Kelet Magyarország, 2014. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

2014-01-25 / 21. szám

2014. JANUÁR 25., SZOMBAT KEUET Leköpködött kabátban sírt a terem előtt FOTÓ: INTERNET Tóth Ákos: „A megoldás az lenne, ha a gyermekvédelmi rendszer a mostaninál sokkal hatékonyabban működne..." Felgyújtották a táskáját A diákok szerint nyil­vánosan soha nem bántották az öngyil­kossággal próbálkozó székesfehérvári fiút. SZÉKESFEHÉRVÁR. Az év elején akart végezni magával egy székesfehérvári diák a Sere- gélyesi úti Árpád Szakképző Iskola és Kollégiumban. A legfelső emeletről ugrott le. A helyiek szerint az iskolában gyakran alázzák a tanulókat társaik, sőt tanárok is. A hú azóta is kómában van. Látták, hogy vannak problémái A diákok szerint nyilvánosan nem bántották társai az ön- gyilkossággal próbálkozó 17 éves Krisztiánt, nehéz is len­nyíregyháza. Szemeteszsák­kal fojtogatta két iskolatársát január elején a nyírszőlősi ál­talános iskolában egy 14 éves hú, akit emberölés kísérleté­nek gyanúja miatt őrizetbe vettek, és kezdeményezték előzetes letartóztatását. Végül levegőhöz jutott Fülöp Gergely, a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság szó­vivője akkor elmondta, hogy az iskolában a negyedikesek és a hatodikosok egymás melletti helyiségekben öltöz­tek közös testnevelésórájuk előtt. Ekkor az egyik hatodi­kos, 14 éves hú egy ott talált műanyag szemeteszsákot húzott hátulról egy 10 éves gyerek fejére, és percekig fojtogatta vele. A kisdiáknak végül sikerült kiszakítania a nylonzacskót, és levegőhöz jutott. A gyanúsított ezután a szakadt szemeteszsákot egy ll éves hú nyakára teker­ne, mert a teljes intézmény be van kamerázva. Ennek ugyan ellentmond, hogy egyszer az osztályterem előtt találtak rá sírva, összeköpködött ka­bátban. Az Origó riportjából kiderül, hogy Krisztián vü- lanyszerelő szakra jár az Árpád Szakképző Iskola és Kollégi­umban, a megkérdezettek sze­rint az egyik legjobb tanuló az iskolában, viszont kevesen is­merik közelről. Visszahúzódó, magának való, csendes hú - mondták róla többen, a diákok látásból, vagy leginkább még úgy sem ismerik. Egy osztálytársa szűksza­vúan csak ennyit mondott: „Nem nagyon beszélgettünk vele, mert nem éreztük hatás­körünknek. De azt láttuk rajta, hogy vannak problémái.” ékn te hátulról, és őt is percekig fojtogatta. Csak akkor hagyta abba, amikor a többi gyerek szólni akart a tanároknak. „Csak hülyeségből csinálta” A megyei rendőr-főkapitány­ság emberölés kísérletének megalapozott gyanúja miatt őrizetbe vette a 14 éves hűt, akit súlyos testi sértés kísér­letével is gyanúsítanak. Ami­kor ugyanis megtudta, hogy szóltak a rendőrségnek, az iskolában megrúgta az egyik korábbi sértettet. A fiatalkorú K. M. nem tagadta a bűncse­lekményeket, azt mondta, csak „hülyeségből” csinálta. Előzetes letartóztatásba helyezte január 10-én (akkor még nem jogerős végzésé­ben) a Nyíregyházi Járásbíró­ság nyomozási bírója azt a 14 éves fiút, aki szemeteszsákkal fojtogatta két diáktársát. A bí­róság határozata szerint a fiú fogva tartását javítóintézet­ben kell végrehajtani. ékn Az iskolai erőszak jelen van az ország egész területén, állítja a kam­pány volt vezetője. NYÍREGYHÁZA, MISKOLC. - Ez a diákságot érintő probléma sajnos egyre gyakrabban, il­letve egyre több helyen elő­fordul. Több esetről számol­tak be már megyénkben is - mondta el lapunknak Bagoly Vivien, Nyíregyháza diákpol­gármestere. - Egy nyíregy­házi kollégiumban történtek sajnos balesetek és tragédiák is. A fiatalok ezekben a hely­zetekben a lelki problémáikat képtelenek voltak ésszerűen kezelni és leküzdeni azokat. Diákpolgármesterként feladatomnak érzem, hogy a megkeresések alkalmával elő­ször szóban, jó tanácsokkal lássam el a bántalmazottat, majd ezt átültessük a gyakor­latba is. E mellett az iskolások is sokat tehetnek labilisabb társaikért: ha odafigyelnek osztálytársaikra, barátaikra, programokat szerveznek ne­kik, lekötik figyelmüket értel­mes módszerekkel - sorolta a diákpolgármester és hoz­zátette azt is: ha úgy érzik a diákok, hogy társukkal komo­lyabb probléma lehet, fordul­janak felnőtt segítségéhez.- Minden iskolában van iskolapszichológus, aki pon­tosan ilyen esetek orvoslásá­ra van az oktatási intézmé­nyekben hetente többször is. Az időpontegyeztetés után ingyen elpanaszolhatják a gondjukat, és ezekre a szak­emberrel közösen megoldást lehet találni. A diáktársak pedig a tragédiákkal végző­dő esetek kapcsán talán rá­döbbennek arra, hogy egy egyszerű sértő szóval milyen lavinát indíthatnak el társuk elméjében és az hova vezet­het - vélekedett Bagoly Vivi­en. Országos kampány Nem véletlen, hogy 2012-ben országos kampányt indított a Miskolci Diákönkormányzat az iskolai erőszak ellen „Be­csengettek! Verés Idő!” cím­mel. A kampány tavaly véget ért, de még mindig kapnak panaszos leveleket az ország minden részéből, mondta lapunknak Tóth Ákos, aki néhány éve még a Miskolci Diákönkormányzat Diákjogi és Érdekvédelmi Bizottságá­nak elnöke volt. Elmondta: megdöbbenve olvasta a székesfehérvári diák történetét, mivel kiderült, va­lószínűleg azért vetette magát a mélybe, mert társai folya­matosan megverték, csicskáz- tatták, volt, hogy leköpték. Bács-Kiskun megyében pél­dául volt egy diák, aki társai fejét rendszeresen az ajtófélfá­ba verte, erős paprikát dugott le a torkukon, vagy a hasukat rugdosta. Erről tudtak a pe­dagógusok, tudott a gyermek- jóléti szolgálat is, de mégsem történt semmi. Borsod megyé­ből is említett egy esetet, ami­kor egy iskolai konfliktus után az egyik diákot hazafelé menet társai elkapták, megverték, le­köpték, az árokba lökték és a táskáját is felgyújtották. Ákos úgy látja, sokszor a pedagógu­sok nem mernek határozottan fellépni az arrogáns diákokkal szemben, mivel félnek. Vagy a diáktól, vagy annak szüleitől.- A megoldás az lenne, ha a gyermekvédelmi rendszer sokkal hatékonyabban mű­ködne. Hiszen az iskolai ag­resszivitás sokszor az otthoni gondokra vezethető vissza - állította. ékn Ezt mondják a diákok „Volt egy fiú, aki sokkal erőszakosabb volt, mint a többiek. Ezt kihasználva csicskáztatta a többi fiút. Az osztályfőnök szólt a fiú any­jának, és azután már normá- lisabban viselkedett.” (Egy általános iskolás fiú) „A mi iskolánkban rendőr­ségi ügy lett abból, hogy az egyik lányról az osztálytársai feltettek az internetre egy előnytelen fotót, és minden­féle negatív kommenteket ír­tak hozzá. A lányt ez annyira megviselte, hogy már isko­lába sem akart járni. Az igaz­gató feljelentést tett az ügy­ben.” (Egy középiskolás lány) „Még csak hatodikosok voltunk, amikor a fiúk össze­fogtak az egyik (szintén fiú) osztálytársunk ellen. Az inter­neten lehordták mindenféle bénának meg csicskának. Isko­lai balhé lett belőle. Az osztály­főnök összehívta a szülőket, és elmondta nekik, hogy mit csi­nálnak a fiúk. Ez hatásos volt.” (Egy gimnazista lány) Iskolatársait fojtogatta egy fiú Nyírszőlősön Van fizikai és verbális zaklatás is Megkérdeztük: Tapasztalt-e iskolai erőszakot? CSETREKI NORBERT: NAGYDÁNIEL:Min- HALÁSZ ANDRÁS Egy gyerek vert meg denképpen a gyengébb TIBOR:Zsaroltaa négyet. mellé állnék, többieket. TÓTH ÁDÁM: Engem KREZSEK GUSZTÁV: BÖJTI MIHÁLY:Még nem zaklattak, én sem Védeni kell a gyengé- kisebb piszkálódás is bántottam... két. előfordult. Az iskolán belüli erő­szak a gyerekek nyolc­tíz százalékát is érint­heti. Miskolc. A mobbing, mint ki­fejezés akár még kedves, po­zitív tartalmat is takarhatna, de nem az. Hogy miért nem, arról Szögedi Dalma szakpszi­chológussal, családterapeu­tával beszélgettünk az iskolai erőszak kapcsán. Fizikálisán, érzelmileg- A mobbing (szekálás, gyöt- rés) szándékos, eltervezett fizikai vagy szóbeli, érzelmi bántalmazást jelent - mond­ja Szögedi Dalma. - Iskolai helyzetben is beszélhetünk úgynevezett „elkövetőről”, akinek tetszik a nyomást gya­korló, kontrolláló helyzet, esetleg viccesnek, humoros­nak tartja, és „áldozatról”, aki viselkedésével, magatartásá­val alkalmassá válik az áldo­zati szerepre. Jellemző, hogy több fiatal van egy ellen, aki a gyengesége, átlagtól való eltérése - fizikailag, szelle­mileg, viselkedése, ruházata- miatt emelődik ki negatí­van. Megkülönböztetünk fi­zikai zaklatást, amely a másik megverésében, lökdösődés­ben, ütögetésben, vagy má­sok tárgyainak elvételében, rongálásában nyilvánul meg, illetve verbális zaklatást, a másik felé káromkodásban, szidásban, gúnyolódásban mutatkozik meg. Az időbeli ismétlődés és kiszámíthatat­lanság mentén egy tehetet­lenségérzés, kitaszítottsági érzés alakul ki az áldozatban, aki azt tapasztalja, hogy nem tudja megoldani a helyzetét, nem tud rajta változtatni.- Okai többfélék lehetnek mind „elkövetői”, mind „ál­dozati” oldalról. Az agresszió, kontrollálatlan érzelmi meg­nyilvánulások akár családi szinten is megjelenhetnek, de a média is „modellt” szol­gáltat. Gyakran tapasztaljuk, hogy a diáknak nincs olyan tevékenysége, melyben kre­ativitását, ingerkeresését ki tudná elégíteni, nincsenek jó barátok, akikkel félelme­it, szorongásait meg lehetne osztani, így az unalom, az izgalmak keresése vezetheti a támadókat. Kevés az em­Sem szülői, sem pedagógiai szempontból nem lehet elvi­tatni a felelősség kérdéskörét azokban az esetekben, ahol a zaklatás, bántalmazás, iskolai erőszak bármelyik fajtája is előkerül és arra megoldásmó­dot, intézkedést nem vetnek be. Minden jelzést komolyan kell venni, segíthet a moni­Az okok többfélék elkövetői és áldozati oldalról is. SZÖGED! DALMA pátiás érzés, nem feltétlenül jár bűntudattal a cselekedet (nem hiszi, hogy fáj a másik­nak, nem érzi bántónak saját viselkedését), melynek hát­terében az érzelmi háttér hiá­nyosságai és az erkölcsi neve­lés bizonytalansága, hiánya rajzolódik ki többek között - teszi hozzá Szögedi Dalma. Következmények A pszichológus szerint az is­kolai zaklatásnak szinte ki­vétel nélkül van érzékelhető következménye, azonban a kamaszkori történéssel, a hormonális változással, az is­torozás (fokozott felügyelet az érintett közösségekben) a pszichológus bevonása, a gyermekvédelem értesítése, ún. esetkonferencia tartása az érintett szakemberek és a szü­lő bevonásával és természete­sen a diákok általános ismere­teinek a bővítése a témában beszélgetésekkel, filmekkel. kolaváltással, vagy az egyén életkörülményi változásával egybeeső zaklatást nehezebb észrevenni. Mégis vannak fel­hívó jelek.- Ilyenek például a pszicho­lógiai problémák megsokaso- dása (fejfájás, hasfájás, szo­rongás, rosszabb hangulat) iskolai problémák jelentkezé­se (erős tanulmányi romlás, csavargás, szétszórtság), illet­ve ami a legfontosabb, hogy a diák általában szóban vagy írásban jelzi a tehetetlensé­gét, kiszolgáltatottságát, akár az interneten keresztül, ami persze ugyancsak lehet felü­lete a zaklatásnak. Előfordul, hogy valótlan dolgot írnak az osztálytársak, vagy egysze­rűen törlik az oldalról, névte­lenül videókat, fotókat tölte­nek fel a közösségi oldalakra. Azonban maga az áldozat is gyakran ugyanezen a csator­nán jelzi kilátástalan érzéseit, rossz gondolatait, szomorúsá­gát. Statisztikailag azt látjuk, hogy körülbelül egy közösség 10-15 százaléka elkövető és 8-10 százaléka áldozat, azon­ban előfordul, hogy valaki egy személyben lesz elkövető és áldozat is. A közösség többi tagja általában úgynevezett megfigyelő, tehát sejtik, is­merik a problémát, azonban az érintettségük miatt kevés­bé képesek megfelelő közbe­lépésre. ÉKN-BG „Általános iskolás koromban az osztályban három-négy erősebb srác rendszeresen bántalmazta a gyengébbeket. Az egyik gyerek, akit meg­vertek nagyon megsértődött és később mind a négyüket megütötte. Érdekes, a tanárnő annak adott igazat, aki egye­dül megverte a másik négyet. Talán mert tudta: ők tartják terrorban a többieket” - vá­laszolta kérdésünkre Csetreki Norbert. Nagy Dániel visszagon­dolva az iskolás évekre nem emlékszik olyan esetre, hogy valakit lelkileg vagy testileg bántottak volna. Ugyanak­kor: elmondása szerint ilyen esetben a gyengébb mellé áll­na. Halász András Tibor ugyan nem volt iskolai zaklatás ál­dozata, de ismert egy fiút, aki alsóbb éveseket zsarolt. Mint elmondta: az egyik bántal­mazott gyerek szülei feljelen­tették a zsarolót, a rendőrök pedig házi őrizetbe helyezték. „Ahova jártam iskolába, nem volt ilyen. Engem nem zakla­tott senki és én sem bántottam az osztálytársaimat” - mondta Tóth Ádám. Krezsek Gusztáv nem emlékszik olyan esetre a diákkorából, hogy valakit bán­tottak, viszont hangsúlyozta: a gyengébbeket meg kell vé­deni. „Kisebb piszkálódások, kötekedések voltak a suliban, de fizikai bántalmazásig so­sem fajultak a veszekedések” - hangsúlyozta Böjti Mihály. Mit lehetne ellene tenni?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents