerül kilométerenként 3,8 milliárd forintba az autópálya-szakasz építése, vannak-e korrupcióra, illegális pártfinanszírozásra utaló bizonyítékok. Korábban a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnál és a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt.-nél is vizsgálatot kezdeményezett - mivel a szakasz építése a legdrágább a magyarországi autópálya-építések között -, ám érdemi választ nem kapott, mti
