Kelet Magyarország, 2014. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

2014-01-24 / 20. szám

2014. JANUÁR 24., PÉNTEK KELET A nap híre A parlamentben akarja folytatni a vitát... „Ukrajnában nemcsak a lamenti ülés összehívásáról, parlament válthatja le amelyre szavai szerint várha­a kormányt, az államfő í03” 3 iövő hét eleién kerü1' . ', . „ hét sor. is menesztheti...” A tüntetők kitartanak Kijevben fotó: getty images Rendőrök lőtték a tüntetőket A november óta tartó ki­jevi tüntetések szerdán először már halálos áldo­zatokat is követeltek. KUEV. A tüntetők állítása sze­rint a rendőrök lőttek rájuk. Az orvosok az egyik holttestből egy mesterlövészpuska 7,62 milliméteres kaliberű lövedé­két, a másik halottból pedig egy 9 milliméteres, valószínű­leg Makarov típusú fegyverből származó pisztolygolyót ope­ráltak ki. A parlament és a kor­mány épületének helyet adó Hrusevszkij utcában a ro­hamrendőrök és a radikális tüntetők között kitört heves összecsapások után a Majdan főtéren délutánra mintegy 30 ezer tiltakozó gyűlt össze. A szomszédos Európai tér felőli barikádnál mintegy ötezren tartózkodtak. A rohamren­dőrök a Hrusevszkij utcából erre a térre szorították ki a tün­tetőket, akik gumiabroncsokat égettek, s a fekete füsttől alig lehetett látni valamit. Fagyban is vízágyúznak A Majdanon kitartók attól tar­tottak, hogy a rohamrendőrök még szerdán délután megin­dulnak ellenük, és kiürítik a te­ret. Erre abból következtettek, hogy közösségi portálokon el­terjedt a hír, miszerint a térhez közeli irodákban dolgozókat megkérték a rendőrök, hogy biztonságuk érdekében men­jenek haza. A kormány szerdán megvál­toztatta a tömegoszlatásokról szóló belügyi rendeletet, és engedélyezte, hogy a fagypont alatti hidegben is bevethesse­nek vízágyúkat a rendvédel­miek. A Berkut rohamrendőri alakulat tagjai könnygáz- és hanggránátokkal, gumilöve­dékekkel támadják a tüntető­ket, míg ez utóbbiak kövekkel és Molotov-koktélokkal dobál­ják a rendvédelmi erőket. A híradások szerint sok a sérült, számukról azonban egyelőre még becslések sem jelentek meg. Van köztük két orosz Az Európai Bizottság elemez­ni fogja, milyen lépéseket tehet Ukrajnával szemben a tiltakozók elleni erőszakos rendőri fellépésről és tünte­tők haláláról érkező jelenté­sek miatt - közölte az Európai Bizottság elnöke. Jósé Manuel Barroso kijelentette: megdöb­bentették a tiltakozók halálá­ról érkező hírek, és a lehető legerőteljesebben elítéli az erő alkalmazását, s minden felet felszólít, hogy tartózkod­jon az erőszaktól, és tegyék független tudósító is. Közben Andrij Parubij, ellenzéki par­lamenti képviselő, az európai integrációt és hatalomváltást követelő függetlenség téri tüntetés egyik szervezője be­jelentette: az ellenzék katonai egységekkel tárgyal, hogy lép­jenek közbe, és védjék meg az ukrán népet. Hat órán át Délután Viktor Janukovics el­nök fogadta az ellenzéki veze­tőket és három órán át tárgyalt velük a válság megoldásáról. A találkozón az államfőn kí­vül részt vett a három ellen­zéki parlamenti frakció ve­zetője, Arszenyij Jacenyuk, a Haza (Btyakivscsina), Vitalij meg a szükséges lépéseket a helyzet további súlyosbodá­sának megakadályozására. „A helyzet egy ideje folya­matosan romlik, és itt sze­retném kifejezetten hangsú­lyozni az ukrán hatóságok felelősségét, hogy lépéseket tegyenek a válság megol­dására, kezdjenek érdemi párbeszédet az ellenzék­kel és a civil szférával arról, hogyan lehet véget vetni ennek a mély válsághely­zetnek” - húzta alá Barroso. Klicsko az Ütés (UDAR) és Oleh Tyahnibok a Szabadság (Szvoboda) párt képviseleté­ben. A kormányoldalról jelen volt Andrij Kljujev, a nemzet- biztonsági és védelmi tanács elnöke, Olena Lukas igazság­ügy-miniszter és Andrij Prot- nov elnöki tanácsadó. Részleteket a megbeszé­lésről egyelőre egyik fél sem hozott nyilvánosságra. A ta­lálkozót Janukovics elnök kez­deményezte, kijelentve, hogy még nem késő békés úton rendezni a válságot. Előzőleg, a kormány szerdai ülésén Mi- kóla Azarov miniszterelnök terroristáknak nevezte a ro­hamrendőrök ellen harcoló tiltakozókat. MTI A bizottság elnöke a közel­múltban elfogadott törvény- módosítások miatt is aggo­dalmának adott hangot. Az ukrán parlament a múlt hét második felében több olyan jogszabályt szavazott meg rohamtempóban, kézfeltar­tással, amelyek korlátozzák a gyülekezés és a szólás sza­badságát, és egyértelműen azt a célt szolgálták, hogy ellehetetlenítsék, törvényen kívülre helyezzék a hatalom ellen tiltakozókat. Érdemi párbeszédet sürget az unió KIJEV. Rendkívüli parlamenti ülés megtartását kezdemé­nyezte csütörtökön Viktor Janukovics ukrán elnök az országban kialakult válságos helyzet megvitatására azon a megbeszélésen, amelyet Volodimir Ribak házelnökkel folytatott. „Azok a megbeszélések, amelyeket ma folytatok az ellenzékkel, a politikai válság rendezésének csak az egyik részét jelentik. A vitának a parlament színterén kell foly­tatódnia” - szögezte le az el­nöki sajtószolgálat közlemé­nye szerint Janukovics. Hangsúlyozta, hogy a par­lament nem pihenhet a mos­tani, zavargásokkal, gyújto­gatásokkal, erőszakkal teli időszakban, hanem miha­marabb rendezni kell a kiala­kult helyzetet. „Az ellenzéki parlamenti pártok vezetőivel folytatott megbeszéléseimen, illetve a parlamenti ülést elő­készítő időszakban született javaslatokat a parlamentben kell a képviselőknek megvi­tatniuk” - jelentette ki az ál­lamfő. A házelnök - egyetértve az államfővel - közölte, hogy rendelkezik a rendkívüli par­Kérdések halmaza „Sok kérdés van, amelyet nem a Majdanon (a kijevi függetlenség téri tünteté­sen), hanem a törvényhozás termében kell megoldani. Va­lóban szükséges, hogy az el­lenzék és a kormányoldal ösz- szeüljenek áttekinteni azokat a kérdéseket, amelyek felve­tődnek: a kormány menesz­tését, illetve a parlamentben korábban elfogadott törvé­nyekkel kapcsolatos aggályo­kat” - monda a házelnök, mti Furcsa döntések A parlament január 16-án az ellenzék bojkottja mellett kézfelemeléssel szavazott meg olyan előterjesztése­ket, amelyek jelentősen korlátozzák a gyülekezési, a szólás- és sajtósza­badságot. Az ellenzék szerint ezek a törvények illegitimek. A kormány menesztését a két hónapja tartó EU-párti tüntetések kezdete óta követeli az ellenzék, azonban tavaly a parlament leszavazta a kabinet ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt. Azóta az ellenzék újabb javaslatot ter­jesztett be, amely a kormány leváltását célozza, ezt viszont a parlament még nem tűzte napirendre. Az ellenzékiek ugyanakkor folyamatosan felhívják a fi­gyelmet arra, hogy Ukrajnában nemcsak a parlament válthatja le a kormányt, hanem az államfő is menesztheti azt. Vitalij Klicsko vezére lett az ellenzéknek FOTÓ: GETTY IMAGES Polgárháborúba sodródva „Moszkva sohasem fog beavatkozni Ukrajnában” A himnuszt is elénekelte Poltava. A tüntetőkkel közösen énekelte el a himnuszt a ke­let-ukrajnai Poltava városának rendőrfőnöke, s ezzel megaka­dályozta, hogy a harcra elszánt demonstrálok megostromolják a megyei adminisztráció épüle­tét. Előző éjjel a kijevi tüntetők elleni, halálos áldozatokat kö­vetelő rohamrendőri támadás miatt feldühödött fiatalok egy csoportja a poltavai megyeháza előtt gyűlt össze, amelyet ost­rommal készültek elfoglalni. A demonstrálókat a Majdan nevű társadalmi szervezet helyi kép­viselői sem tudták lecsillapíta­ni, hiába mondták nekik, hogy semmi értelme egy üres épüle­tet megrohamozni. Ekkor megjelent a hely­színen Vitalij Jemec, a város rendőrfőnöke, aki a demonst­rálok előtt levette sapkáját, és egyperces néma csenddel adó­zott a kijevi összecsapásokban meghalt tüntetők emlékének. Ezután énekelni kezdte a him­nuszt, amihez csatlakoztak a tüntetők is. A rendőrfőnök vi­selkedése miatt megenyhültek a fiatalok, akik végül elálltak az épület ostromától, és haza­mentek. MTI Külső diplomáciai erő­feszítések nélkül nem lehet javítani a helyze­ten. Ukrajna polgárhá­ború felé sodródik. MOSZKVA. A gazeta.ru hírpor­tál Ukrán front című szerkesz­tőségi kommentárja szerint „az európai értékektől vég­telenül távol álló szélsőséges nacionalisták és futballfanati- kusok utcai harcai eltemették a Máj dánt (a kijevi főteret, az ukrajnai békés tiltakozás jelképét)”. Az online újság kiemelte, hogy január 22-én, az ukrán egység és szabad­ság napján korábban a 2004- es narancsos forradalom kezdetét ünnepelték, most azonban sem egység, sem szabadság nincs Ukrajnában. Az ország sorsa Viktor Janu­kovics államfő kezében van. A gazeta.ru kommentárja szerint Ukrajna ugyan hoz­zászokott a politikai megráz­kódtatásokhoz, de most ál­lamisága óta a legkomolyabb veszély előtt áll: „a népes­ségét tekintve második leg­nagyobb volt szovjet köztár­saság egyszerűen eltűnhet a világpolitikai térképről, vagy egy elmaradott diktatúra mocsarába csúszik mint né­hány közép-ázsiai ország”. Katasztrófahelyzetben A Kommerszant című tekin­télyes orosz politikai-gaz­dasági napilap cikke szerint Ukrajna minden nappal egy­re közelebb kerül a polgár- háborúhoz. Makszim Juszin szerint eljött az ideje annak, hogy az ukrajnai válság rém dezésébe nemzetközi köz­vetítők kapcsolódjanak be. Elsősorban az Európai Unió és Oroszország: A kommen­tátor úgy véli, hogy az Uk­rajnában egymással szem­ben álló erők külső segítség nélkül nem tudnak kijutni a zsákutcából és elkerülni a polgárháborút. Szerinte nem a baltikumi államokra, és nem Lengyelországra van most szükség, hanem arra, hogy az európai politikában fajsúlyos szerepet játszó Né­metország és Franciaország hallassa a hangját, mert szá­mukra a kontinens stabilitá­sa a fontos és nem akarnak újabb hidegháborút. mti „Oroszország és Ukraj­na testvéri országok” -jelentette ki Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő. Moszkva. Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője kije­lentette: Moszkvában „nagy figyelemmel, izgalommal, olykor fájdalommal figyelik, mi történik Kijevben”. Hoz­zátette: meg vannak arról győződve, hogy az ukrán ve­zetés „kiválóan tudja, mit kell tennie, és meg fogja találni a legjobb megoldást a helyzet normalizálására, az esemé­nyek törvényes, békés me­derbe terelésére”. Dmitrij Peszkov Oroszország és Ukrajna partneri együttmű­ködését sokrétűnek és hosszú távúnak nevezte. Kijelentet­te: „ezért megkerülhetetlen a partnerségünk”. Az orosz elnöki szóvivő hangsúlyozta, hogy Moszkva teljesen elfogadhatatlannak tartja a külső beavatkozást az ukrajnai belpolitikába. „Ter­mészetesen sajnáljuk és fel­háborítónak tartjuk, amikor nyüvánvalóvá válik a külső beavatkozás a Kijevben zajló belső folyamatokba” - mond­ta. Érthetetlennek nevezte, hogy külföldi országok nagy­követei mondják meg, mit kell tenniük az ukrán hatósá­goknak Kijevben. Tévés ferdítések? Dmitrij Peszkov a Komszo- molszkaja Pravda szerkesz­tőjének Oroszország ukrajnai jelenlétét, befolyását firtató kérdésére leszögezte: „nem tartjuk magunkat feljogosí­tottnak arra, hogy bármilyen módon is beavatkozzunk a testvéri Ukrajna belügyeibe”. Kijelentette, hogy Oroszor­szág sohasem avatkozott be Ukrajna belügyeibe, és ez nem is fog megtörténni. Azt mond­ta, hogy a Kijevben született minden döntést az ország vezetése önállóan, a demok­ratikus folyamatok keretében hoz meg. Az orosz államfő szóvivője elfogadhatatlannak nevezte az úgynevezett po­litikai menedzselés bármely eszközének használatát. MTI A biztonsági erők folyamatos készültségben vannak fotó: getty images l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents